Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

4 ^PÜJSÄG 1987. július 16. Az okos és az ostoba rend Leginkább a bontópereket tárgyaló bírák érzékeltethetnék, hogy miként kezdi ki a családi békességet a lakásban uralkodó rend vagy rendetlenség, a férjek, feleségek erről vallott felfogásának különbözösége. Nagy általánosságban a nők szerint akkor van REND, ha az ott zajló mindennapos tevékenységnek - lett légyen az tanulás, szerelés, barkácsolás vagy akár csak heve- részve olvasás - nem marad nyoma A lakás olyan látványt nyújt, mintha ott senki sem lakna, mintha gondosan elrendezett kiállítás volna. Minden bútor és dísztárgy katonás rendben, centit sem elmozdítva áll a megszokott helyén. A férfiak - megint csak nagy általánosságban - kényelmetlenül érzik magukat az ef­féle szigorú és öncélú rendben, azzal érvelve - és okkal -, hogy a saját otthon legfőbb vonzereje a kötetlenebb időtöltés, a szabadabb lehetőség a szellemi vagy fizikai tevé­kenységre. És kinek van kedve belekezdeni irományok, jegyzetek, könyvek hosszabb lélegzetű átnézésébe, reparálásra váró készülékek szétszedésébe, netán fara­gással, festéssel kísérletezve - az alkotás örömébe való belekóstolásba, ha otthoni buzgalmát érdeklődés helyett zsémbelés kíséri. Ráadásul, a REND védelmében a fél7 behagyott munka kellékeit alkalomról alkalomra elrakatják. (A munkával járó esetle­ges szemetelés összetakarittatása indokolt kívánság.) Hol az igazság a rend megítélésében? Az igazság ott van, hogy az okosan felfogott rendbe beleférnek a folyamatos tevé­kenységhez szükséges eleven élet látható nyomai. Az okos rend parancsszava szerint az illető családtag „fennhatósága” alá tartozó helyhez - rendcsinálás címén - másnak hozzányúlni szigorúan tilos. „De hát nem azért gürcöltünk a lakásért, berendezésért, hogy minden folyton szana­szét legyen” - mondják ellenérvként a feleségek, akik az ostoba rend védelmében oly­kor megszállottan pakolásznak el különböző helyekre - fiókokba, szekrényekbe, nem látható rakterekre - minden olyan tárgyat, ami nem „kiállítási képbe” való. (Az ilyen megszállott elpakolászgatásnak, sebtiben elrakásnak gyakori velejárója a későbbi té­tova keresgélés. E tekintetben nagyon is megszívlelendő a Magyar értelmező kéziszótár rend meg­határozása: „tárgyaknak olyan állapota, amelyben mindegyikük a megfelelő vagy a megszokott helyén van.”) A rendnek tehát nem a látvány az igazi ismérve, hanem a tárgyak helyének logikus volta, vagyis ésszerűsége. Visszakanyarodva a családi összetűzésekre, vitákra: az okos feleség, az előrelátó anya nemhogy szemére hányja férjének vagy gyerekének azt, hogy belefeledkezve, helyet kisajátítva él otthon kedvtelésének, ezzel elrontva az esetleges látogató számá­ra őrizgetett holt rendet; ellenkezőleg, akkor jár el helyesen, ha férjét, gyerekét maga is ösztönzi az otthoni aktív kikapcsolódásra. Akit ugyanis haza vonz a kedvtelése, akit nem kárhoztatnak tétlen időtöltésre a rend megóvása érdekében, az nem elsősorban házon kívül keresi, hogy mivel üthetné agyon a szabadidejét. Az ifjúságvédelmi tapasz­talatok is azt tanúsítják, hogy a különféle gyűjteményeik gyarapításával, állatok megfigyelésével, gondozásával, alkotó fantáziájuk kiélésével megszállotttizenévesek, a sportolók, modellezők, barkácsolók nem fanyalodnak rá, hogy tekergéssel, elzüllés veszélyével járó bandázással üssék el unalmukat. Ny. Á. Selyemblúz - gyakorlott varróknak Divat a selyem, s aki már varrt magá­nak, nem eshet nehezére a rajzon látható egyszerű modell elkészítése. Igen ám, de a selyem egyáltalán nem úgy viselke­dik varrás közben, mint a vászon vagy a szövet. Nagyon kell vigyázni, nehogy elcsússzon a kelme varrás közben, s aki már megszokta, hogy nem fércei, csak gombostűz, most annak is össze kell öltenie a kiszabott darabokat - így biztos a siker... Aztán jön a következő meglepe­tés. Ahány tűszúrás - a legvékonyabb tűvel is -, annyi szálhúzódás. Nem sza­bad csüggedten abbahagyni a munkát, mert a vasalással mindez eltüntethető. Igaz, türelemjáték, de megéri. A blúz eleje hasítékkal nyílik, ezt nem kell bánni, mert a hatalmas masnira kö­tött sál elfedi. Csak szépen el kell dolgoz­ni. Ez vonatkozik a belső varrásokra is, mert a selyem nagyon foszlik. Ha valaki zsebbel szeretné díszíteni a blúzt, fogad­ja meg a jó tanácsot: még az eleje-háta összevarrása előtt varrja rá a blúz elejére a zsebeket. Utólag elég körülményes. A mostani divat - bő. Ezért ehhez a blúzhoz dupla széles selyemből három méter kell, annál is inkább, mert a sál akkor szép, ha széles és hosszú. Tudnivalók az ágyneműről Idővel minden családban szükségessé válik az ágynemű pótlása. Vannak, akik szívesebben vásá­rolnak kész garnitúrát, míg mások inkább anyagot vesznek, s egyéni ízlésük szerint megvarrják. Mihez mennyi anyag szükséges? 40x60 cm párnára: 90 cm szélesből 65 cm, 60x200 cm dunyhára: 90 cm szélesből 130 cm, 140x200 cm dunyhára: 140 cm szélesből 420 cm, 140x200 cm paplanra: 140 cm szélesből 420 cm. Ágyneműnk töltésére pedig a következő mennyi­ségű tolira vagy pehelyre van szükségünk: 88x100 cm párnába: 2,00 kg toll, vagy 1,00 kg pehely, 60x90 cm párnába: 1,50 kg toll, vagy 0,80 kg pehely, 40x60 cm párnába: 0,60 kg toll, vagy 0,40 kg pehely, 140x200 cm dunyhába: 4,00 kg toll, vagy 2,50 kg pehely, 140x200 cm paplanba: 4,00 kg toll, vagy 2,50 kg pehely. A meg moly osodott tollat úgy tisztítjuk, hogy a párnát vagy a dunyhát az anginnal együtt egy szo­rosan záródó ládába vagy szekrénybe tesszük. A lá­dába molyirtót helyezünk, jól lezárjuk, a réseket is leragasztjuk ragasztószalaggal, és legalább egy hétig benne hagyjuk. Utána az ágyneműt alaposan kiszellőztetjük. Ha az angint kimossuk, tönkremegy a keményí­tőse, az angin petyhüdt lesz és a finom pehely ke­resztülbújik rajta. Ha a mosás mégis elkerülhetet­len, a mosás után keményítsük ki, így az angin me­gint sűrű lesz. Még célszerűbb, ha zselatinnal mere­vítjük. A keményítő ugyanis könnyen kipereg, de a zselatinos keményítős tovább tart Egy liter hideg vízbe 50 g zselatint teszünk, néhány óráig állni hagyjuk, míg megduzzad, majd állandó keverés mellett melegítjük, míg teljesen fel nem oldódik. Csak forráspontig melegítjük, nem főzzük. A kihűlt oldatot vászondarabon átszűrjük, egy kanál al­koholban feloldunk fél kanál szalicilt és hozzáad­juk; így a zselatin nem penészedik meg. Az angint beáztatjuk ebbe az oldatba, majd jól kifeszítjük és megszárítjuk. A naponta használt ágyneműt olyan helyen tárol­juk, ahol levegőzik. A toll ugyanis zsírmaradékot tartalmaz, ezért fokozottan szellőztetni kell, külön­ben megsárgul, és kellemetlen szaga lesz. A pótágyneműt légmentes műanyag zsákokba tehetjük el. Ez nemcsak a nedvesség, de a molyok ellen is véd, csak arra ügyeljünk, hogy a zsákok elég nagyok legyenek, hogy a toll ne nyomódjék nagyon össze. Időnként vegyük ki a zsákokból, és szellőz­tessük ki. A dunyhával szemben ma már a paplanokat részesítik előnyben. Részben egészségesebb a használatuk, másrészt könnyebben rakhatók el, ki­sebb helyet foglalnak. Újabban a paplanokat nem­csak tollal, hanem műanyaggal is töltik. A műanyag­nak az az előnye, hogy nem porosodik olyan köny- nyen. A toliban keletkező por keresztülhatol az an- ginon, és súlyosbíthatja az asztmások és a széna­náthától szenvedők panaszát. Szemsérülések Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Az Antarktisz madárvilágát tárja fel 15 értékből álló sorozatán South Georgia. Az angol gyarmati terület a sarkvidékhez legközelebb eső szigetvilág, amely még mentes a jégtől és a hótól. A magyar sorozat 2 forintosán is madár száll Cook hajója körül. A kapitány 1775-ben meg­csodálta és leírta az ottani vízimadarak változatait, amelyek most South Georgia bélyegeit díszítik (kormoránok, pingvi­nek, albatroszok, stb.). A Bahama-szigetek régi címerében ol­vasható: A kereskedelem feléled, amint kiűzzük a kalózokat. Az eredetiben latin felirat a 18. század első évtizedeire utal, amikor ezen a környéken egyetlen hajó sem vitorlázhatott biztonságban. Négy tengeri rablót mutat be négy bélyeg, közülük az első címlet Anne Bonney-t, egy tisztes ügyvéd leányát. Anne erősza­kos természetének jellemzésére felje­gyezték, hogy szinte gyermekként szol­gálóját késszúrásokkal serkentette gyor­sabb munkára. A sorozathoz blokk kap­csolódik, amely halálfejes zászlójú ka­lózvitorlást és a szigetek térképét (zeg zugos öblök - ideálisak támadók rejtőz­ködésére) ábrázolja. Tekintse meg posta- és bélyegmú­zeumunkat - hív a görög posta színes tájékoztatója a 10 éve felállított intéz­ménybe. Filatelista kincsek az athéni sta­dion mellett levő múzeum második eme­letén tekinthetők meg. Invitálásnak érez­hető a kosárlabda EB-t köszöntö leg­újabb blokk, amelynek 1896-1996 év­számot nyomtatták. Ezzel jelzik, hogy igényt tartanak a centenáriumi olimpiára. Utazni jó! Kis batyumnak helyet kérek A gyerekek egy kivételével körbe ül­nek. Aki állva maradt, úgy tesz, mintha nehéz batyut cipelne, és nagyon fáradt volna, hiszen messziről érkezett. Belép a körbe, köszön az ott ülőknek, azok visz- szaköszönnek neki. Megkérdezik tőle: - Honnan jöttél? - Ó egy magyar helység­névvel válaszol, például: - Szegedről. - Most ismét a többieken a kérdezés joga: - Mit hoztál nekünk? - A messziről jött rá­mutat az egyik gyerekre, és azt mondja: - Találd ki! - A nevezett játékosnak mon­dania kell valamit, ami Szegeddel kap­csolatos, például: paprikát, szalámit. Ha helyesen válaszolt, akkor kap egy pontot és ő mehet ki legközelebb. Ha nem tud jellemző terméket mondani, akkor az öt felszólító, azaz „batyuzó” gyereknek kell valamit mondania. Ha nem tud, kiesik. Az a játékos nyer, aki a játék végére a leg­több pontot gyűjti össze. Nemcsak helység Számos olyan helységnevünk van, amelyet önállóan, névszóként is haszná­lunk. A pajtások körbe ülnek, feladatuk az, hogy sorban ilyeneket (helység, hegy, A munkahelyeken, háztartásban, köz­lekedésben, vagy éppen játék, sportolás közben elszenvedett balesetek során nagyon gyakran sérül a szemünk. Külö­nösen a komolyabb sérülések kimenete­le szempontjából döntő, hogy milyen gyorsan kerül a beteg szemészeti osz­tályra. Néhány alapvető tennivaló ismerete és alkalmazása sokszor a látást menti meg. Apró idegen test, pl. bogár, porszem szembe kerülése ritkán okoz súlyosabb panaszokat, de ilyen esetben sem érde­mes várakozni, célszerű mielőbb felke­resni az illetékes szemészeti szakrende­lést, hiszen néhány perces beavatkozás­sal megszüntethetők a fájdalmak. A legnagyobb jelentősége a mésszel, hypóval, vagy más lúgos vegyhatású anyaggal történő sérülésnek van. Sok­szor csak napok múlva válik láthatóvá, milyen súlyosan sérült a szem. A legfon­tosabb, hogy azonnal, 10-15 percen ke­resztül, tiszta vízzel folyamatosan mos­suk a szemet. A sérült az ijedtség és a fáj­dalom miatt többnyire ellenkezik, ilyen­kor nyugodt, határozott magatartással érjük el a legtöbb eredményt. Ezután pe­dig, a lehető legkorábban kerüljön a sé­rült szakrendelésre. Hasonló, de valamivel kedvezőbb ki­menetelű a savas anyagokkal történő sérülés. A tennivalók megegyeznek. Sok, az orvos által ismeretlen vegyi anyag ke­rülhet a szembe. Hasznos lehet, hogy az elsősegélynyújtónak eszébe jut a sérült­tel a vegyi anyag nevét, összetételét is el­folyó, stb.) mondjanak. Aki rövid időn be­lül nem tud ilyet kitalálni, zálogot ad, vagy kiesik a játékból. Néhány példa: Ács, Komló, Avas, Bál­vány, Békés, Csillaghegy, Dobogókő, Gyula, Hatvan, Hollókő, Hűvösvölgy, írottkő, Izsák, Kékes, Pápa, Lábatlan, Leányfalu, Madaras, Mór, Sárospatak, Velem, Szigetköz, Tatármező, Túr, Úrkút, Várpalota, Zagyva, Szentendre, Makkos- mária... stb. Egy plusz egy - gyorsan pergő földrajzi játék A játék vezetője'egy-egy közismert földrajzi nevezetességet egy-egy város jellegzetes műemlékét említi, a követke­ző versenyzőnek pedig rá kell vágnia, hogy az említett dolog, objektum hol ta­lálható. Például: Hámori-tó - Lillafüred Tengerszem Szálló - Jósvafő Dobó István szobra - Eger Ziska lovas szobra - Prága Szent Péter székesegyház - Róma Dózse-palota - Velence Eiffel-torony - Párizs Kreml - Moszkva Tower - London, stb. küldeni, amennyiben kevésbé közismert szerről van szó. Komolyabb ütésből, elesésből szár­mazó sérülés után függetlenül a közvet­lenül fellépő panaszok súlyosságától, ugyancsak sürgős a szakorvosi ellátás, hogy a komolyabb következményekkel járó csonttörések felismerésére legyen módunk. A vérző sebek ellátásával van a legke­vesebb gondunk, mert az ijedtség a sé­rültet orvoshoz kényszeríti. A látás szempontjából ugyancsak sú­lyos kimenetelű a szem burkain áthatoló sérülés. Ellátása azonnali szemészeti osztályos ellátást igényel. Gyakori hiba, hogy a beteg körzetbe, majd szakrende­lőbe megy, és csak ezután kerül osztá­lyunkra, pedig néhány órás késlekedés­nél már nagy a fertőzésveszély, nem is beszélve a közben eltűrt fájdalomról. Nem minden esetben egyértelmű, hogy pl. egy fémdarabbal, fával történt baleset ilyen súlyos elváltozást okozott, ezért cél­szerű késlekedés nélkül minden esetben szakorvoshoz menni. Ma egyre jobb eredményeket érünk el az ilyen súlyos sérüléseknél is, az anti­biotikum-védelemben, jól felszerelt mű­tőkben szakemberek közreműködésével végzett beavatkozással. Összefoglalva két dolgot emelnék ki: az egyik a sérült szem percekig tartó vízzel történő mosá­sa, a másik pedig a mielőbbi szakorvosi, illetve sok esetben szemészeti osztályos ellátás igénybevétele. DR S|SÁK JÜUA a megyei kórház szemész szakorvosa Aki nem tud azonnal válaszolni, zálo­got ad. Játszhatjuk kiesésre is. Ez eset­ben aki nem tud felelni, kiesik. Győz, aki legtovább állva marad. Budapest hívja Tokiót A rádióamatőrök szinte az egész vilá­got elérhetik, s kapcsolatot létesíthetnek földrészeken keresztül. Természetes, ehhez nem árt ha ismerik is a világot. A következő játékban mindenki amatőr rádiós. A játék menete: A kezdő elindít egy hívást. Például: „Budapest hívja Tokiót!” A játékosok kö­zül az, aki először kapcsol, és jön rá, hogy a hívott városról tud valamit, jelez, majd bejelentkezik: „Tokió, Japán fővárosa jelentkezik.” A lényeg ugyanis az, hogy a hívott mondjon valamit a városról. Majd ő adja tovább a hívást. Például: „Tokió hívja La Pazt.” Akinek nem ismeretlen a név, beje­lentkezik: „La Pazból, Bolívia fővárosából jelentkezem.” Majd: „La Paz hívja To­runt”. Ez már nehezebb, hiszen nem főváros. Aki viszont ismeri a híres lengyel csilla­gász: Kopernikusz életét, máris jelent­kezhet: „Lengyelországból, Kopernikusz várá­ból jelentkezem”. Minden egyes jelentkezés egy pontot ér. Az győz, aki legtöbbször tud bejelent­kezni. Vitás esetek eldöntésére nem árt, ha kéznél vannak atlaszok, kézikönyvek. DR. PADISÁK JUDIT Földrajzi játékok Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy özvegy, s annak három fia. Egyformán szerette mind a hármat. Egyszer halálát érezte közeledni, s magához hívatta fiait.- Mindegyikőtöknek adok egy köteg lent, s amelyikőtök a legszebb cérnát fonja a lenből, arra hagyom a házam, a földem. A három legény világgá indult. István, a legifjabb legényke nagyon szomorko- dott az édesanyja után, s amikor egy sötét erdőben eltévedt, még sírva is fa­kadt. Ment, mendegélt, mígnem egy tó­hoz ért. Leült a partjára, hogy kicsit kipi­henje magát, s hirtelen egy nagy varan- gyos béka ugrott elé.- Ne félj tőlem, szép legény! Mondd el inkább, min búsulsz - szólalt meg a béka. És István elpanaszolta bánatát, és mutatta a lent.- Sose búsulj - mondta a varangy -, add csak ide, a többit bízd rám! István odaadta a lent, a béka beugrott A varangyos béka- német népmese ­a tóba, és kisvártatva visszatért vele: pompás cérnát font belőle. Hálálkodott a legény, és már indult volna haza, ha­nem a béka (gy szólt:- Ne hálálkodj, most eredj haza, de egy év múlva gyere vissza megköszön­ni. Járd körül háromszor a tavat, lelsz egy aranyvesszőt. Az aranyvesszövel háromszor üss a hátamra, háromszor a vízre. El ne felejtsd, szép legény! - s a varangy beugrott a tóba. Mire István a fonalával hazatért, ad­digra már otthon volt két bátyja is, csak rá vártak. Az ő cérnája volt a legszebb a három közül, így Istváné lett a ház és a föld. Egy év múlva újra elment a tóhoz, há­romszor körüljárta - meglelte az arany­vesszőt Felemelte - s abban a pillanat­ban előtte termett a varangyos béka. Háromszor rávert a hátára, s csodák csodájára a béka csodálatos leányzó­vá változott. Ezután rávert háromszor a vízre, s új­ra csoda történt, káprázatos tündérpa­lota állt előtte. István már azt hitte, hogy csak álmodik, amikor a szépséges leányzó így szólt hozzá.- A kastélyt és engem 300 esztendő­vel ezelőtt elvarázsolt egy gonosz bo­szorkány. Most, hogy megszabadítottál a gonosz varázslattól, minden amit látsz, a tiéd, s ha akarod, hozzád me­gyek feleségül... Hogyne akarta volna a legény! Volt nagy dínomdánom, hegyen-völgyön la­kodalom. Hét napig járták a táncot, a legény el­hívta a két bátyját is. El sem engedte őket többé: gazdagon megajándékozta őket, adott hozzájuk illő feleséget és boldogan éltek, míg meg nem haltak. (Németből fordította: Szabó Béla) B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom