Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-13 / 61. szám

1987. március 13. 'népújság 3 Egészségvédelem, szociálpolitika a MÁV-nál Paksi atomosok Külföldi építők, szakértők (1.) Alekszandr Petrovics Gorelov A MÁV - ez a 132 ezer dolgozót foglal­koztató nagyvállalat - a munkaerő meg­szerzéséért, illetve megtartásáért folyó küzdelemben az anyagi eszközök diffe­renciáltabb elosztása mellett egyre na­gyobb szerepet szán a szociális ellátás­nak, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyei javításának. Az idén 2,5 milliárd forintot, vagyis lé­nyegében a tavalyival azonos összeget fordítanak a MÁV-nál szociálpolitikai cé­lokra. A keretnek csaknem felét a mun­kavégzéshez közvetlenül kapcsolódó el­látásokra - például munkásszállásra, munkásszállításra, egyen- és munkaru­házatra, oktatásra, üzemegészségügyre, rehabilitációra - használják fel. A teljes összeg egyharmadát a jóléti juttatásokra, egyebek között az üzemétkeztetésre, a gyermekintézményekre, üdültetésre, va­lamint sportcélokra fordítják. A többi pénzzel a lakáshoz jutás feltételeit javít­ják. Az egész tervidőszakban elsőbbséget élveznek a fővárosi csomópontokon és a többi kedvezőtlen szociális ellátottságé szolgálati helyeken elvégzendő korsze­rűsítési munkálatok. Annak érdekében, hogy ezeken a munkahelyeken az elma­radás felszámolása megkezdődhessen, átütemeztek egyes, már folyamatban lé­vő munkákat, s az így felszabaduló anya­gi eszközöket a legsúlyosabb helyzetben lévő területekre koncentrálták. így indul­hatnak meg például Budapesten a Nyu­gati és a Keleti pályaudvaron és Rákos- rendezőn, illetve folytatódhatnak Dom­bóváron, Püspökladányban és Szege­den a dolgozók szociális körülményeit javító beruházások, a leromlott állapotú, alacsony színvonalú szociális létesítmé­Nagyszabású rekonstrukciós program előkészületei kezdődtek Vácott, a Ce­ment- és Mészművekben. Az összesen négy és fél milliárd forin­tos felújításban részt vevő vállalatok szá­mára most jelölik ki a felvonulási terüle­tet, ahová majd az anyagtelepet, barak­kokat helyezik el. A rekonstrukció során a gyárban megépül az ország leghosz- szabb forgókemencéje, amely a jelenlegi elavult három kemencét váltja fel, továb­bá energiatakarékos gyártósorral, klin- kerüzemmel bővül a cementgyár. Egy nagycsarnokot is kialakítanak, ahol a nyersanyagot zárt helyen tárolhatják majd. A munkálatok ugyan csak jövőre in­dulnak, de a rekonstrukcióhoz csatlako­zó néhány korszerűsítésre már most sor kerül. Így a gyár kőbányájában egy mo­dernebb kőtörőberendezést állítottak be, s a régi kötélpályás rendszer helyett zárt, Kereskedelmi bank első kötvénykibocsátása A január óta működő kereskedelmi bankok közül elsőnek a Budapest Bank Rt. bocsát ki kötvényt forrásainak bővítésére, 500 millió fo­rint értékben. Az értékpapírok jegyzése meg­kezdődött. A Budapest Bank kötvényét vállalatok, szö­vetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek vá­sárolhatják. Az értékpapír-változó kamatozá­sú, amely igazodik a Magyar Nemzeti Bank ál­tal egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott refi­nanszírozási hitelek kamatához. A kötvény ka­mata mindig fél százalékkal meghaladja az MNB által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatát. így a hétéves lejáratra kibo­csátott értékpapír kamata az első esztendő­ben 11 százalék lesz. A bank az értékpapírok forgalomba hozá­sából származó pénzt beruházási hitelekre használja fel, a korábban már megkezdett fej­lesztések mellett, enélkúl nem lenne számot­tevő lehetősége arra, hogy az idén újabbakra is hitelt nyújtson. Az értékpapírok forgalomba hozásával a vállalatok ideiglenesen, vagy hosz- szabb időre be nem fektetett pénzét gyűjtik össze és csoportosítják át jövedelmező fej­lesztésekre. Számos vállalat rendelkezik ilyen forrással, amire bizonyíték, hogy a kötvény­piacon élénk forgalom tapasztalható. A válla­lati kötvények kereslete jelenleg lényegesen meghaladja a kínálatot. A bank a kis és köze­pes nagyságú vállalatok számára növeli a hi­telkínálatot. Elsősorban a kisebb hiteligényú fejlesztéseket kívánja a kötvényekből befolyó pénzből finanszírozni. Emellett elsőbbséget biztosít a népgazdasági célkitűzések megva­lósítását - a racionális energiafelhasználást, anyagmegtakaritást, hulladékok és másodla­gos nyersanyagok hasznosítását - szolgáló fejlesztéseknek. Az ezekhez kapcsolódó álla­mi források egy részét is - az Állami Fejlesztési Intézet megbízásából - a Budapest Bank Rt. folyósítja. nyék korszerűsítési munkálatai. A dolgo­zók közérzetének javítását célzó elkép­zelések között kiemelten szerepel a munkásszállások, a laktanyák műszaki színvonalának emelése, a hiányos fel­szereltség pótlása. A korszerűsítések­re valamint az épületek üzemeltetésére az idén több mint 200 millió forintot fordí­tanak, 5 százalékkal többet, mint tavaly. Jelentősen - csaknem egyötödével - növekednek az idén azok az összegek, amelyeket oktatásra, továbbképzésre fordítanak a vasútnál. Évente csaknem négyszáz tanfolyamot szerveznek, eze­ken mintegy tízezren vesznek részt, többnyire fizikai dolgozók. Ez a keret az Etele téri oktatási központ létesítésére is fedezetet nyújt. Az üzemorvosi hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére, fenntartására is több jut a tavalyinál, összesen 96,4 millió fo­rint. További betegségcsoportokra ter­jesztik ki a szűrővizsgálatok rendszerét, korszerűsítik a rendelők műszerparkját, folytatják az egészségkárosító tényezők feltérképezését. Mindezeken túl - más anyagi eszközökből - folytatódik a MÁV- kórház rekonstrukciója, ebben az évben mintegy 420 millió forint értékben. A vasutas dolgozók lakáshoz jutását az idén 235 millió forinttal támogatják. A MÁV vállalati bérlakást szinte alig épít, de több budapesti lakótelepen, valamint Dunakeszin a helyi tanácsokkal kötött megállapodás alapján vevőkijelölési jog megszerzésével enyhít a dolgozók la­kásgondjain. Szorgalmazza a vállalat a szervezett lakáscserék lebonyolítását is, és foko­zottan támogatja a saját erős lakásépít­kezéseket. két és fél kilométer hosszú szállítószala­gon juttatják a nyersanyagot az üzembe; jelenleg a szalag próbája van soron. Ez­zel a megoldással zaj- és pormentesen, kevesebb munkaerővel juttathatják az alapanyagot a gyárba, s folyamatosabbá válik a pótlása. Az 1990-ig tartó felújítást követően a jelenlegi évi 800-900 ezer tonnás terme­lés 1,2 millió tonnára növekszik. A mun­kálatok idején a gyár továbbra is folya­matosan termel, így megfelelő mennyisé­gű cementtel láthatja el mindenekelőtt a budapesti építkezéseket. Később az elavult gépeket leszerelik, az öreg üzem­részeket lebontják. A korszerűsítések a környezetre is jó­tékonyan hatnak. A DCM kéményeibe vezető csövekre elektrosztatikus porel­választókat szerelnek, amelyek évente 12 ezer tonna port fognak vissza: tisz­tább lesz Vác levegője. Búza- nemesités a martonvásári kutató- intézetben Az MTA Martonvásári Kutatóin­tézetének búzanemesítési részle­gében, a mintegy 800 négyzetméter alapterületű üvegházban már a má­sodik „aratás” előtt állnak. Jelenleg a virágzást ellenőrzik, illetve a kalá­szokban a magszámlálást végzik. Az eddig végzett módszerek mellett az egyik laboratóriumban steril bo- xot létesítettek, ahol új biotechno­lógiai eljárással a búzanemesítés idejét felére, harmadára tudják csökkenteni. (MTI fotó: Kabáczy Szilárd - KS) Immár egy évtizede az orosz, a lengyel és csehszlovák szó úgy hozzá tartozik Paks mindennapi életéhez, mint a város­tól karnyújtásnyira tovahömpölygö Duna. A hazai atomenergetika megszületésé­ben jelentős szerepet vállalt és teljesít a továbbiakban is az a „nemzetközi bri­gád”, amely nélkül elképzelhetetlen len­ne a szocialista országok atomerőmű- építési programjának megvalósítása. Az 1979-ben megkötött gyártásszakosítási egyezmény olyan együttműködést ered­ményezett, amelyről méltán szólhatunk elismerően. Az évek során magunk is ta­pasztalhattuk, hogy a Pakson dolgozó több mint ezer külföldi építő és szakta­nácsadó a magyar munkással és mér­nökkel karöltve olyan kapcsolatot alakí­tott ki, amely példa lehet a továbbiakban is. Alekszandr Petrovics Gorelov, a szov­jet szakértői csoport vezetője is erre utal találkozásunk első perceiben.- Tíz évvel a diploma megszerzése után érkeztem Paksra, 1981 őszén, mikor már nagyban folytak az üzembe helye­zést előkészítő munkálatok is. Számom­ra azért is volt könnyebb a beilleszkedés, az új környezethez való alkalmazkodás, mert több egykori évfolyamtársammal hozott ismét össze a sors, akikkel a Moszkvai Energetikai Főiskola padjait koptattuk 1971-ig. A markáns vonású mérnöknek annak idején, mint üzembehelyezőnek az l-es számú blokk rendszereinek beszabályo­zása volt a feladata. Természetesen már kellő gyakorlattal a háta mögött, hiszen a világszerte ismert novovoronyezsi atom­erőműben kezdett, amelyhez ma is erős szálak fűzik. Nem csupán a szakma első lépéseinek megtétele miatt, hanem azért is, mert ma is novovoronyezsi lakos.- Egy főiskolára jártunk annak idején a feleségemmel, a lányom viszont már Ma­gyarországon fejezte be a tizedik osz­tályt. És ilyen az élet: ugyanannak az in­tézménynek a hallgatója, ahol mi végez­tünk.- A továbbtanulást illetően tehát meg­határozó volt az önök példája?- Bizonyos értelemben igen. Igaz ugyan, hogy más pályára készült a lá­nyom, ám végül is hallgatott rám és bí­zom abban, hogy jól döntött. Jelenleg másodéves, így ritkábban találkozunk. Alekszandr Petrovicsnak és kollégái­A. P. Gorelov, a szovjet szakértői csoport vezetője nak évente egyszer adatik meg, hogy ha­zalátogasson szabadságra. S, hogy mi­kor ülhetnek repülőgépre, az a beruhá­zás szabta feladatoktól függ. Mikor gyer­mekkoráról, szüleiről kérdem, borússá válik az arca.- Moszkvától ötven kilométerre, egy húszezres lakosú településen születtem. Anyám és húgom most is ott él. Az apá­mat jóformán nem is ismertem, mert a második világháborúban, a frontról kap­tuk az értesítést a haláláról. Természete­sen ha hazautazunk szabadságra, Moszkvában Ikarusra ülünk és egy órán belül ismét a szülői házban vagyok a fele­ségemmel. De ezek a napok gyorsan to­varepülnek, mert az asszonyom szülei is várnak bennünket Észak-Kaukázusban. A. P. Gorelov számára annak ellenére, hogy barátokra talált Pakson, már az első napokban, mégis csak nehezen telt a kezdeti két esztendő. A szülői házzal való kapcsolat leginkább levélváltásokra szo­rítkozhatott. De így volt ez akkor is, mikor kiküldetésben dolgozott az NDK-ban, a Nord atomerőmű beruházásán tanács­adóként. S a szovjet szakértői csoport vezetője immár másodszor éli majd át a búcsúval járó költözést, hiszen várha­tóan ez év végén visszatér Novovoro- nyezsbe. - Jelenleg 130 fős szakértői csoport dolgozik Pakson, s ha a család­tagokat is figyelembe vesszük, akkor mintegy négyszázra tehető a szovjet ko­lónia létszáma. Természetesen keveseb­ben vagyunk, mint néhány évvel ezelőtt, mert a beruházás megvalósulásának előrehaladtával kollégáink egy része visz- szatérhetett korábbi munkahelyére. De ez azzal is összefügg, hogy a III. és IV. blokknál jóval nagyobb a beépített ma­gyar berendezések aránya: hadd említ­sem például, hogy önök készítették már a III. blokk számítógép-rendszerét és köz­pontját. Érthető hát, hogy e területen nincs szükség a mi szakembereinkre. És itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az önök szakemberei kellő gyakor­latot szereztek az elmúlt egy évtized so­rán az atomerőmű építésében és üze­meltetésében.- Mint ismeretes, a IV. blokk üzembe helyezése ez év végén várható. Addig önök is teljesítik mindazon feladatokat, amit annak idején a szerződésben vállal­tak. Ám ezzel nem fejeződik be a paski beruházás. - A IV. blokk átadása után egy kisebb létszámú csoport Pakson marad, mert az általunk szállított beren­dezésekre 15 hónapos garanciát vállal­tunk. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy több tervező mérnökünk továbbra is Pakson dolgozik, hiszen 1989 második felében kezdődnek az első ezer mega­wattos blokk földmunkái. És mint a kor­mányközi megállapodásból ismert, az említett egység 1994-ben már villamos energiát szolgáltat. Meggyőződésünk, hogy az ezer megawattos blokkok a leg- perspektivikusabbak többek között gaz­dasági szempontokból is. Ezért az elkö­vetkezendő években több nagy teljesít­ményű energetikai reaktor lép működés­be. Ebből a típusból jelenleg hat üzemel a Szovjetunióban. A paksi vezetők már jár­tak a zaporozseci erőműben. Az élképp zelések szerint néhány száz magyar szakember, még az itteni beruházás in­dulását megelőzően a Szovjetunióban szerzi meg a kellő ismereteket, amit aztán már az építkezés időszakában haszno­síthatnak. Alekszandr Petrovics miközben a jövő­ről beszél, kitekint a második emeleti iro­da ablakán. Néhány száz méterre tőlünk húzódik az erőmű zöldes betonhasábja, ahol számtalan éjszakát töltött el az évek során. Ha kellett, megtöbbszörözve a pri- merköri hét végi műszakokat is. Ezek a napok most még nyugodtabbak, ám a jö­vő hét végétől ismét felgyorsulnak az események: megkezdődik a IV. blokk melegjáratása. Ettől függetlenül sem ha­nyagolja a rendszeres mozgást. Hetente négy-öt alkalommal a paksi tornacsar­nokban magnézium poros tenyérrel eme­li maga fölé a súlyzót, s tavaszra várva összekészítette a halfogáshoz szüksé­ges készségeket. Mert Alekszandr Petro­vicsnak a könnyűzenén kívül talán a hor­gászás, a vízparti csend jelenti a legaktí­vabb kikapcsolódást... SALAMON GYULA KAPFINGER ANDRÁS felvétele Rekonstrukciós előkészületek a DCM-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom