Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

1987. 21. NÉPÚJSÁG 3 *Az ipar első félévi fejlődése Nem állíthatom- már, hogy a szabadidőköz­pont és a Gránit fogadó vidékén ad egymásnak legszembeszökőbb ta­lálkozót a múlt, jelen és jövő. Az emberi életnek ez a szentháromsága van jelen a „Mórágy leg­szebb színfoltja” elne­vezésre méltó Alsóná- nai utón is, ahol a 48-as számot viselő házban egy nyugdíjasán aktív pedagógus, dr. Kovács Pálné tanít meg valami igán fontos dologra. Ar­ra nevezetesen, hogy „közdolgokban a kö­zöny olyan luxus, amit egyetlen valamirevaló közösség se engedhet meg magának!” Ko­vácsáé mórágyiságá- nak ez a kulcsa. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985-1986. évi szerény növekedést kö­vetően, ez év első felében valamelyest élénkült, s az eddigi 3 százalékos fejlő­dés kissé meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A termelés januárban - a kemény tél miatti nehézsé­gekkel összefüggésben - csökkent, a következő két hónapban azonban a vál­lalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. AII. ne­gyedévi termelésnövekedés ennél sze­rényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az ál­lami iparvállalatok termelése az átlagos­hál kissé mérsékeltebben, az ipari szö­vetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. To­vábbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység ala­kult - zömmel a szövetkezeti szektorban -, közülük 8 részben külföldi érdekeltsé­gű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az iparban a félév végén 32 volt.) Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irányba változik. 1987.1. félévben az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legnagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alapanyaggyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozó- ipari ágak termelése mindössze 1,8 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel azelőt­tit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében ugyanannyit termelt, mint 1986 első felé­ben, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál job­ban, 3,9 százalékkal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 szá­zalékkal - kőolajfeldolgozás és gázgyár­tás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése - a termeléshez hasonlóan - a tavalyinál kissé gyorsab­ban bővült. Ezen belül a belföldi szállítá­sok az átlagosnál lassabban, a külkeres­kedelmi célú átadások pedig gyorsab­ban nőttek. Az export mindkét relációban viszonylag gyorsan emelkedett. A gép­ipari és az élelmiszeripari vállalatok fő­ként rubel viszonylatú kivitelüket bővítet­ték. A konvertibilis elszámolású kivitel a A Közlekedési Minisztérium kezdemé­nyezésére a közelmúltban megalakult a Transcomp Közlekedési Eletkronika- Informatika Alkalmazási Gazdasági Tár­saság. A társasági szerződés aláírásával eddig már több mint harminc állami válla­lat állapodott meg abban, hogy szellemi és anyagi erőforrásaik egyesítésével együttműködnek szervezési feladataik hatékonyabb, gyorsabb megoldása, il­letve számítástechnikai, informatikai rendszereik továbbfejlesztése érdeké­ben. Az együttműködés egyaránt kiterjed programok készítésére, hasznosítására, értékesítésére, számítástechnikai beren­dezések gyártására, forgalmazására. A tagok többsége közlekedési vállalat, de társult több útépítő, autójavító, sőt né­hány, a közlekedéstechnikai fejlesztésé­ben érdekelt ipari cég is. Közülük jó né­hány már korábban kialakította saját szá­mítástechnikai bázisát, azonban gyakran párhuzamosan, koordinálatlanul folytak a munkálatok, elaprózódtak az erőfeszí­tések, s nem alakulhatott