Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-13 / 61. szám

1987. március 13. 2^ÉPÜJSÁG Tanácsi titkársági tanácskozás Az idei évtől kezdve egyre gyakoribb, hogy a Tolna Megyei Tanács V. B. szer­vezési és jogi osztálya megyénk tanács­apparátusa különböző tagjainak komp­lex vagy egy-két témára koncentrálva tart értekezletet. Tegnap Váralján, az úttörőtábor étter­mében rendezték meg a városi, a megyei irányítású nagyközség vb-titkárainak, valamint a városi tanácsok titkárságve­zetőinek tanácskozását, ahol elsőként dr. Farkas László, a megyei tanács szer­vezési és jogi osztályának vezetője is­mertette a huszonöt résztvevővel a veszprémi továbbképzésen elhangzot­tak tapasztalatait. Ezt követően többen is tartottak kis­előadást. Az egyik fontos témaként a résztvevők - a helyi tanácsok képviselői - megosztották egymással az 1985. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választások során felvetett javaslatok hasznosítását. Az értekezlet további ré­Dr. Farkas László tájékoztatóját tartja szében ismertették a munkateher-vizs- mint a számítástechnikai program beve- gálatok indítását, a falugyűlésekkel, vala- zetésével kapcsolatos feladatokat. PANORÁMA BUDAPEST - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára bemu­tatkozó látogatáson fogadta Christiane Malitchenkót, a Francia Köztársaság bu­dapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A vietnami, a kambodzsai és a laoszi testvérszervezetek, illetve mozgalmak meghívására csütörtökön Oélkelet- Ázsiába utazott a Hazafias Népfront és a Magyar Szolidaritási Bizottság küldött­sége Ribánszki Róbertnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöké- nek vezetésével. BELGRÁD - A nemzetiségek hídsze­repének érvényesülése jegyében nagy­szabású rendezvénysorozat kezdődött csütörtökön délután Ljubljanában: a „Cankar” művelődési központban ünne­pélyes keretek között megnyitották a ma­gyarországi szlovének kulturális bemu­tatkozása elnevezésű találkozót. Garam- völgyi Józsefnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésé­vel magyar küldöttség és mintegy 200 szlovén nemzetiségű állampolgár utazott a rendezvényekre. MADRID - A Mundo Obrero, a Spa­nyol Kommunista Párt lapja legutóbbi számában interjút közöl Aczél György- gyel, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jával, az MSZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézetének főigazgatójával. Az interjú címe: A szocializmusnak a nagyobb de­mokráciát kell jelentenie. VARSÓ - Csütörtökön Szczecinbe érkeztek azok a külföldi katonai megfi­gyelők, akik a lengyel nemzetvédelmi mi­nisztérium meghívására részt vesznek a március 9. és 15. között Lengyelország északnyugati körzetében, 18 ezer len­gyel katona részvételével folyó hadosz­tály színtű harcászati hadgyakorlaton. BERLIN - Az NDK-nak és az NSZK- nak aktívan segítenie kell a közép-ható­távolságú nukleáris rakéták felszámolá­sát, a legutóbbi szovjet javaslat nyomán megnyílt lehetőség megvalósítását - ál­lapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke és Oskar Lafontaine, a nyugatné­met Saar-vidék tartomány szociálde­mokrata miniszterelnöke, az SPD vezető­ségi tagja csütörtöki berlini megbeszélé­sén. RÓMA - A világ sorsát befolyásoló szá­mos politikai, gazdasági és tudományos jellegű kérdésről tanácskozik ezekben a napokban az olasz fővárosban több ország volt kormányfője és gazdasági, tudomá­nyos témákban jártas szakembere. Az „In­terakció Tanács” elnevezésű nemzetközi szervezet idei ülésének munkájában volt miniszterelnöki minőségében részt vesz Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának a tagja is. MOSZKVA - A Szovjetunióban nuk­leáris robbantást hajtottak végre csütör­tökön a Szemipalatyinszk körzetében lé­vő kísérleti telepen - jelentette a TASZSZ hírügynökség. A föld alatti kísérleti rob­bantást - amelynek ereje alatta maradt a 20 kilotonnának - a haditechnika kor­szerűsítése céljából hajtották végre. Mai kommentárunk Színfalak a homlokzaton A chilei junta ismét szalonképesebbnek látszó színeket fest a homlokzatra. Való­színűleg nem éppen nagy örömmel, hanem inkább a körülmények hatalmától kényszerítve. Világosan kitűnik ez az elmúlt két nap híreiből, amelyek között két egy­mással ellentmondó jelentés érkezett Chiléből. Szerdán arról számoltak be a hírügynökségek, hogy szélsőjobboldali suhancok megfenyegették az ország egyik püspökét, mert az erkölcstelennek nevezte a Pi- nochet-rendszert. A főpap azért is szálka a fasiszta ultrajobbosok szemében, mert kezdeményezője volt annak a pásztorlevélnek, amelyben a chilei püspökök állandó bizottsága követelte a kormánytól „a letartóztatottakkal szembeni kegyetlenkedé­sek beszüntetését”. A most megfenyegetett Camus Larenas püspök igen megbíz­ható információkkal rendelkezik az ellenzéki nézetekkel gyanúsítottakkal való ren­dőri bánásmódról: unokahúgát is alaptalan vád alapján hurcolták el és kínozták meg a Pinochet-pribékek. Az ország katolikus főpapjai nem először hívják fel a világ figyelmét a santiagói junta immár 14 éve tartó terrorjára, amelynek élessége - a homlokzat többszöri át­festése ellenére - sem csökken. Most, 1987 tavaszán a magas szintű egyházi tilta­kozásnak azonban különös jelentőséget ad, hogy három hét múlva, április elején Chilébe látogat a pápa. Érthető, hogy Pinochet rezsimjének nem jön túl jókor az ország egyházi atyáinak tiltakozása, amikor a katolikus egyházfő látogatásától éppen a kedvezőbb nemzet­közi megítélést reméli. A tiltakozók és tiltakozások elnyomásáról, a haladó néze- tűek üldözéséről nem mond le a rendszer (még a pápa látogatása kedvéért sem), hiszen ez hozzátartozik lényegéhez. A kedvezőbb látszatot akként próbálja megte­remteni, hogy ismét engedélyezi egyes pártok működését. Az 1973-as véres puccs óta legálisan nem léphetett fel párt az országban. Most is csak szigorúan ellenőrzött, sőt keményen rendszabályozott párttevékenységet engedélyeznek. Marxista politikai erő működése ezután is tilos. A polgári pártoknak is a kormányzat szabja meg milyen jelszavaik és jelvényeik lehetnek, s tagjaik nevét - a hatékonyabb kontroll érdekében - pontos névsorban kell a hatóságoknak beje­lenteniük. Demokratikus áttörésről szó sincs hát, inkább arról, hogy a hatalomhoz görcsö­sen ragaszkodó Pinochet tábornok így igyekszik csinosabb színfalakat mutatni a vi­lágnak, amikor a pápai vizit miatt a nemzetközi reflektorok kereszttüzébe kerül az egyik legmegátalkodottabb latin-amerikai diktatúra. AVAR KÁROLY Csak fokozatosan javulhatnak a lengyel-amerikai kapcsolatok Nem várható gyors és érdemi előrelé­pés a lengyel-amerikai kapcsolatokban, mert bár Washington február végén tel­jes egészében feloldotta az 1981-ben el­rendelt lengyelellenes szankcióit, az Egyesült Államok vezető politikai és gaz­dasági köreiben még mindig igen erős a kapcsolatok javulását ellenzők befolyá­sa. Nem lehet egy csapásra felszámolni azt a kárt, amit az elmúlt években a len­gyelországi valóságot meghamisító, el­lenséges amerikai propaganda okozott. A két ország kapcsolatainak normalizá­lódását ezért a kis lépések politikája fog­ja majd jellemezni. így foglalta össze a Rzeczpospolita, a lengyel kormány lapja Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a Szejm Külügyi Bi­zottsága elnöke vezette lengyel parla­menti küldöttség washingtoni tárgyalá­sainak tanulságait. Brazília Karnevál után - válsággondok Ha esik, ha fúj - Brazíliában akkor is minden évben megtartják a hagyo­mányos riói karnevált, amely az utóbbi időben már egyre kétesebb hírnévre tett szert a nagyvilágban. A szamba kétségtelenül legjobb elő­adói színpompás körülmények kö­zepette az idén is az utcákra vonul­tak, ám a hivatalosan egy hétig tartó karneváli hangulatot - a halottak és a sebesültek nagy számán kívül - igencsak beárnyékolta az a tény, hogy a hatalmas latin-amerikai or­szág gazdasága ismét a csőd szélé­re került. Ezt bizonyítja az is, hogy Jó­sé Sarney elnök a „tél” utóján látvá­nyosan bejelentette: országa meg­határozatlan időre felfüggeszti adós­ságainak kamatfizetését. Nem kis összegről van szó, hiszen a 108 mil­liárd dollárnyi(l) adósság - ezzel vi­lágelsők - csupán kamatainak fize­téséhez havi 800 millió dollárra lenne szüksége az államháztartásnak. A hitelező bankok számára koránt­sem örvendetes - bár nem is telje­sen váratlan - döntés meghozatalá­ra az államfő azután kényszerült, hogy belátta; a tavalyi - de a jelek szerint csak egy nyárig tartó - sike­res év után az infláció ismét vágtá­ba fogott, s februárban már elérte a húsz százalékot. Ez pedig prózaian annyit jelent, hogy a kormány elvesz­tette ellenőrzését az árak alakulása felett. Pedig körülbelül egy esztende­je, hogy Brazíliában a szépreményű „cruzado-tervet” útjára indították. (A cruzado az ország új valutájának a neve.) Általános ár- és bérbefa­gyasztást rendeltek el, aminek ered­ményeképpen a korábbi három Sarney elnök, aki tavaly óta sokat veszített népszerűségéből számjegyű infláció az elmúlt évben 8,2 százalékra mérséklődött, 11 szá­zalékkal nőtt a világ nyolcadik gaz­dasági hatalmának tartott ország ter­melése. Ahogyan akkoriban Sarney elnök hangsúlyozta, „33 millió brazil került, életében először, a fogyasz­tói társadalom közelébe”. Ezt a kérészéletű eredményt a ké­sőbbiekben igencsak drágán megfi­zették a tömegek. Az árak rögzítésé­vel ugyanis hatalmas felvásárlási láz indult meg - ez pedig maga után vonta fontos cikkek eltűnését, és a feketepiac felvirágzását. A burkolt áremelések is elsősorban a sze­gényebb rétegeket sújtották. Problé­mát jelentett az is, hogy az ugrássze­rűen megemelkedett hazai kereslet kielégítése miatt a külkereskedelem nem tudta teljesíteni a világon a har­madik legmagasabbra tervezett 12 milliárd dolláros aktívumot. Ebben a helyzetben a gazdaságban a kedve­zőtlen tendenciák kezdtek dominál­ni: a modern technológiákat tartal­mazó - tehát drágább - termékek egyszerűen eltűntek a piacról, s a ro­hamos költségnövekedés miatt hús­hiány is sújtotta a világ egyik vezető marhaexportör államát. (A gazdák a befagyasztott árakon nem akarták eladni a jószágot.) Menekült a külföl­di töke is - csak tavaly több mint 600 millió dollárt vontak ki az érintett cégek. Látván a sokasodó gondokat, a kormánypárt a novemberi választási siker után szinte azonnal meghirdet­te a cruzado-ll. programot, amely­nek lényege igencsak húsbavágó volt: számos szolgáltatás és alávető élelmiszer árát felemelték, több álla­mi céget bezártak, és sok ezer dol­gozót elbocsátottak. Szakértők sze­rint ezek az intézkedések már csak megkésett tűzoltási próbálkozások voltak, de a válság magja továbbra is izzó maradt. Annál több bírálatot váltottak ki vi­szont az ellenzék, s az elnököt eddig többé-kevésbé támogató szakszer­vezetek soraiban. A dolgozók érdek- védelmi szervezetei máris több mun­kabeszüntetéssel jelezték elégedet­lenségüket az életkörülmények rom­lása miatt, s általános sztrájkokkal is fenyegetőznek. Sarney politikai po­zícióit aligha.javítja a jövőre tervezett elnökválasztások előtt, ha komolyan ujjat húz a tekintélyes szavazói bá­zissal rendelkező szakszervezetek­kel. Nem lesz könnyű kilábalni a mos­tani fojtogató nehézségekből, annál is inkább, mert a kiutat illetően meg­osztottak a vélemények. A pénzügy- miniszter eltökélt szándéka, hogy a cruzado-lll. program keretében sza­badjára engedik az árakat, majd a hullám elvonulása után ismét rögzítik azokat. Mások, ezzel ellentétben, az árbefagyasztás fokozatos feloldása mellett törnek lándzsát. A tanács­talanság jellemezte helyzetben a ka­matfizetési moratórium bejelentése, a tényleges gondok beismerése mellett egyfajta belpolitikai figyelem­elterelő szelepként is értelmezhető. Ezt támasztja alá az is, hogy az el­nök a közelmúltban igyekezett meg­nyugtatni a mintegy hatszáz érintett bankot, hogy a februári döntés nem is annyira fekete, mint amennyire an­nak látszik. Azaz Brazília nem akar kívül maradni a nemzetközi gazda­sági közösségen - ennek pedig az a feltétele, hogy végül is eleget tesz fi­zetési kötelezettségeinek. Ehhez még saját aggódó hitelezőitől is kap­hat újabb támogatást. A hitelintézeteknek sem mindegy ugyanis, hogy egy ilyen nagy orszá­got, ekkora tartozással hagynak-e belefulladni az adósságokba, avagy újabb mentőövet dobnak oda neki. Valószínű, hogy a nemzetközi pénzvilág nem hagyja elsüllyedni a brazil hajót, hiszen ezzel komoly vál­ságot idézne elő. A szambatáncosok mindenesetre máris megkezdhetik a jövő évi karnevál előkészületeik.. DARÓCZI LÁSZLÓ A válság a szegényeket sújtja leginkább - nyomornegyed Sao Paulóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom