Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-22 / 145. szám
2 hÉPÜJSÁG 1987. június 22. Nők világkonferenciája Nairobitól Moszkváig Két esztendővel ezelőtt Nairobiban, az 1600 méter magasan fekvő kenyai főváros modern Kenyatta Központjában rendezték meg az ENSZ Nők Világkonferenciáját. A nők évtizedét záró tanácskozáson összegezték a dekád eredményeit, felmérték a megoldásra váró feladatok hosszú sorát, és elemezték a kudarcokat is. Mexikóváros, Koppenhága, Nairobi az egyenjogúsághoz vezető út három fontos állomása volt. Helyesnek bizonyult a hármas jelszó: egyenlőség, fejlődés, béke. Korunk minden égető - a nőket érintő - kérdését felöleli e jelszó, a haladást elősegíteni kívánó lányok és asszonyok számára magába foglalja a legfontosabb célokat. Beváltotta-e a nők évtizede a hozzáfűzött reményeket? Kétségtelen, hogy az ENSZ ösztönzésére a kormányok komolyan foglalkozni kezdtek a nők helyzetével, a diszkrimináció felszámolására számos jelentős gyakorlati intézkedést hoztak. A nőkérdés világszerte napirendre kerül, a második nem szerepének fontosságát többnyire ott is felismerték, ahol eddig lebecsülték. A legfontosabb lépés a nők megkülönböztetése minden formájának eltörléséről szóló ENSZ-kon- venció életbelépése volt. Földünkön 2,4 milliárd nő él. Körülményeik, lehetőségeik különbözőek. Tíz év alatt nem lehetett orvosolni minden bajt. Sajnos egyes helyeken a nők helyzete nem jobbá, hanem rosszabbá vált. 1975- ben a világ gazdasági helyzete kedvezőbb volt, mint a dekád végén. A recesz- szió újabb akadályokat gördített az egyenjogúsággal kapcsolatos célok megvalósítása elé, növekedett például a munkanélküli nők száma. Nairobi után az első reprezentatív, világméretű tanácskozásra most Moszkvában kerül sor: június 23-27. között a szovjet főváros ad otthont az NDN kezdeményezte Nők Világkongresszusának. Nemcsak a szövetség 117 tagszervezete kapott meghívót e tanácskozásra. Igen szélesre tárják a kaput a szocialista, szociáldemokrata és más, polgári pártok nőszervezeteinek küldöttei, valamint az ENSZ és szakosított szervei, a politikai, a társadalmi, a tudományos, a kulturális élet kimagasló személyiségei előtt. A moszkvai kongresszus az elmúlt két év számvetésére vállalkozik, nagy figyelmet kívánnak fordítani arra, hogyan alkalmazták ez ideig az egyes országokban a stratégiát. Célul tűzték ki, hogy elősegítik az egymás jobb megértéséhez vezető nyílt és őszinte eszmecserét. A tanácskozás fókuszába természetesen a békéért, a biztonságért, a leszerelésért folyó küzdelmet állították. Számos nőszervezettel, csoporttal való előzetes konzultációk alapján dolgozták ki a kongresszus programját. A különböző kérdéscsoportokat bizottságokban vitatják meg. Nyolc munkacsoportot alakítanak, a többi között megvitatják a dolgozó nők helyzetét, a béke és leszerelés kérdését, a békére nevelés lehetőségeit, a fejlődő országokban élő nők gondjait, a családi élet, a nevelés problémáit, a tömegkommunikációs eszközök befolyását a nőkre, a közvéleményre. Neves szakemberek - közgazdászok, politológusok, jogászok, pedagógusok, pszichológusok, orvosok, írók, újságírók - vesznek részt a várhatóan magas szintű és gyümölcsöző vitákban. Rendkívüli rugalmasságot tanúsítanak a kongresszus szervezői. A kívánságoknak megfelelően terveznek szakmai és rétegtalálkozót. Egyházi, szakszervezeti eszmecserére is sor kerül. Javasolták például, hogy a környezetvédelemről, a nők szerepéről a szocialista társadalomban is folyjon véleménycsere. Kiállítások, film- és videovetitések teszik még