Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

1987. június 27. ("tolma'N ^ wÉPÜJSÁG 9 ■■■BHBHHHMHBHaBHHHnHBnBHnnBHBnHMi Újszerű munkaközvetítés Vezetőket ajánlanak A lett főváros, Riga köztársasági munkaközvetítő irodájában már egy éve működik egy különleges szolgáltatás, amely a vezető posztokra jelentkező­ket segíti. Eddig azt tartották, hogy az iroda az egyszerű szakmunkások, de legföl­jebb mérnökök elhelyezkedéséhez nyújt segítséget - mondta Sz. Blazse- vics, az iroda vezetője. Az utóbbi időben azonban változás történt, elsősor­ban azért, mert a vezetők választása miatt egyre többen igényelték közre­működését a jelöltek kiválasztásához. Ez különben igencsak megnövelte az iroda tekintélyét. Ma már sok olyan szakember adatai állnak az iroda rendelkezésére, akik szeretnének munkahelyet változtatni. Az okok a legkülönbözőbbek, de első helyen az szerepel, hogy a többség nem lát perspektívát a további előrelé­pésre, bár szakmai felkészültségük és gyakorlatuk alapján magasabb beosztásban is megállnák a helyüket. Olyanok is felkeresik tanácsért az iro­dát, akik már elég magas beosztást értek el, de valamiért más vállalatnál, más ágazatban szeretnének dolgozni. A rigai iroda tapintatos közvetítő a vezető tisztségekre vágyók és a város magas beosztású munkatársakat kereső vállalatai között. Elsősorban fő- technológusokról, főmérnökökről, az utóbbi időben pedig már igazgatókról is szó van. Ilyen állásokra nemcsak ipari, építőipari, közlekedési, szolgálta­tási szakemberek jelentkeznek, hanem humánszakosok, tudósok, tervezők is, sőt körük egyre bővül. Az utóbbi időben például volt a jelentkezők között művezető, aki egy építőipari vállalat vezetői beosztására vágyott, nagy egye­sülés főkönyvelője, aki a minisztériumban szeretne dolgozni, mechanikai mérnök, aki magasabb beosztást keres. Van a jelentkezők sorában volt gyárigazgató, akit azért váltottak le, mert a minisztérium valamelyik mun­katársával szemben próbálta megvédeni álláspontját. Van nagy gyakorlattal rendelkező mérnök, aki hosszú évek óta egy nagy rigai egyesülés vezér­igazgató-helyettese volt, de nem találja meg a közös nyelvet az új vezérigaz­gatóval. Az új munkahely kiválasztásáért az irodához fordulók mind elégedettek. Az első volt köztük egy mérnök, aki ma egy nagy egyesülés üzemvezető mérnöke, egy korábbi jogtanácsos ma egy közétkeztetési vállalat igazgató- helyettese, mérnök, aki moziigazgató lett. A köztársaság szerte ismert Dzintarsz egyesülés két új üzemének igazga­tói posztjára ma az iroda 9 jelöltet tart számon 33 éves mérnöktől 50 éves ve­zérigazgató-helyettesig, aki más egyesülésnél töltött be hasonló posztot. Az iroda a neveket nem adja ki, csak megfontolásra ajánl jelölteket és ha meg­felelőnek látszik valaki, akkor a cégre bízza, hogy érdeklődjenek a jelöltről, betartva emellett a maximális tapintatot, hiszen mai munkaadóiknak idő előtt nem kell tudomást szerezniük arról, hogy tőlük valaki a munkaközvetítő iro­dához fordult. LENGYELORSZÁG Takarékos villanymotorok A KGST-országok között Lengyelor­szág a jelentős villanymotor-gyártók so­rába tartozik. Az elmúlt évben az üze­mek több mint 12,5 millió villanymotort állítottak elő. A termékeknek csaknem a fele kis tel­jesítményű motor. Ezeket fűként a kü­lönböző háztartási gépekben, a játékok­ban és a lemezjátszókban üzemeltetik. A több ezer kilowattos nagy motorokat a bányaüzemekben, a közlekedésben és a népgazdaság más ipari ágazataiban hasznosítják. A villanymotorgyártás fejlesztésének érdekében megkezdték az ágazat re­konstrukcióját. Bővítik és korszerűsítik a négy lengyel villanymotorgyárat és a szakág két kutatási-fejlesztési központ­ját. Megindítják az új generációjú vil­lanymotorok sorozatgyártását. Ezek a háromfázisú, kisebb energiafogyasztá­sú gépek az eddigieknél csendesebb üzemmódú motorok lesznek. A varsói villanygépipari intézetben el­végezték az új motorgeneráció gazada- sági hatásfokának ellenőrzését. Ezek szerint a gépek tömeges alkalmazása évente 2 milliárd zloty értékű anyag- megtakaritást eredményez és - folyó áron számolva - 14 milliárd zloty-val csökkenti az éves energiafelhasználást. A sorozatgyártás ebben az ötéves tervben indul. A gépek jelentős hánya­dát exportálják. A lengyel villanymoto­rok 75 százaléka a szocialista országok­ba kerül, melyek közül a fő megrendelők az NDK, Magyarország és Csehszlová­kia. A Szovjetunió az elmúlt két évben több mint kilencezer