Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
MA FELVÁSÁRLÁS (5. oldal) 1987. JÚNIUS 24. SZERDA XXXVII. évfolyam, 147. szám ÁRA: 1,80 Ft Szerkezeivé Itás a határban Iképzelhető az önellátó falusi porta? Miért is ne. A ház körül elő lehet állítani mindazt, ami szükséges egy család ellátásához; zöldségből, gyümölcsből, sőt akár még gabonából is teremhet elegendő, s meghízhat a jószágokból is annyi, amennyi a húsból kell. A teljes önellátás megvalósítható - de fölösleges. És drága is volna. Jobban jár a közösség, ha "mindenki mást csinál, helyesebben, ■; mindenki azt teszi, amihez a legjobbn ért. Egy ország mezőgazdasága is akkor színvonalas, ha a termelők nem akarnak egyszerre mindennel foglalkozni; csak azokra a területekre lép mindenki, amelyen a legbiztosabban tud járni. Elméletben ez igy is van. A gyakorlat viszont egyelőre más. Az üzemek legtöbbje nemcsak azzal foglalkozik, ami számára a legtöbb anyagi hasznot hozza. Olyasmit is csinálniuk kell, ami szerényebb eredménnyel, sőt, nemegyszer veszteséggel is jár. Ennek persze sok-sok oka van. Az ország lakosságának színvonala, élelmiszerellátása rengetegféle-fajta agrárterméket követel. Köztük olyanokat is, amelyeket jelenleg képtelenség gazdaságosan megtermelni... A tsz-eknek gazdálkodniuk kell silány, gyenge terméssel fizető földeken is... Meg kell termelni a tőkés és szocialista exportra kínált árukat is, hiszen dollárra, rubelre egyformán nagy szüksége van a népgazdaságnak. A valutaszerzés azonban nem mindig nyereséges vállalkozás... Meg aztán a termelőszövetkezetek nagy része amiatt kénytelen fenntartani különféle, nemegyszer csak a ráfizetést növelő ágazatot, hogy munkát, fizetést tudjon adni a környékbelieknek... Szóval, még messze van az az idilli állapot, amikor a mezőgazdasági 1 üzemek - megszabadulván a kizárólag gazdasági szempontból fölöslegesnek ítélt tevékenységi köreiktől - csak az igazán jól jövedelmezőeket fogják megtartani. De - tűnjék ez ma bármilyen utópisztikusnak is - a jövőben ilyen irányú változásra kell törekedni. Mert különben csak álom marad a mezőgazdaság további in- 1 tenziv fejlődése, a hatékonyabb termelés. Tény, hogy a mezőgazdaság korábbi, imponáló ütemű fejlődése az utóbbi idő- ■? szakban megtorpant; az elmúlt két esztendő bizony nem fog bekerülni az agrárvilág aranykönyvébe. Ennek okain mindenkinek érdemes elgondolkodnia... Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszak gyengébb teljesítményeiért hibáztatható a kedvezőtlen időjárás, a négy-öt éve ismételten tetemes károkat okozó aszály. De nemcsak ez a gondok forrása. És ezzel is szembe kell nézni. Az elmúlt esztendőkben az élelmiszercikkek alapanyagainak termelőinél j - vagyis a téeszekben és állami gazdaságokban - lecsökkent az anyagi erő; akkor maradt náluk kevesebb pénz, amikor a hatékony termelés, a minőség, 5 a versenyképesség, a tartalékok kihasználása került ennek az ágazatnak a zász- í lajára is. A termelés bővítéséhez, a fejlesztéshez, a piac követelményeihez való l gyors alkalmazkodáshoz azonban nemcsak akarat kell. Hanem guruló forintok is. Ma már nyilvánvaló, hogy az elvonó jellegű szabályozórendszer túl sok erőt vett ki a gazdaságokból. De nemcsak a földeken gazdálkodókat sújtották a szűk esztendők. A feldolgozóipar sem jutott ahhoz a forráshoz, amely szükséges lett volna az ágazat korsze- I rűsitéséhez, fejlesztéséhez. így jelenleg az élelmiszeripar termelési színvonala ] nem éri el a honi mezőgazdálkodás általános nívóját sem, és messze elmarad a | fejlett országok hasonló iparágaitól is. Másképp: nagyon kevés olyan terméket | tud produkálni, amely sikerrel lenne képes helytállni a piaci versenyben. Az elmúlt fél évtizedben azonban nemcsak azért mérséklődött tőkés értékesítő- 1 sünk bevétele, mert több árunk a világpiaci megmérettetéskor könnyűnek találta- 1 tott. Élelmiszergazdaságunknak nagy veszteséget okozott az is, hogy a legtöbb S élelmiszer ára lezuhant. Az élelmiszergazdaságban tehát jócskán akad feszültséggóc. De ezeket £ nem lehet megszüntetni. Lehet, sőt, kell is; a megoldásokat mindenképpen meg kell keresni. Számos jj szakember ma úgy tartja, hogy a növénytermesztésben, állattenyésztésben, feldolgozóiparban egyaránt a korábbi lendületes fejlődés visszaszerzéséhez ; a mostani termelési szerkezet némi megváltoztatására is szükség van. Kétségte- S len, hogy számos területen ez indokolt. Ám hozzá kell tenni: a szerkezetváltás nem ' jelenti azt, hogy holnap a határban már nem búzát, kukoricát vetünk. Jelentheti vi- I szont a termeléspolitika korrekcióját. Például olyasmit, hogy a jövőben a gabona- ; terület ne növekedjen, ellenben nagyobb területen termeljenek a gazdaságok importot helyettesítő szóját, vagy viszonylag jól exportálható terméket adó olajos- * növényeket... ár dolgoznak az agrárminisztériumban egy úgynevezett „konszolidá- ciós” programon is, amelynek - leegyszerűsítve - az a célja, hogy jj 1990-re pontosan fedjék egymást a tervek és a tények. Mondhatni ezt - úgy is: néhány év múlva olyan feltételek legyenek, amelyek között l üzem, népgazdaság, lakosság egyformán jól jár. Sok mindennek vál- 1 tozni kell ennek eléréséhez. Ebben a kulcsszóba minőségi termelés. | Ez pedig vonatkozik az alapanyagtermelőkre és az élelmiszeriparra egyaránt. Eh- | hez kapcsolódó alapkövetelmény, hogy a kiváló minőséget preferáló pénzügyi és \ közgazdasági szabályozók - végre - időtállókká váljanak, lehessen azokra építe- jj ni, azok alapján jövőt tervezni. HORVÁTH L ISTVÁN Marjai József hazaérkezett Svájcból Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese hazaérkezett Genfből, ahol részt i/ett a Világgazdasági Fórumnak a magyar gazdaság és a világgazdaság kapcsolatairól rendezett találkozóján. Hazautazása előtt megbeszélést folytatott Gerald Hinte- reggerrel, az Európai Gazdasági Bizottság főtitkárával és helyettesével, Gennagyij Bir- jukowal, valamint az UNCTAD főtitkárával Kenneth S. Dadzie-val. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1987. június 23-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Szurdi István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a Politikai Bizottság javaslatát a párttagsági könyvek cseréjére. * A Magyar Szocialista Munkáspártban a tagsági könyvek érvényessége 1988 végén lejár, ezért a Központi Bizottság meghatározta a tagkönyvcsere módját és ütemét. A tag- könyvcserét úgy kell végrehajtani, hogy az a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden területén segítse elő a párt politikájának megvalósítását. A tagkönyvcserével kapcsolatos politikai munka növelje a pártszervezetek és a párttagok aktivitását, mozgósítson a soron lévő feladatok végrehajtására; járuljon hozzá az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység megszilárdításához; erősítse a pártfegyelmet, a pártdemokráciát, a nyílt, közösségi légkört, a kritikai és önkritikái szellemet, a pártszervezetek önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tagkönyvcsere előkészítésének menetében a párt minden tagjával alapszervezetében személyes beszélgetést folytassanak a politika országos és helyi megvalósításáról, a pártélet tartalmi kérdéseiről. A tagkönyvcsere megfelelő előkészítése és lebonyolítása érdekében a Központi Bizottság levéllel fordul a párt szervezeteihez és tagjaihoz. Az 1989. január elsejétől érvényes új tagsági könyveket 1988 novemberében, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról megemlékező ünnepi taggyűléseken kell átadni a párt tagjainak. A Központi Bizottság határozata megjelenik a Társadalmi Szemlében és a Pártéletben. * A Központi Bizottság szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Nők világ- kongresszusa Területi érdekegyeztetés Együttműködés a Kamara és a szakszervezet között Munkaértekezletet tartott tegnap délelőtt Szekszárdon a szakszervezetek megyei tanácsa székházában a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottsága. Napirendre került a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete (HVDSZ) és az MKK között a múlt év nyarán kötött együttműködési megállapodásban szereplő feladatok gyakorlati megoldásának kérdése Ennek érdekében hívták össze az említett szakszervezethez tartozó vállalatok képviselőit, akiket Szendéi Imre, a HVDSZ megyei titkára köszöntött, majd Deli Sándor SZMT-titkár előterjesztése következett. Deli Sándor elsősorban arról beszélt, hogy miért támogatja a szakszervezet az együttműködést és mely területeken látja azt különösen indokoltnak. Az ország átfogó reformok előtt áll - mondta - s ezek homlokterében a szerkezetátalakítás lesz, ami olyan foglalkoztatási problémákat vet föl, melyekkel évtizedek óta nem kellett számolnunk. A teljes és hatékony foglalkoztatás érdekellentétekhez vezet. A foglalkoztatáspolitika viszonylag szegényes eszközrendszere a gondok megoldására az utóbbi években bővült ugyan- gondoljunk a munkaügyi szolgáltató irodák létrehozására, az átképzési támogatás, a meghosszabbított felmondási idő és az újraelhelyezkedési támogatás igénybevételének lehetőségére, a rehabilitációs alap életre hívására - de ezek nem funkcionálnak úgy, hogy a problémákat megoldanák. A gondok pedig a jövő évben tovább nőnek, hiszen a szubvenciók köre csökken, a felszabaduló munkaerőt a szolgáltatások sem tudják maradéktalanul foglalkoztatni. Szükség lesz tehát egy területi érdekegyeztetési fórumra, amely hatáskörökkel, megfelelő eszközökkel rendelkezik majd a gondok megoldásához. E fórumnak többek között feltétlenül tagjai kell, hogy legyenek a különböző érdekképviseleti szervek, így a Kereskedelmi Kamara is. Bár a Kamara a munkáltatók, a szakszervezet pedig a munkavállalók érdekeinek képviseletére rendeltetett, nem lehetnek ellenfelek, közös érdekük a felhalmozódó feszültségek csökkentése - mondta Deli Sándor. Az értekezlet további részében Arató Ferenc, a MKK főosztályvezetője tájékoztatta a vállalatok képviselőit arról, hogy a Kamara miként tudja szolgálni tagjai érdekeit. -riA moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt megkezdte munkáját a nők világkongresszusa. A tanácskozás munkájában másfél száznál több ország nyolcszáz nőszervezete vesz részt, összesen közel két és fél ezer küldöttel. Köztük van a magyar delegáció, amelynek vezetője Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A világkongresszus jelszavában is atomfegyverek nélküli ezredfordulót követel, a békéért, az egyenlőségért és a haladásért száll síkra. A széles körű, a legkülönbözőbb kérdésekre kiterjedő nyílt eszmecsere középpontjában így a háború és béke, a fegyverkezési hajsza megakadályozása, a leszerelés kérdései állnak. Az összes küldött csak a megnyitó és a záróülésen vesz részt egyszerre, egyébként vitaközpontokban, bizottságokban, szekciókban folyik a munka. A szervezők, az előkészítésért felelősek igy látták leginkább biztosíthatónak azt, hogy a világ asszonyainak küldöttei életkor, vallás, szakmai érdeklődés szerint megbeszélhessék gondjaikat, problémáikat. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy Lajost az MSZMP megyei és városi bizottságának képviselői köszöntötték otthonában A 75. születésnapja alkalmából otthonában, Sióagárdon köszöntötte Nagy Lajost, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát Vá- radi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára és Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának első titkára. Mozgalmas életpálya, 52 évi pártmunka áll Nagy Lajos mögött, aki kőművesként dolgozott, a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának építési előadója, majd a sióagárdi tsz építési brigádjának vezetője volt, és a szövetkezet pártalapszer- vezeti titkáraként 1967-ben ment nyugdíjba. Születésnapi köszöntő Sióagárdon
