Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! (AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. április 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Fővárosi Tanács elnöke, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Brutyó János és Győri Imre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót;- Maróthy László elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a Központi Bizottság 1986. novemberi határozata végrehajtásának és az első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatairól;- Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nyugdíjrendszer módosításának, az új vállalati és a személyi jövedelemadó-rendszernek az elveiről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy a világpolitikában ugyan változatlanul hatnak a tartós feszültségek, mellettük azonban megerősödtek a kedvező irányú tendenciák, elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatokban. Ezeket a folyamatokat mindenekelőtt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete, a szocialista országok külpolitikai kezdeményezései, megnövedekett nemzetközi aktivitása lendítették mozgásba. O Pártunk és népünk élénk figyelemmel, egyetértéssel követi a Szovjetunióban végbemenő változásokat. Nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ez év januári plénumán a társadalmigazdasági élet átalakítása, a szocialista demokrácia gazdagítása érdekében elhatározott újabb fontos lépéseit. Mindez a XXVII. kongresszuson elfogadott program továbbfejlesztését jelenti, és eredményes gyakorlati megvalósítására irányul. A Szovjetunióban elkezdődött változások a belső fejlődést, a szovjet nép boldogulását szolgálják, s növelik a szocializmus vonzerejét, közös békepolitikánk nemzetközi hitelét és hatékonyságát. Ezeket a változásokat világszerte kedvezően fogadják a haladó erők és mindazon felelősen gondolkodó, józan politikai tényezők, amelyek érdekeltek a béke megőrzésében, a nemzetközi biztonság megszilárdításában, az államok közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok elmélyítésében. A Szovjetunió újabb fegyverzetcsökkentési javaslatai további ösztönzést adhatnak a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlődésének, nagymértékben hozzájárulhatnak kontinensünk atomfegyver-mentesítéséhez, jó irányban befolyásolhatják a nemzetközi viszonyokat. A Központi Bizottság üdvözli és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának törekvéseit, újabb leszerelési kezdeményezéseit, s megelégedéssel állapítja meg, hogy tovább erősödik pártjaink egysége, országaink és népeink barátsága. Sokoldalú együttműködésünk fejlesztését jól szolgálták Lázár György elvtárs moszkvai tárgyalásai Nyikolaj Rizs- kov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, s legutóbb Jegor Ligacsov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának látogatása Magyar- országon, megbeszélései Kádár János elvtárssal, pártunk más vezetőivel, találkozói ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóival. @ Az elmúlt időszakban tovább ápoltuk a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat is. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár János elvtárs budapesti találkozóját Gustáv Husák elvtárssal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A találkozó tanúsította pártjaink, országaink baráti, jószomszédi viszonyát, előmozdította a kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló együttműködésünk továbbfejlesztését. Eredményesen fejlődnek sokrétű, baráti kapcsolataink déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. Ezt jól szolgálta Milanko Renovica elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének magyarországi látogatása és tárgyalásai pártunk főtitkárával. E tanácskozáson is kitűnt, hogy mindkét fél közös törekvése a kapcsolatok továbbfejlesztése, a megfelelő fellépés a béke és biztonság érdekében. Lázár György elvtárs budapesti megbeszélései Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével, berlini tárgyalásai Willi Stoph elvtárssal, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökével, budapesti találkozója Georgi Ata- naszov elvtárssal, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével elősegítették országaink együttműködésének bővítését, az új lehetőségek feltárását, közös feladataink meghatározását és megoldását. Az utóbbi időben eredményesen fejlődtek a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai, bővült együttműködésünk. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy pártunk és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok rendeződtek. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a magyar-román viszony alakulásáról, s egyetértett a magyar vezető szervek állásfoglalásaival. Megerősítette, hogy kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a felmerült problémák rendezése, a jó szomszédi kapcsolatok fejlesztése érdekében. A Központi Bizottság áttekintette a múlt év novemberi határozata végrehajtásának és az idei első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatait. Megállapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és az idei feladatokról szóló novemberi határozatát a közvélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek vezetői fokozott gondot fordítottak a határozatból adódó teendők kidolgozására és abban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termeléskiesés pótlására. ® A Központi Bizottság megerősítette érdekeltségünket a helsinki folyamatok eredményeinek megőrzésében és továbbfejlesztésében. A bécsi utótalálkozón hazánk képviselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány elveinek és ajánlásainak kiegyensúlyozott megvalósítását előmozdító megállapodások szülessenek. A Magyar Népköztársaság lehetőségei szerint a jövőben is hozzájárul az enyhülést szolgáló és a kölcsönös előnyökre épülő két-és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez. A magyar külpolitika az elmúlt időszakban is lépéseket tett a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének érdekében. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez járult hozzá: Kádár János svédországi látogatása, tárgyalása Ingvar Carlsson svéd miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével és más kö.életi személyiségekkel; Beatrix királynőnek, a Holland Királyság uralkodójának, Richard von Weizsáckernek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének, Poul Schlüternek, a Dán Királyság miniszterelnökének magyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tárgyalásai Wilfried Martens belga miniszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi miniszterelnökkel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni találkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések fontosságát, megerősítették a magyar állam és az egyház közötti rendezett viszony folyamatos fenntartását, kapcsolataink továbbépítését a Vatikánnal az eddigi szellemben. O A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt jól szolgálták Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének damaszkuszi megbeszélései Háfez Asszaddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, és Mir Hoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatása. II. O Az év első három hónapjában az ipari termelés ágazatonként egyenlőtlenül, összességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. A mezőgazdaságban az idei hozamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvégezték, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejődést, és növelte a ráfordításokat. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. .A népgazdasági beruházások a negyedév végére megélénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszakának összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig eltelt időszakában a tervezett kereteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal, a tervezettet meghaladva emelkedett. ® A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges fordulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági átalakulás eredményeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden kereső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfeltételek időről időre javultak, és több szempontból nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biztosítja. A nyugdíjasok anyagi-szociális körülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy részük jó körülmények között él, mások segítsígre szorulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társadalmi megítélése ellentmondásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljeskörően megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális biztonságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak elleA Központi Bizottság áttekintette a gazdaság működésének eddigi tapasztalatait, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelemszabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a támogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális megítélését. A vállalati adórendszert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon áttekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költségvetés szerepe a jövedelmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és fogyasztói ártámogatások, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemszabályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem képes megakadályozni az indokolatlan jövedelmi egyenlőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadalmi közteherterületen további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. Ezeknek arra kell irányulniok, hogy elősegítsék a tervezett konvertibilis áruforgalmi egyenleg megteremtését, a termelési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiányának jelentős mérséklését. Az intézkedések a gazdálkodás feltételeinek szigorításával egyidejűleg bővítsék a jövedelmező, jól működő gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit. A Központi Bizottság felhívja a vállalatokat és szövetkezeteket, a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaság- politikai célok elérését, az 1987. évi nép- gazdasági terv fő előirányzatainak teljesítését. nére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a nyugdíjrendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságosabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonságot nyújtson az idős állampolgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munkában eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló kereseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyugdíjrendszer megkívánja annak viszgálatát, hogy hosszabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát, a nyugdíjak értékmegőrzésének intézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni. A nyugdíjkülönbségeket indokolt csökkenteni. Új, önkéntes biztosítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjas életre való egyéni felkészülés lehetőségét. A követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek vezető testületéinek véleményét kikérve ismét a Központi Bizottság elé kell terjeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. viselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést, és megfelelő költségvetési bevételt biztosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társadalmilag elfogadható jövedelemarányok kialakításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazságosabb odaítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A Központi Bizottság figyelembe véve a téma horderejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek széles körét, hogy véleményezzék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabályozás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron következő ülésére be kell terjeszteni.
