Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

1987. július 2. Képújság 3 Az adóreformról IV. Menedzseriroda a Táncsics utcában Átalakult az adóapparátus Tudunk-e gazdálkodni szellemi vagyonúnkkal? Segítség a téeszekben dolgozó újítóknak Az adóreform bevezetésének eset­leges időpontja - 1988. január 1. - nincs már messze.A változások mindannyiunkat érinteni fognak. A vállalati szakemberek, az államap­parátusban dolgozók jórészt tájé­kozódtak is már a tervekről, a la­kosságról azonban kevésbé lehet ezt elmondani. E hét minden napján egy-egy írásunkkal kívánjuk olva­sóinkat közelebb vinni a reform - még változóban lévő - rejtelmeihez. A sorozat összeállításában Antus Gyula, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal Tolna Megyei Igazgató­sága igazgatója és két munkatársa, dr. Gál József és dr. Tóth Tivadar volt segítségünkre. Sorozatunkban eddig az adórendszer tervezett reformjának legfontosabb ele­meiről, az új adónemekről esett szó. Az adórendszer reformja azonban a szerve­zet korszerűsítését is jelenti, ami már - a 14/1987. (V. 13.) MT. sz. rendelet hatály­balépésével egyidejűleg, tegnap, azaz július 1 -jén megkezdődött. Ennek az a lé­nyege, hogy országosan egy adóappa­rátus alakuljon ki, tehát a jelenlegi szer­vezeti széttagoltság mérséklődjön. (Ter­mészetesen az új apparátus nem minden adónemmel kapcsolatos adóigazgatási munka végzésére alakult, egyes adók, továbbá a településfejlesztési hozzájáru­lás továbbra is „tanácsi” adó marad.) E centralizáció előnyei: egységes joggya­korlat kialakítása az egész országban, aminek, adóról lévén szó, igen nagy a je­lentősége. További előny, hogy az egy­séges apparátus lehetővé teszi korszerű számítástechnikai bázis kialakítását, ami a személyi jövedelemadó bevezetésének egyik - ha nem a legfontosabb - feltétele. De hozzátehetjük azt is, hogy az állam­igazgatás-tudomány álláspontja szerint nem is célszerű az, ha az önkormányzati - népképviseleti szervek mint adóható­ságok is funkcionálnak. Ilyen alapvető in­dokai voltak a szervezeti korszerűsítés­nek. Lássuk tehát, hogy Tolna megyében mindez hogyan realizálódott? Megszűnt itt is a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Tolna Megyei Igazgatósága, további változás a tanácsi adóapparátus részét képező Tol­na Megyei Adómegállapító Hivatal meg­szűnése. A megszűnt igazgatóság jog­utódjaként megalakult az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága. Az új igazgatóság végzi a vállalatok, szövetkezetek, belföldi társa­ságok és más hasonló jellegű gazdálko­dó szervek adóztatását és ellenőrzését, vezeti a vállalati törzskönyvet, valamint egyéb adóigazgatási és közgazdasági - információs feladatokat lát el. Igazgatója Antus Gyula. A megszűnt Tolna Megyei Adómegállapító Hivatal jogutódjaként megalakult a Tolna Megyei Adófelügye­lőség, mely a korábbi adókivetési, továb­bá ez idáig a Tolna Megyei Illetékhivatal által végzett adóellenőrzési munkát vi­szi tovább egy szervezeti egységben. A felügyelőség hivatalvezetője Andrási Im- réné lett, aki korábban a Tolna Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályán dolgo­zott, mint csoportvezető. A felügyelőség főbb feladatköre az alábbi lesz:- általános jövedelemadó kivetési ügyek, ide értve az önadózókkal kapcso­latos adóigazgatási eljárások intézését is. Nem tartozik viszont e körbe az alkal­mazotti jövedelemadó kivetése, a fizető­vendéglátással kapcsolatos és a külföld­ről behozott gépjármű 5 éven belüli el­idegenítése után járó jövedelemadó ki­vetése. E kivételként felsorolt ügykörök­ben változatlanul a jelenlegi tanácsi szer­vek járnak el;- magánszemélyek forgalmi adójával kapcsolatos ügyek,- az előbbi adónemekhez kapcsoló­dóan adóellenőrzés tartása a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint;- a felügyelőség az adómegállapító hi­vatal jogutódjaként az egyes külön meg­határozott esetekben I. fokú szabálysér­tési hatóságként is eljár. Minden olyan esetben, ahol a felügyelőség a jövőben I. fokú határozatot (adóhatósági határozat, szabálysértési ügyek, stb.) ad ki, a felleb­bezési eljárásban II. fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Me­gyei Igazgatósága jár majd el. -ri­Ha kevés a pénzed, használd az eszed- hallani gyakran mostanában. Okos, jó, egyszerű és olcsó megoldásokra az élet minden területén szükség van, s mindig is akadtak találékony emberek, akik újí­tásaikkal, találmányaikkal gyorsabbá, ésszerűbbé tették a munkafolyamatokat. Ilyen ember például a bogyiszlói téesz műhelyében dolgozó Gábor Péter, aki­nek számtalan újítását fogadták el, s hasznosítják ma is. Most például egy trá­gyakihúzó berendezés szabadalmát kapta meg, az NDK-kombájnok átalakítá­sára tett újítási javaslatait pedig Cseh­szlovákiában veszik meg. A dolog nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik- ebben az esetben például licencszer­ződést kell kötni. Komplex mérnöki segítség Ezt a munkát, vagyis a magányos bo­lyongó újítók, feltalálók útjának az egyengetését, ha tetszik a „papírmun­kát”, divatos szóval az innovációt, az öt­lettől a megvalósulásig tartó folyamat dolgait vállalta föl az Agroteam, amely a Termelőszövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége beruházási és műszaki osz­tályán belül alakult. Az osztály vezetője Rigler István, aki elmondta, hogy komp­lex mérnöki segítségnyújtásról van itt szó, amelyben kiemelt szerepet kap az érdekvédelem. Azokkal az üzemekkel, amelyektől megbízást kaptak konstruktív együttműködést alakítottak ki valameny- nyi tervezési, műszaki gazdasági elemzői és műszaki ellenőri munka során. Ilyen munkát 37 szövetkezet, öt társulás és kö­zös vállalat részére végeztek, - a „pénz­ben kimutatható” eredmény - azaz hát a beruházási költségekben jelentkező megtakarítás meghaladja az ötmillió fo­rintot. Az Agroteam - tehát a Teszöv új szol­gáltatása - lelkes, fiatal mérnökök me­nedzseri irodája. Munkájuk során látták: a mezőgazdasági szövetkezetekben 1100-1200 műszaki ember dolgozik, akik jelentős nagyságrendű, 3-400 mil­liós értékű beruhá­zásokat hoznak létre. Az itt lévő szellemi erőnek, vagy ahogy mosta­nában használatos „szürkeagyállo­mánynak,, nem volt gazdája. Az üze­mekben dolgozó 60 építésvezetőt senki sem segítet­te, - holott a más ágazatokban dol­gozó szakemberek klubokba, társasá­gokba tömörülhetnek, megbeszélhetik gondjaikat és gondolataikat. Az építőbri­gád-vezetők, ágazatvezetők számára szervezett a Teszöv konzultációkat, s mert most már sokan ismerték őket, fel is keresték a szekszárdi Táncsics közben szerényen meghúzódó irodát. A rajzasztaltól - az átadásig Az itt dolgozó szakemberek gépjármű- mosó berendezést terveztek, sőt típus­tervcsaládot dolgoztak ki. A nagykónyi, bonyhádi, várongi, pálfai állattartótele­pek rekonstrukciójában vettek részt, az agrokémiai telepeken folyékony műtrá­gya tárolására alkalmas technológiát dolgoztak ki. A tervezéstől a kivitelező szervezésén át az anyagbeszerzésig mindenben segítenek a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Jelenleg a pincehelyi agrokémiai telep terve fekszik a rajzasz­talon - a fejlesztésre benyújtott pályáza­tot elfogadták, - 7,3 millió forint állami tá­mogatást kapnak az építkezésre, Györ- könyben gabonatároló, Iregszemcsén irodaház, szociális létesítmények, szőlő- feldolgozó épül terveik nyomán. Minthogy a beruházások többsége ál­lami támogatással készül, a pénzügyi háttér megszervezésében is részt vesz­nek, rendszeres a kapcsolatuk a bank­kal, a PM Bevételi Főigazgatóságával, a vízügyi szervekkel, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatallal. Fogadónap: csütörtökön Mindenekelőtt persze a műszakilag jó megoldásokra törekedtek, felvették a kapcsolatot azokkal a dolgozókkal, akik a műszaki fejlesztést szívünkön viselték, innovatív készségekkel rendelkeztek. Ha az újítók, feltalálók fölkeresik őket, taná­csot kapnak, s a találmányt elindítják az útján. Minden csütörtökön szívesen fo­gadják a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóit - az erről szóló körlevelet a napok­ban kapták meg az üzemek. A szolgáltatás egy része pénzben ne­hezen kifejezhető, nem mérhető a ható­ságokkal szembeni érdekvédelem, az ál­talános műszaki és gazdasági segítség, a főkönyvelőkkel, építésvezetőkkel vég­zett konzultáció eredménye. A munkát megpróbálták menedzseri stílusban vé­gezni, - ezt a jövőben tovább kívánják erősíteni. A műszaki fejlesztés az elkö­vetkező időben várhatóan jelentős prefe­renciát élvez, így a beruházási lehetősé­gek a jelenleginél nagyobbak lesznek. Az Agroteam segítségével az üzemekben sikerül megtalálni a leggazdaságosabb, legjobb megoldásokat az építészetben és a gépészeti ágazatban egyaránt. Eredményes mezőgazdaság - kevés újítás Az innovációs képesség nagymérték­ben függ attól, hogy a gazdálkodó a ha­gyományos értelemben vett vagyonán kívül tud-e gazdálkodni a szellemi vagyo­nával is, s egyáltalán fölmérte-e szellemi vagyonát? Tolna megye mezőgazdasága az or­szágban a legjobbak közé tartozik, van tehát szellemi potenciál az üzemekben. Ugyanakkor a másutt kidolgozott alkotá­sokat vásárolják, ezt az innovációs válla­latok üzletkötői jól tudják, gyakran meg­fordulnak a gazdaságokban. Az újítások, találmányok száma, és hasznos eredmé­nye a megyében minimális, s az iparjog- védelmi kultúránk is meglehetősen ala­csony szintű. Pedig szüksége lesz jogvé­delemre annak a feltalálónak, aki a fólia alatti komplex biológiai növényvédelmet dolgozza ki, s amely iránt már Hollandiá­ból is érdeklődtek. Hasonlóképp annak is, aki a sertéstakarmányozás gépi tech­nológiáján dolgozik. Ezek kifejezetten mezőgazdasági jellegű újítások, de vár­ható más szakterületről is, hisz a vegyé- szettől kezdve a villamosságig sok terü­leten képzelhető el újítás. A legfontosabb persze az a cél, amit a megújulásra kész, mezőgazdasági szövetkezetben dolgozó szakemberek, és az Agroteam közösen tűztek ki: segíteni az új és jó megoldások bevezetését azért, hogy mielőbb még több hasznos eredmény képződjék Tol­na megye mezőgazdaságában. D. VARGA MÁRTA Az átutazó a szo­kottnál is jobban lassít a 63-as út néhány kilomé­teres szakaszán, nem az ala­csony, szerény házak, a kispa- don időző öregek, vagy a kocsma előtt álldogáló ifjak, hanem a szo­katlanul éles kanyarok miatt. Aztán újból rálép a gázpedálra... Bikácson 590-en élnek és mint az a falu képén is látszik, zömében idős emberek. Nem nehéz összeszámolni, idő­sek klubja és óvoda működik a községben, az iskolások a köz- igazgatás székhelyközségébe, Nagydorogra utaznak naponta. A felnőttek közül is sokan ezt te­szik, igaz, jó néhányan a szomszé­dos Fejér megyében találtak mun­kát. Nagy eseményt jelentett az itt élők életében, hogy tavasszal megkezdődött a törpevízmű-háló- zat kiépítése, ami házanként 25 ezer, plusz 3 ezer forint érdekelt­séget, befizetést jelent. Igénybe veszik a helyiek erejét, ezért is döntöttek úgy, hogy a tíz év tör­lesztés alatt ezen családok nem fi­zetik a 400 forint településfejlesz­tési hozzájárulást. takács-kapfinger Ez év novemberéig 170 házba kötik be a vezetékes ivóvizet a faluban Hack Péterné: „Azt mondják, nemso­kára már nem kell az utcára jönnünk a vízért” BIKÁCS Bányai Emil nyugdíjas tanító 15 éve Bakonynánáról költözött testvéréhez Bi- kácsra Rába futóművek amerikai megrendelésre Új típusú, kétfokozatú futómű-főhajtó- műveket készít a győri Rába gyár ameri­kai megrendelésre. Az első szállítmányt már útnak indították. Hamburgig kamio­non, onnan pedig hajón teszik meg az utat. Az alkatrészek gyártása, a szerszá­mok készítése már az év elején megkez­dődött. Rövid idő alatt felszerszámozták a gépeket, majd kialakították az új szerei­dét. Az új termék gyártási előkészületei nem egészen öt hónapot vettek igénybe. A kétfokozatú futómű-főhajtómű kialakí­tásánál a Rába konstruktőrök felhasznál­ták azokat a tapasztalatokat, amelyeket a General Motors részére gyártott hasonló termékeknél szereztek. Az új termék az egyesült államokbeli Dana cég, a legnagyobb amerikai futó­műgyártó vállalat megrendelésére ké­szül. A Rába még az idén 8 ezer futómű- főhajtóművet szállít a Dana cégnek. Újabb típusok gyártását is előkészítették és ezek szerelését ugyancsak még az idén megkezdik. Az öt évre szóló megállapodás értel­mében a Rába évente 20 millió dollár ér­tékben szállít Amerikába futómű főegy­ségeket. A Dana másfél millió dollár ér­tékben gyártóberendezéseket is átad a Rábának, s ezekért is termékekkel fizet­nek a győriek. Az Egyesült Államokból érkező berendezések még az idén mun­kába állnak. A megállapodás úgy szól, hogy a szerződés öt év múlva - a két fél szándékától függően - további öt évre meghosszabbodik. A győri Rába gyár tíz éve van jelen tar­tósan a közúti járművek egyik legnehe­zebb piacán. Tehergépkocsikhoz, autó­buszokhoz, mezőgazdasági erőgépek­hez és egyéb haszonjárművekhez szállít futóműveket több amerikai partnerének. Az új megállapodás a kapcsolatok szá­mottevő bővítését jelenti, mert ezzel az új üzletkötéssel a Rába beépül az amerikai piacon meghatározó jelebtőségű Dana cég termékstruktúrájába, s automatiku­san megkapja annak műszaki fejlesztési eredményeit. Egyidejűleg a győri fejlesztő mérnökök új konstrukciói ugyancsak hasznosulnak az amerikai világcégnél. Erik a gabona A mezőgazdászok országszerte figyelik a kalászos gabona érési folyamatát, s latolgat­ják, mikor indíthatják a kombájnokat a búza­táblákba. Az őszi árpa vágását néhány helyen már megkezdték, ám még több napot kell várni arra, hogy a jobb vízgazdálkodású talajon is munkába állhassanak az arató-cséplőgépek. A júniusi határszemlék tanúsága szerint a búza az úgynevezett tejes érésnek az utolsó szakaszában van; a gabonaszemek ilyenkor enyhe nyomásra, tejszerű váladékot bocsáta­nak ki. Sokfelé megfigyelték, hogy kialakuló­ban van a. következő érési szakasz, a viasz­érés. Mindenekelőtt a homokosabb, szára­zabb talajokon termesztett gabona magja - nedvességtartalmát fokozatosan elveszítve - válik mind keményebbé. A szakemberek sze­rint az érési folyamatok a tavalyihoz képest az idén meglehetős késéssel követik egymást. A búza vágását emiatt csak 10-14 nap múlva kezdhetik meg, általában június közepe tájt in­dulhat országszerte a nagy munka. Való­színűleg szükség lesz a termés mesterséges szárítására. Nemcsak azért, mert összetorlód­nak az aratási munkák, hanem azért is, mert sokfelé eléggé gyomos a gabona és Így a sze­mek a szokásosnál lassabban veszítik el a nedvességet. A napraforgó országszerte a vi­rágzás előtt van, ez a fontos ipari növény az esőzések nyomán alaposan megugrott a nö­vekedésben. A burgonya virágzik a földeken. A kukorica, amelynek több melegre lett volna szüksége eddigi fejlődése során, az átlagos­hoz képest most 20-30 centiméterrel alacso­nyabb, elárulva, hogy a korábbi hűvösebb időjárás alaposan visszavetette a növekedés­ben. Ezért is jó hatással van az erőteljes felme­legedés, ám a 30 fok feletti tartós kánikulát még ez a növény sem szereti; inkább a 25-28 fokos napsütéses időjárást kedveli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom