Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

4 Képújság 1987. június 20. A szekszárdi növénytermesztési rend­szer gyakorta hívja partnereit tapaszta­latcserére. Tolna megyében szinte mind­egyik rendezvényen részt vettünk. Ezút­tal Pápára mentünk. A búza vegyszeres gyomirtása és a legújabb vetéstechno­lógiai és fajtabemutató kínált sok látniva­lót. A pápai művelődési házban volt az „eligazítás”, azaz két jeles előadás a szó- banforgó témákról. * Pápán is jó ízű pogácsát tudnak sütni... Ezt érkezésünk után azonnal megállapít­hattuk, hiszen a szokáshoz híven a KSZE itt is pogácsával, kávéval, üdítővel fogad­ta a sok száz kilométerről érkezőket. A je­lenléti ívekből tudjuk, hogy 251-en vol­tunk a tapasztalatcserén. Soha, vagy csak nagy ritkán kerülhet sor arra, hogy a termelési rendszer sokat költsön a vendéglátásra. Pedig taggaz­Molnár László, devecseri agronó- mus jól vélekedik a KSZE-ről Illés István, a KSZE búzatermesztési ágazatvezetője a pápai határban előadást tart daságainak joga volna kérni, hiszen ők a fizetők. Ám annál nagyobb a hangsúly a bemutatón. Hozzászoktunk, hogy Tolná­ban alaposan megrendezett minden ta­pasztalatcsere. A szántóföldi táblák, a növények bemutatásra alkalmasak. Az előadók alaposan felkészülnek, a de­monstrációs anyagok áttekinthetők, az írásos tájékoztatók szinte szakdolgozat­tal felérnek, nemkülönbén ezen írásmű­vek külalakja is vetgkszik bármely nyom­da termékével. A búza gyomosodik. Egyre másra jön­nek elő a rég nem látott gazok. \t®ógzik a tábla, csökkenti a növekedési energiáját a búzának a gyom. A Pápa melleti határ­ban megnézhettük - előadás után -, hogy a gyakorlatban miként valósul meg az elmélet. A táblák - huszonhét fajta bú­za kis- és nagyüzemi tábláját különféle vegyszerekkel kezelték, illetve bemutat­ták azt is, hogy melyik fajta az ígéretes, melyik pedig nem ajánlott köztermesz­tésre. A szakembernek ránézésből vélemé­nye van: a fajtajelölt búza szép. Tehát a Pápa környéki, a Dél-Dunántúltól lénye­gében eltérő talaj- és éghajlati viszo­nyokra is tud a KSZE jó ajánlatot adni, ugyancsak kedvező termesztési techno­lógiát nyújtani. Kúp községben is van egy kísérleti tábla. Ez nem a legjobban reprezentálta a munkát. Ugyanis olyan időjárási viszo­nyok voltak - a gépekkel egyáltalán nem lehet ráhajtani a földekre, repülőgéppel pedig a Bakonyban nem lehet dolgozni -, hogy a búzatáblák inkább gyomtáblák. * Még az a szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a kísérleti táblákat még te­repjáróval sem lehet megközelíteni, mi is gyalog - lovon mentünk a helyszínre... így a gyomokat nem látta mindeoki. A be­mutató és tapasztalatcsere harmadik ré­szének fogható fel a vegyiüzemek bemu­tatója. Négy hazai és kilenc külföldi ve­gyigyár mutatta be gyomirtó termékeit. A pompásan rendezett bemutató közül ne­künk a Budapesti Vegyiművek, a Borsodi Vegyi Kombinát és a Chinoin kollekciója tetszett a legjobban. A külföldiek közül a japánok, az NDK-beli cégek kínálata volt figyelemreméltó. A színes prospektusok ajánlotta sze­rek mindegyike már-már ismert a hazai szakemberek között. Talán a japánok hozta vegyszerek számítanak újdonság­nak, hiszen eddig csak kísérleti próbán vehettek részt. Az viszont tény, hogy mind a hazai, mind a külföldi vegyipari szak­emberek a legnagyobb készséggel ad­tak mindenkinek felvilágosítást. Ennyit a bemutató programjáról. A ta­nácskozás szünetében megkértük Mol­nár Lászlót, a devecseri termelőszövet­kezet növényvédelmi agronómusát, mondjon, véleményt a KSZE Pápa kör­nyéki munkájáról.- Két éve dolgozom a devecseri szö­vetkezetben. A mi gazdaságunk hat éve tagja a KSZE-nek. Azóta jelentős fejlő­dést értünk el a technikai-műszaki szín­vonal növelésében. Nemcsak azáltal, hogy új erőgépeket vehettünk a rendszer közreműködésével, hanem azáltal is, hogy vehettünk két nagy teljesítményű permetezőt. Korábban a dunavarsányi termelőszövetkezetben dolgoztam, is­mertem a szekszárdi rendszer tevékeny­ségét, örültem, hogy közvetlen kapcso­latba kerülhettem a kiváló hírű szakem­berekkel.- A devecseri szövetkezet mekkora te­rületen gazdálkodik?-Több mint nyolcezer hektáron. Ebből ezer hektáron repce, 1500-on búza, ez­ren napraforgó és 2200 hektáron kukori­ca a fővetemény.- És milyen állapotban vannak a növé­nyek?- Egészségesek, bár az időjárás miatt a növekedés késésben van. Az aratást is később kezdjük. Az viszont tény, hogy rengeteg segítséget kapunk a KSZE szakembereitől. A szekszárdi központból ritkábban, két-három hetenként jön hoz­zánk szakember, de ha azt vesszük, hogy a növényegészségügyön kívül más szak­mának is vannak tanácsadói, akkor a ta­lálkozásunk a rendszerrel szoros.- És ön kivel tartja a kapcsolatot?- Elsősorban Hortobágyi Lőrinc győri A legújabb módszerrel vetett búza­tábla egy szép parcellája körzeti agronómussal. ö szinte heten­ként jön. Járjuk a földeket, vizsgáljuk a növényt, keressük benne a hibát, s arra az orvoslást. A szaktanácsadásuk a nagy érték, hiszen egy ilyen óriási rendszer, mint a KSZE, amely az ország legna­gyobb növénytermesztő rendszere, a legfrissebb külföldi eredményeket szinte napok alatt adaptálni tudja hozzánk.- A devecseriek mikor járnak Szek- szárdon?- Ritkán, Győr közelebb van. De ha a helyzet megkívánja, azonnal megyünk. Egyébként szövetkezetünkben kötelező minden szakembernek részt venni a be­mutatón, a tapasztalatcserén. És azt ta­pasztalom, ha a KSZE más tájegységé­ben tartott rendezvényen veszünk részt, ott is hasonló magas színvonalú progra­mot tudnak ajánlani. Úgy is mondhatom, hogy a pogácsa itt is jó ízű. * A Pápai Állami Gazdaság határában Farkas Attila győri területi felelős bemu­tatta a tanácskozás résztvevőinek ered­ményeiket. A szekszárdi rendszer szak­mérnökei ugyancsak élénk eszmecserét folytattak a Dunántúl minden részéből érkező taggazdaságok szakembereivel. A pápai tanácskozásról gazdagabban tértünk haza. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapfinger András A legnagyobb megyei tanácsi beruházás il a gyermekosztály Szekszárdi) A beruházók nemcsak a munkát, hanem a kockázatot is vállalják Tény, hogy jó néhány esztendeje fog­lalkoznak a szakemberek a korszerű, színvonalas ellátás feltételeit biztosító gyermekosztály megépítésének szüksé­gességével. Az is tény, hogy a megyei kórház e részlegének fontossága a köz­vélemény előtt is ismeretes így érthető, hogy az érte szurkolók száma igen nagy. Persze, akadnak hitetlenkedők is szép számmal, ami szintén érthető, mivel a „té­ma” éveken át az érdeklődés középpont­jában állott, de az osztály építése csak nem kezdődött el - nyilván ennek komoly okai voltak. S most, az építési munkála­tok megkezdésének küszöbénél tartva szinte az is érthető, hogy többen gyana­kodva legyintenek, s teszik hozzá:- Hiszem, ha látom! Még néhány hét, s valóban láthatjuk a kórház Béri Balogh Ádám utca felőli ol­dalán az építkezést, mely e tervidőszak legnagyobb megyei tanácsi beruházása. Igaz, a járókelők által nem látható mun­kálatok már jó egy évvel ezelőtt megkez­dődtek, s ebben az írásban elsősorban erről lesz szó. Hozzátéve azt, hogy a Tol­na Megyei Beruházási Vállalat az építési területet a napokban átadta a kivitelező­nek, a TOTÉV-nek. * A jelenlegi gyerekosztály 1929-ben épült, de más célra. Száz ágyas, ezen fe­lül a koraszülött osztályon tizenkilenc ba­bát tudnak elhelyezni. Az ember megle­pődik, hogy az új osztály is csak 100 + 30 ágyas lesz.- Egyáltalán nem az ágyak számának növélése a cél. Arról van szó, hogy a je­lenlegi épületben még a többszöri átala­kítások ellenére se lehetett kialakítani megfelelő számban az alapterületben olyan kiszolgálóhelyiségeket, melyek a korszerű gyógyítás, az azonnali beavat­kozás alappillérei lennének - magyaráz­za dr. Molnár Ádám, a kórház főigazgató főorvosa. - Tudni kell azt is - folytatódik az ágyak számával kapcsolatos további magyarázat - hogy Magyarországon a gyerekosztályok ötven-hatvan százalé­kos kihasználtsággal működnek. Ebben nincs semmi meglepő. S tegyük hozzá, hogy ez a körzeti gyermekorvosi hálózat kialakításának köszönhető. A továbbiakban megtudhatjuk azt is, hogy a korábbi nagy kórtermek (10 ágyas) helyett most kisebbeket alakíta­nak ki. Ez furcsának tűnik, hiszen a laikus úgy gondolná, hogy a gyerekek szem­pontjából - legalábbis ami a pszicholó­giai aspektusokat illeti - a nagyobb ter­mek a jobbak.- Ez így is van - mondja dr. Molnár Ádám - de utalva az úgynevezett „ágy-ki- használási” arányokra, tudni kell azt is, hogy a gyerekeket életkoronként, beteg­ségenként, sőt, azok súlyosságaként, később pedig nemenként is el kell külö­níteni. Például említsük a korcsoporto­kat: koraszülött, újszülött, csecsemő, kis­ded, kisgyermek és nagyobb gyermek... Ezeken a csoportokon belül következik a betegségek szerinti felosztás és így to­vább... Tehát érthető módon a döntés joggal szól a kisebb szobák mellett.- Az új osztályon megteremtődnek a gyermek-sebészet feltételei és a gyer­mek fül-orr-gégészeti ellátás - hallhatjuk a csöppet sem lényegtelen újabb indo­kot az igazgatótól. - Eddig az általános sebészet műtőjében került sor beavatko­zásokra, de csak sürgős, úgymond élet­mentő esetekben. A többi műtétre váró kisbeteget Pécsre szállítottuk... Még el­mondom azt, hogy az új osztály indulásá­ra már felkészültek orvosaink. * A megyei kórház gyermekosztályának vezető főorvosa dr. Csordás Jenő, aki az új osztály tervezésében, mint orvos-kon­zulens vett részt. Számára ez a feladat nem volt ismeretién, hiszen úgy húsz esztendeje hasonló feladata volt a pécsi gyermekklinika felújításakor.- Meggyőződésem, hogy az új osztály igen jó intézet lesz, egyértelműen bizto­sítja a korszerű, magas színvonalú ellá­tás feltételeit... Különben a tervezés ideje alatt Balázs Csabával, a megyei tervező vállalat tervezőjével folyamatos és jó kapcsolatunk volt, ami nem csupán a hi­vatalos megbeszélésekre, összejövete­lekre korlátozódott, hanem napi kapcso­latot jelentett... Egyébként a szakmai program előkészítése volt a' nehezebb, időigényes feladat.- Úgy tudom, a MEDICOR-ral komoly vitái voltak. S egy alkalommal valaki úgy fogalmazott, hogy a „Csordás főor­vos győzött”.- Azért ez így túlzás... Tény, hogy az ál­láspontok között voltak összeütközések. De nem én, hanem a helyes elvek győz­tek. Hiszen azokat akarjuk megvalósíta­ni! * A beruházás komplett lebonyolítására 1985 közepén kapta a megyei tanácstól a megbízatásba megyei beruházási vál­lalat. Rápolti Árpád igazgató így fogal­maz:- Ez az eddigi legnagyobb és legkoc­kázatosabb beruházásunk. Hogy úgy mondjam, „vakon” vállaltuk el, hogy a gyermekosztályt 180 millió forintból megvalósítjuk. Tekintet nélkül az adó­rendszer, vagy az árak esetleges változá­sára. Vagyis vállalatunkat a tervezett, nem pedig a tényleges költségek alapján fizetik. Tehát e vállalkozásunknak, illetve újszerű konstrukciónak leegyszerűsítve ez a lényege.- Egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy az intézetnek esztétikusnak, gaz­daságosnak, igényesnek kell lennie. Ha mindez sikerül, hol vannak azok a „pon­tok”, melyek úgymond megtakarítást je­lenthetnek, azaz a beruházó is megtalál­hassa a számítását?- Véletlenül se gondolja, hogy bármi­féle etikátlan dologról van szó. Viszont van három olyan tényező, ami rajtunk múlhat, s ha „bejön”, akkor anyagilag ne­künk kedvez, ugyanakkor előnyös a me­gyei tanácsnak és az egészségügynek egyaránt... Tehát sorolom: a költség- csökkentő tényezők sorába tartozik a jobb műszaki megoldások megtalálása, beiktatása; a versenytárgyalások meg­szervezése, s ezáltal a kivitelezőkárainak leszorítása; valamint a munkák jó szerve­zése, ami csökkentheti a kivitelezési időt. Amennyiben az átadási határidő csúszik, progresszív árkedvezményt kell adnunk.- Úgy tudom, a versenytárgyalások nem hozták meg a várt síkért.- így igaz. Kétfordulóst hirdettünk meg, de mindegyik eredménytelen maradt.- Sajnos, megyénk két nagy építő vál­lalata közül egyik sem számított igazán erre a munkára - folytatja Halmosi Fe­renc, a vállalat osztályvezetője. - Mint már említettük, a megállapodás szerint 180 millió forint áll a rendelkezésre az új gyermekosztály ,létrehozásához. Az első tárgyaláson a TÁÉV az építési munkákra 204, a TOTÉV 150 millió forintos ajánla­tot tett. Indokolatlanul magas mindkettő. A második tárgyalásra a beruházók megyén kívüli vállalatokat is meghívtak, de meglepetésükre azok érdemleges ajánlatot nem tettek. Mint már az olvasók közül is sokan tudják, a kórházi osztályt a TOTÉV építi, melyre - a jogszabály lehe­tőségei alapján - a beruházási vállalat kérte fel. Végül korrekt és elfogadható építési árban, azaz 114 millió forintban állapodtak meg. A terveket pedig a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat készí­tette, illetve készíti, azaz a komplett kivite­lezési terv szeptemberre lesz kész. A tervprogram is közel egy esztendőt ké­sett: tavaly február helyett decemberre. Miért?- Ilyen nagyméretű egészségügyi léte­sítmény tervezésében nincs gyakorlatuk a Tolna megyei tervezőknek - mondja Rápolti Árpád. - Ezért történt a „csú­szás”, sőt, az első programot el is kellett vetni szeptemberben. #- Mindezek ellenére’kiírták a verseny- tárgyalásokat.- Igen, mégpedig programszinten. Azért, hogy némi időt nyerjünk. S szintén ez a célunk a szakaszos tervszolgáltatás melletti kivitelezés indításával.- Miért a beruházó kerül anyagilag hátrányba, amikor a késésért pillanatnyi­lag a tervező vállalat okolható.- Mi bonyolítjuk az összes munkát, te­hát a felelősséget kompletten vállaltuk. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a terve­zőket - a Tolna megyei vállalatot és a Me­dicort - ne sújtotta volna a késés anyagi­lag. - Egyébként a Medicor altervezöként kezdte a munkát. (Ők tervezik az orvos­technológiát) - teszi hozzá Halmosi Fe­renc. - S pontosan a tavalyi problémák­ból okulva külön jogviszonyt alakítottunk ki velük, úgyhogy már nem altervezők - mondja, majd az osztálya további fela­datairól beszél, mely a komplett műszaki ellenőrzést, a szervezést, a próbaüzeme­léseket, s majd az átvételt jelentik. Ez utóbbi érthető módon komoly feladatot jelent, hiszen a higiénés és egészségügyi okok és elvárások igen szigorúak. „Ez egy olyan középület, melyben hihetele- nül sok kényes dologra kell ügyelni.” S vajon mikor lesz készen a gyermek- osztály? Erre Rápolti Árpád felelt:- A megyei tanács 1990. március vé­gére módosította a teljes üzembe helye­zés határidejét, ami azt jelenti, hogy ápri­lisban már ott fogadhatják a kis betege­ket. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Kapfinger András Az új pavilon kórház felé néző homlokzata Pápán is jó a pogácsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom