Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
2 NÉPÚJSÁG 1987. május 27. Az Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ünnepsége Mai kommentárunk Találkozó Santa Teresében Az Argentína és Brazília közé beékelődött, területét és népességszámát tekintve is jóval kisebb Uruguay fővárosától majd 300 kilométerre lévő Santa Teresa erődítmény a helyszíne a dél-amerikai hármas csúcsértekezletnek. Függetlenségének kezdetén, a XIX. század első felében a uruguayi lakosság hárcát ebből az erődből irányították a külső hódító visszaverésére. Most viszont éppen az összefogás szándékát jelképezi a Santa Teresa: hétfő óta Sanguinetti elnök vendége Raul Alfonsin argentin államfő, s a tervek szerint csatlakozik hozzájuk Jose Sarney brazil elnök is. Az azonos gondokra, így az adósságválság nyomasztó terhére, a gazdasági növekedés lehetőségeinek feltárására kívánnak közös válaszokat keresni. Három latin-amerikai ország, amelynek történelmi múltja ugyan sok közös vonást mutat, ám problémáikra a megoldást eleddig sohasem kutatták együtt. Mindhárom államban a közelmúltban állították vissza az alkotmányos kormányzást a katonai diktatúrák után, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában egyaránt még kemény kihívással néz szembe a demokrácia. Brazília adóssága meghaladja a 100 milliárd dollárt, az év elején a vezetés rákényszerült a kamattörlesztés felfüggesztésére is. Argentína külső tartozása is több mint 50 milliárd, s a kis Uruguayé hatmilliárd. A lakosságtól már nem lehet további áldozatokat kérni, az életszínvonal az utóbbi évek válsága miatt így is az egy évtizeddel korábbira esett vissza. A regionális együttműködés és a politikai egyeztetés szükségességének felismerését tanúsítja a mostani találkozó. Argentína és Brazília ezen az úton tavaly már megtette az első lépést, most a „montevideói akta” néven az uruguayi és az argentin államfő rögzítette szándékát a két ország közötti viszony elmélyítésére. Mind több szó esik Dél-Amerika műszaki és tudományos együttműködéséről is a kőolajkutatás, az atomenergetika, avagy a mezőgazdaság terén. Ez is új vonás, hiszen eddig az Egyesült Államoktól vagy Nyugat-Európától várták a „csodát”. A délamerikai hármas csúcs időzítése ebben a vonatkozásban nem véletlen. Üzenet ez a fejlett tőkés országok június elején esedékes velencei tanácskozásához: vegyék figyelembe a Latin-Amerika eladósodásából fakadó súlyos gazdasági, és következményeiben szociális problémákat, egyébként hatalmas megrázkódtatás érheti az egész nemzetközi gazdasági rendet. ORTUTAY L. GYULA PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) időszerű kérdések megoldására irányuló törekvés jellemezte. Különösen fontos ez napjainkban, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás feltételei, körülményei között; a nagyüzemi termelés folyamatosan újabb és újabb feladatot ad az állategészségügyi intézményeknek, szakembereiknek, az állatorvosoknak. Figyelmeztetett arra, hogy a jövő igényeinek kielégítésére a továbbiakban is folyamatosan készülnie kell hallgatónak, gyakorló állatorvosnak, tanárnak és kutatónak egyaránt. Losonczi Pál bejelentette, hogy a 200. évforduló alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta az Állatorvostudományi Egyetemnek, értékes munkássága, az állatorvostudomány és állategészségügy fejlesztése, valamint az állatorvosképzés terén elért kimagasló eredményeinek elismeréséül. Az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetést, a Minisztertanács által adományozott Jubileumi oklevéllel együtt adta át dr. Kovács Ferencnek. Pál Lénárd a feladatokról szólt Ezután Pál Lénárd mondott üdvözlő beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte az egyetem tanárait és diákjait, s az állategészségügyi szolgálat dolgozóit. A magyar állatorvosok munkásságát méltatva utalt arra: az elért sikerekben meghatározó szerepet játszott, hogy a régi, kiváló professzorok nagy figyelmet fordítottak az oktatási, a kutatási és a gyakorlati munka szoros egységére; az egyetem mai vezetői - nagy elődeik munkásságának méltó folytatóiként - ápolják és erősítik ezt az egységet. A történelmi múlt méltatása után szólt arról, hogy a korszerű állattenyésztés szükségessé tette az egyetem jelentős fejlesztését. A céltudatos tevékenység eredményeként kialakultak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú állatorvosképzést hazánkban. A fejlesztés több évtizede folyamatos, és ez kézzelfogható bizonyítéka annak is, hogy a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium elismeri és támogatja az egyetemen folyó eredményes tevékenységet. A KB titkára azután a gazdaságfejlesztés mai teendőit elemezve elmondotta: a jelen időszakban a legfontosabb tennivalók a társadalmi termelés hatékonyságának radikális javításával, a forrásképzés és elosztás egyensúlyának megteremtésével kapcsolatosak. A társadalmi termelés hatékonyságának javításában meghatározó tényező a termelési struktúra megalkuvásoktól mentes, késlekedés nélküli és megfontolt átalakítása. Ebben az átalakításban - amely egyébként nem egyszeri, hanem szükség szerint rendszeresen megújuló és konfliktusokkal járó feladat -, döntő fontossága van a műszaki fejlesztésnek, a technológia korszerűsítésének, és annak a „szellemi infrastruktúrának”, amit a tudományos kutatás, az oktatás, a képzés és a továbbképzés teremt meg. Ehhez a sajátos infrastruktúrához elválaszthatatlanul hozzátartozik a társadalom egészének műveltségi állapota, amelynek színvonalától nagymértékben függ egyfelől az, hogy elsajátíthatók-e, hasznosíthatók-e a gazdaságban a tudományos műszaki haladás eredményei, másfelől pedig az, hogy kialakítható-e, megvalósítható-e, olyan életvitel, életminőség és munka- kultúra, amely az emberek többsége számára vonzó célnak számít. Átfogó reformokra, a régi módszerek feladására és új stílus kialakítására van szükség ahhoz, hogy a társadalmi rendszerünkben meglévő jelentős tartalékokat feltárhassuk, hasznosíthassuk.- Amikor a tartlékokról szólok, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrásokban, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrásban rejlő gazdag lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősorban nem a munka mennyiségének növelésével, hanem a munka minőségi jegyeinek javításával, a tudás, az alkotó tett megbecsülésével, az egyéni teljesítmények szabad kibontakoztatásával hasznosíthatók. Pál Lénárd ezután beszélt arról, hogy a társadalmi, gazdasági kibontakozáshoz alapvető prioritásaink szűkítésére van szükség. Elsődleges fontosságú a gazdaság szerkezeti átalakítása és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges műszaki fejlesztés. Az összes többit ennek a fő prioritásnak kell alárendelni, úgy azonban, hogy azok viszonylagos háttérbe szorítása ne veszélyeztesse magának a fő prioritásnak az érvényesülését. Vonatkozik ez mindenekelőtt az adósságállománynak és általában a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a kezelésére. Világosan látnunk kell, hogy az egyensúlyi követelmények túlzottan merev érvényesítése akadályozhatja a struktúra átalakításához szükséges műszaki fejlesztést és technológiai korszerűsítést. Ugyanakkor az egyensúlyi követelmények figyelmen kívül hagyása súlyosan veszélyeztetné a gazdaság szerkezetének átalakítását. A fő prioritás érdekében átmenetileg szűkíteni kell a fogyasztást, ami természetesen konfliktusok forrása lesz, ám be kell látnunk, hogy konfliktusok nélkül nincs kibontakozás, s nem lehet megalapozni a további felemelkedés feltételeit. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a gondolkodásmód jelentős átalakítására van szükség. Világossá kell tennünk, hogy az értéktermelés fokozásának követelménye meg kell, hogy előzze a javak elosztásának és elfogyasztásának bővítését szorgalmazó igényeket. A fő hangsúlyt az anyagi források növelésére kell tenni. El kell érni, hogy kialakuljanak azok a feltételek, amelyek között a gazdasági szervezetek számára létkérdés a jövedelmezőséget növelő racionális gazdasági cselekvés. Ennek érdekében számos területen - elsősorban a gazdasági szervezetek működési feltételeiben, az irányítás rendszerében - jelentős változásokra van szükség. A kidolgozás alatt álló reformintézkedések, amelyek természetesen csak eszközei lehetnek a gazdaság jobbításának, feltehetően növelni fogják a vállalatok önállóságát és mozgásterét. Elősegítik a tulajdon- és érdekeltségi viszonyok fejlődését, a szabályozott, valódi piac hatókörének növekedését, továbbá a műszaki fejlődés meggyorsítását, és végeredményben hozzájárulnak a gazdasági fellendülés feltételeinek megteremtéséhez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy csak akkor érhetők el a kultúra, az egészségügy, az oktatás és az életszínvonal fejlesztése érdekében megfogalmazott célok, ha a gazdaságban megtermelt jövedelem jelentős mértékben emelkedik. Ám ez fordítva is igaz. Csakis akkor remélhetjük a magyar gazdaság tartós megújulását, a gazdasági növekedés fel- gyorsulását és kedvező nemzetközi megítélésünk fennmaradását, ha az értékteremtő munkának segítségére siet a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a kultúra minden jóakaratú, tettrekész dolgozója. Csak akkor remélhető, hogy fokozódó erőfeszítéseinket siker koronázza, ha minden területen növekszik a tudásnak, a megszerzett és hasznosított szakképzettségnek, a valódi fizikai és szellemi teljesítményeknek az anyagi és nem utolsó sorban erkölcsi, társadalmi megbecsülése. Az ország gazdasági, társadalmi gondjainak csökkentése nem képzelhető el az egyre zavaróbb értéktorzulások kiküszöbölése nélkül, szocialista értékeink fontosságának megerősítése, megvédése, s ahol kell, helyreállítása nélkül. Losonczi Pál kitüntetéseket adott át a hazai állatorvostudomány jeles képviselőinek. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta, dr. Kovács Ferenc akadémikusnak, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának; az Április Negyediké Érdemrendet kapta dr. Horváth György egyetemi tanár, az egyetemi pártszervezet titkára; a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki dr. Lami Gyula egyetemi tanárt, rektorhelyettest. A jubileumi ünnepség alkalmából hazai és külföldi tiszteletbeli doktorok avatására került sor. Dr. Kovács Ferenc rektor Vlagyimir Siskovot, a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Akadémia állatorvostudományi osztályának elnökét, Lester Crawford-ot, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma élelmiszerellenőrző szolgálatának helyettes vezetőjét, Eberhardt Grunnertet, a Hannoveri Állatorvosi Főiskola rektorát és Zlatihor Petrovicsot, a Belgrádi Állatorvosi Főiskola Parazitológiai Intézetének nyugalmazott professzorát, illetve Horn Artúrt, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott tanárát, Szentágothai Jánost, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem volt intézeti igazgatóját és Szent-lványi Tamást, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárát fogadta díszdoktorrá. A bicentenárium alkalmából szerdán az Állatorvostudományi Egyetemen tudományos ülésszak kezdődik. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet küldöttséget a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28-29-én, Berlinben sorra kerülő ülésén - közölte keddi tájékoztatóján Jurij Gre- mitszkih, a szovjet külügyminisztérium információs főosztálya vezetőjének első helyettese. A tanácskozáson várhatóan áttekintik a világon kialakult helyzetet, így az európai feszültség csökkentésének, a helsinki folyamat továbbvitelének kérdéseit, a nukleáris leszerelési intézkedéseket és a külpolitikai együttműködés további erősítésének módjait - mondotta. BUDAPEST - Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára kedden Szófiába utazott, ahol részt vesz a Dimitrovi Komszomol XV. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. BUKAREST - A hivatalos baráti látogatáson Bukarestben tartózkodó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden délelőtt a román államtanács székházában folytatta hivatalos tárgyalásait Nico- lae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági elnökkel. Ezután az SZKP KB főtitkára a román vezető társaságában felkereste a bukaresti „Augusztus 23.” fémipari kombinátot. PRÁGA - Branko Mikulics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke kedden Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök meghívására kétnapos, hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett. A jugoszláv miniszterelnök prágai tárgyalásain főleg a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről lesz szó. WASHINGTON - Egy New York-i esküdtbíróság felmentette Raymond Dono- vant, Reagan volt munkaügyi miniszterét az ellene emelt korrupciós és csalási vádak alól. Donovan két és fél évvel ezelőtt azért kényszerült lemondásra, mert New Yorkban hivatalosan is vád alá helyezték. Reagan elnök haladéktalanul kijelentette, hogy mindig is bízott volt minisztere ártatlanságában. Donovan ennek ellenére közölte: nem szándékozik visszatérni a politikai életbe. Rapacki nyomdokain Baráti találkozó Varsó ismét kezdeményez „Első pillantásra nem tartalmaz érdemlegesen új elemeket.” Ha Washington egy szocialista kezdeményezésre ezt mondja, a világ általában tudja, hogy figyelemreméltó dologról van szó, amely kellemetlenül érinti a Pentagont, vagy a Fehér Házat, vagy mindkettőt. Ez volt a helyzet azzal a négypontos tervvel, amelyet Wojciech. Jaruzelski május 8-án terjesztett elő, nem várva be az ugyancsak lengyel Rapacki-terv közelgő 30. évfordulóját, de még a Varsói Szerződés május végén esedékes berlini csúcsértekezletét sem. „Az európai politika eredeti dokumentummal gazdagodott” - írta a moszkvai Pravda. A Rudé Právo „a politikai realizmus megnyilvánulásának” nevezte a lengyel államfő által ismertetett elgondolást, amely egy „megnövelt biztonságú övezet” létrehozását célozza meg Európa közepén. Adam Rapacki lengyel külügyminiszter, amikor 1957. október 2-án az ENSZ- ben előterjesztette a nevével fémjelzett tervet, ebben egy közép-európai atomfegyvermentes övezetet javasolt. Ha a két német állam hozzájárul, a maga területén az atomfegyver gyártásának és raktározásának a betiltásához, akkor a Lengyel Népköztársaság hajlandó egyidejűleg ugyanilyen tilalmat életbe léptetni a maga területén - jelentette be Rapacki, akinek elgondolásához előbb Csehszlovákia, majd az NDK külügyminisztere is csatlakozott. Bonn azonban nem mutatott hajlandóságot. A lengyel kormány 1958. február 14-i emlékiratában olyan értelemben bővítette a Rapacki-tervet, hogy az NSZK, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia területén és területe ellen sem volna szabad atom- és rakétafegyvert alkalmazni, az övezetben nem lehetnének rakétaindító berendezések, s végül hatékony ellenőrzéssel kellene biztosítani a terv végrehajtását. A Gomulka-terv - ezt a LEMP KB első titkára 1964. február 29-én terjesztette elő - az atom- és hidrogénfegyverek „befagyasztását" irányozta elő a négy országból álló övezetben, ma is figyelemreméltó ellenőrzési móddal összekötve, amelyet mind a nukleáris üzemekben, mind a szárazföldi, vízi és légi belépőpontokon paritásos VSZ-NATO vegyes bizottságok gyakoroltak volna. A Gomul- ka-terv, jóllehet nem szólt az atomfegyverek csökkentéséről, elfogadhatatlan volt a NATO számára. A Jaruzelski-terv már kilenc államot, öt NATO-országot (NSZK, Belgium, Hollandia, Dánia és Luxemburg) és négy VSZ- országot (NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország) vesz tekintetbe. Ily módon Dániával és Magyarországgal kibővül az a közép-európai övezet, amelyről Bécsben a szárazföldi és a légierők csökkentése vonatkozásában tárgyalnak. A dán tengerszorosoktól a magyar rónákig, a Rajnától s Búgig terjedő, mintegy 1200 kilométer széles övezetben mindenekelőtt hadműveleti-harcászati atomfegyverek bizonyos kategóriáit kellene csökkenteni. Erről tárgyalásokon kellene megegyezni, akárcsak a Jaruzelski-terv második pontjáról, amely a hagyományos fegyverek bizonyos fajtáinak fokozatos kivonását és csökkentését célozza, különös tekintettel azokra a nagy pusztítóerejű és nagy találati pontosságú fegyverekre, amelyek meglepetésszerű támadás esetén meghatározó fölényt biztosítanának a támadó számára. Az új szocialista katonapolitikai gondolkodásnak és a nemzetközi békemozgalom követeléseinek leginkább akkor megy elébe a Jaruzelski-terv, amikor a katonai doktrínák olyan jellegű megváltoztatását szorgalmazza, hogy azokat a másik fél is kizárólag védelmi jellegűek- nek ismerhesse el. A „megnövelt biztonságú övezetben” végül a stockholmiaknál messzebbre menő biztonság- és bizalomerősítő intézkedéseket kellene foganasítani, beleértve a hatékony nemzeti és nemzetközi ellenőrzést, amelyben jelentős súlyt kapna a helyszíni felügyelet. A Jaruzelski-terv első pillantásra is érdemleges'új elemeket tartalmaz, amellett, hogy visz- szaköszönnek belőle az elmúlt évtizedek nagy fegyverzetkorlátozási témái. Itt van mindjárt a „disengagement”, vagyis a NATO és a Varsói Szerződés katonai potenciáljának szétválasztása, hogy a háború véletlenül ne robbanhasson ki. Itt van a váratlan támadás „hagyományos” eszköztárának leépítése olyan fegyverek kiiktatásával, amelyek hatásúkban ma már alig különböznek a nukleáris fegyverektől. Vagy itt van a „nem offenzív hadászat” diktrinális rögzítésének követelése, amely a tömbközi tárgyalási témák közül is a legdivatosabbak közé tartozik. Az új lengyel regionális komplex terv ismét tanúsítja, hogy az európai katonai emyhülés gondolata Varsó külpolitikájának állandó tényezője. A terv jól kiegyensúlyozott, rugalmas, nem igényel új tárgyalófórumot, a bécsi utótalálkozó keretében is megvitatható. A katonai konfrontáció csökkentésével, e konfrontáció lélektani és fizikai eszköztárának lebontásával komoly tényezője lehet az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak. A lengyel kormány - amint ez éppen Bécsben elhangzott - várja minden érdekelt fél véleményét, indítványait. Kivéve természetesen azokét, akik Európában csak atomstratégiai hídfőt és rakétaugródeszkát látnak. PIRITYI SÁNDOR Tegnap az MSZMP Tamási Városi Bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság helyi szervezetének rendezésében magyar-szovjet baráti találkozót tartottak Tamásiban. A program délután a Vegyépszer gyáregységében üzemlátogatással kezdődött. Itt Horváth István igazgató adott tájékoztatót a meghívott vendégeknek, Jurij Alekszejevics Aki- novnak, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza főelőadójának, valamint Dimitrij Viktorovics Pazukovnak, a leningrádi villamosmérnöki egyetem professzorának. Ezek után a művelődési központban barátsági gyűlésre került sor, melyen az SZKP belpolitikájának aktuális kérdéseiről előadást tartott Alekszejevics Akinov. A Tszker is kiváló A Tszker Területi Központjában is megtartották az 1986. évi gazdálkodás eredményeit összegző termelési tanácskozást. Boldis István igazgató beszámolójában elmondta, hogy a vállalat egymil- liárd forintos forgalmat bonyolított le az elmúlt esztendőben, a nyereség megközelíti a 17 millió forintot. Ezzel az eredménnyel elnyerték a Kiváló Területi Központ címet, amelynek igazolásául elismerő oklevelet adott át Mónus István, a területi bizottság elnöke. A tanácskozáson jelen volt Kovács József, a Medosz megyei bizottságának titkára.
