Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
1987. április 4. Képújság 9 Bulgária Újra „felfedezték” a bivalyt Az utóbbi évtizedekben világszerte növekedik á bivalytenyésztés. Jelenleg 64 országban 130 millió a bivalyok száma. Miért ez a fokozódó érdeklődés? Közismert, hogy a bivalytej zsírtartalma két, két és félszerese a tehéntejnek. Fehérebb és sűrűbb annál, kevesebb a víz- és több a szárazanyag-tartalma, több benne a protein, laktoz (tej, cukor) és a vitamin. A bivalyhús gazdagabb foszforban és vasban, minta marhahús. Jobban konzerválható, tovább megőrzi tápértékét. Mindemellett a bivaly viszonylag igénytelen állat, jól alkalmazkodik a természeti viszonyokhoz és el- lenállóbb a betegségekkel szemben. Minthogy igavonásra ma már nem használják, Bulgáriában tej- és hústermelés céljából tenyésztik. Hogy teljesítőképességét növeljék, elhatározták, hogy a hazai fajtákat a közismerten jól tejelő indiai Murra-fajtával keresztezik. 1962-ben 32 tenyészállatot importáltak Indiából. Két évtized alatt sikerült egy új fajtát, a bolgár Murra-bivalyt előállítani. A bolgár Murra átlagosan évi kétezer liter 7,5 százalékos zsírtartalmú tejet ad. Ez a 3,6 százalékos tehéntejhez viszonyítva, 4000 liternek felel meg. Az „országos csúcsot” a Gabrovo megyei Ja- vorec tenyészete tartja: a 305 napos te- jelési időszakban tehenenként 5348 liter tej a hozama. Az új fajta megdöntötte azt a feltevést, hogy a bivalyt nem lehet iparszerűen tenyészteni. Ma valamennyi bolgár bivalytelep korszerű technikával rendelkezik, mint például a gépi fejés, a borjúk korábbi elválasztása az anyaállattól, szabadban tartás, stb. Kiváló tulajdonságai miatt külföldön is nagy az érdeklődés a bolgár tenyészállatok iránt. A Szovjetunióban a bolgár Murrát kaukázusi bivalyokkal keresztezték. Az eredmény: 30 százalékkal nőtt a tehenenként tejtermelés. Érdeklődnek az Egyesült Államokból és Venezuelából is. A sikerek a sumeni kísérleti telep munkájának köszönhetők. Itt dolgozták ki a bivalytartás genetikai, tenyésztési, takarmányozási és tartási technológiáját. A telep igazgatója, Aleko Aleksziev így beszél erről a munkáról: „A genetikai eredményeket figyelembe véve mesterséges megtermékenyítést alkalmazunk. A tenyésztési időszak megrövidítésére eredményes kísérleteket folytatunk embrió-átültetéssel is. Ez persze még nem általános. Eddig csak egy borjú jött ezzel a módszerrel világra. Most a bolgár mezőgazdasági akadémia szakemberei az Egyesült Államokbeli, floridai egyetemmel együttmükö-, désben közös kísérletekbe kezd Su- menben. Negyven embriót 28 bivalytehénbe ültettünk át, közülük tizenkettőt két-két embrióval termékenyítettek meg. Hogy ez a kísérlet sikerül-e, az persze csak jövőre derül ki. Célunk, egy termelékenyebb bivalyfajta előállítása is, amelynek átlagos tejhozama eléri az évi 2500-3000 litert. Ki tudja, egyszer talán a bivalytej komolyversenytársa lehet a hagyományos tejszállitóknak. És ehhez a mi tudósaink munkája is hozzájárulna”. PLAMEN STOINOV Különleges múzeum az Adria partján Légpárnás autóbusz Leletek a tengerfenékről Aranypénzek garmadája, remekmívű, bár többé-kevésbé a rozsda martalékává vált fegyverek, ékszerek és szerszámok - időről időre világszerte szenzációt kelt a sok évszázada (vagy egyes viking vitorlásoknál akár egy évezrede) elsüllyedt hajók megtalálása és felszínre hozatala.‘S korántsem csupán olyan kivételes esetekben, mint például a Titanic felkutatása és mini-robottengeralatt- járóval való vizsgálata, hanem számtalan más alkalommal, a karibi vizektől a Földközi-tengerig vagy a skandináv partokig. Kevéssé ismert tény, hogy a magyar turisták jóval közelebb, déli szomszédunknál is megtekinthetik egy ilyen, a tenger mélyéről kimentett középkori hajórakomány legbecsesebb darabjait: Biograd közelében, Gnalic szigeténél 26-30 méteres mélységben fedezték fel a körülbelül az 1580-as években, vagyis kerek 400 éve elsüllyedt vízi járművet. A vízjárás, a homok és az iszap rombolása természetesen megtette a magáét - a rakomány jó része szétszóródott, besüppedt, napjainkig mégis vagy négyezer tárgyat sikerült felszínre hozni a hidro-archeológia szakembereinek. Köztük található - ma már persze a biogradi múzeum helyiségeiben - két nagy horgony, és kilenc bronzágyú. A gazdag díszítésű, 3 és fél méter hosszú fegyverek annak idején a leghíresebb velencei ágyúöntök, az Albergetti család öntödéjében készültek. Ám legalább ilyen érdekesek a mindennapi használati tárgyak, szövetek (köztük bontatlan vég selymek), gyertyatartók, üvegholmik, kerámiák, szemüvegek, ollók, csengők és így tovább. A lelet egy része azonosítható. A Magyar Szó beszámolója szerint a gyertyatartók például valószínűig Lübeckben, a cinóber-kék Velencében készült. Alaposan megrakott, élénk kereskedelmi forgalmat lebonyolító hajóról van tehát szó, amely az Adria északi partjaitól a Közel-Kelet felé tartott. Katasztrófájának oka máig sem ismert, lehet, hogy fegyveres támadás, lehet, hogy egy hirtelen vihar miatt nyelték el a habok. A Mari Műszaki Főiskolán (Volga menti terület) olyan terepjáró kétéltű gépjárművet hoztak létre, amely alkalmas arra, hogy embereket szállítson az egyébként járhatatlan területeken. Az új közlekedési eszköz nem gurul vagy úszik, mint ahogy azt általában elképzeljük a kétéltű jármüvekről. A gépjármű alváza alá nagy teljesítményű ventilátorok levegőt fújnak, amelyet egy elasztikus köpenyt tart meg. Ily módon légpárna keletkezik, amely lehetővé teszi, hogy a gépjármű mind a vizen, mind a szárazföldön szabadon mozoghasson. Szovjetunió A szén, a Idegen anyagok beültetése az emberi szervezetbe - ősi tudomány. Kínában, Indiában, Egyiptomban már 5-6 ezer éve nagy biztonsággal pótoltak fogakat, csontokat arannyal, ezüsttel, ónnal vagy azok higanyos keverékeivel. A középkorban nem egy bajvívó lovagnak aranyból, ezüstből, aranyfüsttel befuttatott acélból készült protézist ültettek be az arccsontjába, állkapcsába, sebesült csontrendszerébe. A múlt században megjelent a nikkel bevonatú acélprotézis, s századunk első felének sebészetét forradalmasította a molibdén, a króm, a kobalt, majd a titán és a tantál. Véredény, szívbillentyű, koponyacsont Azonban egyik fém és ötvözet sem hozott akkora változást, mint a szén. Ahogy az a tudományban gyakorta lenni szokott, a legkézenfekvőbb megoldásra hosszú ideig senki sem jött rá. A szénnel, mint csontok, szövetek pótlására szolgáló alkalmas anyaggal csak a hatvanas években kezdtek foglalkozni világszerte a tudósok. Az első szovjet sikerek is ehhez az időszakhoz fűződnek. Ekkoriban állítottak elő a Szovjetunióban első ízben grafitborítású polimert. Az első kísérletek egyértelműen azt mutatták, hogy az így készült polimerből kiformált mesterséges véredények eredményesen gátolják a trombózisok kialakulását. Fizikai-mechanikai tulajdonságaik révén a szénalapú anyagok képesek helyettesíteni a szervezet minden szilárd szövetét. Tartósságban fölülmúlnak minden más csont- és szövetpótlásra alkalmas anyagot, a természetes ★ HORIZOnT^ Vietnam Gombakarrier Vietnamban kedvezőek a feltételek a gombatermesztéshez - trópusi éghajlat, örökzöld növényzet, bőséges mezőgazdasági hulladék, ennek ellenére csak a hatvanas évektől kezdtek komolyabban foglalkozni meghonosításával és a termelés fejlesztésével. A korszerű berendezések és a képzett szakemberek hiánya miatt azonban eleinte gyengék voltak az eredmények. A hetvenes években a gombatermesztés az állami biológiai kutatási programban is helyet kapott, s a Hanoi Egyetemen létrehozták a gombászati szekciót. A fővárosi egyetem irányításával azóta Ho Si Minh városban és számos tartományban létrejöttek á szövetkezeti gombatenyésztö telepek. Ennek eredményeként 1985-ben már mintegy 500 tonna frissgombát takarítottak be a telepeken. így a gomba rövidesen alapvető népélelmezési cikké válhat. Időközben a fővárosban megalapították a Hanoi Gombakutató és Gombatermelő Központot, amely az ország legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Évente 10-15 tonna árut vihet a piacra. A központban foglalkoznak hibridek kitenyésztésével, szapora termesztési eljárások bevezetésével, a gomba exportra történő feldolgozásával és szakemberek képzésével. Az intézet jelenleg 10 gazdaságnak és 300 magántermelőnek nyújt támogatást. Az állami biológiai kutatási program és a FAO segítségével a hanoi intézmény olyan berendezéseket helyezett üzembe, amelyek révén évente 150 tonna étkezési gombát adhatnak az élelmiszergazdaságnak, s 500 ezer palack spórával láthatják el a fővárosi termelőket és a környező tartományok gomba- tenyésztőit. Növénynemesítők Krasznodarba’r Ljudmila Beszpalova, a búzanemesítő osztály tudományos főmunkatársa szemügyre veszi a hajtásokat. A Krasznodari Mezőgazdasági Kutatóintézet tevékenysége a gabonatermelés produktivitásának növelését célozza. A Lenin-dí- jas Pavel Lukjanyenko akadémikus kísérletezte ki az olyan magashozamú őszi búzafajtákat, mint például a Bezosztaja 1., az Avrora, a Kavkaz. Most az őszibúza, az árpa, a kukorica, a zab, a kender, a fűfélék új hibridjeinek nemesítésén munkálkodnak. Az intézet nemesített magjait országszerte sok millió hektáron vetik. A tudósok csupán a legutóbbi három esztendőben 50 gabona- és iparinö- vény-fajtát és hibridet adtak át fajtakísérleti célokra. Az intézetben a növénynemesítési feladatok megoldásával egyidejűleg folyik az intenzív növénytermesztési technológiák, a növényi kártevők és betegségek elleni küzdelem, a talajvédelem módszereinek kimunkálása. gyógyító csodaszer anyagokat is, alig kopnak, s ezért különösen jól hasznosíthatók az ízületek pótlásánál. Mindezt a gyakorlatban igazolták a Központi Traumatológiai és Ortopédiai Intézetben végzett sorozatos operációk. A könnyű, szilárd és tartós szénalapú ízületek jól összeférnek az élő szervezet szöveteivel, utóbbiak benövik a műizületeket, s így lehetővé válik a mozgásszervek teljes helyreállítása. Ugyanilyen hasznosnak bizonyultak a szénből készült szívbillentyűk, amelyeknek az élettartama átlag 25 év, szemben az 5-7 évi használatra alkalmas polimer billentyűkkel. A szivritmusszabályozók szénüvegből előállított elektródái belenőve a szívizomba, 10-12 évig nem változtatják tulajdonságaikat. Az ilyen műtétekkel emberek százainak mentették meg az életét az utóbbi években a Ba- kuljev Szív- és Érsebészeti Intézetben. A statisztikák szerint a közlekedési balesetek 39 százalékában koponyasérülés is történik. A koponyacsont hiányát régebben olyan anyagokkal pótolták, amelyek vastagon hegedtek. A vastag hegedősek nyomták az agyat, s ez gyakran rokkanttá tette az embereket. A szén itt is csodát művelt! A szénalapú „foltozás” ugyanis egyszerűen kizárja az agynyomás eshetőségét, mivelhogy igen vékonyan heged. Ha porózus széntestet használnak, ez valósággal összenő az élő szövetekkel. Ilyen koponyamütéte- ket évek óta végeznek az I. Számú Moszkvai Orvostudományi Intézet agysebészei. Nincs szükség fűzőre Jól hasznosítható a szén a fogászatban és a szájsebészetben is. A Szemasko Sztomatológiai Intézet állkapocs- és szájsebészeti tanszékén szén-foggyö- kérprotéziseket ültetnek be a betegek állkapocscsontjába. Ezek végül is örökös fogak, amelyek mindenféle terhelést kibírnak. A recés, kúp alakú, porózus szén beilleszkedik a csontba és a nyálkahártyán keresztül kiér a szájüregbe. A fog külső része készülhet porcelánból, műanyagból, fémből vagy esetleg akár ezek kombinációjából is. A sérült csigolyákat is szénhab regenerálja, pontosabban habosított szénalapú polimer. Idővel csontpáncél borítja be a mesterséges széncsigolyákat, amelyek magukra veszik a test egész súlyát. Korábban a csigolyák pótlásakor egy évig, esetleg még tovább is fűzőben feküdt a beteg, amíg rendbe jöttek a csigolyák, főként a nyakcsigolyák. A szénhab használatával nincs szükség többé a fűzőkre és rendszerint két héttel a műtét után a beteg elkezdhet lassan, óvatosan mozogni. Ezt a műtétet éppúgy, mint a koponyaoperációkat az I. Számú Moszkvai Orvostudományi Intézetben hajtják végre, ma már sorozatban. A Visnyevszkij Általános Sebészeti Intézet égési sérüléseket gyógyító központjában a gyógyszerekkel átitatott szénszövetkötözés segítségével 65-70 százalékos égéssérültek életét is sikerült már megmenteniük az orvosoknak úgy, hogy egyetlen négyzetcentiméter- nyi bőrt sem ültettek át. Összehasonlításként: eddig szinte lehetetlen volt megmenteni azokat, akiknél a börfelület több mint 30 százaléka szenvedett súlyos károsodást. r Bolgár és amerikai szakemberek embrió-átültetéssel kísérleteznek Jugoszláv tengerpart
