Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

1987. július 14. iifePÜJSÄG 3 Több kerékpár Csepelről Tolnában a legkevesebb tagvállalat Mit nyújt a kamara? Az év első felében több mint 123 ezer kerékpárt készítettek a csepeli kerékpár­gyártó vállalatnál. Jóval többet a terve­zettnél. Mint azt a gyárban elmondták, a gyártmányválaszték meglehetősen szé­les. Csepelen 18-20 féle kerékpár alaptí­pust, s valamennyinek még 6-8 változa­tát gyártják. A teljes termelésen belül azonban csak 10-15 százalékot képvi­selnek a ma legkeresettebb biciklik az öt-és tizsebességes sportkerékpárok, a terepjáró gumikkal felszerelt divatos BMX-kerékpárok -, mert azokhoz né­hány importalkatrész, így a sebességvál­tók, a kerékpárgumik nehezen szerezhe­tők be, pedig az ilyen kétkerekűek iránti kereslet 2-3 szorosa az üzletekbe szállí­tott mennyiségnek. A gyár a jelenlegi gondok ellenére azt tervezi, hogy a jövő évtől ezeknek az al­katrészeknek a gyártását is megkezdi, még akkor is, ha a gazdaságos sorozat- nagyságot nem érik majd el. Igazán jöve­delmező csak akkor lenne a speciális fé­kek, sebességváltók, gumik előállítása, ha milliós szériákban készíthetnék, jelen esetben azonban legfeljebb néhány tíz­A hagyományosnál biztonságo­sabb és energiatakarékosabb elekt­ronikus liftvezérlő-berendezést fej­lesztett ki a Pollack Mihály Műszaki Főiskola együttműködve a pécsi Vil­lamosipari és Gépjavító Szövetke­zettel. A szolgálati szabadalom alap­ján a mecsekaljai szövetkezet kezdte meg a mikroprocesszoros liftvezér­lők sorozatgyártását. Az Unilift a KGST komplex fejlesztési program­jához is kapcsolódik, amelyben töb­bek között ilyen rendszer kifejleszté­se is szerepel. A berendezésből Pécsen kívül Bu­dapesten és más városokban, így Debrecenben, Győrben, Kecskemé­ten, Szegeden és Szolnokon is mű­ködik néhány. A hagyományos relés vezérléssel szemben több előnye is ezres sorozatokról van szó. A szűk im­portlehetőségek miatti ellátási gondok végül is lépésre kényszerítették a vállala­tot. A gazdaságosság javítása érdekében piacfelmérést végeztek, s kiderült, ha több ilyen alkatrészt készítenek, vevőre találnak szinte valamennyi szocialista or­szágban, ahol szintén problémát jelent az alkatrészhiány. A csepeli üzemben a speciális alkatrészekhez adott a gyártó- kapacitás, így a fékek próbagyártását el­kezdték, rövidesen beindul a sebesség- váltók kísérleti előállítása is. így előrelát­hatóan jövőre már elegendő BMX- és sportkerékpár kerülhet az üzletekbe. A hazai ellátás biztosítása érdekében eddig lényegében nem exportáltak ke­rékpárokat Csepelről, most azonban né­hány üzletet kötöttek a konvertibilis pia­con, sőt gyártási együttműködésről, ve­gyes vállalat alapításáról is tárgyalnak. A csepeli kerékpárgyár néhány évvel ezelőtt a legveszteségesebb iparvállala­tok közé tartozott, azóta, jórészt szerve­zési intézkedésekkel, már megfelelő jö­vedelmezőségre tettek szert, s harmadik éve törlesztik adósságaikat is. van: energiatakarékos üzemmódja miatt üzemeltetése olcsóbb, ritkáb­ban hibásodik meg, kevesebb kar­bantartást igényel és negyven külön­féle hibát jelez. Felhívja a figyelmet a rosszul záródó ajtóra, az elromlott belső világításra, a fék vagy a jelző­gombok hibáira is. Van lefelé és fel­felé gyűjtő változata, megoldható ve­le az eltérő magasságú szintek kö­zött járó felvonók vezérlése, és a kulccsal történő sürgős hívás is, amire többek között a kórházakban lehet nagy szükség. Alkalmas a fel­újításra váró hazai liftek ezreinek korszerűsítésére is. A VILLGÉP szövetkezet felkészült az Unilift gyártásának bővítésére: sellyei kisüzemét erre a célra alakí­totta át. Hírül adták a lapok, hogy várhatóan már az idén, rövidesen megváltozik a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara neve az El­nöki Tanács döntése alapján: Magyar Gazdasági Kamara lesz a nagy múltú cég neve. Erre a változásra azért van szük­ség, mert jelentősen bővült a kamara te­vékenysége. Míg 1968-ban a tagjai kizá­rólag külkereskedelmi cégek voltak, ma mintegy 1500 ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató vállalat tagja a szervezetnek. Ebből nyilvánvalóan következik: elsősor­ban a gazdálkodó szervezetek képvise­letével, érdekeik közvetítésével, és egyeztetésével foglalkozik. A kamarán belül hatvan tagozat műkö­dik - Így lehetővé válik egy-egy szakma problémáinak nyomon követése, ösz- szegzése, az alapos tájékoztatás. A ka­mara jelentős szerepet vállal a kormány­zati döntések előkészítésében, a vállala­tok és a népgazdasági irányitó szerveze­tek közötti véleménycsere szervezésé­ben. A közelmúltban például kulturális és vízügyi tagozat alakult - s éppen a bankreform kívánalmai miatt hozták létre a pénzintézeti szekciót. A kamara a közelmúltban - ahogy mondani szokták - „nyitott”, - bővítette területi, megyei szerveit. Jelenleg hat te­rületi bizottság működik - megyénk a dél-dunántúlihoz tartozik, s Tolnában is van kamarai megbízott: Miskolci Mihály személyében, aki az MMG osztályvezető­je. A jövőben a kamara területi szerveze­teinek önállóságát növelni kívánják. A vállalatok többnyire nem tudják, mit nyújt a kamara, pedig hát egész munkája a vállalatok igényeire épül, s mint a tolnai GÉM Ipari Szövetkezet elnöke elmondta: igen sokat profitálnak a kamarai tagság­ból. A dél-dunántúli bizottságnak Tolna megyéből 20 önálló jogú, és t(z közvetett jogú tagvállalata van - a négy dél-dunán­túli megye közül Tolnában található a legkevesebb. A megnövekedett feladatok megoldá­sában jelentős szerepet kapott a 19 fős elnökséggel 1982-ben létrejött szakbi­zottság. Ma az elnökségben 22-en van­nak, közülük öten Tolnából. A munka érdemi részét a tagvállalatok által létrehozott és működtetett testületi tevékenység adja. Ebből következően a tagvállalatok kezdeményező készsége meghatározó a kamarai tagságból szár­mazó előnyök kihasználásában. Ezért fontos, hogy a helyi párt- és állami szer­vek, a kamara elnökségének irányelveit alkotó módon követve kapcsolódjanak a gazdaságpolitikai határozatokból adó­dó országos és területi programok meg­valósításához. A társadalmi jelleg erősí­tése kettős feladatot jelent: egyrészt az önkéntesség elve alapján bővíteni a tag­vállalatok körét, másrészt a meglévőket fokozottabban bevonni a kamarai felada­tok megoldásában. Ez utóbbira több lehetőség van, mert a területi bizottságon kívül a tagvállalatok képviselői részt vesznek a kamara szak­mai tagozatainak munkájában is, termé­szetesen termelési profiljuknak és érté­kesítési irányaiknak megfelelően. Az MKK elnökségének Tolna megyé­ből egy tagja van, aki a mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat társelnöke. A közgazdasági tagozat elnökségének szintén egy Tolna megyei a tagja, aki a hasonló munkabizottság vezetője is. Ezenkívül a munkabizottságokban nyolc gazdasági szervezet képviselője tevé­kenykedik a megyéből. Az érdekképviselet, érdekközvetítés intenzív külső munkakapcsolatokat igé­nyel. A Tolna Megyei Tanáccsal a HNF Tolna Megyei Bizottságával, az SZMT- vel, a MTESZ-szel, a KISZÖV-vel és a TE- SZÖV-vel. A Tolna megyei tagvállalatok véleményt mondhattak, javaslatokat te­hettek olyan jelentős kérdésekben, mint a közgazdasági szabályozók változtatá­sa, az élelmiszer-gazdaság összefoglaló koncepciója, az iparszervezés távlati kérdései, a vállalatvezetők helyzete, a három pólusú béregyeztetés elve, vagy éppen a megyei iparfejlesztés és szerve­zetkorszerűsítés feladatai. Az érdekegyeztetés egyedi esetei mel­lett lényeges, hogy összegyűjtötték a Pé­csi Ipari Vásár továbbfejlesztési prog­ramjában, a sertéstenyésztés és tartás­technológia fejlesztésében, a területi ér­dekegyeztetésről készült tanulmány vé­leményezésében közreműködő Tolna megyei észrevételeket, javaslatokat. Ezekben a témakörökben rendezett an­két több ágazat képviselőjének biztosí­tott együttgondolkodási fórumot, a gaz­daságirányítás képviselőinek hasznos, direkt információkat. A kereskedelemfejlesztő tevékenység kezdetben külkereskedelmi oreintáltsá- gú volt. Az MKK megyei megbízottjával együtt­működve igyekeztek jobb feltételt terem­teni a Tolna megyei vállalatok exportfej­lesztési törekvéseinek. Elsősorban az ipari szövetkezetek érdeklődése emel­hető ki. A tagvállalat számára nyújtott informá­ciók, a speciális külkereskedelmi isme­retek megszerzését biztosító - szakmai végzettséget nyújtó - tanfolyamok, az ak­tuális vámügyi kérdéseket elsajátító ren­dezvények a Tolna megyei vállalatok kö­rében is kedvező visszhangra találtak. A soron lévő legfontosabb feladatok közé tartozik az, hogy céltudatosabb in­formációszervezéssel segítsék a gazda­ságirányítás korszerűsítéséből, a terve­zett adóreformból adódó vállalati felada­tokra való felkészülést. Ebből eredően összegzik a véleményeket és az általá­nosítható tapasztalatokat eljuttatják az il­letékesekhez. A kereskedelemfejlesztésben kiemelt feladatként kezelik a versenyképes, az exportárualapot bővítő, az importmegta- karitást eredményező és a hiánycikkek körét szűkítő akciókat. A tagvállalatok együttműködésében elért eredmények figyelembevételével keresik az érdek- egyeztetés továbbfejlesztésének útjait, az ágazatközi kapcsolatokban, a terme­lő, felhasználó, a kereskedelmi és a köz­lekedési vállalatok között. Mindez a nagy és kis vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek érde­keit szolgálja, hisz a Magyar Kereskedel­mi Kamara az összekötőkapocs szerepét tölti be a gazdaságirányítás és a gazdál­kodó szervezetek között. D. V. M. Elektronikus liftvezérlő Szintetikus ponyva Zimbabwéba Az Újszegedi Szövőipari Vállalat rövid felkészülési idő után fél év alatt teljesítet­te a 600 ezer négyzetméter szintetikus alapanyagú takaróponyvára szóló zim­babwei megrendelést. Ehhez át kellett alakítaniuk az úgynevezett ragadókaros szövőgépeket, hogy 150 centiméter szé­lességű helyett a megrendelő kívánsá­gának megfelelő, 165 centiméter széles anyag kerüljön le róluk. Külön tekercselőgépet is készítettek, hogy a rendelésnek megfelelően 400 méteres végekben szállíthassák az anyagot. A kifogástalan minőségben teljesített afrikai megrendelés mintegy 25 millió fo­rint értékű konvertibilis valutabevételt hozott. Az utolsó órában (6.) Hőgyész, Lichtenstein-kastély Gazdát keres! In médiás rés, így jelle­mezhetjük a Lichtenstein-kastély mai helyzetét. A Hőgyész, Kossuth tér 8. szám alatti épülethez volt gazdatiszti és cselédlakások is kapcsolódnak, jó adottságú épületegyüttes a település központjában. Az inkább polgári lakó­házra emlékeztető kastélyban kialakí­tott négy lakás közül kettőben, a föld­szinti részen laknak még, ezek kiürítése a közeljövőben történik meg. A tulajdo­nos, a tanács ugyanis igyekszik túladni rajta, az optimális hasznosítás lehető­ségét keresi. A különösen jó földrajzi fekvés, a község központjában nagy tu­datosággal emelt századeleji épület- együttesek hangulata, nem utolsósor­ban pedig a belsőleg viszonylag épen megőrzött épület jó adottságát az ide­genforgalomban szeretnék kamatoz­tatni. Jelenleg tárgyalnak a műemlék- jellegű kastély hasznosításáról a Maj- na-Duna nyugatnémet-magyar válla­lattal. Egy biztos, olyan gazdát kell talál­niuk, aki rendelkezik a felújításhoz, ál­lagmegóváshoz szükséges hétmillió fo­rinttal is. T. ZS-CZ. S. Az utcafront felöl Három vakablak - egy még épségben Az érdekvédelem és -képviselet erősítéséért A szakszervezet és a KISZ együttműködése Az együttműködés eddigi tapasztala­tait vitatta meg a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa és a KISZ Tolna Megyei Bizottságának vezetése. A megyei és alapszervezeti szintű kap­csolatokat elemző értékelésnek - az eredmények elismerése melett - önkriti­kusan és kritikusan tértek ki azokra a kérdésekre is, amelyek mindkét mozgal­mi szervezet munkájában, az ifjúság ér­dekképviseletének ellátásában további tartalékokat szabadíthatnak fel. A jövőbeni feladatok összehangolásá­ra, az együttműködés új módszereire an­nál is inkább szükség van, mivel az MSZMP gazdasági, társadalmi kibonta­kozási programja és az ifjúságpolitikai célkitűzések valamint megyénk gazdál­kodó szervezetei anyagi, szellemi lehető­ségei, kapacitásai megkövetelik a haté­konyabb és célirányosabb együttmun- kálkodást. Egyöntetű volt a vélemény abban, hogy összehangolt, rétegorientált tevé­kenységet kell továbbra is folytatni. Külön is figyelni kell a foglalkoztatás­politika megyei alakulásán belül a fiata­lok munkábaállási, szakképzési, átkép­zési és továbbképzési lehetőségeire, az állami szervek intézkedéseinek meggyorsítására és támogatására. A két szervezet fontosságot tulajdonit annak is, hogy a fiatalok mind szélesebb körét nyerje meg, mozgósítsa a gazdasá­gi megújulás, a szerkezetátalakítás, a műszaki fejlesztés kibontakoztatásárai az abból való feladatvállalásra. Szüksé­gesnek ítélték meg azt is, hogy új szelle­met, ösztönzést kell kialakítani a termelé­si mozgalmak körül. Olyat, amely a vállal­kozói gyakorlatot erősíti és a feladat tel­jesítését azonnal elisTVieri anyagilag, er­kölcsileg egyaránt. A munka szervezett­ségi fokának emelésével látják elérhető­nek a munkaidőalap jobb kihasználását és ezzel párhuzamosan a munkafegye­lem javulását is. A gazdaságpolitikai célkitűzések hangsúlyozása mellett természetesen hatékony együttműködésre van szükség a szociálpolitika, a kultúra és sport terü­letén is. A szociálpolitikai problémák kö­zött legsürgősebb feladat, a fiatalok la­káshelyzetének, lakásszerzési esélyei­nek javítása. E témával a nehezedő gaz­dasági körülmények ellenére is foglal­kozni kell. Az eddig említetteken túl megfogal­maztak számos további feladatot, ame­lyeket mindkét szervezet megismertet minden szakszervezeti és KISZ tisztség- viselővel, valamint a tagsággal. Nemzetközi felvilágosodástörténeti kongresszus Budapesten Első alkalommal ad otthont hazánk a felvilágosodás történetével foglalkozó történészek nemzetközi kongresszusá­nak: a négyévenkénti - sorrendben he­tedik - konferenciát július 25. és augusz­tus 2. között tartják meg Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Nemzetközi XVIII. Századi Társaság a korszak történetére vonatkozó legfris­sebb eredményeket áttekintő eszmecse­réje színhelyéül nem véletlenül választot­ta hazánkat. Jelzi ez annak a tudomá­nyos munkának az elismerését is, ame­lyet a társaság magyar szekciója végzett az utóbbi évtizedben. Az MTA, a Művelődési Minisztérium, valamint a mintegy 15 ország tudósaiból álló Nemzetközi XVIII. Századi Társaság által rendezett budapesti eszmecserére több mint ezer résztvevő - a felvilágoso­dás témájával foglalkozó kutatókat, illet­ve az ez iránt érdeklődő szakembereket - várnak, s mintegy félezer előadás hangzik majd el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom