Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-22 / 145. szám
1987. június 22. Képújság 3 Maradiság és megújhodás Mn7DCI í? gazdaságunk építménye alatt. Attól nem félhetünk, hogy O IU/U a mozgg,s kibillenti egyensúlyából a gazdaságot, hiszen számtalan vonatkozásban éppen a labilitás, az egyensúlyvesztés a fő oka újító, korszerűsítő szándékainknak. Mást kell csinálni és másként - mondhatjuk, ha arra gondolunk, hogy az iparban elkerülhetetlen a szerkezetváltás, a mezőgazdaságban a termelés, és minden más ágazatban is a modernizálás, a hatékonyság és takarékos gazdálkodás, s mindezt úgy, hogy vállalkozásaikért felelősséget is viseljenek a termelők, a kudarc ott éreztesse kedvezőtlen hatását, ahol a hibákat elkövették. Egyszóval komoly változások elé nézünk a gazdálkodás irányát, feltételrendszerét illetően. Bármennyire is óhajtott, hogy friss szél kerekedjék, jócskán akadnak, akik az új gazdasági stratégiától féltik életünk stabilitását, s kérdik: nem lenne elég a jelenlegi gazdasági rendszer keretei között jobban, gondosabban vezetni, dolgozni? S a kérdést megtoldják azzal, hogy a szerkezetváltás, a vállalati támogatások csökkentése jelentős dolgozói rétegeket bizonytalanit el végső soron. Fel kell-e vállalnunk ezeket az új feszültségeket? Aligha lenne helyes lehurrogni a kétségeinket hangoztatókat. Ilyen nagy átalakulás előtt jogosnak tetszik, hogy minden alternatívát megvizsgáljanak, s a döntések hatását is mérlegre tegyék. Egy valami azonban teljesen bizonyos: a kor, a világgazdaság és a belső parancsok nem engedik meg, hogy azon meditáljunk, lépjünk vagy maradjon minden a régiben. Ez a kérdésfeltevés már évekkel ezelőtt sem volt igaz, nemhogy ma, amikor a jelen feladatai mellett mulasztásaink pótlása is dolgunk, és mind nagyobb terhek nehezednek gazdaságunkra az adósságszolgáltatás és a tetemes költségvetési hiány miatt. A választás most nem a mi akaratunktól függ. A döntést az élet, a világpiac objektív követelményei erőszakolják ki. Az a verseny, amely tőlünk függetlenül zajlik, és mindent patikamérlegre téve honorál: minőséget, korszerűséget, súlyt, küllemet, anyagba zárt tudást. Igaz, az új gazdasági stratégiánk, amelynek célja a költségvetési egyensúly helyreállítása, és az új, versenyképesebb értéktermelő szerkezet kiépítése, áldozatokat kíván mindenkitől. Szóltunk már a lehetséges munkaerő-átcsoportosítás gondjairól, kényelmetlenségeiről. Újabban beszélünk a hozzáadottérték-adó bevezetésének (ami az igazi vállalati teljesítmények méréséhez szükséges) árfelhajtó hatásáról is. Bűnös dolog lenne bagatellizálni gazdaságunk operációjával járó „fájdalmakat”. Ezek a problémák azonban összehasonlíthatatlanul kisebbek azoknál, amelyek ránk várnának az „egyhelybenjárás” esetén, ha elmulasztanánk a „műtéti” beavatkozásokat gazdaságunk kóros betegségei gyógyítása érdekében. Képzeljük csak el, micsoda feszültségek forrása lenne az olyan gazdaság, amely nem termelheti meg a szükségletek növekedésének kielégítésére szolgáló többletjavakat. És ezért nem, mert a jobbaktól a gyengék támogatására óriási nyereségeket vonnak el, megfosztva a fejlődés lehetőségétől, végül is a gyengék közé taszítva őket. Ma a deficiteket országos méretekben elfedik a kölcsönök, az állami támogatások. Megrázkódtatás nem azzal jár, ha ezen a rossz gyakorlaton változtatunk (itt-ott persze a gazdaság vezetők cseréjével is), hanem azzal, ha a végletekig működni hagyjuk a gazdaság stabilitását aláásó módszereket, mechanizmusokat. Aj i'ijeóririlf híradásaiból tudjuk, készül a párt új társadalmi, gazdasági rtL. UJoay\jr\ cselekvési programja, amelynek tervezetét több felelős testület is megvitatta már. A program a társadalmat is érinti, mivel olyan szférákban is újítani kell, ahonnan, mint forrásból, a gazdasági döntések kiindulnak. Mi vállaljuk a felépítmény korszerűsítésének, sőt, a politikai rendszer fejlesztésének is a gondját, hogy ezeken a területeken is elháruljanak a gazdaság, az ország fejlődésének útjából az akadályok. De a tudati visszahúzó erőkről sem szabad elfeledkezni. Sajnos, ezek közé tartozik a régihez való ragaszkodás, a kényelem- szeretet, a pozícióféltés, amelynek fékező hatását a legminimálisabbra kell szorítani. K. F. A családjogi törvény módosításának főbb elvei A családi kapcsolatok védelmében, erősítésében a jogi eszközöknek is megvan a maguk szerepe. A jogi normák - bár a családi élet lazulásának társadalmi, gazdasági okait kiküszöbölni nem tudják - a házastársak magatartásának, döntésének befolyásolására feltétlenül alkalmasak. Éppen ezek a megfontolások tették indokolttá a családjogi törvény korszerűsítését, néhány rendelkezésének módosítását. A családjogi törvény módosításának főbb elvei a következők:- A családi kapcsolatok megszilárdítása, az elhamarkodott és felelőtlen házasságkötések és válások megakadályozása. Ennek érdekében a házasság kötési korhatárt a törvény egységesen a 18. évben jelölte meg. Kivételesen a 16. életevet betöltött személyek gyámhatósági engedéllyel köthetnek házasságok. A lázasságkötés a bejelentést követő 3 nónap utáni időpontra tűzhető ki. Ugyanezt szolgálja a házasságkötés előtti tanácsadás is. A házasság felbontásának alapvető szabálya nem változott, fenntartotta a törvénymódosítás az egyező akaratnyilvánítás alapján történő bontás lehetőségét s. Ez utóbbi feltételeit azonban kibővítet- e. Az új szabályozás értelmében a bon- óperes eljárást meg kell előznie egy speciális eljárásnak, amelyben a bíró neghallgatja a feleket és tájékoztatja 5ket az eljárás jelentőségéről, várható ;övetkezményeiről.- A házastársak vagyoni viszonyaira 'onatkozó szabályok, melyek szerint a lázassági együttélés alatt szerzett va- lyon közössé válik - alapvetően bevál- ak. Az élettapasztalatok követelményé- >ől kiindulva a törvénymódosítás ennek i szabályozásnak a merevségét feloldot- a, lehetővé teszi, hogy a házastársák et- 31 eltérő megállapodást kössenek.- A házasság felbontásával a közös lakásból kiköltöző házastárs gyakran méltánytalan hátrányt szenved. A törvény- módosítás erre figyelemmel lehetővé teszi a házasulóknak, hogy a házasságkötést megelőzően rendezzék a házasság- kötéskor meglévő lakás sorsát, továbbá azt, hogy a közös lakásból kiköltöző házasfél megfelelő ellenértékhez jusson, ennek terheit a lakásban maradó házastárs is viselje.- A családjogi szabályok módosítása érinti a származás megállapítására, a gyermektartás fizetésére vonatkozó rendelkezéseket is. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy megszűnik az apaság megállapítása nélküli tartási kötelezettség.- A gyermek alapvető érdeke, hogy lehetőleg teljes családban nőjön fel. Ha a szülők válása miatt ez mégsem lehetséges, arra kell törekedni, hogy mindkét szülővel aktív kapcsolatot tartson. A törvénymódosítás ezért kibővítette a gyermekétől külön élő szülő jogkörét, kimondta, hogy a külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen döntenek. A szülők közötti véleményeltérés esetén a bíróságnak kell döntenie.- A veszélyeztetett helyzetben lévő kiskorú gyermekek érdekében számos esetben szükség van állami beavatkozásra. A szülők felelősségétől és a veszélyeztetettség súlyától függően a törvény a gyámhatóságot az intézkedések különböző fokozataira jogosítja fel. . A fentiekben vázlatosan ismertetett rendelkezéseken felül a családjogi törvény módosítása számos új jogi normát tartalmaz, ezek közül egyeseket később részletesen ismertetünk. A jogalkalmazó szervek feladata az új családjogi jogszabályok alapos elsajátítása és társadalompolitikai célkitűzéseinkkel összhangban történő alkalmazása. DR. MOLNÁR ISTVÁN megyei bírósági elnök Leggyakoribbak a bolti lopások Szabálysértések Simontornyán „A munkát megkönnyíti a helyismeret” Az önkiszolgáló boltokban kirakott áru nagy kísértést jelent ■ A tanácsok hatósági tevékenysége egy ponton az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik. A szabálysértési ügyek intézéséről van szó. A tanácshoz tartozó ügyek körébe a parkrongálástól a köz- tisztasági szabálysértésig, az engedély nélküli építkezéstől a jogosulatlan kereskedelemig sok minden beletartozik. Általános helyzet - nemcsak megye-, hanem országszerte -, hogy szaporodnak az államigazgatási szervek elé kerülő ügyek.- Legjellemzőbbek a bolti lopások - kezdi Sebestyén János igazgatási előadó, aki a szabálysértési ügyeken kívül gyámüggyel és birtokháborítással is foglalkozik. - Leggyakrabban italt és cigarettát „emelnek el”, olyan még nem fordult elő, hogy valaki tejet vagy kenyeret akart volna elvinni. A statisztika szerint tavaly tizennyolc, 1985-ben pedig huszonegy ilyen eset fordult elő Simontornyán. A lopások után szorosan a második helyet a köztisztasági szabálysértések foglalják el. Tanácsrendelet határozza meg, hová lehet szemetet, hulladékot lerakni. Sajnos, igen sokan hagyják figyelmen kívül a szabályokat. Előszeretettel hordják a feleslegessé vált dolgokat a község szélére, az út mellé. Ez azért is érthetetlen, mivel a helységben szervezett szemétszállítás zajlik, melynek havi díja 25 forint. Sokan ezt az összeget is magasnak találják, és nem hajlandók kifizetni. A köztisztasági szabálysértésekről szólva Sebestyén János elmondta, hogy ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása, bizonyítása nem mindig könnyű. A bejelentések ugyanis kevés kivételtől eltekintve névtelenül érkeznek. Ha nem vehető biztosnak az eredmény, neki sem érdemes fogni az ügynek. Sokszor maga a hulladék „tanúskodik”, például a kidobott iskolai füzetek, iratok árulják el a volt tulajdonost. Kisipari tevékenységgel kapcsolatos ügyek is előfordulnak, egyszerűbben szólva kontárokkal is akad dolga a hatóságnak. Erre mostanában gyakrabban van mód és alkalom, hiszen sokan építkeznek, és mindenki minél olcsóbban akar elkészülni. Ezért hívnak kontárokat. így aztán többnyire csak akkor jelentik be a dolgot, ha nem sikerül elég jól a munka. Akadt olyan eset is - igaz, csak egyetlen egy - amikor a megrendelő maga jelentette fel a kontárt, mert soknak találta a tarifát. Mindenesetre ez kétoldalú dolog, mert ha nem tartanának igényt rá, nem élne meg a kontár. Másrészt arra is rámutatnak ezek az ügyek, hogy még mindig nem kielégítő a szolgáltatás a körzetben. Előfordul néhány esetben a tankötelezettség megszegése is. Ilyenkor az iskola csak akkor tesz feljelentést, ha már minden más eszközből kifogyott. Bírságot csak a visszaesőkre vetnek ki, ha már semmi más nem használ. Ritkán, de van példa tűzrendészeti szabálysértésre, jogosulatlan kereskedésre, alkoholforgalmazás tilalmának megszegésére. A bizonyítás itt sem köny- nyű, mert szintén a névtelen feljelentés a jellemző. Ha nincs bizonyíték, nem sokat tehetnek. A hatóság sem a kellő apparátussal, sem más eszközzel nem rendelkezik hosszabb megfigyelésre, „becser- készésre”. A birtokháborítási ügyek között a telekhatárvita a leggyakoribb. Ilyenekre egy műszaki szakképzettségű kolléga segitéségével próbál a dolgok végére járni az előadó. A esetek többségében az ügyfél nem elégedett a hatóság döntésével, bírósághoz fordul, és szaporítja a tipikus „tyúkperek” számát. Sok a „visszatérő” ügyfél, aki évente új ürügyet talál a civakodásra. Az eljárásról szólva megtudtuk, hogy a nagyközségben legtöbbször tárgyalás nélkül intézik az ügyeket. Fiatalkorú elkövető, vagy súlyosabb ügy esetében mindig tárgyalásra kerül sor. A tanács szabálysértési bizottságának tagjai „segítenek be” ilyenkor. A kiszabott bírságok összege - az átlagot tekintve - kétezer forint körül mozog. A kiszabásnál figyelembe veszik az elkövetési értéket, elvégzik a tettes szaknyelven szólva: külső priorálását, vagyis megnézik, volt-e már valamilyen törvénybe ütköző cselekménye azelőtt. Számítanak még a szociális és a jövedelmi, vagyoni viszonyok, az eltartottak száma is. Előfordul, hogy mindezek figyelembevételével, ha első esetben történt meg a dolog, eltekintenek a bírságtól, és csak figyelmeztetést alkalmaznak. Természetesen csak akkor, ha a kellő nevelőhatást így is biztosítottnak látja a hatóság: kiskorúak esetében a bírságot a szülőknek kell kifizetni. A kiskorúak által elkövetett szabálysértések igen ritkák Simontornyán. Ritkaság az is, hogy valaki késne a bírság kifizetésével. Az elkövetők kilencven százaléka szó nélkül és vonakodás nélkül fizet. Elzárás büntetésre alig-alig kerül sor, akit nagyon fenyeget a veszélye, az inkább az utolsó pillanatban mégis lerója a tartozását.- Az emberek az esetek többségében igencsak röstelkednek a hatóság előtt - mondja az előadó. Általában bűnbánóan viselkednek. Más kérdés, mennyire őszinte, és mennyire megjátszott ez a magatartás. Azt hiszem, egy ekkora helységben könnyebb a szabálysértési munka, mint mondjuk egy városban. Itt segít a személyes ismeretség, a helyismeret. Megkönnyíti a dolgok megítélését, a bírság kiszabását és az esetleges mérlege- lést is WENTER MARIANN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A köztisztasági szabálysértés nemcsak rendeletet sért, hanem a szemet is szúrja, és szennyezi a környezetet is Informatika-, kommunikációkutatás Pécsett Pozsonyi kiállítás- Mintegy 520 cég állítja ki termékeit a pozsonyi vegyipari szakkiállításon, az Inchebán, mely szombaton délelőtt nyitotta meg kapuit. A vásáron résztvevők 16 ezer négyzetméteren mutatják be újdonságaikat, a hagyományos termékek mellett a biotechnika, a környezetvédelem és a mezőgazdaság kemizálásában elért új eredményekről is számot adnak. Magyarország a szocialista országok közt a Szovjetunió után a legnagyobb kiállító, 635 négyzetméteren 23 cég mutatja be termékeit. A HUNGEXPO által szervezett kiállítás a környezetvédelmet helyezi előtérbe, mottója: „Harmóniában a természettel". Környezetkímélő, a hulladék hasznosítására épülő technológiával készült lakástextíliákat mutat be a Magyar Viscosa, foszfátmentes mosóport a Tiszamenti Vegyiművek, gyorsan lebom- ló szelektív növényvédő szereket több gyárunk is. Többen pályáznak vásári díjakra, tavaly 6 aranyérmet és 16 oklevelet szereztek vállalataink. A vásáron kiállító cégek 25 országból érkeztek. A KGST-országok és Finnország közös háztartásvegyipari bemutatót tartanak a vásár területén. A vegyipari szakkiállítás június 26-ig tart. . A társadalmi és gazdasági élet új területein kezdeményezett tudományos kutatást a Pécsi Akadémiai Bizottság informatikai és kommunikációs munkabizottsága: az információ társadalmi hasznosítására, valamint a kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdéseire vonatkozóan folytat vizsgálatokat. Az országban ez az egyetlen akadémiai rangú szervezete a téma vizsgálatának, hatóköre kiterjed az egész dél-dunántúli régióra. Munkájában egyaránt részt vesznek a társadalomtudomány és a természettudomány körébe tartozó szakmák művelői. A bizottság együttműködést alakít ki a témában érdekelt szervezetekkel és intézményekkel, elsősorban a Janus Pannonius Tudományegyetemmel. A tudományos kutatás előterébe két témát állított az informatikai és kommunikációs munkabizottság. A egyik: a szakágazati - regionális hatókörű - adatbankok létrehozása, illetve működésük elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázása. Olyan tevékenységek adatainak összegyűjtését és feldogozását tervezik a szakemberek, amelyek a Pécsi Akadémiai Bizottság működési területén kiemelkedően fontos szerepet játszanak, például atomenergia, bányászat, szója- termelés, nemzetiségi élet, s elkészítik - a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal együttműködve - a Balaton-adatbankot. A kutatás másik témája a városi (kábel-) televíziózás. A társadalmi élet további demokratizálódása, a lakóhelyi ügyek iránti érdeklődés erősödése növelte a helyi tévéadók munkájának jelentőségét. Pécs egyik úttörője volt a kábeltelevíziónak és ma már több dél-dunántúli városban is dolgoznak a helyi műsorsugárzás kiépítésén. Az akadémiai munkabizottság a fejlődési irányzatok vizsgálatával és a fejlesztési célok meghatározásával, tudományosan megalapozott ajánlásokkal igyekszik segíteni ezt a munkát.
