Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

2 “tfÉPÜJSÁG 1987. április 9. PANORÁMA Magyar-szlovák gazdasági tárgyalások Maróthy Lászlónak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhir vatal elnökének meghívására április 5. és 8. között munkalátogatáson hazánkban tartózkodott Pavol Bahyl, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormányának el­nökhelyettese, a szlovák tervbizottság el­nöke. A tervező szervek kölcsönösen tájé­koztatták egymást a Magyar Népköztár­saság és a Szlovák Szocialista Köztársa­ság népgazdaságának fejlődéséről. A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megállapították, hogy az együttműködés alapvetően a magyar és a csehszlovák párt-és állami vezetés tárgyalásain elfogadott irányel­vekkel összhangban fejlődik. Egyetértettek abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a mű­szaki-tudományos és a termelési együtt­működés összekapcsolására, a fejlesz­tési és a beruházási elképzelések össze­hangolására, a meglévő kapacitások op­timális kihasználására. Pavol Bahyl szerdán elutazott Buda­pestről. PRÁGA - A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívásá­ra április 9-én, csütörtökön hivatalos ba­ráti látogatásra a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságba érkezik Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. BUDAPEST - Dr. Paskai László esz­tergomi érsek szerdán a Parlamentben Trautmann Rezső, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes elnöke előtt esküt tett az Alkotmányra. Az eskütétel­nél jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Cserháti József püspök, a Magyar Katoli­kus Püspöki kar titkára. PÁRIZS - A francia nemzetgyűlés szerdára virradóra 294 szavazattal 282 ellenében bizalmat szavazott Jacques Chirac miniszterelnök kormányának. A bizalmi kérdést egyébként maga Chirac vetette fel, miután kedden egyórás kor­mánynyilatkozatban vázolta a jobboldali kabinet előtt álló feladatokat. A miniszter- elnök a szavazást indokolva arra hivatko­zott, hogy így „a többség ünnepélyes ak­tussal erősítheti meg egyetértését a kor­mány céljaival”. PEKING - Szerdán befejeződött Pe- kingben a kínai Népi Politikai Tanácsko­zó Testület (Népfront) Országos Bizott­ságának ülésszaka. A kínai Népfront ve­zető testületé politikai határozatában fel­hívással fordul a Népfront minden helyi szervezetéhez és tagjához: jó munkával segítsék elő azoknak a gazdasági és po­litikai feladatoknak a valóraváltását, amelyeket Csao Ce-jang miniszterelnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának megbízott főtitkára jelölt meg. E feladatok között szerepel a gazdasági re­form és a külvilág felé nyitás politikájának folytatása és a következetes harc a bur- zsoá liberalizmus irányzata ellen. ANKARA Törökország EGK-hoz való jövőbeni csatlakozási kérelme áll Hans ván den Broek holland külügyminiszter ankarai megbeszéléseinek középpontjá­ban. A török kollégájával, Vahit Halefog- luval tartott szerdai találkozón a holland külügyminiszter úgy vélekedett, hogy még mély a szakadék Törökország és az EGK tagállamainak gazdaságai között. A miniszterek a kétoldalú kapcsolatokat ki­tűnőnek minősítették. A pápa Argentínában II. János Pál pápa kedden, argentínai látogatásának második napján három vi­déki várost keresett fel. A pápa először a új fővárostól 700 kilo­méterre délre fekvő Bahia Blancába, az ország legtermékenyebb tájának köz­pontjába, majd a 200 kilométerre dé­lebbre fekvő patagóniai Viedma kisvá­rosba látogatott el. A Buenos Aires-i kor­mány Viedmát jelölte ki az ország főváro­sául. II. János Pál szentbeszédében szót emelt a már csak néhány ezret számláló, a társadalom peremére szorult patagó­niai mapuche indiánok jogai érdekében. II. János Pál ezután a fővárostól ezer kilométerre nyugatra, az Andok lábánál fekvő Mendozát kereste fel. Közel 200 ezres tömeg előtt elhangzott szentbeszé­dében a pápa - láto­gatása során először - állást foglalt a válás ellen. Argentína a vi­lág azon néhány or­szágának egyike, ahol a polgári válást nem engedélyezik. A képviselőház tavaly augusztusban nagy többséggel már meg­szavazta a válást en­gedélyező törvény tervezetét, ám a sze­nátus a pápa látoga­tása utáni időre ha­lasztotta ezzel kap­csolatos döntését. A 90 százalékban ró­mai katolikus argen­tinok mintegy 75 szá­zaléka támogatja a felmérések szerint a válás törvényesítését. Makao — és azután? Hát, az már bizonyos, hogy a sze­rencsejáték jövőjét nem fenyegeti veszély - jegyzi meg az optimista makaói polgár. Mire a pesszimista imigyen válaszol: mernél rá fogadni? A rövidke párbeszédet illusztráló ka­rikatúra természetesen egy hong­kongi lapban látott napvilágot. Két nappal azelőtt, hogy Pekingben a kí­nai és a portugál kormány megbízot­tai kézjegyükkel látták el azt a közös nyilatkozatot, amely véget vet a 15,5 négyzetkilométer területű Makaó- félszigeten és a hozzá tartozó két kis szigeten Portugália 440 éves ural­mának - pontosabban jelenlétének - és meghatározza Makao alig fél- milliónyi lakosának sorsát. Mindösz- sze tíz hónapra volt szükség ahhoz, hogy a hatalmas Kína és a kicsiny - de egykor gyarmatosító nagyhata­lom - képviselői kellemesen udva­rias és harmonikus légkörben meg­tartott négy tárgyalási fordulón a kér­désben megállapodjanak. Ha az ember figyelmesen elolvas­sa a kínai-portugál közös nyilatkozat és az azt kiegészítő két melléklet és a két memorandum szövegét, az a ha­tározott benyomása támad: Makao kínai és portugál polgárainak életkö­rülményeiben nem okoz valami nagy változást az, hogy a félsziget és törté­nelmi hangulatú kisvárosa felett 1999. december 20-án helyreáll majd Kína állami szuverenitása. Ün­nepélyesen felvonják a Kínai Nép- köztársaság ötcsillagos vörös zász­laját, amely mellett azonban további ötven éven át loboghat a parányi Ma­kao saját zászlaja. Kína ugyanis elkötelezte magát a megállapodásban arra, hogy fél év­századon át nem nyúl hozzá Makaón a kapitalista társadalmi és gazdasági berendezkedéshez. A külügyek és a honvédelem kivételével gyakorlati­lag teljes autonómiát biztosit a félszi­get számára. Makaót Kína „különle­ges közigazgatási területének” nyil­vánítják, amelynek saját törvényho­zása, kormánya, rendőrsége és ter­mészetesen igazságszolgáltatási rendszere lesz. A kínai központi kormány közvet­len hatáskörébe tartozó Makao teljes gazdasági és pénzügyi önállóságot élvezhet, megmarad szabadkikötő­nek, á turista forgalomból, a szeren­csejátékokból és a zömében közve­títő kereskedelemből származó be­vételét sem kell megosztania Kínával és adót sem kell fizetnie a Kínai Nép- köztársaságnak. A közös nyilatkozat és annak ki­egészítő mellékletei azt is kimondják, hogy a makaói kínai és portugál la­kosok törvényekben rögzített sze­mélyi és szabadságjogai sérthetetle­nek, ideértve a vallásszabadságot és a gyülekezési, társulási, illetve a sztrájkjogot is. Kína nem nyúl a magántulajdon­hoz és meghagyja Makaónak azt a jogot is, hogy gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat tarthasson fenn külföldi országokkal és nemzet­közi szervezetekkel. Makaónak saját alkotmánya - a közös nyilatkozat megfogalmazása szerint alaptörvé­nye - lesz. * Igaz, hogy a makaói kormányzat vezetőjét a kínai központi kormány nevezi ki, de a helyi törvényhozás akaratának messzemenő tisztelet­ben tartásával. A tárgyalások kulisszatitkainak is­merői szerint vita folyt arról, hogy mi történjék azokkal a kínai származású makaói lakosokkal, akik elnyerték a portugál állampolgárságot. A megál­lapodás szerint Kína szuverenitásá­nak helyreállítása után is elismeri a kettős állampolgárságot, érvényes­nek tekinti a portugál útleveleket. Az­zal a kikötéssel, hogy ezek az útleve­lek Kínában csak hivatalos útiok­mányként lesznek érvényesek. Ter­mészetesen, az anyaországhoz való visszatérés után minden Makaón élő kínai automatikusan a Kinai Népköz- társaság állampolgárává válik. A megállapodást Pekingben és Hongkongban egyaránt a kinai nyi­tási politika és a Kína által első ízben Hongkong esetében alkalmazott „egy ország két rendszer” formula győzelmeként értékelik. S mindenekelőtt Teng Hsziao- ping, a veterán kínai politikus szemé­lyes diadalaként. Pekingi politikai kö­rökben ugyanis nyílt titok, hogy Teng Hsziao-ping döntő szerepet játszott mind a Hongkongról, mind a Makaó­ról kötött megállapodás tető alá ho­zatalában. A jelenleg 82 éves Teng Hsziao- ping nemrég fejtette ki, szeretne még legalább addig élni, hogy ellátogat­hasson az 1997-ben Kínával újra­egyesülő Hongkongba. Nos, ha egy kicsit még tovább él - mondják Pe­kingben - akkor ellátogathat majd a felszabadult Makaóra is. A közös nyilatkozat parafálásának napján sok ezer kínai éltette Peking­ben a megállapodást. Voltak, akik ki­fejezték azt a reményüket, hogy az pozitív hatással lesz a tajvani kuo- mintangista rezsim vezetőire. A tár­gyalásokon Kína ragaszkodott ah­hoz, hogy a szuverenitás helyreállí­tása még a 2000. esztendő előtt megtörténjék, s ezt sokan azzal ma­gyarázzák: a kínai vezetés szeretné, hogy még ebben az évszázadban sor kerüljön Tajvan „hazatérésére” is. Logikus tehát a kérdés felvetése: Hongkong és Makao ügye sínre ke­rült - és azután? A válasz adott - már csak Tajvan van hátra. ÉLIÁS BÉLA (Peking) Mai kommentárunk Nílus-parti szavazatok A hét elején rendezett egyiptomi parlamenti választások után, amint azt a megfi­gyelők egybehangzóan jósolták, változatlanul megőrizte kényelmes többségét a szadati időkben gyökerező Nemzeti Demokrata Párt, vagyis alapvető változásra nemigen lehet számítani a kairói vezetés politikájában. A „papírforma ” beigazolódása ellenére mégis megkülönböztetett figyelem kísér­te a hétfői szavazást. Ennek kettős oka van. Egyrészt szembeötlő volt az a szándék, amely a népi gyűlés mostani megújítását összekötötte Hoszni Mubarak elnök man­dátumának októberben esedékes, szinte biztosra vehető meghosszabbításával. Mubarak ugyanis nem akarta, hogy az egyre élesebben támadott jogállású, fokozó­dó bírálattal szembekerülő korábbi törvényhozás javasolja majd az ősszel esedé­kes poszt-megújítást, vagyis igyekezett előre kifogni a szelet politikai ellenlábasai­nak vitorláiból. Ebből a szempontból a kormánypárt biztos győzelme és az új parla­ment létrejötte saját sikerét is jelenti. A megélénkült nemzetközi figyelem másik oka a Nílus-parti ország bizonytala­nabbá vált belső helyzete, azok a kérdőjelek, amelyek a most megalakítandó új ka­binet vonalvezetését kísérik. Az elmúlt hónapokban ugyanis kétségtelenül megso­kasodtak a gazdasági és társadalmi gondok, s ebben a helyzetben a szavazás kiírá­sa a politikai bázis bizonyos fokú kiszélesítését, a kormányzati felelősség lazítását is célozta. Nem mintha a parlamentbe most bekerült erők csorbítanák az NDP hatalmi monopóliumát, ám néhány ellenzéki csoport képviselete mégis előse­gítheti a társadalmi reformok bevezetésére irányuló nyomás „törvényes csatornák­ba terelését". Más kérdés, hogy éppen a baloldali pártoknak nem sikerült meghaladni a parlamenti jelenléthez szükséges előírt „küszöböt”, így az ő képvise­lőik csak Mubarak elnök kinevezése révén foglalhatnak helyet a törvényhozás pad­soraiban. Növekvő államadóság, bizonytalan olajárak, az állami ártámogatások leépítése esetén fenyegető'megmozdulások, képlékeny közel-keleti diplomáciai helyzet, a vallási csoportok befolyásának növekedése, nyomasztó arányú népességnöveke­dés - az új kairói kormány előtt sorakozó feladatok aligha irigylésre méltók. Muba­rak elnök mégis bízhat abban, hogy a mostani szavazás után tisztultabb belpolitikai erőviszonyok között, hosszabb távlatra kitekintve irány thatja a Nílus-parti országot. SZEGŐ GÁBOR Megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelmi ellátást a Tolna és Vi­déke Áfész, a hétvégi házas telepen a Zöldért és az egyes szélesedő magánke­reskedelem nyújtja. Nagy gondot okoz az üdülőövezet ellátása, mivel itt az áfész szinte teljesen felszámolta tevékenysé­gét. Csökkent a vendéglátó egységek száma, a korszerűsítések ellenére is a hálózat elavult, korszerűtlen. A megyei tanács vb határozatában le­szögezte, hogy a nagyközségi tanács a komplex vizsgálat megállapításait hasz­nosítva a testületek irányító, ellenőrző te­vékenységét, a hatósági munkát maga­sabb szinten végezze. A megyei tanács vb napirendjén sze­repelt még a megye tűzvédelmi helyzete, a tűzvédelmi szervek tevékenysége Már­ton Pál ezredes, megyei tűzoltóparancs­nok előadásában. A napirendi pont tár­gyalásán részt vett és felszólalt Héra Atti­la tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoka. Ezt követően Priger Jószef, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője számolt be a költségve­tési szerveknél 1986-ban megtartott pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasz­talatairól. A Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Rádió a hazai nemzetisé­giek országos népzenei seregszemléjét. Ezúttal öt helyszínen, Szekszárd, Bony- hád, Kiskőrös, Kétegyháza és Bácsal­más művelődési házainak színpadán szólalnak meg a délszláv, a német, a ro­mán, a szlovák anyanyelvű énekesek, hangszerjátékosok, kórusok és a zene­karok. A magyarországi nemzetiségek több­sége ma is falun él. Kultúrájuk éppen e hagyományosnak mondható életkörül­mények között alakultak ki és fejlődtek tovább. Évszázadok óta kölcsönösen termékeny kapcsolatban vannak egy­mással és a magyar népzenével is. Az együttélés során gazdagodtak, de sajá­tosan megőriztek olyan vonásokat is, amelyeket máshol nem lehet már fellelni, amelyek eltűnőben vannak. Éppen ezért a fesztivál törekvése ket­tős: Egyrészt szeretné bemutatni a nagy- közönség előtt azt a régi örökséget, amit eddig féltve megőriztek és átmentettek századokon keresztül, s szinte változat­lan formában megmaradtak. Másrészt pedig azt is, ami az együttélés során ki­alakult. A féltve őrzött kulturális értékek nyilvá­nosság elé tárása nemcsak kellemes szórakozást ígért a közönségnek, hanem egyben hagyományápolást is. Hiszen egyben nő e közösségek önismerete. A hazai fellépők mellett Jugoszláviából, NSZK-ból, Csehszlovákiából és Romá­niából is érkeznek vendégegyüttesek. A televíziófelvétellel egybekötött meg­nyitót, április tizedikén 19 órai kezdettel a Babits Mihály Megyei és Városi Művelő­dési Központ színháztermében rendezik meg. A pápa Viedma városban Az új technika: a video, a számítógép „berobbant” a diákok életébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom