Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-05 / 54. szám
1987. március 5. NÉPÚJSÁG 3 MTA-MTESZ műszaki-tudományos együttműködés Együttműködési megállapodást kötött a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia a hazai műszaki, tudományos fejlődés gyorsítása érdekében. A megállapodás szerint a jövőben elmélyítik az elméleti és gyakorlati szakemberek együttműködését. Javítják a tudományos műhelyek, szervek, intézmények kapcsolatát, kölcsönösen előmozdítják a tudományos-technikai és gazdasági szemlélet térnyerését, támogatják a gazdasági reform gyorsításának folyamatát. Átfogó tanulmányt készítenek egyebek között a környezetgazdálkodás sürgető feladatairól. Közös munkabizottságuk megvizsgálja a műholdas műsorszórás és a videotechnika hatását a köz- művelődésre. Hosszú távú tervet dolgoznak ki az aszály elleni küzdelemre, vizsgálják a tudományos turizmus lehetőségét és feltételeit a Balatonnál. Az együttműködés előirányozza közös kiadványok szerkesztését, különböző nemzetközi programok szervezését, s a részvételt a felsőfokú szakemberképzés és a továbbképzés korszerűsítésében. A megállapodást Fock Jenő, a MTESZ elnöke, Berend T. Iván, az MTA elnöke, Tóth János, a MTESZ főtitkára és Láng István, az MTA főtitkára írták alá szerdán. Gyors fejlődés a vegyiparban A vegyipari vállalatok idei gazdasági, munkavédelmi és szociális céljairól tárgyalt szerdai ülésén a vegyészszakszervezet elnöksége. A testület kedvezőnek értékelte, hogy a vegyipar vállalatai az idén is az ipari átlagnál gyorsabb fejlődést irányoztak elő; az egyes szakágazatok a tervek szerint 3-9 százalékkal bővítik termelésüket. A gyors fejlődés sok helyütt együttjár a termékszerkezet átalakításával, korszerűsítésével is. A vegyipari vállalatok az idei évre összességében 10 százalékkal nagyobb árbevételt terveznek a konvertibilis exportból, ami azonban várhatóan e jelentős növekedés ellenére sem éri el az 1985. évi szintet. Az iparág az exportnál jóval nagyobb mértékben, a tavalyinak csaknem egynegyedével kívánja fokozni tőkés behozatalát. Az évinditás tapasztalatairól szólva az elnökség megállapította, hogy a vegyipar az idén a korábbi évekhez képest kedvezőbb feltételek között láthatott munkához. A január közepén beköszöntött zord időjárás azonban a vegyipari vállalatoknál is jelentős termeléskiesést okozott. Elmaradásaik nagyobb részét várhatóan még az első negyedév végéig behozzák. A vállalati terveket összegezve a testület arra is kitéri, hogy a vegyipari üzemek egy része csökkenteni kívánja a létszámot, elsősorban a nem termelő területeken. A bérek és a keresetek azonban ösz- szességében ennek ellenére is csak a tavalyinál alacsonyabb mértékben nőnek az iparág vállalatainál. A legtöbb vegyipari vállalatnál azt tervezik, hogy növelik a több, illetve a folyamatos műszakban dolgozók bérpótlékát. Az iparág vállalatai az idén a tavalyinál 10-12 százalékkal többet költenek munkavédelmi célokra. A vállalati tervek fő feladatként a munkahelyi levegő vegyi és porszennyezettségének csökkentését, a zajártalom mérséklését, megszüntetését jelölték meg. A testület kiemelte: a szociális tervekben előirányzott magasabb összegek is jobbára csak a szociális ellátás eddigi színvonalának megőrzéséhez biztosítják a forrásokat. A rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásával a vállalatok továbbra is segítik dolgozóik lakáshoz jutását, s - egyik legfontosabb feladatukként - a megváltozott munka- képességű dolgozóik rehabilitációját. Magyar hét Amszterdamban Júniusban nagyszabású magyar gazdasági, kulturális eseménysorozat színhelye lesz Amszterdam. A magyar hét viszonzása lesz a tavaly hazánkban rendezett holland kulturális és gazdasági napoknak. A Hungexpo 50 magyar vállalat részvételével kiállítást rendez, a Magyar Kereskedelmi Kamara szakmai előadásokon ismerteti meg a holland üzletemberekkel hazánk gazdasági fejlődését. A rendezvénysorozatot egy hónapig tartó kulturális fesztivál is kiegészíti - tájékoztatták a magyar napok szervezői a szerdán az újságírókat. Elmondották: az elmúlt években tovább bővültek hazánk és Hollandia gazdasági kapcsolatai. A két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke meghaladja a 250 millió dollárt. Számos kooperáció keretében működnek együtt holland és magyar vállalatok. A kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából igen fontos, hogy az üzletemberek jobban megismerjék a partner gazdasági lehetőségeit, kínálatát. Tavaly a budapesti holland gazdasági napok rendezvényén részt vett a királynő is, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 15 millió lakosú nyugat-európai országban a korábbinál jobban megismerték hazánkat. A magyar kiállítást és a gazdasági napokat az amszterdami Világkereskedelmi Központban rendezik meg, ahol magyar gép- és műszeripari, könnyűipari, vegyipari vállalatok mutatják be exportkínálatukat. A kiállításon jelentős teret kapnak a kozmetikumok, az élelmiszeripari termékek és italok. A Hungexpo ugyanis az NSZK-ban már jól bevált Gutes aus Ungarn - jóféle Magyarországról - akcióját kiterjeszti Hollandiára is. A kiállítást felkereső üzletemberek tájékoztatására számítógépes szolgálatot szerveznek, informálják őket arról, hogy a magyar vállalatok közül melyik foglalkozik az érdeklődési körükbe tartozó termékcsoporttal, kooperációval. A Skála World Trade az egyik legjelentősebb hollandiai áruházlánccal együttműködve a kiállítás ideje alatt magyar fogyasztási cikkeket árusít Amszterdamban. A gazdasági napok kiegészítéseként Hollandia számos városában magyar előadók részvételével koncerteket rendeznek. Miért nyúl a nyúl? (I.) Több mint hárommillió forintos nyereség Regölyben Szőke Jánosné az egyik legfontosabb ápolási munka közben: a nyúl körmét kurtítja, van amelyiknek a fogából is le kell csípni egy darabot ok miatt. A második pedig, hogy a tizennyolc asszonynak, leánynak munkát kellett adni. A harmadik ok talán mellékes is, de ez is számon tartandó: a sertésólak, a kiszolgáló épületek alig egy évtizede épültek. Szaladtak tenyészanyagért. Kaptak vagy másfél százat. Elkezdődött a mun- ks Kezdeti kudarcok Az természetes, hogy a kezdet nehéz volt, rengeteg kudarccal járt. Szinte saját kútfőből meríthettek csak, hiszen az an- górának akkor még nem volt irodalma. Nem volt a tartáshoz megfelelő felszerelés. Dróthálót kerestek. A régiek emlékezetéből előkerültek a fortélyok, miként kell a jószágot majd nyírni. Akkor még fodrászok ollójával végezték. Sok volt az elhullás. Hiába a leggondosabb állatorvosi munka, csak pusztultak a gyapjasok. Hozzáfogtak ahhoz az ugyancsak nehéz munkához is, hogy a gyapjút eladják. Ez sem kevés gondot adott. Hiszen az angóra gyapjúját akkor még három osztályba sorolták, s amint tudjuk, ha sok a termés, az átvevő igencsak válogat. Az iparosok nagy leleménnyel átalakították a sertésólakat, ketreceket gyártottak, ezekbe valamiféle önetetőket raktak. Hogy mást ne mondjunk a sok gond megoldásának egyikére: több ezer be- főttesüveget kellett vásárolni, önitatónak. Ezeket mindennap kétszer töltötték fel friss vízzel. Bajok voltak a takarmánnyal, a táppal. Ez a jószág kényes az abrakra. Nem volt a kezdetben granulált táp, volt ugyan árpa, kukorcia, meg egyéb szemes abrak, de ezektől csak igen-igen lassan nőtt a gyapjú. Rossz volt a szaporulat, illetőleg a felnevelt anyának, baknak való állat. Néhányan a sertéshez értő asszonyok közül elmentek, látván a sok nehézséget, a fáradozásnak kevés eredményét. Ezek voltak a távozás fő okai. Aztán beszállt egy külföldi partner az üzletbe. Megalakult a HUNGANGÓRA GT, és elkezdődött az angóraágazat fellendülése. (Folytatjuk) Az első találkozás Angóranyúllal még a második világháború elején találkoztam, amikor a harctéren lévő magyar katonáknak kötöttek érmelegítőt. (Tudjuk, kévésükön segített ez a hasznos ruhadarab.) Most viszont azt mondja Szőke György, a regölyi termelőszövetkezet elnöke, hogy a nyugati országokban ismét divatba jött az angóra. A gyapjújából készített kesztyűnek bizonyos gyógyászati hatása van. Ugyanis NSZK-beli cégek fenntartanak olyan üzleteket, ahol a leendő vevő kipróbálja a kesztyűt, s aki egy óráig „hordta”, az meg is veszi, olyan kellemes a viselete, mivel a görcsös merevség az ízületes kezekben jelentősen oldódik. Még azokban a háborús időkben sem ettük az angórát, így aztán maradt „csak” gyapjútermelőnek. Az első találkozásomra a gyapjúval, előttem van még most is, hogy kezdetleges körülmények között nyírták, majd dolgozták fel, kenderfonásra alkalmas rokkán a gyapjút. Változott a helyzet Akkor történt változás, amikor az üzleti életben valaki fantáziát látott az angórában. Elsősorban Kínában. A világ gyapjútermelésének 80 százalékát ott termelik meg. Mi úgy a sor közepe táján, a hatodik helyen állunk. A regölyiek hazánkban az elsők. Ma nehéz kideríteni, hogyan kezdődött a regölyi akció, annyi azonban bizonyos, hogy két jelentős ok játszott közre. A sertéságazatot föl kellett számolni, különféle jövedelmezőségi, és egyéb egészségügyi A nyulat, mint olyan ehető állatot régtől fogva ismerik. Kezdetben va- la az üregi nyúl, majd a vadnyúl, amelyre oly szeretettel vadásznak, s kitenyésztették a különféle bécsikék, magyar vadas, tarka, új-zélandi stb. fajtákat. Legutoljára maradt a hosszú gyapjút termelő angóra. Írásainkban erről lesz szó. A termelőszövetkezet téemkásai készítették a korszerű ketreceket Egy füles egy évben egy kiló gyapjút ad PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Gumihenger-felújító kisüzem - devizamegtakarítás A korszerűsödő postai szolgáltatások A hagyományos postai szolgáltatásokról tájékozódott szerdán a budapesti Verseny utcai postaüzemben a HNF Országos Elnöksége mellett működő településpolitikai bizottság közlekedési és távközlési albizottsága. Magyarországon a postafiókokban a felvételi munkahelyeknek csupán 40 százaléka gépesített - hangzott el az ülésen. A következő évek sürgető feladata - a levél-, a csomag-, a pénzátvétel és -továbbítás gyorsítása érdekében - az automatikus dijmegállapító, elektronikus levél-, csomagmérlegek, érmeszámláló berendezések alkalmazása, a mikroszámítógépek szélesebb körű használata. A csomagküldésre használható egységdobozok bevezetésével közelebb kerültek a gépi csomagkezelés, a konténeres szállítás feltételeinek megteremtéséhez. A következő évek korszerűsítési programja keretében 28 körzetközponttal országos feldolgozó-hálózatot alakítanak ki, több helyen automatizált levél-és gépi csomagfeldolgozással. Az új automatizált levélfeldolgozó rendszert 1988-90- re vezetik be, s addigra a Toshiba levélfeldolgozó gépet is modernebb váltja fel. Az ülésen többen szóltak arról, hogy csökkenteni kellene a készpénzforgalmat, már csak azért is, mert ennek mostani mértéke rendkívül sok felesleges munkát ad a postának. Jelentős javulást hozhatna a készpénz nélküli vásárlások kiterjesztése a lakosság körében. A memóriakártyás készpénzkímélő rendszer bevezetéséhez igen nagy konvertibilis import szükséges. A jelenlegi OTP-taka- rékcsekk kiállítása, ellenőrzése, beváltása azonban körülményes, ezért mindenképpen korszerűbb megoldást kell keresni. Felújítják a siófoki vasútállomást A siófoki vasútállomás korszerűsítésének programját ismertette szerdán Tóth László, a MÁV műszaki vezérigazgatóhelyettese a Siófokon tartott sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a munkálatok még ebben a hónapban megkezdődnek, s a 700 millió forintos beruházás eredményeként 1990-től megkétszereződik a Balaton-parti üdülőközpont állomásának fogadóképessége. Jelenleg ugyanis a nyári hónapokban az állomás már alig képes eleget tenni feladatának. A rekonstrukcióra a Balaton déli partján futó vasútvonal villamosítása kapcsán kerül sor. Már a próbaüzem évében egymillió dollárt takarított meg partnereinek az ország első gumihenger-felújító üzeme. A Somogy megyei Bábonymegyeren - a Tabi Béke Tsz és a Taurus Gumiipari Vállalat gazdasági társulásként - létrehozott vállalkozás az idén kezdte meg a teljes üzemű termelést. Tevékenysége olyan hiányt pótol, amit korábban drágán kellett megfizetnie a népgazdaságnak. Az ipar és a mezőgazdaság számtalan területén használt gumiborítású hengerek felújíttatására eddig csak külföldön, többnyire nyugateurópai országokban volt lehetőség. A devizában fizetendő munkadíjhoz így tetemes szállítási költség, s rendszerint több hónapos várakozási idő is társult. A tabi tsz egy korábban alapított gu- miabroncs-futózó, valamint gumialkatrészeket gyártó melléküzemág szakmai tapasztalataival kezdett az új vállalkozáshoz, a Taurus pedig a gyártási eljárást adta, és vállalta a rendszeres alapanyagellátást. A mindössze negyvenfős kisüzem - kapacitását és technológiai felkészültségét tekintve - a hazai igények mintegy kilencven százalékának kielégítésére képes. Csupán a különleges alapanyagot igénylő - főként a bányászatban használt - lángálló gumihengerek felújítását nem tudja még vállalni, de már erre is megkezdték a felkészülést. A gazdasági társaság idei árbevételi terve ötvenötmillió forint, s minthogy a külföldi üzemek árainál olcsóbban vállalkozik, a megrendelők devizamegtakarítása jóval meghaladhatja a tavalyi egymillió dollárt.
