Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
4 Képújság 1987. április 25. Új-Zélandra, Japánba, a Közel-Keletre szállítanak Rugalmas piacpolitika a konzervgyárban idén: 50 millió forint beruházásra A japánok 18 százalék cukorfokkal, az arabok 4 százalék sóval fogyasztják az uborkát, más népek, más gasztronómiai kultúrák. Ezekhez a piac diktálta követelményekhez alkalmazkodik a Paksi Konzervgyár, a település hagyományos nagyüzeme. Rugalmas piac- politikájának köszönhetően tőkés relációban 20 országból 30 partnerrel áll kapcsolatban, így eljutnak termékei Angliától, Svédországtól kezdve az USÁ-ba, a Közel-Keletre, Japánba, sőt Új-Zélandra is. Legkeresettebb kon- zervféleség a magozott meggy, a különböző feldolgozású, ízesítésű uborka, a paradicsompüré, a zöldborsó, a dzsemek. Tavaly 24 százalékkal emelkedett, 827 ezer dollárt tett ki a tőkés árbevételük. A szocialista országokba 36,5 tonna, míg belföldre 7000 ezer tonna konzer- vet szállítottak az elmúlt évben. E két szakterületen kisebb mennyiségi növekedéssel számolnak a szakemberek. Érthetően, hiszen az elmúlt két évben jelentősen 10, illetve 15 százalékkal növekedett a termelékenység az üzemben, ami részben a szervezési módosításokra, részben a nagy mennyiségű beruházásokra vezethető vissza. Halaszthatatlanná vált az elöregedett infrastruktúra korszerűsítése, az amortizálódott gépek leváltása, bizonyos területeken a kapacitásbővítés. Különösen az exportra gyártott termékeket előállító új típusú gépek beszerzése jelentett nagy feladatot, amelyek közül csak a legutóbbi beállított sárgarépa- csikót gyártó gépet említjük meg. Mindez két esztendővel ezelőtt 30, tavaly 40 millió forintot tett ki, az idén pedig 50 millió forintot fordítanak a konzervgyárban beruházásokra. A tavalyi 658 millió forint termelési értéket több, mint 13 millió forinttal tervezik túlteljesíteni ebben az évben. A gondokról is szólni kell, folyamatosan csökken a dolgozók létszáma. Az 1100 főből négyszázan a környező kö zségekből járnak be. Az örökölt igen alacsony bérszínvonalat nehéz javítani, annak ellenére, hogy tavaly 8 százalékkal emelkedett, 66 ezer forint volt az átlag. A folyamatos megújulás, a partnerek igényének színvonalas kielégítése jellemzi legjobban a konzervgyár mai üzletpolitikáját, aminek sokszor elébe is mennek. Többek között ilyen céllal nyílt meg a mintaboltjuk, ami egyes termékek tesztelése mellett a reális zöldség-, gyümölcsárak kialakításához, a szélesebb áruválaszték megteremtéséhez is hozzájárul a városban. Dunakömlőd már nem külterület A legnagyobb összetartó erő... Hagyományteremtés, útkeresés, önálló élet Berendezkedtek a „barakkiskolában” A legtöbben ma is „barakkiskolaként" ismerik a lakótelepen lévő, munkásszállásból ideiglenesen átalakított, január elseje óta IV-es iskola nevet viselő intézményt. Az igazgatónő, Bernáth Lajosné szívesen fogad, készségesen beszél az első lépésekről:- Miért vált szükségessé az ideiglenes iskola indítása?- Elviselhetetlen méretűre nőtt a ll-es iskola zsúfoltsága, a 32 tantermes épületben 1600 gyereket kellett elhelyezni. Ez persze fizikailag is lehetetlen. így született meg az elképzelés, hogy az atomerőmű két munkásszállóját erre a célra átalakítják.- Hány gyerek jött át az átmeneti iskolába, nem okozott ez konfliktust a szülők körében?- Pedagógiai szempontok miatt elvetettük azt, hogy körzetenként vegyük át a tanulókat, egész osztályközösségek kerültek át hozzánk. A szülőkkel előzetes elbeszélgetés során közöltük az iskola- váltást. így 345 diák és a tanári kar 90 százaléka a ll-es iskolából került ki.-Félév után önállósodtak gazdaságilag is, úgy is fogalmazhatunk, azóta élnek önálló életet, megkezdődött valamiféle hagyományteremtés? Dunakömlődöt nyolc éve kapcsolták Pakshoz, mégis valami módon megtartotta önállóságát, legalábbis az ott élők felfogásában. Hogy mennyiben változott a helyzetük, a kérdésre Vígh Gyula nyugdíjas a gondokkal válaszol:- Amikor esik az eső, térdig járunk a vízben, az útra is nagyon ráférne a portalanítás. A legnagyobb problémánk a szennyvízelvezetés, magas a talajvíz és rövid idő alatt megtelnek a szikkasztók. Nézzék meg a házam, 18 éves épület, de tönkremegy a nedvesség miatt. Rendezgeti, egy kupacba gyűjti a letörött, gyenge ágakat, száradt növényeket, elégedetten néz végig a portája előtt letisztított részen.- Az elvezető árokból magam hánytam ki 62 évesen a földet, de hiába, ha csak egy valaki nem teszi meg, felesleges volt. De inkább azt mondom, megcsinálnak itt mindent az emberek, arra az új házsornál, a Szabadság utca folytatásában is ezreket fizettek, maguk építették az utat - majd hozzáteszi - a közvilágítást is korszerűsíteni kellene, erre eddig csak egy utcában került sor. Szóba kerül a faluház, aminek építésére családonként ajánlottak fel munkát a kömlódiek, szakmájuk, erejük szerint. „Triumvirátus” közeledik, fiatalok, udvariasak. A két testvér közül Ha- nuszka Zsolt ipari tanuló, öccse, Zoltán technikumban tanul Palánkon, egyszerre mondják, hogy nagy szükség lesz a faluházra, mert a fiataloknak nincs szórakozási lehetősége a faluban. Társuk, Tibai Tamás közbeveti, az ő családjuk 50 órát vállalt az építkezésben, mindenkinek benne lesz a munkája. Ez a legnagyobb összetartó erő a településen. A házigazda, Kovács Ferenc, egy 1976-os évjárattal- Nem mehet el erre senki anélkül, hogy megkínálnánk egy pohár borral. Persze, ha látjuk, hogy érdeklődik a szőlő iránt, elnézelődik a pincesoron - és máris tessékel is beljebb bennünket a hűvös tanyába Kovács Ferenc, aki éppen a szomszédokkal, Wisberger Mátyással és Böndör Jánossal beszélgetett az inkább garázsra emlékeztető épület előtt.- Úgy hallottuk, szeretnék megőrizni itt, az Ősz utcában is a régi hangulatot, úgyhogy csak az ajtót kell lecserélnem, máris illeszkedik a sorba az én tanyám is - magyarázza a házigazda, miközben lefelé haladunk a hirtelen mélyülő pincében. - Több száz évesek lehetnek ezek a pincék, ebből a földből tömték azelőtt a házakat. Most alattunk is húzódik egy másik, behálózzák az egész várost. Elgondolkozhatunk a hallottakon, hiszen Paksot nem mint jellegzetes bortermelő vidéket ismertük, a kiterjedt „föld alatti városról” pedig nemigen tudunk. Azaz, csak akkoriban került szóba, amikor a beszakadások miatt Az oldalt készítette: Takács Zsuzsa és Kapfinger András. közművek hjbásodtak, épületek károsodtak. Idén, a kritikus helyzet megoldására tanulmányterv készült, ami feltárja a település belterülete alatt négy négyzetkilométeres területen húzódó 1800 mély pincét. Ezek harmadrésze életveszélyes állagú, azonnali beavatkozást követel. Megnyugtató megoldás csak központi támogatással születhet, hiszen az előzetes számítások szerint is, ebben az ötéves tervben 85 millió forintot kellene erre fordítani. Nagyrészt hallottak már az elképzelésekről a helyiek, és mint borosgazdák, örülnek a kitüntetett figyelemnek, amit egyelőre kényszer szült. Később azonban idegenforgalmi vonzerőt is jelenthet a szépen helyreállított pincesor, skanzen, ami szintén a tervek között szerepel. Ennek alapját persze azok a gazdák adják, akik folytatják az örökséget úgy, hogy közben maguknak is kedvük telik bele. Búcsúzáskor mosolyogva mondja vendéglátónk: - Kék Zweigert, Oportó a leggyakoribb fajta errefelé, de a vegyes borokat szeretjük legjobban. Azt tartják, hogy a halászlé is többféle halból jó...- Hírmondó címmel három alkalommal jelent meg eddig az iskolai újság. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az atomerőmű brigádjaival és igyekszünk mind több rendezvénybe bevonni a szülőket, családokat. Ez egyébként az úttörőmozgalom egyik fontos feladata lesz, jövőre az érdeklődési körökön alapuló baráti köröket hozunk létre, amelyek közül a gyerekek válogathatnak. így érzelmileg is kötődnek majd a mozgalomhoz.- Nem zavarják a tan tást, az iskolai munkát a vékony faiak, egyáltalán az a tény, hogy nem iskolának készült az épület?- Szervezéssel oldjuk meg ezt a gondot, az osztálytermek közé úttörőszobát, könyvtárat, irodát helyezünk el, hogy csökkentsük az áthallást. A párhuzamos osztályok indításán túl azonban tervezzük a fakultáció bevezetését, így számítástechnikai, kémiai, művészeti fakultáció mellett a háztartási gyakorlatok körében szeretnénk csoportokat létrehozni. A német nyelvet jövőre, az angolt két év múlva vezetjük be. De mindehhez helyiségre lesz szükség... Az illetékesektől megtudtuk, hogy jövőre beköltözhetnek a harmadik barakk- épületbe is, megoldódik az igazgatónő által említett gond. A város alapfokú oktatásában később is szükség lesz egy negyedik iskolára, arról azonban még nem született döntés, hogy mikor és hova kerül véglegesen a IV-es iskola. Garzonház a nyugdíjasoknak A fiatalok a jövő varosaként ismerik Paksot. Az idősebbekről kevesebb szó esik, méltánytalanul. Számukra igyekszik kedvező feltételek mellett nyugodt életet, kulturált környezetet biztositó lakásvásárlási lehetőséget teremteni a tanács. Nyugdíjasok számára épül garzonház a városban. Az ötlet onnan eredt, hogy sok idős, magára maradt ember nem tudta fenntartani, ellátni a családi házat, kertet, a nagy lakással járó tennivalók meghaladták erejüket. Ezeket értékesítve vásárolhatják meg a jövőben az egy-, illetve másfél szobás, 30-40 négyzetméteres, összkomfortos otthonokat, maximum 15 ezer forint négyzet- méteres áron. Az egyszintes épület földszinti részén közös helyiséget alakítanak ki, ahol klubszerűén együtt lehetnek a lakók és néhány garázs is helyet kap, a mozgáskorlátozottak jármüvei számára. A tervezők gondoltak arra, hogy a szociális otthon közvetlen szomszédságában az orvost is közvetlenül felkereshetik a rászorulók. A városi tanács elővásárlási jogot élvez, az esetleges örökléskor csak pénzértéket kapnak az örökösök, a lakás kiutalási joga továbbra is a tanácsé lesz. Ezzel biztosítják, hogy valóban nyugdijasház maradjon az épület, aminek átadását jövő év végére tervezik. Pincerendszer a város alatt Hagyománya van a szőlőtermesztésnek Együtt két generáció
