Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

"NÉPÚJSÁG 3 1987. június 2. A kísérlet bevált Gabona a gyep helyén Egy testület, hatékonyabb munka Hétköznapok Faddon Az eszmei, politikai, szervezeti és a cselekvési egység folyamatos megteremtésére felhívta a figyelmet a XIII. pártkongresszus határozata is. Mindegyik cél megvalósítását segítették a végrehajtó bizottság nélkül működő párt- bizottságok. Ilyen működik Faddon is. A kísérlet tulajdonképpen már nem kísérlet, hi­szen a közel két év a mindennapi pártmunkában bebizonyította e megoldás létjogo­sultságát ott, ahol a párttagság létszáma ezt lehetővé teszi. Tizenhárom tagú pártbizottság irányítja a nagyközség életét, tízen korábban is tagjai voltak a testületnek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mindennapi munkában nem állt be törés a testület életében, akik kimaradtak, az alapszervezetekben kaptak munkát. Csökkent a munkabizottságokban dolgozók száma, feladataikat ezzel a létszámmal is jól el tudják látni. A tapasztalatokról, és a nagyközség életének mindennapjairól Hága Jánossal, a nagyközségi pártbizottság titkárával beszélgettünk.- Mi a legnagyobb gond e pillanatban Faddon?- Sok van, de most a művelődési ház bezárása okozza a legtöbb problémát. A tűzol­tóság nem engedélyezi a nyitva tartást tűzbiztonsági okokból. Elavult a villamos háló­zat és nem találják biztonságosnak a fűtést sem. Hiába kértük, hogy legalább nappal lehessen nyitva, hiszen akkor nem ég a villany és már fűteni sem kell, mégsem enged­ték meg, hogy legalább a könyvtár működhessen. A kiscsoportok most kirándulásokat szerveznek, megpróbáljuk együtt tartani őket. Mint az köztudott, Faddon hosszú ideje élénk kulturális élet folyik. Még a pénzt is elő kell teremteni, illetve át kell csoportosítani, hogy el tudjuk végeztetni a munkát minél előbb. Nemrégiben volt egy társadalmi esküvő, akkor az ifjú pár munkatársai csin áltak itt rendet az esküvő idejére, ha kész lesz itt a festés, legalább az ilyen gondjaink megol­dódnak.- Térjünk vissza a testületi élet dolgaira.- Úgy látjuk, hogy kisebb testület jobban, rugalmasabban működik. Egyszerűbbé és gyorsabbá vált a döntések előkészítése, a határozathozatali munka, és természete­sen hatékonyabb a végrehajtás és annak ellenőrzése is. A feladatok feldolgozásának, a végrehajtás megszervezésének útja megrövidült azzal, hogy egy áttétel kiiktatódott a munkából. Jelentősen kevesebb lett az írásos anyagok mennyisége, csökkent a bürokrácia. Több időt tudunk fordítani a közvetlen megbeszélésre, a véleménycserére, a helyszíni tapasztalatok megszerzésére. A pártbizottság tagjainak aktivitása megnőtt, és nem­csak a testületi ülések vitáira értendő, hanem a területi munkára is. Mindkét munkafá­zisban erősödött a vitaszellem, az előterjesztésekhez érdemi észrevételeket tesznek a pártbizottság tagjai. Mindezek megfelelően biztosítják a döntések megalapozottságát, az elvi irányítás és az operativitás egységét.- Milyen a kapcsolat a munkabizottságokkal?- Sokkal közvetlenebb, sok témát a munkabizottságok elemeznek, dolgoznak fel. Az előterjesztések véleményezésében nőtt a szerepük, ugyanakkor ők is jobban alapoz­nak az alapszervezetek elemzéseire. Ezen az úton is javult a pártbizottság és az alap­szervezetek kapcsolata. Tavaly elkezdtünk egy olyan gyakorlatot, hogy a legfontosabb témák tárgyalására meghívtuk az alapszervezetek titkárait, így a közvetítő láncszemet megint ki lehetett iktatni.- Több szem többet lát, a testületi tagok létszámának csökkenése nem járt beszűkü­léssel?- Éppen az ellenkezőjét tudtuk megvalósítani, hiszen több segítséget tudunk adni azoknak, akik beszámolókat készítenek a pártbizottság számára, például a gazdasági munka egy-egy konkrét területéről. Arra is törekedtünk, hogy a pártmunkába bevon­tak köre ne csökkenjen, hanem ha lehetett szélesedjen a kollektivitás és a demokrácia. Egy-egy feladat megszervezésébe, egyes területek, vagy témák vizsgálatába aktívákat és szakembereket vontunk be. A pártbizottság tagjai között reszort-, illetve területfelelősségi rendszert alakítottunk ki. A megbízatások jól segítik az alapszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek munkáját. A demokrácia szélesítése érdekében folytattunk egy korábban megkezdett folyamatot, egyre több hatáskört adtunk át az alapszervezeteknek. Úgy ítéljük meg, hogy a tisztázott és korszerűsített hatáskörök, funkciójegyzékek jelen állapotukban megfelelően biztosítják a döntések realitását.- Egy pártbizottság munkájának fontos terület a tagfelvétel, és általában a pártépítés, mi a helyzet ezen a területen?- Nem panaszkodhatunk, hét éve működik a pártbizottság, ezen idő alatt mintegy öt- i/en párttagot vettünk fel. Az idén sem állunk rosszul.- Ez azt jelenti, hogy ennyivel több a párttag?- Sajnos, nem. Körülbelül ugyanannyi, mint amennyi induláskor volt. Ennek fő oka az atomerőmű elszívó hatása, nyilvánvaló, hogy a legjobb szakmunkások, kvalifikált szakemberek mentek el, és azok nagy része párttag volt. Még többen is tanulnak, mint amennyit tervezünk. Az idén tudunk indítani egy 16-os létszámú kihelyezett osztályt a hétéves marxizmus alapjai című új tanfolyami formában. Végül sokat beszélgettünk a hétköznapok pártmunkájáról, arról, hogy a titkárnak, a oártbizottság tagjainak személyesen jelen kell lennie minden társadalmi munkában. 3iztosan ez a példamutatás is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly a szokásos 5-800 forint lelyett 1400-ra emelkedett az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Jó, hogy a ■közösségi rendezvényekre, ünnepségekre, kulturális eseményekre szívesen járnak az smberek, szervezési gondjaik nincsenek. Sokat dolgoznak a faddiak, szinte mindenki foglalkozik a háztájiban paprikával vagy más zöldségfélékkel. Társadalmi munkára kevesebb energia jut, de hajói megszerve­zik, és az adott munkában érdekelt is a lakosság bevont része, akkor ezt is meg lehet Dldani. IHÁROSI IBOLYA Ülést tartott a Mészöv elnöksége Tegnap tartotta ülését a Mészöv székházá- jan a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Me- jyei Szövetségének elnöksége Kálmán Gyula slnökletével. Jelentést fogadott el a lejárt határidejű ha- ározatok végrehajtásáról, az elmúlt hónap­ján tett főbb intézkedésekről, majd megtár- jyalta az áfész-titkárság előterjesztését a me­lye szövetkezeti áruházainak gazdálkodási evékenységéről. A fogyasztási szövetkezetek általános ipar- jikkáruházai fontos tényezői a tagság, a la- ;osság kereskedelmi ellátásának. 1986-ban a szövetkezeti bolti kiskereské- lelmi forgalom közel 25%-át bonyolították. Az íruházzal rendelkező szövetkezeteknél a for- jalmi részarányuk megközelíti a 40%-ot, ezért íz áruházak tevékenysége, fejlődése megha- ározó az üzemeltető szövetkezetek gazdálko- lásában. Az elemző előterjesztés bemutatta a forgal- nazás helyzetét, a forgalom szerkezetét, az íruházak gazdálkodását, s ezek ismeretében elölte meg jobbító szándékkal a tennivalókat. A vezető testület a beszámolót az elhang- :ott kiegészítésekkel és a továbbfejlődés ér­iekében javasolt intézkedéseket elfogadta és íz áruházakkal rendelkező szövetkezetek gazgatóságainak végrehajtásra ajánlotta. Harmadik napirendként megtárgyalta „A lök vezetésben való részvétele és közéleti te- 'ékenysége a megye fogyasztási szövetkeze- einél” cimü beszámolót. Megyénk fogyasztási szövetkezeteiben a lök részvétele, érdekeltsége igen jelentős. Tagsági részarányuk több mint 30%, a dolgo­zóknak pedig 73%-a nő. Részvételük meghatározó a forgalmazás­ban, igazgatásban, gazdálkodásban. Nagy többségük szakmailag, politikailag felkészülten, jó irányító- és szervezőkészség­gel a dolgozók megelégedésére végzi munká­ját. A tudatos kádermunka eredményeként a vezetői és irányítói munkakörök több mint 61%-át nők töltik be. Ez azonban igen nagy szóródást mutat ágazatonként és vezetői szin­tenként. Első számú vezetők között a részarány ke­vés. Középszinten az áfész-eknél a vezetők több mint fele, takarékszövetkezeteknél pedig a női vezetők aránya 95%. Az elnökség amellett, hogy megállapította az utóbbi években történt előrelépést a nők vezetővé válásának folyamatában, ugyanak­kor szükségesnek tartja a folyamat meggyor­sítását és a felelős vezetői utánpótlásnál a nők nagyobb arányú számbavételét és alkalmassá tételét a vezetői funkciók betöltésénél. Utolsó napirendként megtárgyalta a taka­rék- és lakásszövetkezeti titkárság beszámo­lóját „A lakásszövetkezetek építési elképzelé­sei a VII. ötéves terv időszakában, a tanácsi megállapodások alapján”, majd jóváhagyta „Az ügyvitelgépesítés helyzete a takarékszö­vetkezeteknél, különös tekintettel a korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazására” cimü tájékoztatót. SZOBOSZLAI JENŐ A termelési szerkezet változása Bölcskén Ha azt mondjuk: dunaföldvár-paksi löszhát, olyan termesztési körzetét jelöl­jük meg az országnak, amely növényter­mesztésre kevésbé alkalmas. Itt, ezen a vidéken, a Duna melett gazdálkodik a bölcskei Rákóczi Tsz. A föld néhol a szi- kesedés határát súrolja, a réti agyagta­lajtól a futóhomokig mindenféle talajtípus megtalálható errefelé. A termőhelyi adottságok és személyi feltételek figyelembevételével kellett a termelési szerkezetet kialakítani Bölcs­kén úgy, hogy az minden tekintetben a legoptimálisabb legyen és megfeleljen az üzemi és népgazdasági érdekeknek egyaránt. Ki kellet választani azokat a nö­vényeket, amelyek a leggazdaságosab­ban termeszthetők. Az állattenyésztés­ben ugyanezt a feladatot végre kellett hajtani. Ezzel egyidöben gondoskodni kellett a tárgyi feltételek biztosításáról, a Magyarországon alkalmazott legfejlet­tebb technika és technológia bevezeté­séről. A felszabaduló kézierő számára képzettségüknek, koruknak, nemüknek és képességeiknek megfelelő és persze szerény nyereséget is biztosító munkale­hetőséget kellett keresni. Ennek a felté­telnek megfelelt egy egyszerű ipari tevé­kenység. A növénytermelés Az évtizedes tapasztalatok és a köz- gazdasági viszonyok, valamint a szemé­lyi feltételek azt igazolták, hogy termelő­szövetkezetben leggazdaságosabban a szántóföldön a gabonafélék, a naprafor­gó és a magborsó termeszthető, - jelen­leg 5 növényt termesztenek. Hosszú évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a szán­tóként művelt mélyfekvésű, vizes terüle­tek 10 évenként egyszer-kétszer adnak elfogadható termést, nyolcszor, kilenc­szer a vízborítás miatt nem terem a föld. Ugyanakkor a községhez közelebb eső legelőterületek kiváló szántónak mutat­koztak. Egyértelművé vált, hogy a szántó­nak alkalmas legelőt be kell vonni a szán­tóföldi növénytermelésbe, a belvízveszé­lyes szántókat pedig füvesíteni. Ez a terü­letcsere nem jelentett változást sem a szerkezetben, sem a művelési ágban, mert azonos nagyságú területről volt szó, viszont komoly eredményjavulást jelen­tett a növénytermelésben. Ezzel a területcserével a belvizes szántóterületeken eredményes legelő- gazdálkodás folyik, a minimális nyeresé­get adó legelőterületeken pedig eredmé­nyes szántóföldi növénytermelés alakult ki. A kormány által meghirdetett gyep- gabonaváltó program és a téesz szarvas­marha-állományának csökkenése után a szántóként gazdaságosan művelhető le­gelőket 146 hektáron feltörték, ami az eredményt ugyancsak növelte. Az erdőgazálkodás évről évre veszte­séggel jár. Sajnos, az erdőterület tekinté­lyes része a Csolnokí szigeten van, a fa kitermelése, kiszállítása nagy költséggel jár. Komoly problémát jelent már évek óta a fa értékesítése is. A legfontosabb növé­nyeknél - búza, borsó, napraforgó, ku­korica - minden évben végeznek fajta-, műtrágyázási és növényvédelmi kísérle­teket. Az így szerzett tapasztalatokat a munka során hasznosítják. Az állattenyésztés Tíz évvel ezelőtt az állattenyésztési fő­ágazaton belül foglalkoztak szarvasmar­ha-, sertés-, juh-, baromfi-, ló- és halte­nyésztéssel. A legfejlettebb és eredmé­nyes technológiák bevezetése mind­egyik ágazatban speciális szakmai kép­zettséggel rendelkező embereket és nagy összegű beruházást igényelt volna, így lehettek volna versenyképesek a leg­jobb gazdaságokkal, ehhez viszont sem a személyi, sem az anyagi feltételek nem voltak adottak. 1965-ben a bölcskei Rákóczi Terme­lőszövetkezet volt az ország egyik leg­rosszabb termelőszövetkezete. Ki kellett választani azt az ágazatot, amelyikhez a személyi és anyagi feltételek a legjobban biztosítottak voltak és a legtöbb nyeresé­get termelték. Ilyen ágazat volt a sertés- ágazat. Ezt fejlesztették és bevezették a leggazdaságosabb technológiát: batté­riás nevelést, javított durok kanokat állí­tottak tenyésztésbe. Ennek eredménye­ként 1986-ban 2 millió forintot meghala­dó nyereséget tudtak termelni a sertés- ágazatban, a 7000 mázsát meghaladó élősertés előállításával - 1983-ban az 5160 mázsa élősertés értékesítésével csak 500 ezer forint eredményt értek el. A szarvasmarha-ágazatban volt a leg­nagyobb veszteség. Ennél az ágazatnál az is nagy gondot okozott, hogy a szemé­lyi feltételeket nem lehetett megoldani. A korai keléssel és a késői munkabefeje­zéssel járó munkakört semennyi pénzért nem vállalták. Egy új szarvasmarhatelep építése emberkímélő gépi technológiá­val olyan összegbe került volna, amit a fejlesztési alapból biztosítani nem tud­tak. Számítások szerint egy ilyen beruhá­zásnak a megtérülési ideje olyan hosszú időt vett volna igénybe, amire nem vállal­kozhattak. A rendelkezésre álló kevés fejlesztési alapot gyorsan megtérülő be­ruházásokra kellett fordítani. Gondoskodni kellett a felszámolásra szánt állattenyésztési ágazatok meg­szüntetéséről úgy, hogy az a téesz szá­mára a legkevesebb veszteséggel járjon. A halastó értékesítése nem okozott gon­dot, a paksi halászati szövetkezet megfe­lelő áron megvásárolta. Ugyanez mond­ható el a juh- és baromfiállomány értéke­sítésével kapcsolatban is. A szarvasmarha-állomány értékesíté­se gondot okozott. A növendék- és hízó- marha-értékesítés nem járt veszteség­gel, a tehénállomány értékesítése viszont igen. Eladni nem volt nehéz a tehénállo­mányt, mert a gyenge adottságú téeszek szívesem megvásárolták az állományt, csak nem olyan áron, amilyen árral a könyvelésben nyilvántartották. A nyilván­tartott érték 36 ezer forint volt tehenen­ként, az eladási ár pedig 25 ezer forint. Az eladott 180 tehén esetében ez az eladás évében 2 millió forint veszteséget jelen­tett. Ez az összeg kevesebb volt annál, amekkora veszteséget a tehénállomány továbbtartása okozott volna, a pénzügyi helyzetet viszont javította az értékesítés­ből származó árbevétel. A közös szar­vasmarha-állomány felszámolásával a háztáji szarvasmarha-állomány fejlesz­tését maximálisan támogatták. Többek között ennek is köszönhető, hogy a ház­tájiban a tejtermelés Bölcske községben évről évre nő és 1986-ban már elérte a 400 ezer litert. Mi várható a jövőben? A szövetkezet vezetőinek elképzelései szerint a termelési szerkezet a jövőben már lényegesen nem változik. Illetőleg változhat a növénytermelés elsősorban úgy, hogy csökken a legelőterület és nő a szántó. A dunakömlődi főcsatorna mel­lett elhelyezkedő vizes réti területeket eladják a paksi HTSZ-nek, halastavat kí­vánnak ott építeni. Az állattenyésztésben a sertéslétszám tovább bővíthető és elsősorban a te- nyészanyag-értékesités növelése a cél, valamint az árusertés minőségének javí­tása. Amikor a fejlesztési alap lehetővé teszi, a tervek szerint 1990-ben meg kí­vánják oldani teljes egészében a saját- és háztáji állatállomány tápszükségleté­nek a gyártását. Távlati terveikben szere­pel egy 600 vagonos terménytároló épí­tése is. D. VARGA M. Felsőnyék már nem „zsákutca Rajzórán a 160 tanulót számláló általános is­kola nyolcadik osztálya Napközben kevés férfiemberrel ta­lálkozni Felsőnyéken. Legtöbbjük kora hajnalban indul munkába Ta­másiba, Veszprémbe, Siófokra. Az asszonyokat a helyi tsz, az Orion be­dolgozó részlege foglalkoztatja, a Vi­deoton összeszerelő üzeme április­ban becsukta kapuit, ezért a szövet­kezet új partner után néz, gondosko­dik az ötven dolgozóról. Évekig visszahúzó erőt jelentett, hogy Felsőnyéken az út véget ért. Ma már két felöl, Fejér megyéből is meg­közelíthetjük, ez azonban kevés len­ne az 1354 lelket számláló község­ben a fiatalok megtartásához. Sokat tesznek az alapellátás javításáért, amit jelez az legutóbb átadott húsbolt is. Bővíteni kellene ugyanakkor a Tü- zép-telep választékát, iparosokra lenne szükség a faluban, mert gyak­ran többe kerül a fuvarköltség, útidíj, mint az elvégzett munka. A tanács 2,5 millió forint fejlesztési összegét egészségház építésére fordítják idén és az ötéves terv végére szeretnék valamennyi utat szilárd burkolattal bevonni. takács-kapfinger Orbán Mihály pékmester: „Jól kiegészítjük egymást a sütőiparral a lakosság jobb ellátá­sa érdekében” Hangulat az idősek klubjában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom