Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
XXXVII. évfolyam, 150. szám Költötte: Raffael Gusztáv (7. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka Tizenhat felszólaló a környezetvédelmi vitában Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Ország- gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszámolója felett. Kormányszóvivői nyilatkozat a politikai irányvonalról Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője az ülés délelőtti szünetében nyilatkozatot adott a sajtónak. Mint mondotta:- A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Országgyűlés vitáira, gondosan tanulmányozza az elhangzott véleményeket, bírálatokat, és rendszeresen vissza is tér a képviselői javaslatokra. A kormány, amint ez képviselőinek az országgyűlési vitában elhangzott beszédeiből is kitűnik - a gazdasági kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Ennek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocialista közgondolkodás és a demokrácia továbbfejlesztésében, a dolgozó, alkotó emberek megbecsülésében és a megérett gazdasági, társadalmi reformok határozott megvalósításában látjuk. Új miniszterelnökünk, Grósz Károly eddigi pályafutása, személyisége, következetes törekvései jól ismertek az ország népe előtt.- Külföldi szövetségeseink, barátaink, partnereink is bizonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is kipróbált külpolitikai irányvonalunkat követjük. A jövőben is aktív részesei kívánunk lenni a békéért, a leszerelésért, az enyhülésért, a helsinki folyamat kibővítéséért folyó nemzetközi küzdelemnek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünket minden országgal. Elsőként ÁRVÁI LÁSZLÓNÉ (Heves m„ l. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára kapott szót, aki a Bükki Nemzeti Parkkal kapcsolatos közérdekű gondokról és feladatokról beszélt. A nemzeti park 39 ezer hektáros területének 95 százalékát borítja erdő, amelynek mással nem pótolható szerepe van a terület karsztvíz-háztartásában, az iparvállalatokkal övezett körzet levegőjének tisztításában. Az erdőgazdálkodással szemben támasztott társadalmi méretű környezetvédelmi igények azonban meghaladják a területet kezelő - nyereségérdekeit - szerv teherviselő képességét. A megoldás az lenne, ha a környezetvédelmi teendők elvégzéséhez szükséges fedezetet - a helyi tartalékok kihasználása mellett - a rendelkezésre álló források tárcaközi vagy ágazati szintű átcsoportosításával teremtenék elő. ANDI GÁBOR (Baranya m. 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapat- vezető vájára elöljáróban kiemelte, hogy a környezet- és a természetvédelem gondjai nagyobbak, mint a lehetőségek azok megoldására. Szükségesnek látszik újólag megfogalmazni: a környezet- védelem, a környezettel való gazdálkodás elsősorban állami, vállalati feladat, amely nem nélkülözheti a társadalom ösz- szefogását. A képviselő ezután arról szólt az NSZK-ból származó olajhulladék környezetszennyező elégetésének ügyéről, amelyben a vizsgálat még tart. Ez az eset egyébként bebizonyította: bármilyen felkészült is a megyében dolgozó környezetvédelmi apparátus, sem lehetősége, sem eszköze nincs arra, hogy felsőbb jóváhagyás nélkül döntsön. Kérte az illetékes állami szerveket: biztosítsanak olyan jogkört és intézkedési lehetőséget az e területen dolgozóknak, hogy adott helyzetben önállóan dönthessenek. DR. MEZEY KÁROLY (Szabolcs-Szat- már m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa rámutatott: az elmúlt évtizedekben a hazánkban élők egészségi állapota számos olyan betegség miatt is romlott, amelyeknek széles körű elterjedéséért nagymértékben okolható környezetünk szennyeződése. A kép- vieslö részletesen szólt a nagyvárosok környezetét különösen veszélyeztető gépkocsiközlekedésről. DR. KOSA ANTAL (Bács-Kiskun m„ 3. vk.), a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke Bács- Kiskun megye környezetvédelmi eredményeiről, gondjairól tájékoztatta képviselőtársait. A továbbiakban kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget környezetvédő és környezetszennyező