színesebbé, érdekesebbé a női világtalálkozót. A szolidaritási bazár, amelyre oly buzgón készülnek számos országban, nemes célt szolgál. A moszkvai randevú a személyes kapcsolatok kialakítására, ismerkedésre, párbeszédekre páratlan lehetőséget kínál. Korunk asszonyai a tények ismeretével vértezik fel magukat. Ma már jelentős számban szerepelnek a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a tudományos, a kulturális élet porondján híres asszonyok. Moszkvában, a kongresszuson számítanak rájuk. SZILÁGYI ÉVA PANORAMA- BUDAPEST Június 18-21. között látogatást tett hazánkban a Nicaraguái Baráti Társaságok Szövetségének küldöttsége Socorro Gálán főtitkár vezetésével, aki az együttműködés szélesítéséről megbeszéléseket folytatott Nádor Györggyel, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatójával és Sütő Gyulával, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettesével. A delegációt fogadta Ri- bánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Bíró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára. MOSZKVA - Nyílt tárgyalást követően a Kazah SZSZK Legfelsőbb Bíróságának kollégiuma ítéletet hirdetett az 1986. december 17-18-án Alma-Atában történt társadalomellenes események résztvevőinek perében. K. Riszkulbekov elsőéves építészmérnök-hallgatót a legsúlyosabb büntetésre, golyó általi halálra ítélték. T. Tasenov ács és Zs. Tajdzsumajev harmadéves építész-hallgató 15 év, K. Kuzenbajev hegesztő 14 év és J. Ko- peszbajev elsőéves építészmérnök-hallgató 4 év börtönbüntetést kapott. A büntetés idejét szigorított rendszerű büntetőnevelő táborban kell letölteniük. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter Bulgáriában, Magyarországon és Jugoszláviában tett hivatalos baráti látogatásait követően vasárnap visszaérkezett Moszkvába. A szovjet főváros repülőtéren Eduard Sevardnadzét Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB PB tagja, az oroszországi föderáció miniszterelnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt többek között Barabás János, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. BONN - A Lengyel Népköztársaság bonni nagykövetsége sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Gdanski-öböl térségében június 15-én megtartott len- gyel-NDK haditengerészeti gyakorlat közben egy lengyel korvettról tévedésből tüzérségi találatok érték a Neckar nevű nyugatnémet hadihajót. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Bár világszerte a tervezett szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó, az esetleges fegyverzetcsökkentési szerződés és a csúcstalálkozó érdekli a közvéleményt, az ilyen nagy hírekkel még várni kell. Bőven akad viszont más jellegű előrejelzés a hírügynökségek naptáraiban. Hétfő: Háromnapos látogatásra Ausztráliába érkezik George Shultz amerikai külügyminiszter. Az Egyesült Államoknak szaporodó gondokkal kell szembenéznie a térségben: növekszik a feszültség Dél-Koreában, több ország, igy Új-Zéland és Ausztrália is rossz szemmel nézi a fedélzetükön nukleáris fegyverekkel cirkáló amerikai hadihajók számának gyarapodását. Kedd: Moszkvában megnyílik a nők világkonferenciája. A nagyszabású eseményen a világ minden részéről érkező küldöttségek vesznek részt. A szebbik nem gondjain kívül a nemzetközi politikai és gazdasági élet számos problémájáról esik szó a tanácskozáson. Szerda: Ugyancsak a szovjet fővárosba érkezik Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A Szovjetunió és a világszervezet kapcsolatai kiegyensúlyozottak, igy várhatóan ezek továbbfejlesztéséről és néhány konkrét világpolitikai kérdésről lesz szó a megbeszéléseken. Csütörtök: Háromnapos hivatalos látogatásra a Vatikánba érkezik Kurt Waldheim osztrák államfő. A pápa az utóbbi hetekben meglehetősen zsúfolt programot bonyolított le: vendége volt Reagan elnök és egyhetes látogatást tett Lengyelországban. A mostani megbeszélések során várhatóan nemcsak egyházi vonatkozású kérdésekről esik majd szó - mindkét résztvevő komoly szerepet játszik a „nagypolitikában”. Péntek: A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága a koszovói helyzetről tanácskozik. Az utóbbi években felgyülemlett problémák mára már válsággá súlyosbodtak, így a terület gondjainak átfogó rendezése nem tűr halasztást. Szombat: Thaiföld és Hongkong után Japánba érkezik Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter, Reagan kormányának legkonzervatívabb tagja tokiói tárgyalásain valószínűleg ismét új fegyverkezési programokról, katonai együttműködési kérdésekről lesz szó. Vasárnap: Egyhetes tanácskozás után ezen a napon zárul az a békefórum, amely hétfőn, a Szovjetunió megtámadásának negyvenhatodik évfordulóján kezdődött az NSZK-beli Mutlangenben. A békeszerető erők első nemzetközi konferenciájának elnevezett tanácskozás várhatóan állást foglal a legújabb leszerelési javaslatok ügyében is. Dél-Korea Letartóztatások Újabb összecsapások voltak vasárnap Szöulban és több vidéki városban a délkoreai rendőrség és az ellenzéki tüntetők között, bár a megmozdulások hevessége a tudósítások szerint csökkent az előző napokhoz képest. Puszanban a brutálisan fellépő rendőrök emberek százait tartóztatták le. Mai kommentárunk Az n plusz n országok A hét véget tárgyalásokkal töltötte Franz Vranitzky osztrák kancellár. Vezető svéd politikusokkal Stockholmban arról a szerepről tanácskozott, amit az európai semleges és el nem kötelezett országok játszanak a kontinens-és jórészt az emberiség -jövőjét meghatározó folyamatokban. Az n plusz n mára már olyan fogalommá vált, amit nem csupán az angolul beszélők értenekvilágszerte. A neutral és non aligned szavak angol rövidítéséből lassan nemzetközileg is „bevett" gyűjtőnév lett: annak a tizenkét országnak a jelölésére szolgál, amelyek részt vesznek az európai leszerelési és együttműködési folyamatban, de nem tartoznak sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez. A tucatnyi ország természetesen nem képez egységes csoportot Ezt nem is lehet elvárni tőlük, hiszen éppen azért nem csatlakoztak egyik szövetségi rendszerhez sem, mert meg kívánják őrizni teljes mozgásszabadságukat. Ráadásul a meglehetősen konzervatív Svájctól egészen a szocialista Jugoszláviáig terjed a paletta - nem csoda, ha a politikai Gézetekben olykor nem is csak árnyalatnyiak a különbségek. Mégsem lehet egy legyintéssel elintézni az n plusz n országok hozzájárulását a helsinki konferencia és azóta valamennyi utótalálkozó sikeréhez. Legutóbb éppen Sevardnadze szovjet külügyminiszter nevezte nélkülözhetetlennek a semlegesek és el nem kötelezettek segítségét a két katonai tömb közötti megállapodás kidolgozásában. A szovjet diplomácia vezetője nem véletlenül tért ki budapesti sajtókonferenciáján erre a fontos kérdésre: jelenleg éppen arról folyik a vita a NA TO és a Varsói Szerződés között, hogy a tárgyalások melyik fázisában és milyen mértékben kapcsolódjanak be az n plusz n országok az európai leszerelési megbeszélésekbe. A szocialista országok az eddigi kedvező tapasztalatok alapján azt szeretnék - s ebben az n plusz n országok zöme is egyetért -, hogy már a megbeszélések kezdeti szakaszán érvényesülne a közvetítő szerep. Ezzel szemben a NATO csak jelképes képviseletet biztosítana az n plusz n országoknak, s ezzel a minimálisra csökkentené azt a kedvező befolyást, amit azok a tárgyalásokra gyakorolhatnának. Akárhogy is alakuljon a NATO és a Varsói Szerződés ez irányú vitája, azt senki sem tagadhatja, hogy a semleges és el nem kötelezett országok éppúgy Európához tartoznak, minta többiek, s éppúgy joguk van hallatni hangjukat, mint másoknak. Ráadásul a leszerelési folyamat előbb vagy utóbb, de rájuk is ki kell terjedjen, akkor pedig nem lehet megfosztani őket a beleszólás jogától már a kezdeteknél sem. HORVÁTH GÁBOR Jalta - leváltások A területi pártbizottság ajánlására - miután szigorú megrovás pártbüntetésben részesültek - Jaltában leváltották a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét és két helyettesét. Leváltották a városi párt- bizottság másodtitkárát is. Az első titkár - aki szintén szigorú megrovás pártbüntetésben részesült - maga kérte felmentését. Fegyelmi büntetést kapott a Jaltai Városi Tanács V. B. belügyi igazgatóságának helyettes vezetője és az egyik rendőrőrs parancsnoka - jelentette az Izvesztyija. A büntetések hátterében a lap egyik áprilisi számában leírt események állnak. A városi pártbizottság javaslatára a tanács vb a pártbizottság másodtitkárát akarta kinevezni az Állami Idegenforgalmi Bizottság krími igazgatóságának élére. A másodtitkár még egy éve sem dolgozott a pártbizottságon, alkalmatlannak bizonyult posztjára. Az említett Inturisztigazgatóság a második legnagyobb az országban. Korábbi igazgatóit is mind „felülről” nevezték ki, egyikük sem volt szakember. Az igazgatóságnak éppen azok a részlegei működtek rosszul, amelyeknek élén a városi pártbizottság korábbi instruktorai álltak. Egyikük sem idegenforgalmi szakember. A dolgozók tudomására jutott a készülő döntés, s tiltakozó táviratot küldtek Ki- jevbe és Moszkvába is. Végül az SZKP KB és az Izvesztyija címére küldött tiltakozások nyomán az ügyet kivizsgálták. A vizsgálatot követően kapták az említett büntetéseket az érintett személyek. A rendőrség úgy került a képbe, hogy a vezetők igyekeztek lejáratni a „lázadókat”, s rendőrök felügyelték napokon át a város szórakozóhelyeit, hogy közülük valakit italozáson kaphassanak, s ennek nyomán felelősségre vonhassanak. A családjogi törvény módosítása I. Az Országgyűlés az elmúlt év őszén fogadta el a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvényt, a módosító rendelkezések 1987. július hó 1. napján lépnek hatályba. A törvénymódosítást széles körű társadalmi vita előzte meg, az közvéleményünket ma is élénken foglalkoztatja. Jogtörténet A családi kapcsolatok tartalma koronként változik, ezt tükrözi a jogi szabályozás is. A magyar törvényhozásban viszonylag későn találkozunk a családi viszonyok jogi szabályozásával, sokáig mindez a vallásfelekezetek ügye maradt, illetőleg különböző szokásjogi szabályok pótolták a tételes jogot. Törvényhozásunkban először az 1877. évi XX. törvény szabályozta a gyámsági és a gondnoksági ügyeket, majd az 1894. évi XXXI. törvény a házassági jogot. Ennek a szabályozásnak a jellemzője a női egyenjogúság hiánya, a „családfő” gyermekek feletti hatalmának elismerése, ugyanakkor a válást igen szűk keretek között tette lehetővé. A magyar jogfejlődésben korszakalkotó jelentőségű volt A házasságról, a családról, és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény elfogadása. Társadalmunk új irányban fejlődő erkölcsi felfogásának megfelően szabályozta a családi kapcsolatokat, rendelkezései következetesek a házasfelek egyenjogúságának tör- vényesítésében, a gyermekek érdekeinek védelmében. A családjogi törvény - kisebb változtatásokkal - több mint három évtizede van hatályban. A törvényi szabályozás elvei, alapvető célkitűzései kiállták az idő próbáját, mindmáig helyesnek bizonyultak. Ennélfogva újcsaládjogi törvény megalkotására nem volt szükség. A törvény megalkotása óta bekövetkezett gazdasági változások, társadalmi átalakulás, a jogrendszer fejlődése szükségessé tette azonban a családi viszonyok jogi szabályozásának korszerűsítését. A társadalom meghatározó alapegysége A családi viszonyokról - mint a jogi szabályozás tárgyáról - alkotott társadalmi felfogásunk alapvetően nem változott. A családot a társadalom meghatározó alapegységének tekintjük, - annak a legkisebb közösségnek, amelynek funkcionálásával szorosan összefügg az egész társadalom működése. Szilárd családi kapcsolatok nélkül társadalmunk jövője nem képzelhető el. Nemcsak azért, mert a család a biztosítéka az élet „újratermelésének”, a gyermekekről való gondoskodásnak, de a fiatalok nevelésének, a közösségi magatartás formálásának, a különböző nemzedékek összetartásának is. Mindezek mellett nem elhanyagolható a családnak, mint kisebb gazdasági közösségnek a szerepe sem. Éppen ezért alapvető feladatunk, hogy a családban lévő értékeket a közösségi célok megvalósítása érdekében is kiaknázzuk. Tudnunk kell azonban, hogy a család igazi rendeltetését csak akkor tudja betölteni, ha tagjai között tartalmas érzelmi kapcsolat alakul ki - és ebben a kisebb közösségben kapja meg a felnövekvő nemzedék mindazt, ami elősegíti társadalmi beilleszkedését. A házasság és a család intézménye hazánkban alapvetően betölti rendeltetését, a családok nagy része kiegyensúlyozottan él. A család működésének zavarai azonban társadalmi problémákat okoznak. A statisztikai számok a családi kapcsolatok lazulására utalnak, növekszik a válások száma, csökken a házasságkötéseké. A családok számottevő részében csak az egyik fél él együtt a gyermekével, ez a körülmény hátrányosan hat a gyermekek sorsára, neveltetésére. Az elvált szülők életviszonyai elnehezednek, sokan újabb házasságkötés helyett az élettársi kapcsolatot választják, rendezetlen körülmények között élnek. A családi élet zavarai kedvezőtlen társadalmi jelenségeket váltanak ki, mint például a népesedési helyzet kedvezőtlen alakulása, a gyermekek neveltetési hiányosságai, veszélyeztetettsége, a társadalmi beilleszkedés különféle zavarai (mint például az alkoholizmus, bűnözés, stb.). Gondot okoz, hogy a házasság szerepének, jelentőségének megítélésében a *közvélemény sem egységes. Előfordul a házasságnak szerződésként való felfogása, amelybe az államnak nem lehet beleszólása, mert az két ember magánügye. A családi élettel kapcsolatos társadalmi tudat, erkölcsi felfogás sem felel meg mindenben a kívánalmaknak. Az értékrend felbomlásának jelei itt is mutatkoznak, igen eltérő például a házastársi hűségről, az idős szülőkről való gondoskodásról való felfogás. A családi élet zavarainak megszüntetése, a házasság és a család intézményének védelme, erősítése komplex állami, társadalmi intézkedéseket igényel. Mindenekelőtt szükség van az állam és a család közötti harmonikusabb teherviselés kialakítására. Gazdasági lehetőségeinkkel összhangban a gyermekes családoknak nyújtott támogatásokat növelni kell. Jelentős szerepe van a társadalmi tudatformálásnak a családi élet szocialista elveinek erősítésében, a fiatalok családi életre nevelésében.
