Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

1987. július 16. rcfÉPÜJSÁG 3 A népi ellenőrzés vizsgálta Az iskolai sportlétesítmények kihasználása Hétköznapi beszélgetés - hétköznapi dolgokról Kisiparos mérnök a „szakosítón” Az iskolai sportlétesítmények haszno­sítása Szekszárdon és a városkörnyéki községekben, e témakörben folytatott vizsgálatot a Szekszárdi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat többek között meg­állapította, hogy az oktatási intézmények sportcélú létesítményeinek oktatási időn túli hasznosítása eltérő képet mutat. Egyes intézmények az ott működő diák- sportkörök révén, mások az iskolákat anyagilag is támogató szervek, vagy sportegyesületek útján hasznosítják lé­tesítményeiket díjazás ellenében vagy anélkül, illetve más szolgáltatás ellené­ben. Megállapították továbbá azt is, hogy az oktatási intézmények ellátottsága - beleértve a tornatermeket, pályákat, ki­szolgáló helyiségeket - nem kedvező. Ez jelentős mértékben akadályozza az okta­tási időn kívüli tömeg- és versenysport­élet kiszélesítését. Több meglévő létesít­mény felújításra szorul és szükséges len­ne újak építése is. Mindehhez pénz kell. A célok megvalósításához a rendelkezésre álló többféle pénzügyi forrás sem nyújt elegendő biztosítékot. Az egyik - a pályázat útján elnyerhető, Klímarendszerek a csúcstechnológiákhoz A Szellőző Művek új szolgáltatásként csúcstechnológiák működtetéséhez szükséges, rendkívül tiszta levegőt bizto­sító klímarendszerek tervezésére és fel­szerelésére vállalkozik. A legfejlettebb ipari technológiák alkalmazásához, mint például a mikroelektronikában a chipek gyártásához különleges légtechnikai megoldásokra van szükség, mert a leve­gőben szálló apró, szabad szemmel már nem is látható porszemcsék is károsít­hatják a terméket. Ezeken a gyártóhelye­ken olyan, még a hegyi levegőnél is tisz­tább klímát kell biztosítani, amit a hagyo­mányos légkondicionáló berendezések­kel már nem lehet. Míg egy köbméternyi hegyi levegőben körülbelül 600 millió, a milliméter ezredrészénél is kisebb por­szemcse található, addig a mikroelektro­nikai gyártórészlegekben ez az érték nem haladhatja meg ennek a tízezred részét sem. A vállalat a légtechnikai berendezések gyártásában szerzett csaknem nyolc év­tizedes hagyományaira alapozva fejlesz­tette ki ezt az új szolgáltatását. A különle­ges klímarendszerekben igen finom szű­rőkön keresztül áramoltatják be a leve­gőt, s olyan ventillátorok segítségével, amelyeknek a rezgését a lehető legki­sebbre csökkentették. Erre azért volt szükség, mert a mikroelektronikában olyan parányi alkatrészekkel dolgoznak, hogy már az is károsítaná a minőségét, ha a helyiség levegője vagy a munkaasz­tal átvenné a ventillátor keltette rezgést. A rendszert a vállalatnál fejlesztették ki, s a hozzá szükséges berendezések többsé­gét is maguk készítik el, néhány elemét pedig más hazai vállalatok szállítják. Az ultraszűrőket nyugati kooperációs part­nereiktől szerzik be, s ezeket a vásárlá­saikat más termékeikkel ellentételezik. A Szellőző Művek fővállalkozóként gondoskodik e légtechnikai rendszerek kiépítéséről. Az új szolgáltatás bevezeté­sére az ösztönözte a vállalatot, hogy ha­zánkban egyre többen foglalkoznak lég- technikai berendezések gyártásával, s a piac bővítésére ma már csak akkor van lehetőség, ha valami merőben újat, a leg­korszerűbbet kínálják. Eddig már több ilyen vállalkozásukat teljesítették siker­rel. A Híradástechnika Szövetkezet részé­re például mikroprocesszorok gyártásá­hoz, a Kőbányai Porcelánárugyárnak kondenzátorok készítéséhez, a Video­tonnak pedig berendezésorientált áram­körök gyártásához alakítottak ki úgyne­vezett tisztatérrendszereket. Külföldön is eleget tettek már egy megrendelésnek; a moszkvai pediátriai klinikák műtőit sze­relték fel ilyen különleges klímaberende­zésekkel. a tárgyi feltételek javítására fordítható - pénzforrásból csak az az iskola meríthet, amelyik létrehozta a diáksportkört. A diáksportkört nem működtető iskola ettől a forrástól elesik, holott a diáksportkörök útján való hasznosítás nem egyedüli és nem is kötelező mód. A másik pénzforrás a központi pályá­zatok elnyerése. E pályázatok feltételeit azonban az intézmények még nem kel- lőeh ismerik. Ezért szükséges valamennyi érdekelt fél, így az oktatási intézmény, diáksport- kör, tanács, gazdálkodó illetve sport- szervezet anyagi eszközeinek összefo­gása, a sportcélú pályázaton való minél nagyobb arányú részvétel, annak megyei szintű összefogása, koordinálása, a léte­sítmények hasznosításának kiszélesíté­se, egységes rendszerbe foglalása. Az oktatási intézmények eddig is több irányú erőfeszítéseket tettek, de ennek ellenére - megfelelő pénzügyi lehetősé­gek hiányában - jelentős javulásra a kö­zeljövőben számítani nem lehet. Addig is a meglévő lehetőségekkel kell az eddi­gieknél jobban élni. Környezettechnológiai szimpózium Szerdán az építők székházában az osztrák Zentralsparkasse und Kommer- zialbank vezetői környezetvédelmi könyv- és filmbemutatót tartottak a sajtó képviselőinek. Heinz Offendeck, a bank igazgatója mutatta be azt a napokban megjelent könyvet, amely összefoglalja a Bécsben tavaly megrendezett kelet-nyugati kör­nyezetvédelmi szimpózium előadásait. Tíz ország szakemberei tanácskoztak az országhatárokon átterjedő különböző szennyeződések elleni közös védekezé­sek technológiájáról. Bejelentették, hogy ez év szeptember 30. és október 2. között - a tavalyi bécsi szimpózium folytatásaként - ma­gyar-osztrák környezettechnológiai ta­nácskozást rendeznek Budapesten.- Névjegykártyáján ez áll: Szintai Géza kisiparos, villanyszerelő mester, épület­villamos üzemmérnök. Vállalja épületek, hálózatok tervezését, felülvizsgálatát, szerelését. Minek érzi magát végül is, műszaki értelmiséginek vagy kisiparos­nak?- Is-is. Olyan műszaki értelmiséginek tartom magam, aki képes és hajlandó is ellátni bizonyos villanyszerelő kisiparosi feladatokat, amik egy nagyvállalat profil­jába nem férnek bele.- Mondjon egy rövid önéletrajzot!- Regölyi születésű vagyok, szüleim ma is ott élnek. Dombóváron jártam gim­náziumba, 1971-ben befejeztem Buda­pesten a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la épületvillamossági szakát. Első mun­kahelyem a dunaújvárosi 26-os Állami Építőipari Vállalat volt, ahol vezető szere­lőként dolgoztam 1975-ig. Ekkor megnő­sültem, feleségem is szakmabeli, épí­tésztechnikus a szekszárdi városi ta­nács műszaki osztályán. Két lányunk van, 1975-től Szekszárdon, a TOTÉV-nél dolgoztam művezetőként egészen 1986- ig. Azóta vagyok kisiparos.- És a villanyszerelő mester cím?- Azt még a TOTÉV-nél szereztem meg, ez volt a feltétele annak, hogy - akkor még másodállásban - kisiparos­munkákat vállaljak.- Megéri ma mérnöknek lenni?- Pályakorrekcióm bizonyos fokig vá­lasz a kérdésre, de félre a humorral, nem akarok kitérni a válasz elől. Úgy lá­tom, hogy a mérnöki szakma sokat veszí­tett értékéből az utóbbi évtizedben. Nem­csak az anyagi megbecsülés hiányára gondolok és ezzel párhuzamosan a pá­lyaelhagyókra, a számtalan taxisofőr, pénzbeszedő, ablaktisztító mérnökre, hi­szen ezek már sajnos, közhelynek szá­mítanak. Inkább gondolok az egyéb ne­gatív tényezőkre. Ma is hat még az a mechanizmus, az a szervezeti struktúra, ami bizony nem mindig kedvez a műszaki fejlesztésnek, az egyéni kezdeményező­készségnek. Nagyon hosszú ma még az út, az újítástól a piacra kész gyártmányig.- Dolgozott nagy állami építőipari vál­lalatnál, közepes nagyságú tanácsi válla­latnál, most kisiparos...- Most jobban kamatoztathatom mű­szaki tudásomat, inkább valóra tudom váltani egyéni elképzeléseimet, közvetle­nebbül lemérhetem munkám eredmé­nyességét vagy éppenséggel eredmény­telenségét. Maszekként egy hibás dön­tést rögtön a saját zsebemen érzek meg.- Ezt hiányolta leginkább az előző munkahelyein?- Nemcsak ezt. Igaz, hogy az általános igénytelenség légkörében az alacso­nyabb teljesítményt mindenki természe­tesnek vette, és kevesen dolgoztak teljes eröbedobással. Nem volta keresetek kö­zött sem megfelelő differenciáltság. De bosszantott az is, hogy magasabb vég­zettségű szakembereket osztanak be hiányzó technikusok helyére. Jó képes­ségű mérnökök alulfoglalkoztatottak ak­kor, amikor vezető pozíciókat felsőfokú , műszaki képzettség nélküli emberek töl­tenek be. Természetesen ez az akkori ál­lapotokra vonatkozik. Volt kollégáimtól hallottam, hogy mostanában „új szelek fújnak” ott is.- Művezetőként hogy jött ki a munka­társaival?- Úgy érzem, hogy ezen a téren nem volt semmi problémám, befogadtak az emberek, elfogadtak vezetőjüknek. Ettől függetlenül az a véleményem, hogy ideje lenne a művezetők kezébe megfelelő jogkört adni, hogy hatékonyabban tudja­nak dolgozni. Legyen módjuk fegyelmez­ni és jutalmazni. Nem hiszem, hogy ezzel a véleményemmel egyedül állok!- A kisiparosokat sokan irigylik, hallani legendás jövedelmekről. Igaz ez?- Igaz, de nem az én szakmámban. Biztosan nem leszek milliomos - erről többek között az adóhatóságok is gon­doskodnak. Azért sajnáltatni sem aka­rom magamat, hiszen ha nem érné meg, nem csinálnám. Tisztességgel meg lehet belőle élni, de ehhez meglehetősen so­kat, és jól kell dolgozni. Előnynek tartom ugyanakkor, hogy magam döntöm el, mennyi és milyen munkát, mikor és mi­lyen ütemben végzek. így sokkal több időm jut a családomra és idegileg is ki- egyensúlyozotabb vagyok. Na, meg rá­érek a szőlőnkben is dolgozni, amit mű­vezetőként, az akkori időbeosztásommal nemigen tudtam megtenni.- Hallottam, hogy jár a marxista-leni­nista esti egyetem szakosító tagozatának politikai gazdaságtan szakára is. Nem furcsa ez egy maszektól?- A kívülállók szemében biztos, de ne­kem természetes. Még a TOTÉV-nél kezdtem el, és amikor kisiparos lettem, akkor sem hagytam abba. A gazdaság- politika mindig is érdekelt, évekig voltam a volt vállalatomnál alapszervezeti KISZ- titkár. A szakosítón előadóinktól széles körű látásmódot tanulhatunk, olyan nap­rakész gazdasági információkat hallunk, amelyekre úgy érzem, kisiparosként is szükségem van.- Megtalálta már az igazi helyét? Ezt már csak azért is kérdezem, mert meg­fordítva a névjegykártyáját a túloldalon ezt olvasom: Bi-Lux villamos tervező és kivitelező gmk. Nem sok ez?- Hát igen... A maszeknak is valamiből meg kell élnie, ez a mellékfoglalkozásom. Egyébként egy volt évfolyamtársammal és egyben szomszédommal - Császár Bélával - közösen csináljuk. Nem tudom mit várhatunk a személyi jövedelemadó esetleges bevezetésétől, az új szabályo­zórendszertől. Mindenesetre remélem, hogy a kisvál­lalkozások rugalmasságuk, kötetlenebb játékszabályaik miatt mindig meg fogják találni gazdasági életünkben a helyüket. F. KOVÁTS ÉVA Az utolsó órában... (8.) Felső-Hídvég, Katalin-major, Alsó-Hídvég - Jeszenszky-kastélyok Büszke magára a Felső-Hídvégre ér­kező idegen, hiszen a főbejáraton kö­zelíti meg a Jeszenszkyek családjába benősült, az akkori szokásokhoz híven a férj nevét viselő Bernáth-kúriát. Ám kétes dicsőség ez, hiszen a teljesen el­vadult növényzet, az átjárhatatlan bozót sűrűjében, másutt nem is közlekedhet­ne. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombi­náthoz tartozó épületet már eredetileg se lehetett volna az építészeti remekek közé sorolni, L alakú, egytraktusos alaprajza a legegyszerűbb megoldás­nak számított, a kétoszlopos feljárót pe­dig valószínűleg később toldották hoz­zá, stílusában nem illeszkedik. Értékesebb a műemlékjellegű Szent János kápolna, melyet 1770-ben ba­rokk stílusban építettek. A padlón az építtető Heimer János címere, vörös márvány sírlapja található, ezt azonban az esős idő, járhatatlan út miatt nem tudtuk megkeresni. Kicsit talán kilóg a sorból - tegyük hozzá örömünkre - a Katalin-majorban lévő Schell-kastély. Az épület elülső részén a család kápol­nája és szokatlanul jó állapotban talál­tuk az épületet és parkot is. Igaz, az itt lakók azt mondják, hogy ez csak a kas­tély közvetlen környezetére jellemző, mégsem elhanyagolható tény. Sokkal rosszabb a helyzet ellenben Alsó-Híd- végen. Hiemer Ignác építtette 1760 kö­rül a kastélyt, a Jeszenszky, majd a Ber- náth család tulajdonában volt. A föld­szintes 5 + 3 + 6 tengelyes, középré­szen egy-egy ablakkal kombinált, in­kább mutatós kúriának félhető épít­mény műemlék jellgű. Itt szállásolja el a kombinát a nyári idénymunkásokat. A nagyteremmel együtt 18 helyiségben összesen 203 embert helyeznek el rö­videsen. Ha a Felső-Hídvégi kúriára azt is mondjuk, nem érdemes költeni rá, a Bernáth-kastélyt mindenképpen érde­mes elnne megmenteni. ^ ez S Katalin-majorban nem pusztították el a csodálatos ősparkot A szépnek nem mondható Felső-Hídvégi Bernáth-kúria A mutatós homlokzat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom