Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. május 27. Az Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ünnepsége Mai kommentárunk Találkozó Santa Teresében Az Argentína és Brazília közé beékelődött, területét és népességszámát tekintve is jóval kisebb Uruguay fővárosától majd 300 kilométerre lévő Santa Teresa erődít­mény a helyszíne a dél-amerikai hármas csúcsértekezletnek. Függetlenségének kezdetén, a XIX. század első felében a uruguayi lakosság hárcát ebből az erődből irányították a külső hódító visszaverésére. Most viszont éppen az összefogás szán­dékát jelképezi a Santa Teresa: hétfő óta Sanguinetti elnök vendége Raul Alfonsin argentin államfő, s a tervek szerint csatlakozik hozzájuk Jose Sarney brazil elnök is. Az azonos gondokra, így az adósságválság nyomasztó terhére, a gazdasági nö­vekedés lehetőségeinek feltárására kívánnak közös válaszokat keresni. Három la­tin-amerikai ország, amelynek történelmi múltja ugyan sok közös vonást mu­tat, ám problémáikra a megoldást eleddig sohasem kutatták együtt. Mindhárom ál­lamban a közelmúltban állították vissza az alkotmányos kormányzást a katonai dik­tatúrák után, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában egyaránt még kemény kihí­vással néz szembe a demokrácia. Brazília adóssága meghaladja a 100 milliárd dol­lárt, az év elején a vezetés rákényszerült a kamattörlesztés felfüggesztésére is. Ar­gentína külső tartozása is több mint 50 milliárd, s a kis Uruguayé hatmilliárd. A la­kosságtól már nem lehet további áldozatokat kérni, az életszínvonal az utóbbi évek válsága miatt így is az egy évtizeddel korábbira esett vissza. A regionális együttműködés és a politikai egyeztetés szükségességének felis­merését tanúsítja a mostani találkozó. Argentína és Brazília ezen az úton tavaly már megtette az első lépést, most a „montevideói akta” néven az uruguayi és az argen­tin államfő rögzítette szándékát a két ország közötti viszony elmélyítésére. Mind több szó esik Dél-Amerika műszaki és tudományos együttműködéséről is a kőolajkutatás, az atomenergetika, avagy a mezőgazdaság terén. Ez is új vonás, hi­szen eddig az Egyesült Államoktól vagy Nyugat-Európától várták a „csodát”. A dél­amerikai hármas csúcs időzítése ebben a vonatkozásban nem véletlen. Üzenet ez a fejlett tőkés országok június elején esedékes velencei tanácskozásához: vegyék fi­gyelembe a Latin-Amerika eladósodásából fakadó súlyos gazdasági, és következ­ményeiben szociális problémákat, egyébként hatalmas megrázkódtatás érheti az egész nemzetközi gazdasági rendet. ORTUTAY L. GYULA PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) időszerű kérdések megoldására irányu­ló törekvés jellemezte. Különösen fontos ez napjainkban, a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemi gazdálkodás feltéte­lei, körülményei között; a nagyüzemi ter­melés folyamatosan újabb és újabb fela­datot ad az állategészségügyi intézmé­nyeknek, szakembereiknek, az állatorvo­soknak. Figyelmeztetett arra, hogy a jövő igényeinek kielégítésére a továbbiakban is folyamatosan készülnie kell hallgató­nak, gyakorló állatorvosnak, tanárnak és kutatónak egyaránt. Losonczi Pál bejelentette, hogy a 200. évforduló alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét ado­mányozta az Állatorvostudományi Egye­temnek, értékes munkássága, az állator­vostudomány és állategészségügy fej­lesztése, valamint az állatorvosképzés terén elért kimagasló eredményeinek elismeréséül. Az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetést, a Minisztertanács által ado­mányozott Jubileumi oklevéllel együtt adta át dr. Kovács Ferencnek. Pál Lénárd a feladatokról szólt Ezután Pál Lénárd mondott üdvözlő beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében köszöntötte az egyetem tanárait és diákjait, s az állat­egészségügyi szolgálat dolgozóit. A ma­gyar állatorvosok munkásságát méltatva utalt arra: az elért sikerekben meghatá­rozó szerepet játszott, hogy a régi, kiváló professzorok nagy figyelmet fordítottak az oktatási, a kutatási és a gyakorlati munka szoros egységére; az egyetem mai vezetői - nagy elődeik munkásságá­nak méltó folytatóiként - ápolják és erő­sítik ezt az egységet. A történelmi múlt méltatása után szólt arról, hogy a korsze­rű állattenyésztés szükségessé tette az egyetem jelentős fejlesztését. A céltuda­tos tevékenység eredményeként kiala­kultak azok a feltételek, amelyek lehető­vé teszik a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú állatorvoskép­zést hazánkban. A fejlesztés több évtize­de folyamatos, és ez kézzelfogható bi­zonyítéka annak is, hogy a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium elis­meri és támogatja az egyetemen folyó eredményes tevékenységet. A KB titkára azután a gazdaságfejlesz­tés mai teendőit elemezve elmondotta: a jelen időszakban a legfontosabb tenni­valók a társadalmi termelés hatékonysá­gának radikális javításával, a forráskép­zés és elosztás egyensúlyának megte­remtésével kapcsolatosak. A társadalmi termelés hatékonyságának javításában meghatározó tényező a termelési struk­túra megalkuvásoktól mentes, késleke­dés nélküli és megfontolt átalakítása. Eb­ben az átalakításban - amely egyébként nem egyszeri, hanem szükség szerint rendszeresen megújuló és konfliktusok­kal járó feladat -, döntő fontossága van a műszaki fejlesztésnek, a technológia korszerűsítésének, és annak a „szellemi infrastruktúrának”, amit a tudományos kutatás, az oktatás, a képzés és a to­vábbképzés teremt meg. Ehhez a sajátos infrastruktúrához elválaszthatatlanul hozzátartozik a társadalom egészének műveltségi állapota, amelynek színvona­lától nagymértékben függ egyfelől az, hogy elsajátíthatók-e, hasznosíthatók-e a gazdaságban a tudományos műszaki haladás eredményei, másfelől pedig az, hogy kialakítható-e, megvalósítható-e, olyan életvitel, életminőség és munka- kultúra, amely az emberek többsége szá­mára vonzó célnak számít. Átfogó reformokra, a régi módszerek feladására és új stílus kialakítására van szükség ahhoz, hogy a társadalmi rend­szerünkben meglévő jelentős tartaléko­kat feltárhassuk, hasznosíthassuk.- Amikor a tartlékokról szólok, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőfor­rásokban, hanem sokkal inkább a leg­fontosabb termelési tényezőben, a hu­mán erőforrásban rejlő gazdag lehetősé­gekre gondolok. Ezek a lehetőségek el­sősorban nem a munka mennyiségének növelésével, hanem a munka minőségi jegyeinek javításával, a tudás, az alkotó tett megbecsülésével, az egyéni teljesít­mények szabad kibontakoztatásával hasznosíthatók. Pál Lénárd ezután beszélt arról, hogy a társadalmi, gazdasági kibontakozáshoz alapvető prioritásaink szűkítésére van szükség. Elsődleges fontosságú a gaz­daság szerkezeti átalakítása és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges műszaki fejlesztés. Az összes többit ennek a fő prioritásnak kell alárendelni, úgy azon­ban, hogy azok viszonylagos háttérbe szorítása ne veszélyeztesse magának a fő prioritásnak az érvényesülését. Vonat­kozik ez mindenekelőtt az adósságállo­mánynak és általában a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a kezelésére. Vi­lágosan látnunk kell, hogy az egyensúlyi követelmények túlzottan merev érvénye­sítése akadályozhatja a struktúra átalakí­tásához szükséges műszaki fejlesztést és technológiai korszerűsítést. Ugyanak­kor az egyensúlyi követelmények figyel­men kívül hagyása súlyosan veszélyez­tetné a gazdaság szerkezetének átalakí­tását. A fő prioritás érdekében átmeneti­leg szűkíteni kell a fogyasztást, ami ter­mészetesen konfliktusok forrása lesz, ám be kell látnunk, hogy konfliktusok nélkül nincs kibontakozás, s nem lehet megalapozni a további felemelkedés fel­tételeit. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a gondolkodásmód jelentős átala­kítására van szükség. Világossá kell ten­nünk, hogy az értéktermelés fokozásá­nak követelménye meg kell, hogy előzze a javak elosztásának és elfogyasztásá­nak bővítését szorgalmazó igényeket. A fő hangsúlyt az anyagi források növelé­sére kell tenni. El kell érni, hogy kialakul­janak azok a feltételek, amelyek között a gazdasági szervezetek számára létkér­dés a jövedelmezőséget növelő racioná­lis gazdasági cselekvés. Ennek érdeké­ben számos területen - elsősorban a gazdasági szervezetek működési feltéte­leiben, az irányítás rendszerében - jelen­tős változásokra van szükség. A kidolgozás alatt álló reformintézke­dések, amelyek természetesen csak eszközei lehetnek a gazdaság jobbításá­nak, feltehetően növelni fogják a vállala­tok önállóságát és mozgásterét. Elősegí­tik a tulajdon- és érdekeltségi viszonyok fejlődését, a szabályozott, valódi piac ha­tókörének növekedését, továbbá a mű­szaki fejlődés meggyorsítását, és vég­eredményben hozzájárulnak a gazdasá­gi fellendülés feltételeinek megteremté­séhez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy csak akkor érhetők el a kultúra, az egész­ségügy, az oktatás és az életszínvonal fejlesztése érdekében megfogalmazott célok, ha a gazdaságban megtermelt jö­vedelem jelentős mértékben emelkedik. Ám ez fordítva is igaz. Csakis akkor re­mélhetjük a magyar gazdaság tartós megújulását, a gazdasági növekedés fel- gyorsulását és kedvező nemzetközi megítélésünk fennmaradását, ha az ér­tékteremtő munkának segítségére siet a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a kultúra minden jóakaratú, tettrekész dolgozója. Csak akkor remélhető, hogy fokozódó erőfeszítéseinket siker koro­názza, ha minden területen növekszik a tudásnak, a megszerzett és hasznosított szakképzettségnek, a valódi fizikai és szellemi teljesítményeknek az anyagi és nem utolsó sorban erkölcsi, társadalmi megbecsülése. Az ország gazdasági, társadalmi gondjainak csökkentése nem képzelhető el az egyre zavaróbb érték­torzulások kiküszöbölése nélkül, szocia­lista értékeink fontosságának megerősí­tése, megvédése, s ahol kell, helyreállítá­sa nélkül. Losonczi Pál kitüntetéseket adott át a hazai állatorvostudomány jeles képvise­lőinek. Kiemelkedő munkásságuk elis­meréseként az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért Érdemrend kitün­tetést adományozta, dr. Kovács Ferenc akadémikusnak, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának; az Április Negyedi­ké Érdemrendet kapta dr. Horváth György egyetemi tanár, az egyetemi pártszervezet titkára; a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntették ki dr. Lami Gyula egyetemi tanárt, rektorhe­lyettest. A jubileumi ünnepség alkalmából ha­zai és külföldi tiszteletbeli doktorok ava­tására került sor. Dr. Kovács Ferenc rek­tor Vlagyimir Siskovot, a Lenin Mezőgaz­dasági Tudományos Akadémia állator­vostudományi osztályának elnökét, Les­ter Crawford-ot, az Egyesült Államok Me­zőgazdasági Minisztériuma élelmiszer­ellenőrző szolgálatának helyettes veze­tőjét, Eberhardt Grunnertet, a Hannoveri Állatorvosi Főiskola rektorát és Zlatihor Petrovicsot, a Belgrádi Állatorvosi Főis­kola Parazitológiai Intézetének nyugal­mazott professzorát, illetve Horn Artúrt, az Állatorvostudományi Egyetem nyugal­mazott tanárát, Szentágothai Jánost, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem volt intézeti igazgatóját és Szent-lványi Tamást, az Állatorvostudományi Egye­tem nyugalmazott egyetemi tanárát fo­gadta díszdoktorrá. A bicentenárium alkalmából szerdán az Állatorvostudományi Egyetemen tu­dományos ülésszak kezdődik. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet kül­döttséget a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28-29-én, Berlinben sorra kerülő ülésén - közölte keddi tájékoztatóján Jurij Gre- mitszkih, a szovjet külügyminisztérium információs főosztálya vezetőjének első helyettese. A tanácskozáson várhatóan áttekintik a világon kialakult helyzetet, így az európai feszültség csökkentésé­nek, a helsinki folyamat továbbvitelének kérdéseit, a nukleáris leszerelési intéz­kedéseket és a külpolitikai együttműkö­dés további erősítésének módjait - mon­dotta. BUDAPEST - Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára kedden Szófiába utazott, ahol részt vesz a Dimitrovi Komszomol XV. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. BUKAREST - A hivatalos baráti láto­gatáson Bukarestben tartózkodó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden délelőtt a román államtanács székházá­ban folytatta hivatalos tárgyalásait Nico- lae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági elnökkel. Ezután az SZKP KB főtitkára a román vezető társaságá­ban felkereste a bukaresti „Augusztus 23.” fémipari kombinátot. PRÁGA - Branko Mikulics, a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nöke kedden Lubomír Strougal csehsz­lovák miniszterelnök meghívására kétna­pos, hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett. A jugoszláv miniszterelnök prá­gai tárgyalásain főleg a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetősé­geiről lesz szó. WASHINGTON - Egy New York-i es­küdtbíróság felmentette Raymond Dono- vant, Reagan volt munkaügyi miniszterét az ellene emelt korrupciós és csalási vá­dak alól. Donovan két és fél évvel ezelőtt azért kényszerült lemondásra, mert New Yorkban hivatalosan is vád alá helyezték. Reagan elnök haladéktalanul kijelentet­te, hogy mindig is bízott volt minisztere ártatlanságában. Donovan ennek ellené­re közölte: nem szándékozik visszatérni a politikai életbe. Rapacki nyomdokain Baráti találkozó Varsó ismét kezdeményez „Első pillantásra nem tartalmaz ér­demlegesen új elemeket.” Ha Washing­ton egy szocialista kezdeményezésre ezt mondja, a világ általában tudja, hogy fi­gyelemreméltó dologról van szó, amely kellemetlenül érinti a Pentagont, vagy a Fehér Házat, vagy mindkettőt. Ez volt a helyzet azzal a négypontos tervvel, amelyet Wojciech. Jaruzelski má­jus 8-án terjesztett elő, nem várva be az ugyancsak lengyel Rapacki-terv közelgő 30. évfordulóját, de még a Varsói Szerző­dés május végén esedékes berlini csúcsértekezletét sem. „Az európai politika eredeti dokumen­tummal gazdagodott” - írta a moszkvai Pravda. A Rudé Právo „a politikai realiz­mus megnyilvánulásának” nevezte a len­gyel államfő által ismertetett elgondolást, amely egy „megnövelt biztonságú öve­zet” létrehozását célozza meg Európa közepén. Adam Rapacki lengyel külügyminisz­ter, amikor 1957. október 2-án az ENSZ- ben előterjesztette a nevével fémjelzett tervet, ebben egy közép-európai atom­fegyvermentes övezetet javasolt. Ha a két német állam hozzájárul, a maga területén az atomfegyver gyártásának és raktáro­zásának a betiltásához, akkor a Lengyel Népköztársaság hajlandó egyidejűleg ugyanilyen tilalmat életbe léptetni a ma­ga területén - jelentette be Rapacki, aki­nek elgondolásához előbb Csehszlová­kia, majd az NDK külügyminisztere is csatlakozott. Bonn azonban nem muta­tott hajlandóságot. A lengyel kormány 1958. február 14-i emlékiratában olyan értelemben bővítet­te a Rapacki-tervet, hogy az NSZK, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia területén és területe ellen sem volna sza­bad atom- és rakétafegyvert alkalmazni, az övezetben nem lehetnének rakétain­dító berendezések, s végül hatékony el­lenőrzéssel kellene biztosítani a terv vég­rehajtását. A Gomulka-terv - ezt a LEMP KB első titkára 1964. február 29-én terjesztette elő - az atom- és hidrogénfegyverek „befagyasztását" irányozta elő a négy országból álló övezetben, ma is figyelem­reméltó ellenőrzési móddal összekötve, amelyet mind a nukleáris üzemekben, mind a szárazföldi, vízi és légi belépő­pontokon paritásos VSZ-NATO vegyes bizottságok gyakoroltak volna. A Gomul- ka-terv, jóllehet nem szólt az atomfegy­verek csökkentéséről, elfogadhatatlan volt a NATO számára. A Jaruzelski-terv már kilenc államot, öt NATO-országot (NSZK, Belgium, Hollan­dia, Dánia és Luxemburg) és négy VSZ- országot (NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Magyarország) vesz tekin­tetbe. Ily módon Dániával és Magyaror­szággal kibővül az a közép-európai öve­zet, amelyről Bécsben a szárazföldi és a légierők csökkentése vonatkozásában tárgyalnak. A dán tengerszorosoktól a magyar ró­nákig, a Rajnától s Búgig terjedő, mintegy 1200 kilométer széles övezetben minde­nekelőtt hadműveleti-harcászati atom­fegyverek bizonyos kategóriáit kellene csökkenteni. Erről tárgyalásokon kellene megegyezni, akárcsak a Jaruzelski-terv második pontjáról, amely a hagyomá­nyos fegyverek bizonyos fajtáinak foko­zatos kivonását és csökkentését célozza, különös tekintettel azokra a nagy pusztí­tóerejű és nagy találati pontosságú fegy­verekre, amelyek meglepetésszerű tá­madás esetén meghatározó fölényt biz­tosítanának a támadó számára. Az új szocialista katonapolitikai gon­dolkodásnak és a nemzetközi békemoz­galom követeléseinek leginkább akkor megy elébe a Jaruzelski-terv, amikor a katonai doktrínák olyan jellegű megvál­toztatását szorgalmazza, hogy azokat a másik fél is kizárólag védelmi jellegűek- nek ismerhesse el. A „megnövelt biztonságú övezetben” végül a stockholmiaknál messzebbre menő biztonság- és bizalomerősítő in­tézkedéseket kellene foganasítani, be­leértve a hatékony nemzeti és nemzetkö­zi ellenőrzést, amelyben jelentős súlyt kapna a helyszíni felügyelet. A Jaruzels­ki-terv első pillantásra is érdemleges'új elemeket tartalmaz, amellett, hogy visz- szaköszönnek belőle az elmúlt évtizedek nagy fegyverzetkorlátozási témái. Itt van mindjárt a „disengagement”, vagyis a NATO és a Varsói Szerződés katonai po­tenciáljának szétválasztása, hogy a há­ború véletlenül ne robbanhasson ki. Itt van a váratlan támadás „hagyományos” eszköztárának leépítése olyan fegyverek kiiktatásával, amelyek hatásúkban ma már alig különböznek a nukleáris fegyve­rektől. Vagy itt van a „nem offenzív hadá­szat” diktrinális rögzítésének követelése, amely a tömbközi tárgyalási témák közül is a legdivatosabbak közé tartozik. Az új lengyel regionális komplex terv ismét tanúsítja, hogy az európai katonai emyhülés gondolata Varsó külpolitikájá­nak állandó tényezője. A terv jól kiegyen­súlyozott, rugalmas, nem igényel új tár­gyalófórumot, a bécsi utótalálkozó kere­tében is megvitatható. A katonai konfron­táció csökkentésével, e konfrontáció lé­lektani és fizikai eszköztárának lebontá­sával komoly tényezője lehet az európai biztonsági és együttműködési folyamat­nak. A lengyel kormány - amint ez éppen Bécsben elhangzott - várja minden ér­dekelt fél véleményét, indítványait. Kivé­ve természetesen azokét, akik Európá­ban csak atomstratégiai hídfőt és rakéta­ugródeszkát látnak. PIRITYI SÁNDOR Tegnap az MSZMP Tamási Városi Bi­zottsága, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a Magyar-Szovjet Baráti Tár­saság helyi szervezetének rendezésé­ben magyar-szovjet baráti találkozót tar­tottak Tamásiban. A program délután a Vegyépszer gyáregységében üzemláto­gatással kezdődött. Itt Horváth István igazgató adott tájékoztatót a meghívott vendégeknek, Jurij Alekszejevics Aki- novnak, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza főelőadójának, valamint Dimitrij Viktorovics Pazukovnak, a leningrádi vil­lamosmérnöki egyetem professzorának. Ezek után a művelődési központban ba­rátsági gyűlésre került sor, melyen az SZKP belpolitikájának aktuális kérdései­ről előadást tartott Alekszejevics Akinov. A Tszker is kiváló A Tszker Területi Központjában is megtartották az 1986. évi gazdálkodás eredményeit összegző termelési tanács­kozást. Boldis István igazgató beszámo­lójában elmondta, hogy a vállalat egymil- liárd forintos forgalmat bonyolított le az elmúlt esztendőben, a nyereség megkö­zelíti a 17 millió forintot. Ezzel az eredménnyel elnyerték a Ki­váló Területi Központ címet, amelynek igazolásául elismerő oklevelet adott át Mónus István, a területi bizottság elnöke. A tanácskozáson jelen volt Kovács Jó­zsef, a Medosz megyei bizottságának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom