Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-10 / 58. szám
2 Képújság 1987. március 10. Áprilisban Bécsbe várják a magyar külügyminisztert Az Ausztria szomszédaival való viszony ápolása, fejlesztése változatlanul az osztrák külpolitika egyik súlypontja. Ezt hangsúlyozta hétfői sajtóértekezletén Alois Mock alkancellár és külügyminiszter. Mock e vonatkozásban utalt arra, hogy áprilisban Bécsbe várják Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, míg osztrák részről többek között Franz Vranitzky kancellár varsói látogatása szerepel napirenden. Az osztrák lakosság, a közvélemény is éppen azt kíséri különös figyelemmel, érdeklődéssel, hogyan alakul Ausztria és szomszédainak viszonya, hangoztatta Mock. A konzervatív néppárthoz tartozó politikus szólt arról, hogy az osztrák kormány a nukleáris biztonság területén való együttműködésben is megállapodást készít elő szomszédaival, így hazánkkal. Ausztria, a többi semleges és el nem kötelezett országgal együttműködve, kész mindent megtenni a bécsi európai utótalálkozó sikeréért, beleértve a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás kérdéseit -, hangoztatta az alkancellár. A semleges országok külügyminiszterei áprilisban ismét találkoznak, hogy egyeztessék álláspontjukat a találkozó kérdéseiben. Magyarországi német nemzetiségek A nyugatnémet sajtó beszámolói a budapesti tudományos ülésről Az NSZK sajtója elismerő érdeklődéssel számolt be arról a kétnapos budapesti nemzetközi tudományos tanácskozásról, amelyet a Néprajzi Múzeumban tartottak a magyarországi németség és a magyarság 300 éves együttélésének történetéről. A Német Szociáldemokrata Párthoz közel álló Frankfurter Rundschau és a konzervatív Die Welt című napilap hétfői tudósítása kiemeli: az értekezlet jelentőségét növelte, hogy jeles magyar történészeken kívül jelen voltak a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének képviselői, NSZK-, NDK-beli és osztrák vendégek, valamint a bevezető beszédet tartó Pozsgay Imre, a Flazafias Népfront főtitkára is. A laptudósitások emlékeztetnek, hogy a magyar párt- és állami vezetés már évek óta előremutató nemzetiségi politikát folytat, s ennek jegyében nemcsak formailag biztosította ismét az országban élő németek állampölgári egyenjogúságát, hanem segítette is gazdasági és közművelődési lehetőségeik kibontakozását. A Die Welt szerint a konferencián, amelyet figyelmet érdemid1 mértéktartás, józanság és önkritikus hangvétel jellemzett, egykor Magyarországon élt NSZK- beli németek elfogulatlan nyíltsággal tanácskozhattak Magyarországon maradt társaikkal, magyar politikusokkal és tudósokkal 1945 előtti és utáni helyzetükről, beleértve a kitelepítés okozta megpróbáltatásaikat is. Idézik a tanácskozásnak azt az egyik következtetését, amely szerint a nemzetiségi politika soha sem választható el az adott ország általános politikájától, s ahol csorbítják valamely kisebbség nemzeti vagy felekezeti jogait, ott gyakran a többség demokratikus jogait sem veszik komolyan. Magyarország nem alaptalanul állíthatja magáról, hogy ebből a szempontból tisztán áll a világ előtt - írja a Frankfurter Rundschau. Olasz kormányválság: A sikerek és viszályok koalíciója A képernyőn már ismerős volt Bettino Craxi miniszterelnök magabiztos mosolya. Ez a mosoly soha nem hagyta őt el, még a legválságosabb pillanatokban sem. Most is ott ült az arcán, amikor gépkocsijából kiszállva, megindult a Quirina- le-palota udvarán Cossiga köztársasági elnök irodája felé. Nem úgy tűnt, mint aki valóban „válságban" lenne, pedig éppen azért igyekezett az államfőhöz, hogy újabb kormányválság kezdetét jelentse be hivatalosan. Előzőleg, a szenátusban mondott beszédében Craxi csak sikerekről beszélt, arról, hogy kormányzásának több mint három éve alatt az öt pártból (kersztény- demokratákból, szocialistákból, szociáldemokratákból, republikánusokból és liberálisokból) álló koalíciója a válság egy hosszú időszakát zárta le, azóta Itália gyarapodik és változik. Való igaz: Bettino Craxi a sűrű kormányválságok korszakát egy folyamatosabb kormányzási perió- dusssal váltotta fel (negyvenkét hónapig ült a miniszterlenöki székben, igaz kétszer lemondott közben, de újra ő lett a kormányfő.) Ezalatt az inflációt tizenhat százalékról négy százalékra szorította le, a mozgóbér skála megnyirbálása révén meghódította a nagyipar bizalmát, a kiskereskedők és független dolgozók adózásának a megszigorítása pedig enyhítette a költségvetési deficitet. Kormánya sikert aratott a kelet-nyugati kapcsolatok porondján, kitűnő kapcsolatokat kiépítve a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, a Földközi-tenger térségében minden arab államnak korrekt szomszédjává vált. Viharos időszakokban ez a kormány képes volt megvédeni a nemzeti büszkeségét, még Washingtonnal szemben is. Eközben atlanti hűségén nem esett csorba. Ha minden ilyen jól ment, akkor miért kellett most lemondania? - kérdezték sokan Itáliában. Talán a megoldatlan problémákba tört bele mégis e koalíció „bicskája”? Maga Craxi adott erre választ: a kialíciót alkotó pártok között az utóbbi időszakban a végletekig kiéleződtek az ellentétek, a politikai légkör az elvi- selhetetlenségig elmérgesedett. Tény, hogy a koalíción belüli két fő rivális, a kereszténydemokrata és a szocialista párt között az utóbbi időben egyre hangosodott a vita, a személyeskedésekig fajuló háború. A legnagyobb politikai erőt képviselő Kereszténydemokrata Párt arról már régen lemondott, hogy ismét hegemón szeredet töltsön be az ország politikai irányításában. Abba is belement három és fél évvel ezelőtt, hogy egy 11-12 százalékos választási eredményt felmutatni képes kis párt adjon miniszterelnököt az országnak. A KDP-nek különben is előbb rendeznie kellett sorait. Ez tavalyi kongresszusán sikerült is, s De Mita főtitkár vezetésével ismét erős, egységes párttá vált. Ezután úgy érezte, hogy joggal követelhet vissza néhány pozíciót: a Quirinale-palotát már visszahódította, a szocialista Pertini helyébe a kereszténydemokrata Cossiga lépett. Most a kormányfői poszt visszahódítá- sáért szállt a KPD harcba. A tavaly nyári kormányválság után Craxi már csak úgy maradhatott posztján, hogy cserébe De Mita pártja kicsikart egy megállapodást: idén tavasszal átadja egy kereszténydemokrata politikusnak a miniszterelnöki széket. Ahogy teltmúlt az idő, úgy látszott, hogy Craxi szocialistái szép csendesen el akarják felejteni a „stafétabot” átadásáról szóló egyezséget, s ez egyre inkább irritálta a kereszténydemokratákat. A kommunista ellenzék - amely végképp megelégelte, hogy nem telik el nap az ötpárti koalíción belüli csatározások nélkül - meggyorsította a dolgok menetét: bizalmatlansági indítványt terjesztett a képviselőház elé, s PANORÁMA Mai kommentárunk Hullámhegy Moszkvában hivatalosan beielentették, hogy George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere a két kormányzat megállapodása alapján április közepén a Szovjetunióba érkezik. A bejelentés ugyan a „viszonttátogatás" kifejezést használja, amibe elméletben „beleférne" egy egyszerű protokolláris esemény (vagyis Sevardnadze látogatásának viszonzása), de minden valamennyire is tájékozott újságolvasó biztos abban, hogy ezúttal nem erről, hanem sokkal többről van szó. Hogy mennyivel többről, azt érzékeltesse egy amerikai idézet. A Shultz-lá- togatás moszkvai bejelentésével nagyjából egy időben Max Kampelman, a genfi leszerelési értekezleten résztvevő amerikai delegáció vezetője) aki különben a minap Reagan elnököt is tájékoztatta a fejleményekről (a következő, nem akármilyen nyilatkozatot adta: „Jó esély van a megegyezésre a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről... Realisták vagyunk: az ilyen tárgyalásokon persze mindig vannak hullámvölgyek és hullámhegyek... Most azonban valóban jónak látom a megegyezés lehetőségét.” A külpolitikai kommentátornak ezúttal úgy tűnik, minden oka megvan arra, hogy legalábbis óvatosan derűlátó legyen. Miért? Az egyik alighanem a leglényegesebb ok maga a február végi Gorbacsov-javaslat. Számosán már akkor valószínűnek tartották: Az USA ez elől egyszerűen nem térhet ki anélkül, hogy a nemzetközi közvélemény előtt „elveszítse arcát", és ami ennél is fontosabb, jelentős szövetségeseivel ne kerüljön konfliktushelyzetbe. Volt azonban még egy tényező, amit nyugati - elsősorban amerikai - megfigyelők ugyancsak lényeges elemnek minősítették: az, hogy Ronald Reagan kabinetjének az „Irangate" sokkja után immár belpolitikai okokból is nagy szüksége van külpolitikai sikerélményre, és ez kétségtelenül növelheti egy megállapodás esélyeit. Reykjavik óta egyértelmű, hogy megértek egy valóban jelentős szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási megállapodás feltételei, és most már valóban „csak" a kölcsönös jószándékon múlhat az áttörés. A Shultz-látogatás bejelentése esetleg olyan állapot kezdetének bizonyulhat, amelyben több lesz a hullámhegy, mint a hullámvölgy. HARMAT ENDRE Küldöttgyűlés a paksi áfésznél BUDAPEST - Ray Shockley alelnök vezetésével hétfőn látogatást tett Budapesten az Amerikai Utazási Irodák Szövetségének (ASTA) küldöttsége. A delegációt fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke. » Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására március 7-9. között Montri Pongpanics kereskedelmi miniszter vezetésével thaiföldi küldöttség tartózkodott Budapesten. A hivatalos delegációval több thaiföldi üzletember is Budapestre látogatott, akik magyar vállalatok vezetőivel folytattak üzleti megbeszéléseket. PHNOMPENH - Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere hivatalos látogatása során Phnompenhben megbeszéléseket folytatott Kong Korm kambodzsai külügyminiszterrel. Az NDK külügyminisztere hétfőn Kambodzsából Vietnamba utazott. MOSZKVA - Margaret Thatcher brit miniszterelnök a szovjet vezetés meghívására március végén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban - jelentették be hétfőn Moszkvában. » Az amerikai hatóságok megtagadták a beutazó vízumot egy szovjet szakszervezeti küldöttségtől - jelentették be hétfőn Moszkvában a delegáció sajtóértekezletén. Galina Szuhorucsenkova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára elmondta, hogy a küldöttség az ő vezetésével egy március 9-re összehívott washingtoni munkavédelmi konferenciára kapott meghívást. A moszkvai sajtóértekezleten a delegáció tagjai hangoztatták: ezt a döntést érthetetlennek és felháborítónak tekintik. BECS - Hétfőn Bécsben sor került 23 - NATO-hoz, illetve a Varsói Szerződéshez tartozó - ország harmadik nem hivatalos tanácskozására, amelyen arról folyt eszmecsere, hogy milyen keretek között kezdődjenek tárgyalások az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről. Megtartotta mérlegjóváhagyó küldöttgyűlését a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A küldötteket és a megjelent vendégeket - köztük dr. Izsák Gyulát, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagját, a Tolna Megyei Szövetkezetek Koordinációs Bizottsága soros elnökét - Gyöngyösi István, a szövetkezet elnökhelyettese köszöntötte. Az ügyrendi feladatok megszavazása után Rauth János, a szövetkezet elnöke tartotta meg az igazgatóság beszámolóját az 1986. évi munkáról, az idei feladatokról. A részletes tájékoztatóból megtudhattuk, hogy a szövetkezet eredményesen gazdálkodott az elmúlt évben. A nehezebb gazdasági körülmények között is sikerült az előző évi színvonalon - esetenként és helyenként jobban - biztosítani az áruellátást a működési területen élő szövetkezeti tagoknak, vásárlóknak. Kiskereskedelmi áruforgalma 10 százalékkal, a vendéglátásé 2 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A legtöbb gazdasági mutató vonatkozásában a szövetkezeti meghaladja a megyei átlagot. A kedvezőtlen időjárás ellenére eredményes volt az áfész felvásárlási, értékesítési tevékenysége. A nem rubel elszámolású export árualap közel 6,5 millió forint volt az előző évi 4,5 millió forinttal szemben. Az áfész gazdálkodását dinamizmus jellemezte. 1986. évben nyereség 23,6 millió forint, fennállása óta a legmagasabb. Elérésében nagy szerepe volt annak, hogy ma már az új üzemeltetési formában bonyolítják a bolti kiskereskedelmi forgalom 69,4 százalékát, a vendéglátás 59,4 százalékát. A tagok létszáma 208 fővel gyarapodott. Részjegyállományuk meghaladta a 2 milliót, az egy főre jutó 300 forintot. Az igazgatósági beszámoló után Máté Dénes, a felügyelőbizottság elnöke ismertette a testület ellenőrző munkáját az általános felülvizsgálat megállapításait és a tett intézkedéseket. A vita összefoglalását követően a küldöttek egyhangúlag állapították meg a szövetkezet 1986. évi mérlegét és határozattá emelték a beterjesztett javaslatokat. SZOBOSZLAI JENŐ ezt március 10-én kellett volna megvitatni. Ha ezt kivárják, akkor De Mitáék nem tehettek volna mást, mint bizalmat szavazni önmaguk koalíciójának, és a „stafétabot” átadása elmaradt volna. Ezért sürgősen akcióba léptek a keresztény- demokraták. Sarokba szorították szövetségesüket: ha nem mondott volna le - s ezt a szoicalista miniszterelnök jól tudta -, akkor a KDP miniszterei vonulnak ki a kormányból. így viszont Craxi a szenátusban hangzatos beszédet tarthatott. Szinte mindenkinek az volt a benyomása, hogy „választási beszédet” hall, s ez csak olaj volt a tűzre. Hiszen e lemondás után Cossiga államfő nevez majd ki egy politikust kormányalakítási megbízatással. De ha Craxi pártja ezek után szüntelenül nemet mond bármilyen kormányösz- szetételre? Akkor nincs más megoldás, mint feloszlatni a parlamentet, s előrehozott parlamenti választásokat tartani (a törvényhozási időszak csak egy év múlva járna le). De mi történne a választások után? Ha az urnák elé is járul a lakosság, valószínűleg ismét ötpárti formulával próbálkoznának (máskülönben nem tudnák távol tartani az Olasz Kommunista Pártot a kormányzástól). Nem véletlenül foglal tehát állást az előrehozott választások ellen az OKP: ha ezek a politikai erők csak az ötpárti koalíciót tekintik egyetlen lehetséges eszköznek, miért nem képesek együttműködni egymással? Ha ismét ugyanilyen lesz a felállás, mivégre a választások? - kérdik a kommunisták, hiszen szerintük a jelenlegi parlamenti viszonyok között is elképzelhető valamilyen más kormányszövetség létrehozása: a baloldali erőknek egy konkrét program körül történő összefogása. A „baloldali alternatíva” gondolatát azonban Craxi szocialistái elutasítják. Ők kicsiny, de „pragmatikus” pártként a kereszténydemokratákkal kíváják folytatni a hatalmi harcot. GARZÓ FERENC (Róma) Nőtt a betétállomány, bővült a szolgáltatások köre (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A napokban tartotta meg küldöttértekezletét a Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet. A jelenlévőket a helyi általános iskola III. b. osztályának kisdobosai műsorral köszöntötték. Ezután Antus Istvánná, a szövetkezet igazgatósági elnöke ismertette az elmúlt évben végzett munkát, melyből kiderült, hogy a működési körzetben élő emberek jól gazdálkodnak a bevételeikkel, hiszen a betétállomány az 1985. évihez képest 12 millió 564 ezer forinttal emelkedett. Általános igény és céltudatos előrelátás mutatkozik meg abban, hogy 146,3 százalékkal nőtt az ifjúsági betétek száma, és ezek nagyobb hányadát hosszabb időtartamra kötik le. Nőtt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési kedve is, ami a termelési kölcsönök növekedésében - 2 millió 550 ezer forint - figyelhető meg. A szövetkezet kiterjesztette működési területét Tolna nagyközségre is, ahonnét sorra érkeznek tagsági igénnyel az emberek. A takarékszövetkezet tagjai részére új családi ház építésére is nyújt kölcsönt, így segítve lakásszükségletük megoldását, közmegelégedésre különböző pénzügyi szolgáltatásokat is végez (felvásárlási ár kifizetése, Állami Biztosító kárfizetés, biztosítások kötése, lottónyeremény- kifizetés). A választott vezetőség és bizottságok mandátuma lejárt, ezért választásra került sor. Az igazgatósági elnök a következő öt évre Antus Istvánné, a felügyelőbizottság elnöke Szerezla Lajos lett. A szövetkezet nagy hangsúlyt helyez a fiatalok mozgalomba történő bevonására is, ezt szolgálta az egyik felszólaló javaslata, mely szerint a Fáy András szocialista brigád által patronált III. b. osztály kisdobosait vegyék fel tiszteletbeli tagoknak. Ezzel a küldöttek egyetértettek. GANGLJÁNOSNÉ Craxi kormányfő benyújtja kabinetje lemondását a szenátusban. Mellette Andreotti külügyminiszter. (Telefotó)
