Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

2 Képújság 1987. március 26. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről A bolgár miniszterelnök látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) és humanitárius téren egyaránt. A min­denki számára biztonságos világról szóló építő szellemű párbeszéd két- és többol­dalú alapon történő kibontakoztatása le­hetővé tenné a nemzetközi kapcsolatok átalakításához szükséges leghatéko­nyabb módszerek és konkrét intézkedé­sek meghatározását. O Az ülés résztvevői ismét hangsú­lyozták annak szükségességét, hogy minden állam szigorúan tartsa tisz­teletben a nemzeti függetlenség és szu­verenitás, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés ren­dezése, a belügyekbe való be nem avat­kozás, az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ-alapokmány, a helsinki záróok­mány többi elvét és céljait, a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elfoga­dott normáit. A miniszterek részletesen megvi­tatták, hogyan halad az európai biz- . tonsági és együttműködési értekezleten résztvevő államok képviselőinek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az összeurópai folya­matnak. E kérdésről nyilatkozatot fogad­tak el. O Az ülés résztvevői áttekintették a vegyi fegyverek betiltásának kér­dését és nyilatkozatot fogadtak el róla. A miniszterek áttekintettek és egyeztettek olyan konkrét intézke­déseket, amelyek a Varsói Szerződés ta­gállamainak egységét és összeforrottsá- gát, a tagországok közötti baráti és szö- vetségesi kapcsolatok erősítését, továb­bá egyeztetett politikájuk megvalósításá­ban való együttműködésüknek a lesze­relés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműködés érde­kében történő fejlesztését szolgálják. A külügyminiszteri bizottság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A soron következő ülést Prágában tart­ják. Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnö­ke. Georgi Atanaszov 1933-ban született a Plovdiv megyei Pravoszlaven faluban. Kö­zépiskolai tanulmányait a parvomaji gim­náziumban végezte, majd a szófiai Kli­ment Ohridszki Egyetem hallgatójaként történelem szakon diplomázott. Tanulmányai idején tevékenyen Bekap­csolódott az ifjúsági mozgalomba: 1947- ben a Dolgozók Ifjúsági Szövetségének sorába lépett, majd az egyetemen a Di- mitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási bizottságának titkárává vá­lasztották. Munkáját később a Dimitrovi Komszómol Központi Bizottságának ap­parátusában folytatta. 1960-ban a szófiai városi bizottság titkárává, majd első titká­rává választották, 1962 és 1965 között pedig az ifjúsági szervezet Központi Bi­zottságának első titkári tisztét töltötté be. Georgi Atanaszov 1956-tól tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Az ifjúsági szervezetben végzett mun­káját követően Georgi Atanaszov fontos párt- és állami tisztségeket töltött be: 1968-tól 1977-ig a BKP Központi Bizott­ságának különböző osztályait vezette, majd a KB titkárává választották. 1980 ok­tóberétől az Állami Tervbizottság első el­nökhelyettesi, majd 1981 és 1984 között a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnökhelyettesi, az Állami és Népi El­lenőrzési Bizottság elnöki posztját töltötte be. Georgi Atanaszovot 1981-ben, a Bol­gár Kommunista Párt XII. kongresszusán újra a Központi Bizottság titkárává válasz­tották, s megbízták a KB szervezési osztá­lyának irányításával. 1984-ben a Politikai Bizottság póttagjává, 1986-ban pedig a PB tagjává választották. Georgi Atanaszo­vot 1986 márciusában nevezték ki a Bol­gár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökévé. NYILATKOZAT Az összeurópai folyamat fejlesztéséért és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapít­ják, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEÉ) részt­vevő államai képviselőinek bécsi találko­zója a felelős cselekvések és elhatározá­sok szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapodások egyeztetése és kidol­gozása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az össz­európai folyamat további fejlesztésre és elmélyítése mellett. E folyamat képes az enyhülés erősítésére és általánossá té­telére, lehetővé tenné a résztvevő álla­mok közötti kapcsolatoknak a helsinki záróokmányban foglalt valamennyi elv szilárd és biztos alapján való építését és fejlesztését, hogy valamennyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó legfőbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg új szintre emelje, di- namikusabbá tegye az összeurópai fo­lyamatot, hozzájáruljon az EBEÉ résztve­vő államai közötti együttműködés fejlesz­téséhez a biztonság kérdésében, politi­kai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón résztvevők javaslatainak eze­ket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fórumon a földrész népeit és minden egyes embert leginkább foglalkoztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olya­nokat, mint a leszerelés, a béke és a biz­tonság szavatolása,-a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése minden területen. I. Az európai leszerelés, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csök­kentése elősegítésének különleges szükségességéből kiindulva a miniszte­rek megállapították, hogy az európai bi­zalom és biztonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglalkozó konferen­cia első szakaszában elért megállapodá­sok irányt mutatnak a bizalom és bizton- ságerősitő, valamint a leszerelési intéz­kedéseket átfogó rendszer megteremté­se felé. Részletesen megvitatták ezeket a kérdéseket a VSZ tagállamai budapesti felhívásának és a szocialista országok által a bécsi találkozón előterjesztett ja­vaslatoknak fényében, amelyek arra irá­nyulnak, hogy egy megfelelő fórum, kon­ferencia keretében térjenek át konkrét tárgyalásokra az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős mértékű - az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő - csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a leszerelés kérdéseit az összeurópai folyamat kereteiben kell át­tekinteni és megoldani. Megerősítették a VSZ tagállamainak a bécsi találkozón előterjesztett javaslatát a stockholmi konferencia mandátumának oly módon történő kiegészítéséről, hogy azon konk­rétan megvitassák a leszerelés kérdéseit is. Ezek a tárgyalások párhuzamosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő in­tézkedések kidolgozásával, amelyekről nem született megegyezés a stockholmi konferencia kezdeti szakaszában, vagy amelyeket a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevékenység fokoza­tos csökkentését, különösen a két kato­nai szövetséget illetően, a légi-és hadi­tengerészeti hadgyakorlatok bejelenté­sét, a bizalomerősítő intézkedések kiter­jesztését az EBEÉ valamennyi résztvevő országa területére, valamint más intézke­déseket. Egyidejűleg vizsgálat tárgyai le­hetnének olyan új típusú bizalomerősítő intézkedések amelyek közvetlenül ösz- szefüggnek a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet, valamint a katonai kiadások csökkentésével, és amelyek megkönnyítenék megállapodások eléré­sét, s a lehető legalacsonyabb szintű ka­tonai egyensúly megteremtéséhez ve­zetnének. A VSZ ülésén képviselt államok síkra- szállnak azért, hogy a semleges és az el nem kötelezett országok aktívan részt ve­gyenek az európai biztonság katonai vo­natkozásainak megvitatásában, annak minden szakaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok - figyelembe véve az összeurópai folyamatban betöltött pozitív szerepüket - érzékelhetően hozzájárul­hatnak az európai leszerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Varsói "Szerződés és a NATO országainak a bécsi találko­zón részt vevő képviselői közötti nem hi­vatalos konzultációk megkezdése. Az ülésen képviselt államok remélik, hogy ezek a konzultációk elősegítik az európai fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet csökkentéséről szóló érdemi tár­gyalásokra való áttéréssel kapcsolatos kérdések megoldását, azzal, hogy e tár­gyalások mandátumáról a bécsi találko­zó folyamán kell döntést hozni és azt tük- röztetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a kiegyensúlyozott­ság és kölcsönösség, az EBEÉ vala­mennyi résztvevő állama biztonsági ér­dekeinek egyenlő tiszteletben tartása alapján a VSZ államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogadható megközelíté­seket találjanak a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tár­gyalásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedve­zőbb körülményeket teremtene az előre­haladáshoz azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nukleáris fegyverzetek kor­látozásának és csökkentésének, az űr­fegyverkezés megakadályozásának kér­déseit vitatják meg, előmozdítaná az eu­rópai atom- és vegyifegyver-mentes öve­zetek létrehozását célzó kezdeményezé­sek megvalósítását. ír. A miniszterek megállapították, hogy az európai biztonság fontos összetevője az EBEE résztvevő államai közötti gazda­sági kapcsolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az európai enyhülés, biz­tonság és béke anyagi alapját jelentik. Az összeurópai folyamat további fej­lesztését és elmélyítését szolgálják a szocialista államok kezdeményezései egy prágai gazdasági fórum, egy buka­resti műszaki-tudományos együttműkö­dési konferencia és egy ökológiai fórum összehívására. Ebbe az irányba mutat­nak más javaslataik is, amelyeket a gaz­dasági és műszaki-tudományos együtt­működés, a termelési kooperáció és a technológiaátadás lehetőségeinek szé­lesítésével és új formákkal való gazdagí­tásával kapcsolatos kérdésekről, vala­mint az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági-kereskedelmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A VSZ országai figyelembe veszik az EBEÉ sok más résztvevő állama által be­terjesztett, a „második kosár” minden részterületét érintő javaslatokat, és ké­szek azokat figyelmesen megvizsgálni annak érdekében, hogy kölcsönösen el­fogadható megoldásokat találjanak. III. A VSZ tagállamai a humanitárius téren való együttműködést az összeurópai fo­lyamat, az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer megteremtése fon­tos elemének ítélik. Síkraszállnak az e té­ren folytatandó széles körű együttműkö­désért. Meggyőződésük szerint mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva le­gyen az emberek joga a békés és szabad élethez, a politikai, polgári, gazdasági, szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitá­sának tiszteletben tartása mellett. A béke, a bizalom légkörének kialakí­tása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megkövetelik az an- tikommunizmus szitásának, a fajgyűlölő, soviniszta és nacionalista tézisek hirde­tésének beszüntetését. A humanitárius együttműködéssel foglalkozó moszkvai konferencia össze­hívásáról szóló javaslat azt a célt szolgál­ja, hogy az EBÉÉ valamennyi résztvevő országában, a helsinki záróokmánynak megfelelően, előrehaladás történjék a humanitárius kérdések teljes körében. E konferencia lehetővé tenné a résztvevő államok között e területen folytatott együttműködés összes kérdésének átte­kintését. A VSZ tagállamai felhívják az EBEÉ valamennyi résztvevő országát, hogy foglaljanak el kedvező álláspontot a humanitárius konferencia összehívására vonatkozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fórumon átfogó, gyakolati eredményekre irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamatnak az embe­rek közötti kontaktusok, az.információ, a kultúra és az oktatás területén való to­vábbi fejlesztésére, valamint elmélyítésé­re irányulnak a szocialista és más orszá­gok közös javaslatai is, többek között az a javaslat, hogy hívjanak össze szimpó­ziumot Krakkóban a kulturális örökség­ről, Magyarország kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordí­tásának, kiadásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Románia javas­latai, konferenciák összehívásáról az ok­tatásról és szakemberképzésről, a bűnö­zésről, az alkoholizmusról és a kábító­szer-fogyasztásról. Ugyanebből a célból terjesztettek be a szocialista országok számos javaslatot, amelyek más aktuális kérdések - például a munkanélküliség, az írástudatlanság, az ifjúság helyzete, a nők egyenjogúsága, a tömegtájékoztatá­si eszközök területén való együttműkö­dés - megoldását célozzák. Az ülésen képviselt államok törekedni fognak arra, hogy kölcsönösen elfogad­ható megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi résztvevő országaival a hu­manitárius területre vonatkozó kérdé­sekben. » A Varsói Szerződés tagállamai felhí­vással fordulnak, az EBEÉ valamennyi résztvevő államához, tegyenek erőfeszí­téseket azért, hogy a bécsi találkozó tar­talmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munkáját. Határozott szándékuk mindent meg­tenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív, tárgyszerű légkörben folyjék, határozatai tükrözzék a nemzetközi kérdésekben je­lentkező új gondolkodásmódot, és hoz­zájáruljanak a béke és biztonság meg^ szilárdításához, az együttműködés fej­lesztéséhez az európai földrészen és az egész világon. Gorbacsov fogadta a külügyminisztereket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra szerdán Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tagállamainak külügy­minisztereivel. A szocialista országok diplomáciai vezetői a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának soros ülése alkalmából tartózkodtak a szovjet fővárosban. Az ENSZ-főtitkár New Yorkban fogadta Szűrös Mátyást Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, szerdán New Yorkban megbeszélést folytatott Javier Pérez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárá­val. A megbeszélésen áttekintették a főbb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttmű­ködésének elősegítésére. Szűrös Má­tyás hangsúlyozta, hogy hazánk tovább­ra is tevékenyen részt vesz a világszerve­zet és annak szakosított szervei tevé­kenységében, hatékony támogatást kí­ván nyújtani az ENSZ célkitűzéseinek megvalósításához. A találkozón részt vett Esztergályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ-képvise- lője. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármesterénél, Edward Koch- nál. A szívélyes hangulatú eszmecserén szó volt a magyar-amerikai kapcsolatok­ról, a városok közötti együttműködésről. A találkozón jelen volt Házi Vencel, ha­zánk washingtoni nagykövete és Bánlaki György, New York-i főkonzul. Ülést tartott a Mészöv elnöksége (Tudósítónktól) Tegnap tartotta március havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Me­gyei Szövetségének elnöksége Kálmán Gyula elnökletével. Részt vett az elnök­ség munkájában Proszenyák Zoltánná, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja is. Első napirendként az elnökség jóvá­hagyta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, továbbá a legutóbbi el­nökségi ülés óta tett főbb intézkedések­ről készített jelentést, majd az áfész-tit- kárság előterjesztése alapján megtár­gyalta A mezőgazdasági termékforgal­mazás helyzete, további feladatok című előterjesztést. Megyénk valamennyi általános fo­gyasztási és értékesítő szövetkezete megalakulása óta foglalkozik mezőgaz­dasági termék forgalmazásával. Az állan­dóan változó termelési, piaci viszonyok az ezekhez igazodni tudó cselekvést kí­vánják meg. A testület megállapította, hogy az áfészek mezőgzdasági termék­forgalmazási tevékenysége az elmúlt időszakban fejlődött. Az elmúlt évben a felvásárlás bruttó árbevétele 9,7%-kal, eredménye 16,8%-kal volt magasabb az előző évinél. Zöldségből közel 3000 ton­nát, 31,4%-kal többet, gyümölcsből megközelítően 1600 tonnát, 28%-kal ke­vesebbet vásároltak fel, mint az előző év­ben. Növekedett 31%-kal a tojás, 16°/o- kal a méz, közel 21 %-kal az egyéb termé­kek felvásárlása az 1985-ös évhez viszo­nyítva. Jelentősen túlteljesítették az uborka­felvásárlást, ami a kedvező időjárás mel­lett növekvő termelési kedvre és a szö­vetkezetek jobb termelésszervező mun­kájára utal. Az összfelvásárlás közel 30%-a szak­csoporttól származik. 116 szakcsoport mintegy 4000 taggal több mint 120 millió forint értékben értékesített a szövetkeze­teken keresztül. Az elnökség az előter­jesztést az elhangzott kiegészítésekkel és javaslatokkal elfogadta. Az egyes szö­vetkezetek között jelentkező indokolatlan eltérések megszüntetésére, a termelés szervezettebbé tételére, a megkezdett st­ruktúraváltás folytatására hívta fel a szö­vetkezetek figyelmét. Harmadik napirendként az általános szövetségi titkárság előterjesztése alap­ján megtárgyalta a megyei szövetség külkapcsolatainak alakulásáról szóló beszámolót. A Mészöv testvérmegyei kapcsolatai 13 éves múltra tekintenek vissza. A szov­jetunióbeli Tambov megyével 1974-ben, az NDK-beli Karl-Marx-Stadt megyével 1975-ben építette ki a szövetség a me­gyei pártbizottság javaslatára a testvér- megyei kapcsolatot. A testület megállapította, hogy a test­vérmegyei kapcsolatok (delegációcse­rék, kultúrcsoportok, szakemberek, szo­cialista brigádok tapasztalatcseréje,'szö­vetkezeti dolgozók csereüdültetése stb.) jól szolgálja egymás munkájának megis­merését, a népeink közötti barátság el­mélyítését. Együttműködésünk mindkét testvér­megyével eredményesen fejlődött, erő­södik, ezért ennek továbbfolytatására és a felvetett kérések teljesítésének meg­vizsgálására hívta fel a szakapparátus fi­gyelmét. Utolsó napirendként az elnök­ség jóváhagyta a legközelebbi megyei küldöttközgyűlés elé készített beszámo­lókat. SZOBOSZLAI JENŐ PANORÁMA BUDAPEST - Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tu­dósítóját. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Bangladesi Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Hoszain Mohammed Ersad bangladesi államfőt. MANILA - A Fülöp-szigetek muzul­mán többségű déli szigetein önkormány­zatáért küzdő Moro Nemzeti Felszabadí- tási Front (MNFF) kedden felszólította a manilai vezetést: még a májusi kongresz­szusi választások előtt léptessék életbe a szigetek autonómiáját, máskülönben gerilláik felújítják harcukat. A muzulmán fegyveresek 14 év óta állnak harcban a kormányzattal. OTTAWA - Atommeghajtású tenger­alattjárókat akar beszerezni Kanada ha­diflottája számára. A Christian Science Monitor című amerikai lap jelentése sze­rint a katonai fejlesztési programmal fog­lalkozó Fehér Könyv, amelyet az ottawai kormány rövidesen megjelentet, öt-hat- milliárd dollár megszavazását javasolja az elkövetkező évekre, hogy ebből tíz, nukleáris meghajtású tengeralattjáróval bővítsék a kanadai flottát. Ezeknek a ten­geralattjáróknak „az északi sarki övezet" védelme lenne feladata az állítólagos szovjet fenyegetésekkel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom