Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
MA Munkaidő1987. május 27. SZERDA kihasználás XXXVII. évfolyam, (5. oldal) 123. szám ÁRA: 1,80 Ft BHaHBHBBHRBaBHHSBBaBNBHHBBEHBHHHEBBBnBBUgBHaBUHBaBHHBHHnHBHH Bérek és leépítések ,|------------ mire éveken át nem - vagy csak alig - volt példa, arról most egyre-másra érkeznek a hírek: ez, az és amaz a vállalat is vagy már csök- kentette, vagy csökkenteni tervezi munkavállalóinak számát. Voltak ez MJk ügyben már parázs sajtóviták, voltak nem éppen a jelenséget üdvözlő " » hivatalos megnyilatkozások, vagy éppenséggel aggodalmaskodó ki_______ jelentések, és vannak változatlanul a remények: talán végre megindul a z egyes munkahelyeken egészségtelenül nagyra duzzadt létszám csökkentése, de legalábbis belső átcsoportosítása. S változatlan a remény - no meg az emiatti aggodalmaskodás - az ügyben is, hogy tán végre a nagy nehezen racionalizálódó munkaerő-gazdálkodás az olyannyira áhított szerkezetátalakítási törekvéseinket is szolgálja. Nem szolgálja. Legalábbis olyan mértékben nem, mint amennyire szeretnénk. E létszámmozgatásoknak - fogalmazzunk magyarul: csökkentéseknek, elbocsátásoknak - nem annyira a szerkezetátalakítás a vezérlő elve, hanem inkább a bérezési gyakorlat diktálta megfontolások. Mostanság éppen olyan keresetszabályozási előírások érvényesülnek, amelyek értelmében érdemes a létszámot csökkenteni, mert ily módon, minden különösebb teljesitménynövekmény nélkül is növelhetők a bérek. Hogy miért? S egyáltalán: hogy miként képzelhető el a teljesítménynövekmény elmaradása, ha egyszer ugyanazon a munkahelyen mától kezdve kevesebben dolgoznak? Egyszerűen csak úgy - illetve azért -, mert nálunk változatlanul jól ismert gyakorlat az a bizonyos és sokat emlegetett kapun belüli munkanélküliség. És e kifejezés jelentéstartalmát tessék szó szerint venni. Vállalataink nagy többségétől, szépen, lassanként tucatjával bocsáthatók el olyan emberek, akik egyszerűen nem hiányoznak. Vagy tucatjával nem pótlandók olyan nyugállományba kerülők, akik szintén csak nem pótlandók. Ugyanis nem volt érdemleges munkájuk, s igazából évek óta nem volt rájuk szükség. Ha most mennek - így vagy úgy - senki nem hiá- nyolja őket. No de akkor miért vannak ott? Miért volt a munkakönyves munkahelyük? Sok oka van ennek, s e rövid jegyzetben a kialakult helyzet aprólékos elemzésére sem vállalkozhatunk, így aztán legyen elég csak annyi, hogy a munkáltatók, nem minden és nem éppen szelíd kényszer nélkül, vállalták, mert vállalniuk kellett a teljes foglalkoztatás államilag - no és persze politikailag is - rájuk testált tennivalóit. (Ez például odáig ment, hogy ma is vannak egyes megyék, és ott egyes üzemek, amelyek hozzájuk abszolút nem tartozó embereket is foglalkoztatnak - papíron - és fizetnek a valóságban. Olyan embereket, akik formailag ugyan X vállalat alkalmazottai, a valóságban azonban például az anyagilag jóval szűkösebben eleresztett helyi tanácsok vállalatainál dolgoznak.) Aztán volt ugye ez a bizonyos kvázi „bérstop”, amely alól április elsejével fölszabadultak a vállalatok. Többségüknél rögvest emelni kezdték az alapbéreket, már csak azért is, hogy valamennyire ellensúlyozzák az áprilisi - és meglehetősen drasztikus - fogyasztói áremeléseket. Igaz: a kasszát, a jelek szerint nem ürítik ki, de egyelőre nincs sok foganatja az egész évi teljesítményekben való gondolkodásra intő második - és hagyományos módon, agitációsan bizony nagyon rosszul hangszerelt - kormányajánlásnak; mint ahogy úgyszólván nyoma sincs a ' teljesítményekhez kötött differenciálásnak sem. Mondom: a kasszát csak kevesen ürítik a fenékig, de a többség sem tartalékol - egy megfontolt, s legalább az év végéig érvényes bérpolitikai elképzelés szerint - éppen a teljesítményarányos béremelésre. A szakemberek pillanatnyilag úgy vélik, hogy a május végéig várható - jórészt az áremelések által indukált - bérkiáramlás júniustól megtorpan, s az- tán egy hármas út kereszteződéséhez érkeznek a vállalatok. Ha növelhetik a hozzáadott értéket - vagyis a tulajdonképpeni teljesítményt -, akkor persze emelhetik a béreket is. Ha nem növekszik a teljesítmény, de különböző megfontolások miatt mégis emelendő a bér, akkor ott - a manapság egyre kedveltebb - létszámcsökkentés lehetősége, hogy legalább a kulcsemberek kapjanak a teljesítményeiknek megfelelő bért. S ha egyik módszer sem megy, akkor marad az adózott béremelés lehetősége, ha egyáltalán van annyi pénz a kasszában, hogy az adó fizethető. S mert ez a harmadik út csak nehezen járható, a nyereség növelése pedig időbe telik, a legkézenfekvőbb megoldásnak a hirtelen történt létszámcsökkentés látszik. Igaz, ilyen indítékokból végrehajtva nem sokra visz. Néhány embernek, s nyilván a leggyengébbeknek felmondanak - velük ugyan mások mit kezdjenek? - s maradnak a többiek, estleg a reménytelenül gazdaságtalan műhelyekben, részlegekben, gyáregységekben. Sokkal messzebbre vinne, ha e veszteséges üzemrészeket felszámolnák, ha nemcsak a leggyengébbeket, de a leghasznavehetőbb embereket is mozdulásra késztetnék, valóban hasznosítható munkaerőforrást teremtve a gazdaságosan dolgozó, de munkaerőhiánnyal bajlódó területek számára. sak hát ehhez az is kellene, hogy végre a vállalatokon belül is következetesen érvényesüljön a teljesítményelvű gazdálkodás, és a teljesítményekhez igazodó bérezés. És ezt ne csak munkáltatókon - pontosabban: ne csak a vállalatok és szövetkezetek vezetőin - kérjük számon. Ök kénytelenek engedni a bármi áron történő béremeléssel kapcsolatos társadalmi nyomásnak akkor, amikor a szakemberek remélik, hogy az idei bérterven belül maradunk, de nem garantálják, hogy az idei árterven is belül maradunk. VÉRTES CSABA Grósz Károly látogatása a néphadseregben Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter kíséretében kedden látogatást tett a Magyar Néphadsereg hátországvédelmi alakulatainál. Darányi Miklós vezérőrnagy, a hátországvédelmi alakulatok parancsnoka tájékoztatást adott a katonai szervezet feladatairól, tevékenységéről. A PB tagja ezután megtekintette a metró újpesti szakaszának építkezését, a káposztásmegyeri lakótelep kivitelezési munkálatait, s találkozott a beruházásokon dolgozó katonákkal. A program befejezéseként a Budapesti Pártbizottság első titkára a Magyar Néphadsereg Dunai Flottilláját látogatta meg, ahol egyebek között korszerű aknamentesítő hajókat tekintett meg. Az Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ünnepsége Kedden, az Építők Rózsa Ferenc székházában rendezték meg a 200 éves Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ünnepségét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pál Lénárd, akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, Medve László egészségügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Juan Figueroa, az Állatorvos Világszövetség elnöke. Az ünnepségre 24 országból mintegy 160 vendég érkezett. A jubileumi ünnepséget dr. Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rektora nyitotta meg. Megemlékezett az oktatási intézmény alapítójáról, Tolnay Sándorról és tudós munkatársairól, akik nagy képességgel és tehetséggel rakták le a Nicaraguái küldöttség látogatása Magyarországon A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására május 18. és 26. között látogatást tett hazánkban a Nicaraguái Sandinista Védelmi Bizottságok küldöttsége, élén Leticia Herrera főtitkárral (országos koordinátor), az Államtanács első elnökhelyettesével. A nicara- guai küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. A küldöttség találkozott Borbély Sándorral, a Munkásőrség országos parancsnokával, Duschek Lajosnéval, a MNOT elnökével, továbbá a Magyar Szolidaritási Bizottság vezetőivel. magyar állategészségügy szellemi alapjait. Az intézmény fellendülésének ideje az elmúlt század végére esett. Olyan tanárok vitték sikerre a tudomány ügyét, mint például Hutyra Ferenc és Marek József, akiknek állatorvostudományi tankönyve évtizedeken át forrásmunka volt, nemcsak nálunk, hanem külföldön is. A rektor tisztelettel adózott azok emlékének, akik az oktatás mellett európai rangra emelték az állategészségügyi kutatást; Aujeszky Aladár és Marek József fertőző állatbetegségek kórokozóit ismerték fel. A rektor szólt az állategészégügynek a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésében betöltött szerepéről, hangsúlyozva: a nagyüzemi állattartás számos módszerét állatorvosok alapozták meg és alkalmazták, megelőzve több esetben is a nemzetközi gyakorlatot. Sikeres tevékenységüknek előfeltétele volt az egyeKedden a beruházási javak szakvásárán folytatódott a szakmai rendezvények sorozata. Ezúttal ipari napot tartottak. Az Ipari Minisztérium meghívására már a kora reggeli órákban mintegy ötszáz vállalatvezető népesítette be a kiállítói standokat és Kapolyi László ipari miniszter vezetésével együttesen tekintették meg a járműipari, a műanyagipari kiállítást, a műszergyártók és a szerszámgépipari vállalatok bemutatóit. A Magyar Tudományos Akadémia és az OMFB kiállításán tanulmányozták azokat a kutatásfejlesztési programokat, amelyek kapcsolódnak az ipari szerkezetátalakítási törekvésekhez. A tavaszi vásárt felkereste Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes, aki ipari vezetők és a Hungexpo vezetőinek társatem bővítése, korszerűsítése; ennek eredményeként a több mint 100 éves falak között az ezredfordulón is modernnek számító, az igényeket kielégítő körülmények között munkálkodhatnak az oktatók, a kutatók és az egyetemi diákság. Losonczi Pál köszöntője A megnyitó után Losonczi Pál mondott. ünnepi köszöntőt. Szólt arról, hogy az intézmény fejlődésének az egykori állat- gyógyászati tanszéktől a mai önálló egyetemig vezetett pályája jól érzékelteti annak a tudománynak és az ügynek a fontosságát, amelyet művel és szolgál. Azért tudott és tud maradandót és értékállót alkotni, mert a hazai állatorvosképzést és állategészségügyet mindig az (Folytatás a 2. oldalon.) ságában körsétát tett a vásárvárosban. Több hazai és külföldi kiállító tartott sajtótájékoztatót, szakmai ismertetőt, köztük olyan cégek is, amelyek vegyes vállalati formában a közelmúltban kezdték meg tevékenységüket. A Tungsram Rt. képviselője arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a BNV-n bemutatott új fénycsőgyártó sorokból egyiptomi cégek is vásároltak, és tárgyalnak indiai exportról. Nagy sikere van az alapvetően sebészeti célokat szolgáló, saját fejlesztésű lézernek, amely alkalmas a legérzékenyebb műtéti beavatkozásoknál is vérzés nélküli vágásra. Öt ilyen lézer már működik a hazai kórházakban, de szállítottak szovjet és jugoszláv egészségügyi intézményekbe is, és szó van NSZK-beli kivitelről. Ipari nap a BNV-n GMV-fejlesztés Uszályrakodó mintatelep épül Fadd-Domboriban A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat házilagos kivitelezésében készül vízi rakodója jó szolgálatot tett eddig. A berendezéssel évente átlagosan 80 ezer tonna szemes terményt juttattak az uszályok gyomrába. De volt egy hátrány is, az, hogy csak meghatározott vizszint mellett lehetett elvégezni ezt a műveletet. A vállalat szakemberei bíznak a vízi szállítás jövőjében, s a közeljövőben pedig növelik az így szállított áruk mennyiségét. Ezért úgy döntöttek, hogy Fadd-Domboriban a rakodótelepet fejlesztik. Tizenkétmillió forintos beruházással új uszályrakodót, úgynevezett vízi szállítási mintarendszer építését kezdték meg a napokban. A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet tervei alapján a kivitelezésre az Alsó-duna- menti Vízügyi Igazgatóság vállalkozott. Az országban egyedülálló, korszerű berendezéssel automatikusan távvezérelhető a rakodás és bármilyen vízállás mellett is elvégezhető. A gabona egyenletes terítése is biztosított. A munkákkal párhuzamosan a Paksi Állami Gazdaság vízi rakodótelepét is bővítik. Azért, hogy az építkezés ideje alatt zavartalanul bonyolíthassa le a Tolna Megyei GMV az uszályok töltését. A kiszolgált szerkezet utoljára tölti meg az uszályt