ki egységes in­formatikai rendszer sem a szakmán be­lül. A társaság fő célja, hogy ismerje, fel­mérje a tagvállalatok információrendsze­rének fejlesztési igényeit, új rendszere­ket alakítson ki, s korszerűsítse a meglé­vőket. Közös fejlesztéseket alakítson ki, s korszerűsítse a meglévőket. Közös fej­lesztéseket végez a tagok igényei szerint, s egymáshoz kapcsolódó központi infor­mációrendszereket és alrendszereket létesít. Megszervezi a számítástechnikai termékek és eszközök bérbeadását, illet­ve bérbevételét, értékesítését. Ajánláso­főbb exportáló ágazatok többségében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubel elszámo­lású kivitele azonban jelentősen elma­radt a tavaly első félévitől. A hosszú távú exportbővítő pályázati rendszerben résztvevő vállalatok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban nö­velték konvertibilis elszámolású export- szállításaikat. Az iparban foglalkoztatot­tak száma tervezettnél és a korábbi évek­re jellemzőnél nagyobb arányban csök­kent, s mintegy 2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergia­ipar és az élelmiszeripar kivételével min­den ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak főmunkaidőből származó havi átlagbére 1987 első felé­ben több mint 6300 forint volt, s ez - az első negyedévi bérstop ellenére - kö­rülbelül 6 százalékkal haladja meg a ta­valyit. A bányászati és kohászati vállala­toknál dolgozók bére az átlagosnál las­sabban, a gépipari és a vegyipari dolgo­zóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövedelemszerzést biztosító vállalati gaz­dasági munkaközösségek száma és te­vékenysége ez év első felében a tavalyi­hoz hasonlóan - szerényebb mértékben emelkedett. 1987.1. félévében a termelékenység - a növekvő termelés és a csökkenő lét­szám eredményeként - a korábbi éveké­nél kedvezőbben alakult: az egy foglal­koztatottra jutó termelés több mint 5 szá­zalékkal emelkedett. A munkatermelé­kenység minden fő ágazatban nőtt, leg­nagyobb mértékben a vegyiparban, a bányászatban és az építőanyag-iparban. Az ipar termelését az első félévben lé­nyegileg az előző évekhez hasonló anyagellátási és kooperációs helyzet kí­sérte. A termékforgalmazás zavarai első­sorban a szűkös konvertibilis importle­hetőségekkel, valamint a nem kellően ütemezett szállításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari terme­lés növekedése előreláthatóan valame­lyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hát­ralévő hónapokban még gyarapítható és gyarapítandó. kát dolgoz ki a párhuzamos fejlesztések elkerülésére. A tagvállalatok a teljes érdekazonos­ság és egyenrangúság jegyében hatá­rozzák meg a feladatokat. Ebben az év­ben az új adórendszer előkészítését, az ezzel kapcsolatos számítástechnikai háttér megteremtését tűzték ki célul. A későbbiekben igyekeznek olyan termé­keket, szoftvereket és berendezésket ké­szíteni, amelyek nemcsak a tagvállalatok igényeit elégítik ki, de egyúttal piacképe­sek is, külső cégek számára is értékesít­hetők. Ennek érdekében a GT folyamato­san felméri a keresletet, élő kapcsolatot tart a piaccal. A társaság garanciát is ad termékeire, s vállalja azok szükség sze­rinti továbbfejlesztését. A feladatokat el­sősorban a tagok kapacitására, eszköz- állományára és szakembergárdájára alapozzák, de esetenként más vállalato­kat, tanácsadókat is bevonnak a mun­kákba. Nem törekednek mindenáron sa­ját fejlesztésre, gyártásra: ha van a pia­con a társaság igényeinek megfelelő termék és gazdaságosabb ennek meg­vásárlása, mint előállítása, akkor ezt az utat választják. A Volán Elektronika - mint a társaság gesztora - felajánlotta, hogy a jövő év végéig biztosítja a kölcsönös ér­dekeltségen alapuló szervezet működé­séhez szükséges annyagi fedezetet, s magára vállalja az esetleges veszteséget is. Azt követően a tagok közösen dönte­nek arról, hogy átalakulnak-e jogi sze­mélyiségű társasággá, amelyben a for­galmazásból származó nyereséget, illet­ve veszteséget egyaránt közösen viselik a részt-vevők. Ősz hajú, fiatal szívvel A hátsó frontján partfallal kerített udva- rú házra - amiben a fiatal szívű, ősz hajú asszony lakik -, semmi nem illik úgy, mint a tündéri jelző. Nemcsak az egész udvart dúsan betöltő virágoskert miatt. Európai a hajlék belvilága és kényelme, berende­zési tárgyai arra vallanak, hogy aki lakja, az nagyon otthon van itt.- Vendéget hozok - kiáltotta a ta­nácselnök, Krutki Pál már a kapuból a házból elősiető háziasszonynak, aki ép­pen akkor végzett a kamra befőzés előtti meszelésével, rendberakásával. A pará­nyi teraszon két krampuszelevenségű leányunoka. A kisebb Szekszárdról, a nagyobbik Bonyhádról jött és nyomban elújságolja örömét, büszkeségét, hogy neki „mindjárt lesz ám” egy testvérkéje.. Látnivaló, hogy remekül érzik magukat, hiszen, ha a nagyi idebent végez (és ha elmennek a hívatlanok) gyümölcsszedés következik odafönt a kertben. Betelepszünk a kellemesen hűvös kö­zépső szobába. A fehér hajú, egyenes derekú asszony csupa mosoly arcán kí­váncsiság. Később rámhagyja a kíván­csiságot, így megtudhatom, hogy dr. Ko­vács Pál és a felesége - már nem fiatalon - Mélykútról jött 1970-ben Mórágyra ta­nítani. Kényszerre mozdultak onnan, vá­lasztékukban Orgovány és Solt szerepelt még. „Alföldről az Alföldre? Nem!” - mondták, pedig a ház, amit szolgálati la­kásként foglaltak el az eddig számukra ismeretlen Mórágyon, istentelen állapot­ban volt. Az akkor még önálló helyi ta­nácsnak pedig pénze alig. Ami akadt mégis, toldásfoldásra volt elég, ahhoz kevés, hogy a ház lakható legyen. Egy év múlva jött a fölszólítás, hogy „vegyék meg a házat és csináljanak vele, amit akarnak!” Megvették 16 ezer forintért, mert lakott is volt, készpénzük is volt. Kü­lönben 45 ezer lett volna a vételár. Hogy az engedménynél mennyivel került többe ezután az a ház, amit a tanár néni a világért se hagyna itt? Megdrágultak a házak- Valahol föl van nekem írva, hogy mit költöttünk mire elkészültünk az átépítés­sel. Sokba került, de közel sem annyiba, amennyibe manapság kerülne egy ilyen munka. - Mit kérnek most egy lakóhá­zért? - kérdezem az elnököt, aki tanítvá­nya volt a Kovács házaspárnak, amikor az ő vezetésükkel működött itt egy kihe­lyezett gimnáziumi tagozat. Kilenc mórá- gyi felnőtt, három év alatt, helyben szer­zett érettségi bizonyítványt.- Régóta nem olcsóak már nálunk a házak. Olyan is van, ami millióért, másfél millióért kelhetne el.- És ez itt, mennyiért lenne eladó, ha eladó lenne? A ház asszonya hevesen tiltakozik. Postatiszt lánya Szekszárdon él, orvos lánya Bonyhádon. Főleg az előbbi csalo­gatja sokszor, de őt minden ehhez a ház­hoz köti. Az utólag is gigászinak tűnő munkával alig készültek el, megözve­gyült. Ezzel minden dolog jelentése meg­változott. Rengeteget fáradtak együtt a derűs, szép családi fészekért. Földbeágyazott kőlábazaton állt a vert falú ház. Vályog kötötte a keménységéről híres mórágyi gránitot „amilyenhez hasonlót az egész világon csak Asszuán környékén lehet találni”. Ácskapocsokkal verték ki a vá­lyogot a kőalap réseiből. Mire teljesen készen lettek, 120 mázsa cementet „evett meg” a ház. És tengernyit a pihenés órái­ból. Van mit mutatni Nevetve idézi, hogy idejöttök után né­hány napra kérték az iskola igazgatóját, hogy* mutassa már meg nekik a falut. Az rájuk meredt előbb, aztán méregbe gurulva közölte, hogy „nincs itten semmi mutogatnivaló!”- Most már akad és hiszi, nem hiszi, ezért se költöznék el innen. Engednék? Aligha. Tisztelik benne a mórágyiak Kovács tanár nénit, aki gyere­keiket tanította és tanítja ma is; tudják, hogy ő az elnöke a Hazafias Népfront­nak, titkára a Vöröskeresztnek, lelke a nyugdíjasklubnak. Ezenkívül 1985 óta a Kossuth utca harminc házának lakóit képviseli a tanácsban. Aki nézi, hallgatja, meg nem mondaná, hogy 62 éves és a megélt évek jogán az 55 év felettiek kétszáztizennyolcas cso­portjához tartozik. Dr. Kovács Pálné, ami a közösség javát szolgáló tettrekészsé- get illeti, számos fiatalnál sokkal, sokkal fiatalabb. Volt itt két gépkocsi... Háziasszonyom semmit sem felejtett el ami volt, és ezért tudja igaz étfékét an­nak, ami van. Mert volt ám olyan is, hogy mindössze két gépkocsi futott a községben. Az egyik az erdészé, a másik az övék. De sokszor rohantak akkor hozzájuk éjjel, hogy „segítség, tanár bácsi, orvos­hoz kell vinni a gyereket!” Gyors számo­lás. Negyvenegynéhány mórágyi autózik 1987-ben saját autón. Hány fürdőszoba épült a vezetékes vízre? Egyszer majd, ha befejezés felé jár ez a gyarapodás, ezt is érdemes lesz ösz- szeszámolni. Búcsúzáskor csúszik ki a számon a provokatív kérdés: - Nem volt még elég a munkából?! Azt feleli szelíden, hogy őt az élteti, hogy sok a dolga, a dologból pedig itt mindenkinek kijut, ha nem akar sültga- lambváró lenni. Alighanem a sültgalambvárás elutasí­tásaként kért helyet Mórágy egy orszá­gos pályázaton is. (Folytatjuk) LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: BAKÓ JENŐ Számítástechnikai a közlekedésben Bólyi vetőmagprogram Gép a szennyvíziszap hasznosítására Nagy teljesítményű gépet fejlesztettek ki hazai szakemberek a szennyvíziszap talajba juttatására. A berendezéssel a városokban összegyűlt szenny­víziszapot, valamint a nagyüzemi állattelepek folyé­kony trágyáját lehet a termőtalajokba juttatni. A gép segíti a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartását. A MÉM anyagi támogatásával a Mezőgépfejlesz­tö Intézet szakemberei a hasonló rendeltetésű, drá­ga külföldi gép pótlására tervezték a viszonylag ol­csó, önjáró berendezést. Kisebb módosításokkal felhasználhatjuk hozzá az új Rába 300-as traktor főbb részegységei közül például a futóművet, hajtó­művet és a motort. A szennyvíziszap kijuttatását végző késes injektáló szerkezet ugyancsak hazai gyártású elemekből áll. Tőkés importból származó alkatrésze csupán a különlegesen nagyméretű gu­miabroncs. Az új gép fejlesztésénél a Kaposvári Agrár Kuta­tó-Fejlesztő Közös Vállalattal és a nyíregyházi Me­zőgép Vállalattal működtek együtt. Gyakorlati al­kalmazását megkönnyíti, hogy a MÉM Műszaki Inté­zet a szennyvíziszap és a hígtrágya-kijuttatás tech­nológiáját a gépre már kidolgozta. Eddigi legnagyobb hibridkukorica­programját valósítja meg a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát. A saját üzemeiben és a partnergazdaságokban együttvéve hétezer hektáron terem az idén vetőmag­nak szánt hibrid kukorica. A hazai és a külföldi piac igényeinek megfelelően széles fajtaválasztékot teremtettek: har­minc hibridfajta vetőmagját kínálják majd a vásárlóknak. A hibridkukorica-táblák kedvező képet mutatnak, s a kombinát szakemberei szerint az eddigi legnagyobb mennyiségű - mintegy 15-20 ezer tonna - vetőmagot fémzárolnak az ősszel. A festői Alsónánai úton lakik aki „világért se” menne el innen... A központ élete csak a buszok érkezésekor élénkül fel Mórágyi metszéspontok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom