Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

MA Házépítők, 1987. április 22. SZERDA fészekrakók XXXVII. évfolyam, (5. oldal) 94. szám ÁRA: 1,80 Ft A saját lábukon Sokszor elmondtuk már, hogy 1986 nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a konvertibilis elszá­molású kivitel nem érte el a tervezett szintet, sőt, növekedett - minden erőfeszítés ellenére - az adósságál­lomány. A szakértők hamar levonták a következtetést: ez az a pont, ahol meg kell állni, az 1985-86-os évek elmaradó teljesítménye nem ismét­lődhet meg az idén. A hogyan tovább kérdése már régóta tisztázott. A struktúraváltás, az export és ezen belül is a gazdasá­gos kivitel növelése, egyáltalán a magyar gazdaság hatékonyságá­nak javítása elkerülhetetlen követel­ménye a gazdaság további fejlődé­sének. Csakhogy aminek a végrehajtása papíron egyszerűnek látszik, az a valóságban igen nagy próbatételek­kel járhat. Gondoljunk csak a kohá­szatban már erőteljesen kibontako­zó létszámleépítésre, illetve arra, mit jelent ez az ott dolgozó személyek számára. Nem kevesebbet, mint a korábban megszokott életmód fel­adását, szakmaváltást, munkahely­változtatást vagy éppen az átmeneti bizonytalanságot. Ezek a súlyos konzekvenciái an­nak a döntésnek, amely egyértel­műen kimondja, a veszteséges és alacsony hatékonysággal dolgozó vállalatok támogatására, s főleg a tá­mogatások megszokott módon tör­ténő növelésére a költségvetés to­vább nem vállalkozhat. Sőt, ezek leépítését célozza meg. Az sem titok, hogy a költségvetés egyik legjelen­tősebb kiadása jelenleg a vállalatok támogatása. S be kell látnunk, hogy a veszteség finanszírozása mindany- nyiunk zsebéből veszi ki a pénzt. Ke­vesebb jut mindenre, ami számunk­ra fontos vagy éppen előnyös lenne. Ezt az érvet már számtalan helyen és fórumon hangsúlyozták, nem­csak az igazgatók, hanem az érdek- képviseleti szervek is, de az érvek között minőségi különbséget kell tennünk. Az önállóság szükségsze­rű velejárója, hogy a termelés, az ér­tékesítés megannyi gondja a vállala­tokat terheli. Hiszen csak az a cég dönthet saját maga sorsáról, ame­lyik nemcsak elkölteni, hanem meg­keresni is képes a fenntartásához szükséges pénzt. Első hallásra nagyon keménynek tűnik ez az állítás, ma számtalan ren­delkezés, fölülről jövő utasítás szab­ja szűkre a vállalati önállóság moz­gásterét. Ám ez már jóval szélesebb - gondoljunk csak a vállalati taná­csok létrejöttére -, mint három évvel ezelőtt. A megváltozott helyzet új tí­pusú vezetőt, illetve irányítást kíván és számot kell vetni avval is, hogy nem az évről évre szakadatlan nö­vekvő termelés, a tervek túlteljesíté­se az egyetlen reális és hasznos megoldás. Az átmeneti nehézségeken segít­het az önkéntes fogyókúra. Ma már jó néhány nagy gyár eladta kihasz­nálatlan épületeit, üzemeit, hogy az így nyert pénzzel, megváltozott ter­mékszerkezettel a jövőben hatéko­nyabban gazdálkodjék. Csak né­hány vállalat számíthat a továbbiak­ban támogatásra. Kétségtelen, hogy a jelenlegi adó­terhek súlyosan visszavetik éppen a hatékonyan gazdálkodó és nagy nyereségre szert tevő vállalatok fej­lődését. A jövő azonban a korábbi­nál szélesebb perspektívát kínál. A készülő adóreform várható hatása­ként csökkenhetnek a vállalatok adóterhei és reálisabbá válik tevé­kenységük értékelése. Egy ilyen szisztéma pedig azoknak a vállalatoknak nyújt nagyobb lehetőséget, amelyek eddig valóban csak a magas elvo­nás és nem saját hibájuk miatt kerül­tek a pálya szélére. Amelyek így vagy úgy, de meggyőzően bizonyí­tani tudták, hogy képesek megállni a saját lábukon. Mert - egy mondatban összefog­lalva - ez ma a követelmény. LAKATOS MÁRIA Kádár János Stockholmban Egyezmény a beruházásokról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterelnö­kének, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökének meghívására kedden hivata­los látogatásra Svédországba utazott. Kí­séretében van Várkonyi Péter külügymi­niszter, Gecse Attila, a Központi Bizott­ság külügyi és Karvalics László, a KB agi- tációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője, Melega Tibor külkeres­kedelmi és Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes. Szigeti Károly, a Ma­gyar Népköztársaság svédországi nagy­követe Stochkholmban csatlakozott a kí­sérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Kamara János belügyminiszter, a KB tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Horn Gyula külügyi államtitkár, a KB tagja búcsúztatta. Jelen volt Roger Gartoft, Svédország budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Kedden, helyi idő szerint 12.00 órakor szállt le a svéd és magyar zászlókkal dí­szített stockholmi Arlanda repülőtéren a MALÉV Kádár Jánost és a kíséretében lévő személyiségeket szállító különrepü- lőgépe. Az MSZMP főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját, a repülőgép lépcsőjénél Carlsson kormányfő, Anita Gradin külke­reskedelmi és megbízott külügyminisz­ter, és Ragnar Dromberg, Svédország budapesti nagykövete fogadta. Ott voltak az érkezésnél a stockholmi magyar koló­nia képviselői is. A rövid üdvözlési cere­mónia után Kádár János és kísérete szál­láshelyére, a Stockholm egyik festői szépségű parkjában lévő, a XVII. század­ban épült Haga-palotába hajtatott. Kegyeletes megemlékezéssel kezdő­dött Kádár János programja a kora dél­utáni órákban. Az MSZMP főtitkára ko­szorút helyezett el az 1986 februárjában meggyilkolt, nagy nemzetközi tekintélyű politikus Olof Palme egykori svéd minisz­terelnök sírján, az Adolf Fredrik templom- kertben. Ezután Kádár János a Rosenbadba, a svéd miniszterelnök hivatalába hajtatott, (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov és Jaruzelski találkozója Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra kedden a moszkvai Kremlben megbe­szélést tartott Wojciech Jaruzelskivel. A LEMP KB első titkára, a lengyel államta­nács elnöke, több más lengyel vezető személyiséggel együtt az SZKP Központi Bizottságának meghívására rövid, baráti látogatásra érkezett a szovjet fővárosba. A nagy Kreml-palotában Mihail Gorba­csov és Wojciech Jaruzelski aláírta a szovjet-lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről szóló nyi­latkozatot. Az okmányban a felek kifeje­zik közös szándékukat, hogy minőségi­leg új szintre emelik az említett fontos te­rületeken kialakult együttműködésüket, ezzel is előmozdítva a két ország társa­dalmi és gazdasági fejlődésének gyorsí­tását, a pártkongresszusaikon kitűzött nagy feladatok megoldását. Pártpropagandisták kitüntetése Vlagyimir lljics Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki kedden, az MSZMP Központi Bizottságának szék­házában. A kitüntetési ünnepség elnök­ségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Lakatos Ernőnek, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya veze­tőjének megnyitó szavai után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­(Folytatás a 2. oldalon.) Április 21-május 22. Tudományos hetek Tolna megyében Központi megnyitó Szekszárdon Haladó hagyomány, hogy a MTESZ Tolna Megyei Szervezete és tagegyesü­letei évről évre megrendezik a tudomá­nyos hetek rendezvénysorozatát. A mű­szaki-tudományos eredmények haszno­sítását célzó események társrendezői ebben az esztendőben a TIT, a Közgaz­dasági Társaság valamint a Jogász Szö­vetség megyei szervezetei. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Me­gyeháza nagytermében több száz fős hallgatóság előtt Fodor Tibor, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tolna Megyei Szervezeté­nek elnöke köszöntötte a rangos ese­ményre érkezett vendégeket, többek kö­zött Gyugyi Jánost, az MSZMP Tolna Me­gyei Bizottságának titkárát, Ribling Fe­rencet, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettesét, dr. Nagy Lász­lót, a Magyar Jogász Szövetség főtitká­rát, Mátyás Istvánt, a megyei tanács el­nökhelyettesét és nem utolsósorban dr. Bognár József akadémikust, a Világgaz­dasági Kutató Intézet igazgatóját, aki „A magyar gazdaság a világban” címmel tartott megnyitó előadást. A nagy érdeklődéssel kísért tájékozta­tó első részében az előadó részletesen elemezte a világgazdaságban bekövet­kezett - a 70-es évek óta tartó - korszak- váltást, annak következményeit. A világ- gazdaság követelményeihez való igazo­dás nagy kihívás a nemzetgazdaságok számára. A robbanásszerűen végbe­ment műszaki és technikai haladást az államapparátus képtelen volt követni. Bognár akadémikus szerint a túlságosan is stabil struktúrát fel kell, hogy váltsa a rugalmasabb alkalmazkodás. Mondhatjuk, a 180 nemzeti gazdaság egy része ma már felismerte azokat az el­lentéteket, amelyek veszélyeztetik a gló­buszon élő hatmilliárd embert és utó­dainkat. Ennek ellenében tenni kell, hi­szen a bioszféra túlzott szennyezése né­melyek szerint megkérdőjelezi az embe­riség jövőjét, az erőforrások igen intenzív felhasználásának álljt kell parancsolni! Mindez vonatkozik a termékek előállítá­sánál használatos energiára, anyagokra egyaránt. Hosszú évszázadokon át a világkeres­kedelem központja az Atlanti-óceán tér­sége volt. Mint ahogy az előadó kifejtette legkésőbb másfél évtizeden belül ez át­tevődik Délkelet-Ázsiába, a Csendes­óceánra. Ennek hatását a magyar gazda­ság is érzi, termékeinkkel nem vagyunk versenyképesek a világpiacon. Drágán termelünk, a közepes műszaki színvona­lú és minőségű áruért a világpiaci árnak mindössze hetven százalékát kapjuk, s az utóbbi években sorra veszítettük el korábbi nyugati partnereinket. Olyan gazdasági szemléletmódra van szükség, amely a megújulást állítja a gondolkodás középpontjába, megfelelő ösztönzők se­gítségével. A minőséget tekintve elodáz­hatatlan a strukturális váltás. Csak ily módon érhetjük el az export növelését, termékeink magasabb áron történő érté­kesítését. Az előadó hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon mérnöknemzedékek nőttek föl úgy, hogy nem tanultak köz­gazdaságtudományt, így gondolkodás- módjuk nem piacorientált. Végezetül vá­zolta az ipar, a mezőgazdaság és külke­reskedelem eredményeit, irányt szabva a teendőknek is. A tudományos hetek megnyitójának befejezéseként Módos Ernő, az Aliscavin igazgatója, a MÉTE borgazdasági szakosztályának elnöke tartott ismertetőt a szőlő és bor nemzet­közi évének jegyében szervezendő ren­dezvényekről. S. Gy. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az MSZMP főtitkárát a stockholmi repülőtéren Ingvar Cartsson miniszterelnök fogadta (Telefotó)­............ i I, M űszakiak, közgazdászok és jogászok a hallgatóság körében Bognár József akadémikus előadá­sát tartja

Next

/
Oldalképek
Tartalom