motort vásárolt. A KGST-országokon kívül az NSZK, Fran­ciaország, Svédország, Olaszország, Ausztria, az Egyesült Államok és Kana­da is vásárol lengyel villanymotorokat. Barnaszénből termőföld Barnaszénnel „táplálkozó” baktériumo­kat tenyésztettek ki a Kanyszk- Acsinszki szénmedence problémáit kutató intézet szakemberei. A baktériumok feladata, hogy termőfölddé alakítsák a njár kitermelt fejté­sekben visszamaradt, de tüzelésre vagy fel­dolgozásra már alkalmatlan barnaszenet. A szakemberek számításai szerint mintegy 700 ezer tonnányi szénmennyiségről van szó. ★ Homzom^ Újabb transzszibériai gázvezeték Befejeződött a nyugat-szibériai jamburgi gázlelőhelytől Jelecig hú­zódó, 3000 kilométer hosszú gázve­zeték építése. Ez már a második transzszibériai vezeték, amely Nyu- gat-Szibéria legnagyobb gázlelőhe­lyét köti össze a Szovjetunió európai részével. Az új létesítmény teljes hosszá­ban megindult a szállítás, és ezzel bekapcsolódott az ország egysé­ges földgázellátó rendszerébe. Az 1400 milliméter átmérőjű csövekből készült gázvezetéken 75 atmoszfé­ra nyomás alatt történik a fűtőanyag szállítása. A vezeték üzembe helye­zésével az ország központjában lé­vő nagyüzemek folyamatos fűtő­anyag-ellátását is megoldják. A jamburgi lelőhelytől, amely a mostani ötéves tervben a szovjet gázipar fő nyersanyagbázisává ala­kul, hat nagy gázvezeték indul ki. Ezek közül most épül a harmadik, a Haladás, amely a Szovjetunió nyu­gati határáig húzódik. Ezen jut el majd a földgáz a szocialista orszá­gokba, amelyek szintén részt vesz­nek ebben a nagyszabású munká­ban. Megkezdték a negyedik földgáz- vezeték építését is, amelynek végál­lomása a Moszkvától 200 kilométer­re fekvő Tula városa lesz. A Jamburg-Jelec gázvezeték építői. 1400 mm átmérőjű csöveket fektettek le. a nép életszínvonalának további emelése, s az, hogy maradéktalanul biztosított legyen az állampolgárok élelmiszerrel, ruházattal és lakással történő ellátása. Például e célokat is szem előtt tar­tották, amikor előirányozták 300 ezer hektár föld termővé tételét, és a mezőgazdaság terméshozamainak növelését elősegítő hatalmas mű­trágyakészítő üzemek létrehozását. Megfigyelők a KNDK gazdasági terveivel kapcsolatban aláhúzzák, hogy a dokumentumok különös hangsúlyt fektetnek a vezetői mun­ka minőségének javítására, mind vállalati, mind pedig országos szin­ten. Ez a harmadik hétéves terv si­keres teljesítésének egyik biztosí­téka. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban az idei esztendő fontos gazdasági vonatkozású eseménye, hogy megkezdődött a harmadik hétéves terv. Az ország vezetői által gondosan kidolgozott elméleti el­képzelések öltenek testet a most kezdődött tervidőszakban. Fő célki­tűzése a tervnek a gazdaság mi­nél magasabb fokú modernizálása, és a szocialista építőmunka további sikereit garantáló anyagi-műszaki bázis létrehozása. A tervek szerint folytatódik az ipar, a mezőgazdaság és a gazdaság va­lamennyi ágának önálló alapokon való intenzív fejlesztése, amelynek keretében a haladás valamennyi legújabb vívmányát alkalmazni kí­vánják a magasabb termelékeny­ség érdekében. A Koreai Munka­párt 6. kongresszusán kidolgozott céloknak megfelelően a hetedik év végeztével az iparnak 1,9-szeresére a mezőgazdaságnak pedig 1,4-sze- resére kell növelnie termelését. A KNDK vezetői, szakemberei is tökéletesen tisztában vannak azzal: a gazdaság megújítása, a hatékony­ság és termelékenység növelése el­képzelhetetlen a legmodernebb technológiák bevezetése, a tudo­mány legújabb eredményeinek szé­les körű alkalmazása nélkül. Ép­pen ezért a hétéves terv kiemelt fi­gyelmet fordít e területekre. Ezen belül is létfontosságúnak tartják a termelés mechanizálását és auto­matizálását, az ipari robotok és szá­mítógépes rendszerek elterjeszté­sét. Jelentős össszegeket irányoztak elő a gépgyártás (robotgyártás), a mikroelektronika gyors ütemű fej­lesztésére, hogy ezáltal is mihama­rabb az egész népgazdaságban al­kalmazhassák a legkorszerűbb technikát-technológiát. Az észak-koreai sajtó anyagaiból és a hivatalos dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a har­madik hétéves terv elsődleges célja KNDK A harmadik hétéves terv Kiemelt feladata az élelmiszer-ellátás biztosítása - gazdag az üvegházi termés Minél szélesebb körben akarják alkalmazni a mikroelektronikát - televízió-összeszerelés az egyik phenjani gyárban £ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom