Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

( TOLNA 2 KÉPÚJSÁG 1987. április 22. EL.JEN A MARXIZMUS —LENINIZMUS! Kádár János Stockholmban-t Mai kommentárunk Argentína viharos húsvétja Miközben a világ nagy részén békés ünnepléssel telt a húsvét;a dél-amerikai Ar­gentína viharos eseményeknek volt színtere. A múlt hét derekán kezdődött katonai puccskísérlet nemcsak a fegyveres testületek tagjait és a politikusokat tartotta éb­ren éjszakákon át: szinte az egész ország véleményt nyilvánított az ügyben, aktívan részt vett a különböző politikai akciókban, s végül zajos éjszakai felvonulással ün­nepelte a sikert. Ez nem is csoda, hiszen nem kis tétről volt szó: a demokráciáról. Négy esztendeje, hogy a balsikerü Falkland-kaland nyomán kiéleződött válság a laktanyákba kényszerítette vissza az argentin hadsereget. A polgári demokrácia azóta is kénytelen harcot vívni a korábbi junták politikájának emlékével. Alfonsin el­nök már nem egy esetben tanújelét adta határozottságának, annak, hogy kész a sok ezer ember haláláért, megkinzásáért felelős tábornokok és tisztek megbüntetésé­re. A bíróságok első ítéletei hamarosan megszülettek és a legismertebb bűnösök már rács mögött várják az évek múlását. Most kerülhetett volna sor az alacsonyabb rangú tisztek tevékenységének vizsgálatára is-ám ezt az érintettek már nem várták meg. A csütörtöki lázadás egyszerre két helyszínen tört ki, s az esküszegő katonák legfőbb követelése az amnesztia volt. Kedd reggelre összesen tizenhárom tábornok mondott le vagy vált meg kényszerből korábbi beosztásától. Ez azt jelenti, hogy korántsem tettek meg min­dent a parancsnokságuk alá tartozó egységek fegyelmének megerősítéséért, eset­leg hallgatólagosan egyet is értettek a zendülőkkel. Jogos volt tehát az argentin közvélemény heves reagálása, valóban jelentős veszély fenyegette a törékeny pol­gári demokratikus rendszert. A katonák most láthatták, mennyit változott az ország négy esztendő alatt. A tömegek azonnal az utcákra vonultak, a politikai pártok tá­mogatásukról biztosították a parlamentáris rendszert és Alfonsin elnököt. A szak- szervezetek általános sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a kormány esetleg engedékenynek tűnne a lázadókkal szemben. Alfonsin - a Buenos Aires-i elnöki palota, a Rózsaszín Ház erkélyéről - hétfőn már a lázadás békés megfékezéséről számolhatott be, s sietett hozzátenni, hogy a vétkeseket letartóztatták. Nincs tehát szó amnesztiáról, a bűnökért fizetni kell. A kormány kiállta a próbát, s ez biztatás lehet a térség minden haladó politikusa szá­mára. Egyben pedig intelem a még meglévő diktatúrák vezetőinek: a tömegek előbb vagy utóbb megelégelik az egyenruhások hatalmát... HORVÁTH GÁBOR Pártpropagandisták kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.) (Folytatás az 1. oldalról.) ahol megkezdte tárgyalásait Ingvar Carlsson kormányfővel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két politikus a nemzetközi élet legfonto­sabb kérdéseivel és ezen belül az euró­pai kontinens helyzetével foglalkozott. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésének feladataira és a kölcsö­nös bizalom légkörének megteremtésé­re. Hangsúlyozták, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséhez. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy az alap­vető fontosságú kérdésekben a magyar és a svéd álláspont hasonló vagy egy­máshoz nagyon közelálló. Rámutattak, hogy az enyhülési folyamat továbbvitelé­ben minden országnak megvan a maga felelőssége. Az MSZMP főtitkára és svéd vendéglá­tója megelégedéssel szólt a két ország szinte minden téren eredményesen fejlő­dő kapcsolatairól. Megerősítették, hogy kölcsönös a szándék a mindkét nép javát szolgáló jó viszony erősítésére és az együttműködés további lehetőségeinek feltárására. A magyar-svéd tárgyalások befejezté­vel Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyarország és Svédország beruhá­zásvédelmi megállapodását. Az aláírás­nál jelen volt Kádár János és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyaló kül­döttség tagjai is. Az egyezmény célja a két ország válla­latai közötti gazdasági együttműködés elmélyítése, az egymás területén megva­lósított beruházások kölcsönös védelme. A dokumentum mindkét ország vállalatai számára előnyös feltételeket biztosit a tőkebefektetéshez. Szabályozza a be­fektetésből származó jövedelmek haza­telepítését, a beruházási viták rendezé­sének módját, s így megteremti a beru­házások biztonságát. Az aláírás pillana­tától érvényes szerződés megkötését a magyar-svéd kooperációs kapcsolatok gyors fejlődése tette szükségessé. Svéd vállalatoknak 40 kooperációs megálla­podásuk van magyar partnerekkel, or­szágainknak öt vegyes vállalata működik és továbbiak létesítéséről folynak tárgya­lások. A több mint egy órán át tartó négy- szemközti találkozót követően Kádár Já­nos és Ingvar Carlsson vezetésével a két ország tárgyalóküldöttségei hivatalos, plenáris megbeszélést tarottak. Díszvacsora a svéd külügyminisztériumban Ingvar Carlsson este díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére a svéd kül­ügyminisztérium dísztermében. A vacso­rán jelen voltak a két tárgyalóküldöttség tagjai. Svéd részről megjelent a kormány több tagja, a parlament tisztségviselői, a politikai pártok vezetői, az üzleti körök, a műszaki-tudományos és a kulturális élet képviselői, a svéd tömegtájékoztatási eszközök vezetői. A vacsorán Ingvar Carlsson és Kádár János pohárköszöntöt mondott. Ingvar Carlsson beszéde Ingvar Carlsson a svéd kormány nevé­ben melegen üdvözölte Kádár Jánost és a kíséretében lévő személyiségeket, majd hangsúlyozta: Nagy várakozással néztem elébe ennek az alkalomnak, ami­kor lehetőségem nyílik Önt személyesen megismerni, és önnel fontos, országaink BUDAPEST - Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdődött a ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság 36. ülésszaka. A küldöttsége­ket Marjai József és Alekszej Antonov mi­niszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Alekszej Antonov szov­jet miniszterelnök-helyettest.- A kábái Lizingyár építéséről szerződést írtak alá kedden a Budapest Kongresz­számára jelentős nemzetközi kérdéseket megbeszélni. Mint tapasztalt államférfit, Önt már jól ismerik országunkban. Több, mint három évtizeden át az Ön munkásságának dön­tő szerepe volt hazája fejlődésében. Ön értékes módon járult hozzá a mai Európa kialakításához és kiemelkedő szerepet játszott annak az együttműködésre és az enyhülésre irányuló akaratnak a megte­remtésében és fenntartásában, amely - a meglevő ellentétek dacára - jellemzi földrészünk országait. Úgy hiszem, Ön osztja nézetünket, mi­szerint Európa valamennyi állama felelős azért, hogy földrészünk biztosabb és nyíltabb része legyen a világnak. A stock­holmi konferencia eredményes befeje­zésével a résztvevő államok jelét adták óhajuknak, hogy megegyezésre jussa­nak, és hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által elindított folyamat folytatódjék. Mi Svédországban továbbra is aktívan és konstruktív módon részt akarunk ven­ni az összeurópai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyarországnak is szándékában és módjában van az egész Európára ki­terjedő elmélyült és széles körű együtt­működéshez való hozzájárulás. Jó példa erre a Budapesten 1985-ben rendezett kulturális fórum, amely örvendetesen elősegítette, hogy megszűnjék az a bizal­matlanság, amely megnehezítette - és sajnos még mindig nagymértékben aka­dályozza - földrészünkön az együttmű­ködést. Mai tárgyalásainkon a legnagyobb fi­gyelemmel hallgattuk mindazt amit Ön mondott. Habár országaink társadalmi rendszere különböző, történelmi, földraj­zi és anyagi viszonyaink egymástól elté­rőek, kétségkívül sokat tanulhatunk egy­mástól. Gondolok többek között a kuta­tás és a tudomány, az oktatás, az új tech­nika és a környezetvédelem kérdéseire, egyéb társadalmi problémákra. E kérdé­sek kapcsán meg kívánom említeni azt az élénk érdeklődést, amelyet a Magyaror­szágon folyó gazdasági reformmunka keltett országunkban és minden bizony­nyal a világ sok más részén is. Főtitkár úr! Leszögezhetjük, hogy együttműködé­sünk szilárd alapokon nyugszik. Sokten- nivalónk van még és még sok lehetőség vár kiaknázásra együttműködésünk és kapcsolataink terén. A magunk részéről mindent ej fogunk követni, hogy együtt folytassuk ezt a munkát országaink javá­ra - hangsúlyozta a svéd kormányfő. Kádár János beszéde Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Örömömre szolgál, hogy most szemé­lyes tapasztalatokat szerezhetek a svéd gazdaság és tudomány kiemelkedő eredményeiről, a szociális gondoskodás példamutató vívmányairól, a svéd kultúra értékeiről - hangsúlyozta a szónok. Meggyőződésem az is, hogy találkozá­sunk és megbeszéléseink újabb lendüle­tet adnak országaink együttműködésé­nek, ami nemcsak népeink javát szolgál­ja, de hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű országok, az európai népek közötti kapcsolatok oly fontos, általános fejlődéséhez is. Az Ingvar Carlssonnal folytatott meg­beszélésekről szólva kijelentette: Azok a legteljesebb mértékben igazolták vára­kozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartal­mas véleménycserét folytattunk, mely­nek során a legfontosabb nemzetközi kérdéseket hasonlóan, vagy egymáshoz szusi Központban. Az aláírásnál jelen volt Ryozo Mogi Japán budapesti nagyköve­te. A most megalakult Magyar-Japán Fermentációs Rt. évi 5 ezer tonna lizint előállító üzemet épít fel a Kábái Cukor­gyárterületén. Az üzem a cukorgyári me­laszból készíti a lizint, azt a fontos fehér­je-alkotórészt, aminosavat, amelyet a ba- romfi-és a sertéstakarmányozáshoz je­lenleg még tőkés importból szerzünk be. PRÁGA - Eltávolították az Egyesült Ál­lamokból Karl Linnaszt, a tartui koncent­rációs tábor egykori parancsnokát, aki több mint tízezer ember halálában bű­nös. A tömeggyilkos háborús bűnöst hétfőn este az amerikai hatóságok egy nagyon közelálló módon ítéltük meg. E céloktól vezettetve veszünk részt az eu­rópai biztonsági és együttműködési fo­lyamatban, s törekszünk annak előmoz­dítására, hogy minél teljesebben valósul­janak meg a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások - hangsú­lyozta Kádár János. Megítélésünk szerint a nemzetközi helyzetben érzékelhetők bizonyos ked­vező változások. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javaslatai lehető­séget adnak egy kedvező fordulat eléré­sére a nemzetközi helyzetben. Magyarország és Svédország kap­csolatait méltatva az MSZMP főtitkára emlékeztetett arra, hogy azok évszáza­dos múltra tekinthetnek vissza. Népünk számon tartja, hogy az 1848-49-es ma­gyar szabadságharcban svéd önkénte­sek is részt vettek, Stockholmban ün­nepséget rendeztek a szabadságharc vezére, Kossuth Lajos tiszteletére. A má­sodik világháború sötét éveiben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottja, Waldemar Langlet, Raoul Wallenberggel együttműködve üldözöttek ezreinek éle­tét mentette meg. Budapesten Langlet emlékét egy iskola, Wallenbergét egy ut­ca neve őrzi, s a közeljövőben felállítanak egy Wallenberg-emlékmüvet is. A Ma­gyar Népköztársaság vezetése, az egész magyar politizáló közvélemény tiszteli és nagyra értékeli a semleges Svédország külpolitikáját, amely aktívan fellép a né­pek biztonsága, a nemzetközi helyzet ja­vítása, a béke megszilárdítása érdeké­ben - szögezte le. Mai megbeszéléseinken miniszterel­nök úrral egyetértőén állapítottuk meg, hogy országaink kapcsolatai az utóbbi években lendületesen fejlődtek, és az életnek úgyszólván minden fontos terü­letére kiterjednek. De egyetértettünk ab­ban is, hogy együttműködésünk szinte valamennyi területén még vannak olyan tartalékok, amelyek feltárása és kihasz­nálása jól szolgálná népeink érdekeit.- Készek vagyunk a korunkban ki­emelkedően fontos tudományos-műsza­ki együttműködés fejlesztésére és a kul­turális kapcsolatok bővítésére is. Őszin­tén hiszünk abban, hogy a megértés és a bizalom erősítésének egyik legfonto­sabb tényezője az emberek közötti sze­mélyes kapcsolat. Ezért is tartjuk jelen­tősnek és példamutatónak, hogy orszá­gaink egymás között megszüntették a ví­zumkötelezettséget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az államok e téren inkább szigorító intézkedéseket hoztak. Mai tárgyalásaink vezérfonala az volt, hogy kapcsolataink erősítése a Magyar Népköztársaságnak épp úgy nemzeti ér­deke, mint Svédországnak, s ezért erre irányuló tevékenységünk népeink széles körű egyetértésével találkozik. Még nincs két éve, hogy 1985 júniusában Bu­dapesten találkoztam Olof Palméval. A magyar nép úgy ismerte és becsülte őt, mint aki nagyon sokat tett a világ bé­kéjének és biztonságának megszilárdítá­sáért. Nekem személy szerint is igen emlé­kezetes marad a vele való találkozás. An­nak idején megállapodtunk a két ország közötti együttműködés folytatásában. Úgy érzem, hogy mai megbeszélésünkkel e megállapodásnak is eleget tettünk. Úgy vélem, hogy mostani határozott állásfogla­lásunk kétoldalú kapcsolataink bővítése mellett és közös eltökéltségünk, hogy tő­lünk telhetőén hozzájárulunk a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, teljes mértékben megfelel né­peink érdekeinek és óhajának - mondotta végezetül Kádár János. Prágába induló repülőgépre tették, innen tovább viszik Moszkvába és átadják a szovjet hatóságoknak. Linnaszt egy szovjet bíróság 25 évvel ezelőtt távollété­ben halálra ítélte. COLOMBO - Sri Lankán elszabadult a pokol. Az utóbbi napok két tömeggyil­kossága után kedd este nagyerejű bom­ba robbant a szigetország fővárosának a szívében: szemtanúk és kórházak becslései szerint több mint száztízen szörnyethaltak. A colomból merénylet előtt három autóbusz és két tehergépko­csi százhuszonhét utasát mészárolták le, majd egy szingalézek lakta falura törtek rá fegyveresek és tizennyolc telepest kivégeztek. nak tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte: pártunkban jó hagyománnyá vált, hogy Lenin születésének napján emlékezünk meg a szocialista eszmék, a marxista elmélet terjesztőinek, propa­gandistáinak, a kommunista mozgalom sok ezer szellemi fáklyavivőjének fárad­ságos munkájáról. Hozzátette: - A mos­tani emlékezés nevezetes időben törté­nik, idén ünnepeljük Lenin nagy történel­mi tettének, az általa vezetett, első győz­tes szocialista forradalomnak a 70. évfor­dulóját. Immár két emberöltő távlatából tekintve a lenini életműre, mégsem csu­pán a teljesítménynek adózunk, s nem­csak mint hagyatékot becsüljük, hanem követendőnek, élőnek és nem utolsósor­ban időszerűnek érezzük a lenini taní­tást, gazdálkodásunk, társadalmi fejlő­désünk mai problémáinak megoldásá­ban is. A soron levő teendőkről szólva - egye­bek között - hangsúlyozta: - Ma a gaz­daságépítés újabb és nehéz feladatai előtt állunk, amelyeknek megoldása új megközelítéseket, a korábbi beidegző­désektől gyakran gyökeresen eltérő lé­péseket igényel. Ezek megtétele során sem szabad megfeledkeznünk Lenin út­mutatásáról, aki miközben felhívta a fi­gyelmet az újító megközelítések szüksé­gességére, rámutatott arra is, hogy az új gondolatok felvetése, az új módszerek bevezetése nem megy könnyen, számol­ni kell nehézségekkel is. Most olyan hely­zetben vagyunk, amikor a gazdaság át­formálásához időre, türelemre és nem utolsósorban határozott elkötelezettség­re, sok-sok energiára van szükség. Ma nem a szocializmus fennmaradá­sáról, hanem további fejlődéséről, a szo­cialista gazdálkodásban rejlő összes erőforrások kihasználásáról, mozgósítá­sáról és - ezzel szoros kölcsönhatásban - társadalmi rendszerünk további de­mokratizálódásáról van szó. Ennek útját- módját keresik ma a legtöbb szocialista országban. Nem véletlen, hogy a Szov­jetunióban Mihail Gorbacsov, amikor először tavaly július 31-i, habarovszki beszédében „valóságos forradalomnak” nevezte az új pártvezetés elindította re­formot, a lenini új gazdasági politikára - orosz nyelvű kezdőbetűivel: a NEP-re - hivatkozott tanulmányozandó előzmény­ként. A szovjetunióbeli reform végső célja - mint ezt Mihail Gorbacsov az SZKP Köz­ponti Bizottsága januári ülésén hangsú­lyozta hogy meghaladja a szocializ­musnak századunk harmincas-negyve­nes éveiben kialakított felfogását, meg­változtatva arculatát. A szocializmusnak ez a felfogása ugyanis sok múlandó, ideiglenes hatású tényezőt és formát örökérvényűnek és egyetemlegesnek te­kintett. Rányomták bélyegüket azok a torzulások is, amelyeket Sztálin személyi kultusza okozott. Napjainkban az ebből a korszakból átörökített társadalmi és gaz­dasági mechanizmus már túlélte önma­gát. Meghaladásához, a szocializmus megújítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés dinamizálása érdekében a Szovjetunióban felelevenítik a NEP-poli- tika nyomán Lenin által felülvizsgált szo­cializmus felfogás néhány lényeges, de a későbbiekben mellőzött vagy elhanya­golt elemét. Ilyen például az áru- és pénzviszonyok, a piacgazdálkodás szükségszerű létezése, törvényeik érvé­nyesülése a szocializmusban; a többféle gazdálkodási és tulajdonforma létjogo­sultsága és fontossága az állami tulajdon és állami nagyvállalat mellett; a központi irányítás összekapcsolása a vállalati és helyi önigazgatással, az önkormányzat­tal; a szövetségi politika, a pártonkívüliek és párttagok egyenjogúsága, szoros együttműködése a társadalmi élet min­den szintjén; a képviseleti és közvetlen demokrácia hatékony működése, a tár­sadalmi nyilvánosság, a tömegek állan­dó kontrollja az általuk megválasztott ve­zetők működése felett. Nekünk, magyar kommunistáknak, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek küz­delmeire - mutatott rá a Központi Bizott­ság titkára - nincs sok szégyenkezniva­lónk a tekintetben, hogy mennyire igye­keztünk meríteni a lenini gondolatok kin­csestárából vagy mennyire alkotó mó­don igyekeztünk hasznosítani azokat. Önelégültségre azonban nincs okunk. Nem voltunk eléggé következetesek és eltökéltek abban, hogy végigmenjünk a magunk választotta úton. De tudjuk: sűrűsödő gondjainkból csak lenini módon, a korábban sikeres, de ma már elégtelen módszereink, stra­tégiánk, társadalmi intézményeink kriti­kus felülvizsgálatával, határozott elvi po­litikával és - főleg - gyors cselekvéssel vághatjuk ki magunkat. Jóleső érzés, hogy ebben ismét a Lenin alapította párt­tal haladhatunk egy sorban - hangsú­lyozta befejezésül Havasi Ferenc. Ezután Berecz János, a Központi Bi­zottság titkára kitüntetéseket nyújtott át. Az ünnepség fogadással zárult. PANORÁMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom