Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-20 / 144. szám
1987. június 20. NÉPÚJSÁG 9 Környezetvédelem az NDK-ban * Bioszféra-rezervátum a Vesser völgyében Kirándulók csodálják a festői tájat % Az UNESCO bioszféra-rezervátummá, természetvédelmi területté nyilvánította az NDK-ban a Közép-Elba vidékén található steckby-lödderitzi erdőséget, valamint a Vesser völgyét a Türingiai-er- dőben. Ez utóbbit látogatta meg cikkünk szerzője. Közös munkával A Vesser-erdő jellegzetes fája a bükk, a képet a talaj adottságaitól függően hegyi juhar, hegyi szilfa, lucfenyő és az igen ritka jegenyefenyő teszi változatossá. Kísérőnk dr. Harald Lange elmondja, hogy ezt a fenyőfajtát a kipusztulás fenyegeti. A korábbi erdőgazdálkodás a bükkre és a lucfenyőre összpontosította figyelmét, s eközben egyre inkább megritkult a jegenyefenyő-állomány. Ma már csak néhány ilyen fa hoz termést, ezért különös figyelem illeti meg ezeket a példányokat. Gyűjtik a magvakat, kiássák a vadon növő, néhány centiméternyi csemetéket, majd egy elkerített tisztáson újra elültetik őket, hogy ideális körülmények között fejlődhessenek, váljanak idővel daliás jegenyefenyővé. A természetvédelmi terület őrének és munkatársainak szerteágazó tevékenységükben nagy segítséget nyújtanak a környékbeli természetbarátok, az NDK Kulturális Szövetsége itteni szakosztályának, illetve a vadásztársaságoknak. a tagjai. Tisztítják a vizet Az NDK sűrűn lakott ország, a legszigorúbban védett területek sem lehetnek mentesek minden külső környezeti hatástól. A Vesser patak a rezervátum felé vezető útján átfolyik az azonos nevű kis falun. Ez a falu is hasonló a türingiai-er- dő más településeihez: kis kertek, palatetős, favázas házak előtt. Igen ám, de ahol emberek élpek, ott hulladék és szennyvíz is keletkezik. Milyen kihatásai vannak ennek a természetvédelmi területre? Regina Bichel, a falu polgármestere elmondja, hogy például az állattartást jól elhatárolták a rezervátum területét érintő pataktól. Évente kétszer „víznézőbe” jönnek a szakértők, ilyenkor ellenőrzik a Vesser medrét és a parti építményeket is. Egyetlen lakóház, vagy középület vize sem kerülhet tisztítás nélkül a patakba. Mindennemű hulladékot a természetvédelmi területtől távol eső tárolóba szállítanak. A 230 helybeli lakoshoz állandóan ugyanennyi üdülővendéget számíthatunk. A természet megóvása érdekében a település növekedése elé gátat emeltek, még hétvégi házak építését sem engedélyezik. A mindenre kiterjedő gondoskodás eredményeként néhány, kilométerrel a falu alatt a Vesser vize megfelel az ivóvízzel szembeni minőségi követelményeknek. Dr. Lange, a rezervátum felügyelője, most is kirándulókat vezet. A csoport tagjai ezúttal szakszervezeti üdültetéssel foglalkozó túra-, sport- és kulturális vezetők az egész megyéből. Mindazt, ami itt a természetvédelemmel kapcsolatban elhangzik, a munkájukban is hasznosítani tudják. Sokirányú kutatómunka A bioszféra-rezervátum a hallei Természetvédelmi Tudományos Kutatóintézet .irányításával végzett sokrétű tudományos kutatótevékenység színhelye. Érdekes tanulmányok foglalkoznak a Vesser völgyében például a bükk és a tölgy nemesítésével, valamint a piros gyűszűvirág, az angyalfű, a sisakvirág és sok takarmánynövény termesztésének kérdéseivel.- A növényzettani, hidrológiai és geológiai kutatások után most a „leltár” felvételével vagyunk elfoglalva - mondja Martin Görner, a felelős zoológus. Munkatáraival eddig 102 madárfajt regisztrált. Az utóbbi öt évben mintegy tízezer madarat fogtak be hálóval, feljegyezték a méreteiket, testsúlyukat, meggyűrűzték, majd újra szabadon eresztették őket. Mostanra mintegy 170 ezer adatot gyűjtöttek össze, jelenleg ezek elemzése folyik.- Másik kiemelt feladatunk, hogy minél pontosabb éttekintéssel rendelkezzünk a terület állatvilágáról, hiszen így pontosabb szakmai tanácsokkal tudunk szolgálni a védett területek kezeléséhez - fejti ki véleményét a szakértő.- e. p. Nyelveket tanuló kínaiak Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés az idegen nyeljek tanulása iránt Kínában, különösen a városokban, többek között a <ormány „nyitási” politikája miatt. A nyolcvanas évek első felében Kíná- oan a tanult idegen nyelvek közül az angol került a vezető helyre. A fiatalok azért választják az angol nyelvet, hogy külföldi egyetemeken anulhassanak, főleg az Egyesült Álamokban, ahonnan jelenleg több nint 15 ezer kínai fiatal kap egyetemi ösztöndíjat. Az angol nyelvtudás azt is megkönnyíti, hogy a fiatalok jól izető munkahelyeken kapjanak ál- ást az állami intézményeknél, a külkereskedelemben, a vegyes vállalatoknál, az idegenforgalomban és nem utolsó sorban a „nemzetközi kapcsolatok osztályain”, amelyek ma már a kisebb vállalatoknál is megtalálhatók. Az idegen nyelvek oktatásával azonban Kínában egyelőre még nem foglalkoznak rendszeresen az alapvető iskolai program keretében úgy, ahogyan például Európában, az Egyesült Államokban, vagy Japánban. Ezt a legkülönbözőbb rádió-és televízió-tanfolyamok pótolják, de gyorsan szaporodnak az állami és magán nyelviskolák is. Az is bizonyítja a növekvő érdeklődést az idegen nyelvek tanulása iránt, hogy csökken a nyelvtanulók átlagos életkora. Egyes szülők már hétnyolc éves korukban nyelvtanfolyamokra íratják be gyerekeiket. Egyre többen érdeklődnek Kínában az orosz nyelvtanulása, vagy az idősebb generáció által az ötvenes években megszerzett orosz nyelvtudás felfrissítése iránt. Akkor ezt a nyelvet kötelező tantárgyként oktatták az iskolákban. Sokan meghallgatják a pekingi rádió hetenként háromszor tartott orosz nyelvoktatási műsorait. Az angol nyelven kívül Kínában most a legtöbben japánul tanulnak, ezt követően franciául, oroszul és németül. ★ HORIZOm^ Lézerrel az érelmeszesedés ellen A lézer - kikerülve a laboratórium falai közül - fokozatosan meghódítja az élet minden területét. Különösen az orvostudomány alkalmazza széleskörűen. Végeznek már lézerrel sebészeti beavatkozásokat, gyógyítanak vele égési sérüléseket, alkalmas akupunktúrás kezelésre, segíti a fogászok munkáját. Legújabban a lézert bevezették az érelmeszesedés elleni küzdelembe is. Moszkvai kutatók Petrovszkij akadémikus vezetésével arra a felismerésre jutottak, hogy ha az ér beszűkülését okozó elmeszesedett lemezkéket kisteljesítményű lézersugárral besugározzák, akkor azok felszívódnak. v A kezelés során az érbe igen vékony optikai szálból készült fényvezetőt juttatnak be, majd megközelítik vele az elmeszesedett lemezkét. Néhány perces besugárzásnak köszönhetően - bizonyos idő elteltével - eltűnik a mészlemezke az ' érből. Az új módszernek nagy jövőt jósolnak a szakemberek. KAMBODZSA A mindennapi rizs Kambodzsában az elmúlt száraz évszakban mintegy 125 ezer hektáron termesztettek rizst. Jövőre előreláthatólag már 160 ezer hektárról takarítják be a száraz évszaki rizstermést - az alapvető élelmiszernek és a vetőmagnak valót. Most a monszunidőszakban 1,77 millió hektáron termelnek rizst, míg az előző monszunévszakban csak 1,4 millió hektárt tett ki a termőfelület. Május legelején csaknem 40 ezer hektárnyi földet szántottak fel az árasztásos termeléshez, s mostanra végeztek az előkészítéssel és a vetéssel is. A Mezőgazdasági Minisztérium 10 ezer tonna műtrágyát osztott szét a parasztság részére és háromezer tonna vetőmagot tart készenlétben az esetleges helyi természeti csapások kivédésére. Mindez elegendőnek tűnik ahhoz, hogy a lakosság évi fejadagja 320 kilogramm hántolatlan rizsre növekedjék. Halászat a sivatagban A Kara-Kum-csatorna egyik víztározójában 60 kiló súlyú, 180 centiméter hosszú harcsát kapott horogra egy Marat Niazov nevű ashabadi horgász. Ez sem számít a legnagyobb fogásnak, mert a sivatagi víztározókban mázsás harcsák is előfordulnak. Amióta ezzel a csatornával bevitték a vizet a pusztaságba, elkezdődött egy, a sivatagban szokatlan ágazat - a haltenyésztés fejlődése. Neves türkmén ichtiológusok kezdeményezésére ragadozó halakat, fehér amurt és harcsát telepítettek a csatornába, a tavacskákba és más vízgyűjtőkbe. Összesen harminc ilyen vízgyűjtő van, amelyekből évente négyezer tonna(l) halat fogtak ki. Ez azt jelenti, hogy a vizek minden hektárja 25 mázsa halat ad, vagyis csaknem kétszer annyit, mint a lehalászás országos átlaga. A Kara-Kum sivatag tározóinak, tavainak ezt a bőséges hozamát a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a halak bőséges táplálékhoz jutnak és sok napfényt kapnak.