beruházás között. Javasolta, hogy a környezet védelmét is figyelembe vevő beruházások legyenek adómentesek, ugyanakkor emeljék a környezetvédelmi szabálysértésekért kiszabott bírságot. Véleménye szerint az építési engedélyekről kiadott jogszabályok nehezítenek, drágítanak bizonyos - a környezetvédelem szempontjából fontos - mezőgazdasági beruházásokat. LOTZ ERNŐ (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati1 Üzemek igazgatóhelyettese egyebek között utalt arra: ha a kelleténél jobban füstöl egy- egy gyárkémény, a lakosok számos levélben panaszolják fel a környzetszeny- nyezést, ugyanakkor országszerte tapasztalható, hogy az állampolgárok szándékosaan rongálják környezetüket, szemetelnek, saját maguk szennyezik a természetet. E vonatkozásban társadalmunk viselkedése még elmarad az európai átlagtól. A képviselő szóvá tette a hazánk szép tájait sokszor elcsúfító újabb külszíni bányák megnyitását is. BERDÁR BÉLA (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója úgy vélekedett, hogy az anyagi és szellemi erőforrások javarészét ma a védekezés, a védelem köti le, s a környezet progresszív alakítása az indokoltnál kisebb figyelmet kap. A képviselő példaként az erdőgazdálkodás helyzetét említette. Az elmúlt negyven évben hazánkban 600 ezer hektárnál több új erdőt telepítettek, ami nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítmény. Ám az elmúlt ötéves időszakban már csak mintegy negyedét telepítették annak az erdőterületnek, amelyet 1956 és 1960 között hoztak létre. Azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy hosszú távú, az ezredfordulón túlmutató erdőtelepítési programot. Befejezésül felkérte a Minisztertanácsot, hogy mielőtt véglegesen döntene a prédikálószéki szivattyús energiatározó nagyberuházásáról - a tervezett víztározó a pilisi tájvédelmi körzetben valósulna meg - vizsgáljon meg más megoldási lehetőségeket is a természet védelmének kérdéseit is figyelembe véve. HANKÓ MIHÁLY (Békés m„ 2. vk.), a békéscsabai Lenin Mgtsz elnöke beszámolt arról, hogy tavaly az OKTH és Békés megye vezetése megállapodást kötött a megye környezet- és természetvédelmi mintaterületté való fejlesztéséről. Mivel a megye 80 százaléka mezőgazdaságilag művelt terület, ezért elsősorban a bemosódó mezőgazdasági kemikáliák, valamint a kommunális fejlesztésekkel egy időben megnövekedett szennyvíz okoznak gondot. E problémák megoldásához sürgős központi intézkedésekre, az üzemek együttműködésére, továbbá a talaj öntisztító képességének módjait és eszközeit kutató tudományos munkára, a mérési módszerek fejlesztésére van szükség. DR. BALOGH KÁROLY (Győr-Sopron m. 11. vk.) rábapordányi körzeti orvos megítélése szerint környezetünk veszélyeztetettsége és az abból fakadó nép- gazdasági biológiai károk nem tudatosulnak mindenkiben. Az orvosok mindennapi munkájuk során állandóan találkoznak a környezet változásai okozta betegségekkel. Csak az emberközpontú, a tudományos környezetvédelmi elképzelésekkel lehet egyetérteni - hangoztatta. A képviselő szólt Győr-Sopron megye környezetvédelmi helyzetéről, közöttük a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről és a beruházás körüli vitákról. Hangoztatta, hogy a beruházás megvalósítsa céltudatos tevékenységet követel, mert annak hiányában megváltozhat az értékes flóra és fauna. SASVÁRI JÓZSEF (Komárom m. 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője részletesen szólt Komárom megye környezetvédelmi gondjairól, felemlítve a dorogi szemétégető-művel kapcsolatos korábbi vitákat. A megyei képviselőcsoportnak a bősnagymarosi vízlépcső építésével összefüggő javaslatát tolmácsolva kérte: a Duna menti települések zárt szennyvíztározójának megépítésére tervezett összeget a települések kapják meg. Ezt a pénzt saját anyagi forrásaikkal egészítenék ki, s társulásokba tömörülve megoldhatnák az érintett területek központi csatornázását. SZILÁGYI TIBOR (Nógrád m. 2. vk.), az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának titkára felszólalásában rámutatott: Salgótarján és környéke az ország egyik jelentősen szennyezett területévé vált. A gondok súlyossága miatt a megye állami és társadalmi szervezetei megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezet megóvására. A képviselő fontosnak tartotta, hogy a salgótarjáni nagyüzemek a nehezebb gazdasági helyzetben is tegyenek meg mindent azérf hogy a levegő tisztasága ne romoljon, illetve a sűrűn lakott területeken javuljon. ANGYAL IMRE (Veszprém m„ 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács elnöke az ország első tájvédelmi körzetének fejlődését áttekintve felidézte azokat a környezetvédelmi eredményeket, amelyek az OKTH hathatós támogatásával valósultak meg: rendezték a tihanyi külső tavat, ahol újra megjelentek a költözőmadarak, megkezdődött az őshonos fák visszatelepítése, s az elhanyagolt földeken rendezett környezetet teremtettek. Szólt nemzeti kincsünk, a Balaton vízminőségének megóvásáról is. A célratörő vízvédelmi program eredményeként összességében javult a tó állapota, csökkent a vízbe jutó foszfor mennyisége. Ugyanakkor továbbra is gondot okoz a strandolásra igénybe vett körzetekben a parti sáv erősen változó vízminősége, s problémát jelent a tájvédelmi körzet környékén a nádas nagymérvű pusztulása. SIMON BÉLA (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegvezetője elmondotta: az ipar koncentráltságából és a viszonylag korszerűtlen technológiákból adódik, hogy megyéjében a légszennyezettség ötvenszerese a megengedett értéknek, s a Sajó hazánk egyik legszennyezettebb folyója. Ezért a levegő és a vizek tisztaságának javítása, megóvása nemcsak egy a szükséges környezetvédelmi tennivalók közül, hanem nélkülözhetetlen az itt élők alapvető létfeltételeihez. A megye differenciált állami támogatása - mint súlyosan károsult területét - mindössze annyi, hogy a légszennyezési bírság 50 százalékát helyben használhatják fel. Ez évente alig 25 millió forintot jelent. Ugyanakkor a két legnagyobb szennyező forrás - a Borsodi Ércelőkészítő Mű és a Lenin Kohászati Művek elektrokemencéje - légszennyezésének csökkentése ennél jóval nagyobb beruházási összeget kívánna (300, illetve 160 millió forintot). E vállalatok jelenlegi helyzete azonban lehetetlenné teszi azt, hogy önerőből ilyen beruházást most megvalAoífoci naiv LÁSZTITY RADOMIR (Budapest, 31. vk.)r a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára arról szólt, hogy a választókerületében élőket mostanában leginkább a lágymányosi Duna- híd megépítésével várhatóan együttjáró, a nagyobb gépjárműforgalom okozta kedvezőtlen környezeti hatások foglalkoztatják. VÁRHELYI JÓZSEF (Zala m„ 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója a vízvédelem Zala megyei eredményeiről és gondjairól tájékoztatta a képviselőket. DR. VONA FERENC (Pest, m. 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos a nagymérvű szennyeződésnek kitett ráckevei Duna- ág vízminőségének alakulását, s a tennivalókat ismertette képviselőtársaival. A képviselő a legfontosabb tennivalók között említette, hogy a Duna-ágat mielőbb meg kell szabadítani a főváros szennyvizeitől. GÉCZI ISTVÁN (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a beszámolóval egyetértve üdvözölte, hogy a környezetvédelmi beruházások a jövőben különféle kedvezményeket élveznek majd, s a károkozókkal szemben szigorúbban lépnek fel. A vitában elhangzottakra Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke válaszolt, majd határozathozatal következett. Az Országgyűlés egy tartózkodással jóváhagyólag tudomásul vette az OKTH elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát. Ezután napirenden kívül Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) több, a házszabályokat módosító indítványt terjesztett az Országgyűlés elé. Erre, s Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) tegnapi ülésen elhangzott javaslataira Sarlós István válaszolt. Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszaka- amelyen Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István felváltva elnökölt- befejeződött. Az Országház kupolacsarnoka a 16 ágú csillagboltozattal
