Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

1987. július 16. "nÉPÜJSÁG 5 MŰSZAKI JfolTESZ ÉLET TUDOMÁNYOS Fiatalokat vár a METE Magas színvonalú ankétok, tapasztalatcserék ízlésesen adjusztált paksi konzervek. A gyár eredményességét a MÉTE üzemi csoportja is segíti. A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Tolna Megyei Szervezete hét esztendővel ezelőtt alakult. Az induláskor létrejött üzemi csoportok a következők voltak: hús-, konzerv-, gabona-, sütőipari csoport. Három esztendővel ezelőtt a borgazdasági szakosztály üzemi szerve­zete is bekapcsolódott a munkába. A MÉTE üzemi csoportjaiban jelenleg 270- en dolgoznak. Az elmúlt időszakban az üzemi csoportok közül egyedül a tejipar­nál növekedett a létszám, másutt a nyug­díjasok és több fizikai dolgozó hagyta abba az aktív társadalmi tevékenységet. Az elmúlt évben újraválasztott vezető­ség érthető módon egyik fontos feladatá­nak határozta meg, hogy az üzemi cso­portok létszáma növekedjen és több fizi­kai dolgozó kapcsolódjon be a MÉTE munkájába. A területi szervezet egyéb­ként munkaprogramja kialakításánál messzemenően figyelembe veszi az üze­mi csoportok elképzeléseit, javaslatait. Több közös rendezvényt szerveztek és tartanak, így évente áttekintik a hatósági minőségellenőrzés tapasztalatait, ter­mékbemutatókat rendeznek. Említést ér­demlő esemény volt tavaly, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola bemutatkozása. Az üzemi csoportoknál gyakorlattá vált a különböző ankétok megtartása. A ga­bonaipari csoport például évente rendez munkavédelmi és újítási ankétokat, ugyanezt teszi többek között a konzerv­ipari szakcsoport is. A MÉTE üzemi cso­portjainak többsége segíti a szakmai to­vábbképzést, melyben a gabonaipariak járnak az élen. Jelentős kezdeményezés volt annak idején a sütőiparban létreho­zott iparági szakkörök tevékenysége. Sajnálatos viszont, hogy a kezdeti lelke­sedés alábbhagyott. Több csoport, így többek között a konzerviparban dolgo­zók jelentős szerepet vállal a szakiroda- lom fordításából és vállalaton belüli ter­jesztéséből. A belföldi tapsztalatcserék rendszere­sek és az utóbbi időben megélénkült az érdeklődés a külföldi szakmai utak iránt is. Tavaly, a Szekszárdi Húsipari Vállalat üzemi csoportja látogatást szer­vezett a Frankfurti Élelmiszeripari Vásár­ra, melynek a költségeihez jelentős ösz- szeggel járult hozzá a vállalat. Ebben az évben, a MTESZ támogatásával jöhetett létre a brnói nemzetközi vásár megtekin­tése. A MÉTE, a közonti rendezvényekből is mindinkább kiveszi részét. Az idei tudo­mányos heteken tucatnyi előadást ren­deztek, melyeken több mint 350-en vet­tek részt. Mint említettük, a vezetőség igen fon­tos feladatának tekinti az egyesületi lét­szám növelését. Figyelmük elsősorban a nagyobb létszámot foglalkoztató élelmi- szeripari üzemekre irányul, ahol nagy­arányú, a magasan kvalifikált szakembe­rek száma. A korátlag javítása érdeké­ben, az üzemi csoportok munkájába mindinkább bevonják a fiatal szakembe­reket is. Megalakult a díj bizottság A MTESZ Tolna Megyei Szervezetének legutóbbi ülésén létrehozták a díjbizott­ságot. A továbbiakban a különböző egyesületek aktíváiból alakult társadalmi bi­zottság tesz javaslatot a vezető testületnek a különböző kitüntetések odaítélésé­re, a tudomány társadalmi munkásainak megyei és országos elismerésére. A tár­sadalmi testület elnökévé dr. Nagy Elemért választották meg. Vezető testületi tervek A MTESZ Tolna Megyei Szervezetének vezető testületéi kialakították a második félévre vonatkozó munkaprogramjukat. A végrehajtó bizottság szeptemberi ülésén tárgyalja a HTE Szekszárd városi csoportjának, valamint a Paksi Atomerő­mű üzemi csoportjának munkáját. No­vemberben kerül napirendre, az addig elkészülő felmérés alapján, a Tolna Me­gyében élő és dolgozó reálértelmiség helyzetéről szóló jelentés. Ennek kapcsán megtárgyalják a meg­állapításokból adódó feladatokat is. Ugyancsak a novemberi vb-n szerepel majd, a megyei szervezet és tagegyesü­leteinek nemzetközi kapcsolatairól szóló tájékoztató. A titkári értekezleteken - amelyeket szeptemberben és októberben tartanak, ugyancsak napirenden szerepelnek a nemzetközi kapcsolatok és a reálértelmi­ség helyzete. A novemberi titkári értekezleten érté­kelik az idei munkát, illetve határozzák meg az 1988. évi feladatokat. Az elnökség decemberben ülésezik legközelebb, ahol szintén elemzik a reál- értelmiség megyei helyzetét Magyarok a nemzetközi tudományos szervezetekben Világszerte elismertek szakembereink Beszélgetés Pál Tiborral, a MTESZ titkárával A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége több mint száz nemzetközi szervezet tagja. A magyar szakemberek igen aktívan dolgoznak a különböző szervezetekben, öregbítve ezzel is a magyar műszaki kultúra hírét. A kapcsolatok jó egy évtizede igen dinami­kusan fejlődnek, évről évre számos nem­zetközi konferencia színhelyéül választ­ják Magyarországot, annak különböző városait. Az ősszel például Tolna megye lesz a vendéglátója, a Tudományos Mun­kások Világszövetsége ifjúsági tagozata soros ülésének. Pál Tibor, a MTESZ nemzetközi kap­csolatok titkára két évtizede tölti be a koordinátori feladatokat ezen a területen. Lapunk munkatársának, az országos központ második emeleti irodájában adott interjút.- A MTESZ az utóbbi években mind na­gyobb rangot és elismerést vívott ki a kü­lönböző külföldi egyesületek és szerveze­tek körében. Minek tulajdonítja ezt?- A MTESZ 106 nemzetközi szervezet tagjaként igen aktív munkát fejt ki a ma­gyar műszaki-tudományos eredmények külföldön történő megismertetésében, továbbá közvetítő szerepet vállal más or­szágok műszaki-tudományos fejlesztés­sel összefüggő információik hazai meg­ismertetésében. Nemzetközi kapcsola­taink eredményesen szolgálják az eny­hülési folyamat fenntartását, a béke és biztonság erősítését, a kelet-nyugati pár­beszédet, a szocialista országok közötti tapasztalatcsere és együttműködés fej­lesztését. Az utóbbi években jelentősen bővítettük kapcsolatainkat azokkal az or­szágokkal, melyekhez népgazdasá­gunknak fontos érdekei fűződnek. A ha­gyományoknak megfelelően szövetsé­günk igen fontos feladatának tekinti a szakembereink továbbképzését szolgáló fórumok, előadások, tapasztalatcserék, kiállítások és nemzetközi konferenciák szervezését. Az elmúlt években jelentő­sen nőtt a nemzetközi részvételű rendez­vényeink száma, s ennek köszönhetően több mint négyszeresére emelkedett a szervezésből származó devizabevéte­lünk. Már eddig is, több kiemelkedő nem­zetközi konferenciának adtunk otthont az idén és az elkövetkezendő hónapok­ban egymást érik az említett találkozók. így többek között, a XIII. erömükémiai konferencia, a nemzetközi sugárvédelmi konferencia, az agrárközgazdászok augusztus végén tartják nálunk európai kongresszusukat. Októberben rendez­zük a biotechnológia és az élelmiszer- iparral kapcsolatos nemzetközi találko­zót, és még sorolhatnám...- A nemzetközi szervezetek vezetősé­geibe főként az utóbbi években mind több magyar szakembert választottak be. Mun­kájukkal jó szolgálatot tehetnek és tesz­nek hazánkban.- Ez valóban igy van. De ahhoz, hogy idáig eljutottunk, az elmúlt évtizedekben igen aktív munkát kellett végeznünk. Csak példaként említem, hogy az áttörést először az agrárterület jelentette, ahol különösen eredményes a munkássá­gunk. Ennek is köszönhető, hogy az Ag­rármérnökök Világszövetsége több szekcióülést rendezett Magyarországon. Természetesen az itthoni nemzetközi rendezvények számának növekedését nagyban elősegítette pártunk és kormá­nyunk politikája. Szövetségünk kiveszi részét a Mérnök Világszövetség munká­jából is. Nemrég tartották Kanadában kongresszusukat, mi igen komoly mun­kát végeztünk az oktatási bizottságban. Főtitkárunkat, dr. Tóth Jánost pedig be­választották a világszövetség végrehajtó bizottságába. És itt hadd jegyezzem meg: a különböző nemzetközi szerveze­tek vezetőségeiben közel negyven szak­emberünk tevékenykedik. Az elmúlt két évtizedben nagy utat tettünk meg, amit az is bizonyít, hogy húsz évvel ezelőtt alig féltucatnyi nemzetközi szervezetnek vol­tunk tagja. Ahogy mindjobban kivettük részünket a Mérnök Világszövetség munkájából, úgy ismertek meg bennün­ket másutt is, amely a kölcsönös kapcso­latok bölcsője. Elnökségünknek az az ál­láspontja, hogy azokkal a fejlett tőkés országokkal fejlesszük az együttműkö­dést, amelyekkel egyébként is kapcso­latban áll a magyar gazdaság. Ugyanez az irányelvünk a fejlődő országokat ille­tően is, így többek között India, Szíria és Algéria esetében. Gyümölcsözően fej­lődnek kapcsolataink az Amerikai Egye­sült Államok tudományos szervezeteivel. A közeli időszak tervei között szerepel a biotechnológiával kapcsolatos eredmé­nyeket kölcsönösen ismertető konferen­cia szervezése. Vagy említhetem, a Gép­ipari Tudományos Egyesület és annak amerikai partnerszervezete közötti együttműködést. Ez év júliusában tíz mérnökjelölt utazott szakmai tanul­mányútra Amerikába, mi jövő év tava­szán fogadjuk az amerikai egyetemistá­kat. A Magyar Agrártudományi Egyesület révén tavaly harminc fiatal járt olaszor­szági szakmai úton.- Miképpen ítéli meg a szocialista or­szágok testvérszervezeteivel a MTESZ kapcsolatát.- A különböző tudományos egyesüle­tekkel rendszeresen egyeztetett munka­terv szerint működünk együtt. A szocia­lista országok műszaki-tudományos szervezetei által néhány éve alakított FENTO, a kapcsolatokat multinacionális szintre emelte. A MTESZ kiemelt felada­tának tekinti, a KGST 2000-ig szóló komplex programjának társadalmi úton való segítését, kapcsolódva a műszaki fejlesztés kiemelt területeihez. Eredményesen vizsgázott a tamási tápüzem Kis tornyok, nagy pénzek Egy magyar találmány karrierje Hogyan lehet nagy pénzeket keresni kis tornyokkal, avagy: miképp érhető el, hogy egy magyar találmány után 170 nyugat-európai tőkés cég és konszern érdeklődjék? Aki erre kíváncsi, fel kell keresnie egy négytagú feltaláló munkaközösséget, amelyből ketten a Budapesti Műszaki Egyetemen, ketten pedig az Április 4. Gépipari Műveknél (Á4GM) dolgoznak. Sok példázattal illusztrálják, hogy milye­nek meg miért kellenek ezek a tornyok, megemlítik például a Tolna megyei Ta­mási esetét. Fonnyadt jegenyelevelek Kezdjük akkor a kisvárossal! A papír­forma szerint az ilyen méreteknél még szerencsésen ötvöződik a civilizációs kényelem és a természetközelség hatá­sa: nincs nagy utcai zaj, zsúfoltság, jó a levegő stb. A rideg valóságot viszont: van a városban egy takarmányt-tápokat gyártó üzem, amelynek közelében fony- nyadozni kezdtek a jegenyefák levelei. Az ok: még sósavgáz is belekerült a lég­be. Nem beszélve az egyéb gondokról: a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát meg mások (egy egész társulásé az üzem) bosszankodtak amiatt, hogy a tökéletlen gyártási technológia következtében óránként több kilónyi takarmányadalék távozott a „semmibe”. Olyan drága kom­ponensek, amelyeket csak tőkés devi­záért tudunk beszerezni. Nos, most következnek majd a tor­nyok, legalábbis azoknak a régi fajtái. Egy tapasztalt vegyipari gépész ilyenkor azt szokta felelni: mindez nem tragédia. Már rég kidolgozták ennek az ellensze­rét, csak ügyelni kell az előírások szigorú betartására. A recept valahogy így hang­zik: építs egy öt méter magas, henger alakú fémtartályt (ez a torony!), s töltsd meg több tonnányi kerámiagyűrűvel! Ezután vezess be ide gázt, s gondoskodj arról, hogy e gáz ellenáramként találkoz- hassék vízzel! Tapasztalni fogod: a víz megköti a sósavgázt. (Abszorpció.) Az értékes takarmányadalék-por ügye per­sze már más: ha meg akarod akadályoz­ni, hogy a levegőbe szálljon, bizony, költ­séges porleválasztó berendezést kell építened. Savgáz és porlekötés műanyag golyókkal Tamási persze valóban csak egy eset, mert az ország sok más üzemében is gondot okoznak az ilyen-olyan gázok meg porok. Ebből indult ki a négy feltalá­ló is: dr. Molnár Károly, a BME docense, dr. Szentgyörgyi Sándor, a BME tanszék­vezető egyetemi tanára, Szabó Lajos, az Á4GM vezérigazgatója és Almádi József, az Á4GM címzetes főmérnöke. Ők is tornyot (később már tornyokat) építettek, de egészen mást a megszokottnál. Az ő építményük magassága nem 5 méter volt, hanem csak 2, s a több tonnányi ke­rámiagyűrű helyett elég volt 300 kiló műanyaggolyócskát belerakni. Mindez persze még nem sokat mond az avatat­lan számára. De az már igen, hogy az ő tornyuk „nemcsak” a sósavgázt kötötte- köti meg, hanem ezzel egyidejűleg a már említett takarmányadalék porát is. Nem kellett külön berendezést építeni, drága pénzért! Ez persze már a végeredmény, mert idáig eljutni - évekbe telt. Hogy mennyi töprengésre, kísérletezésre volt szükség, arról így szól dr. Molnár Károly, akit a MTESZ energiagazdálkodási tudomá­nyos egyesületében is jól ismernek.- A dolog úgy kezdődött, hogy az Á4GM még évekkel ezelőtt megbízott bennünket egy hagyományos torony számitógépes tervezésével, modellezé­sével... Akkor jutott először eszünkbe: muszáj nekünk ilyen behemót fémtartá­lyokat építeni? ...Megtörtént, hogy éjszaka felriadt ál­mából, felkelt, rajzolt és számolt... Aztán - minthogy nem voltak megfelelő műanyag golyók - jobb híján összevásárolta a já­tékboltok műanyag „gyöngykészletét”. Csakhogy ezek a „gyöngyök” élénken le- meg felfelé mozogtak a toronyban, sok­kal „fegyelmezetlenebbül”, mint kellett volna. A „fegyelmezésben” segített sokat dr. Szentgyörgyi Sándor professzor. S persze, minden kritikus időpontban ott volt mellettük Almádi József, Szabó Lajos is... Sao Paulo is érdeklődik A szabadalmaztatást követően a talál­mányt bemutatták a BNV-n, a hannoveri, a frankfurti nemzetközi vásáron, illetve szakkiállításon. Tanulmány jelent meg róla az egyik NSZK-beli szakfolyóirat­ban, s ezt követően történt meg az, amiről - az írás elején már szóltunk: 170 nyugat-európai tőkés cég, konszern kért tőlük tájékoztatót, ajánlatot. Az ugyancsak NSZK-beli Lübers cég 3 berendezést vásárolt tőlük. Magyaror­szágon pedig a Lampart, az Egyesült Ve­gyiművek, a Budapesti Vegyiművek, s a már említett tamási tápüzem számára építettek, illetve építenek különböző mé­retű tornyokat. Az Országos Találmányi Hivatal az 1985-ös év legjelentősebb al­kotásai közé sorolta a szabadalmukat és a KGST-országok figyelmébe ajánlotta a munkájukat. Tudnak róla már Tokióban is, az ősszel pedig Sao Paulóban tart róluk előadást dr. Molnár Károly. Kezdetnek, indulásnak nem kevés ez, de ha a lehetőségeket, az idő múlását nézzük, még csak az út elején tartanak... Pál Tibor két évtizede dolgozik a MTESZ nemzetközi kapcsolatainak bővüléséért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom