Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-04 / 53. szám
4NÉPÜJSÁG 1987. március 4 Az országos tárlatra 49 alkotást küldenek Tolna megyei amatőr képző- és iparművészek kiállítása Bozsó Jánosné, országgyűlési képviselő nyitotta meg a Tolna megyei amatőr képző- és iparművészek XIII. kiállítását a szekszárdi Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. Tavaly év végéig 45 pályázó nevezte be három-három művét a kiállításra, amelyen végül is, 44 amatőr művész 101 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők március 22-ig. A júliusban megrendezésre kerülő országos kiállításra 26 amatőr művész 49 alkotását küldik tovább. A neves képző- és iparművészekből átló zsűri a meghirdető szervek által felajánlott pénzjutalmakat a következőképpen ítélte oda. Dunkel Lehelné iparművész szőtteseivel, valamint Mógor László festőművész öt-ötezer forintos, Könyv János István és Balázs Andor Gábor grafikusok, Lőrincz Péter festőművész, valamint Horváth Imre fafaragó három-háromezer forintos, Bohdan Sienkiewicz és Kövesdi Mihály festőművészek, Kemp Zsuzsa szobrász, valamint dr. Németh Pálné iparművész szőtteseivel két-két- ezer forintos jutalomban részesült. A KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Kiss Magdolna a szervezetük által felajánlott alapítványt Mógor László és Borsodi Barna Zsolt festőművészeknek adta át.- mr - Fotó: GOTTVALD PÁLYÁZAT üzleti feliratok magyar nyelvű elnevezésére SZOMSZÉDOLÁS S _______________:____________________________________________________________________________> A magyar nyelv védelmében, a kereskedelmi hálózatban mértéktelenül elszaporodott idegen üzleti kifejezések visszaszorítására PÁLYÁZAT-ot hirdet a Belkereskedelmi Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének Beszéd- és Magatartáskultúra Bizottsága és a budapesti Anyanyelwédők Klubja. A pályázat célja magyar üzleti elnevezések terjesztése, népszerűsítése. A pályázat feltételei: az elnevezés jellemzően fejezze ki az üzlet szakjellegét; legyen figyelemkeltő; feleljen meg a nyelvi követelményeknek. A pályázat meghirdetői elsősorban a következő kereskedelmi üzlettípusok körében várják a jelenleg helytelenül használatos kifejezések módosítását: second hand shop, night club, snack bar, music center; szabad kategória: bármilyen üzletkörben, szakmában a szemet bántó idegen elnevezést módosító javaslat. A pályázat határideje: 1987. május 31. A pályázók feladata kettős: Először: A helytelenített üzleti elnevezés közlése és a helytelenítés indoklása. (Ha lehet dokumentált formában, fotók, lapkivágások mellékletével, pontos hely és idő megjelölésével.) Másodszor: A helytelenített idegen helyett a megfelelőnek vélt magyar elnevezés ajánlása, esetleg ugyancsak indoklása. A fővárosi lakhelyű pályázók javaslataikat a budapesti Anyanyelwédők Klubja címére -1366 Budapest, Népköz- társaság útja 125. - más lakóhelyen élű érdeklődők a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházának címére - 1360 Budapest, Pf. 6. - küldjék pályázatukat. A pályázat nem jeligés, ezért kérjük a pontos lakás és név feltüntetésével, valamint a borítékon a következő megjelölést: „Üzleti elnevezés” pályázat. A pályázatokat a meghirdető szervek által kijelölt bizottság bírálja el. A pályázat nyertesei között kategóriánként 5, 3, és 2 ezer forint értékű díjat adunk át első, második, harmadik helyezésként. Az eredmény- hirdetésről és a díjkiosztásról a Magyar Nemzet 1987. szeptember 4-i száma tudósít BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM HAZAFIAS NÉPFRONT Somogyi Néplap Az Állami Tervbizottság múlt év június 26-i ülésén hozott határozata széles körű kísérletsorozatot indított el. Lényege az iskolák költségvetési gazdálkodásának korszerűsítése, a gazdálkodó iskolatípus megteremtése. A kísérletben való részvételre azokat az intézményeket javasolták, amelyek jó munkájukkal már felhívták magukra a figyelmet. Somogybán mindössze a csurgói Farkas János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola vesz ebben részt. Rajtuk kívül országosan is csak két szakközépiskola részese a kísérletnek. Bélteczki Sándor igazgató- helyettest és Sebestyén Lászlóné ruhaipari ágazatvezetőt kérdeztük.- Már 1976-ban - amikor az ipari és mezőgazdasági iskolát összevonták - arra törekedtünk, hogy a tanulók lehetőleg csak produktív tevékenységet végezzenek - mondta Bélteczki Sándor. Az első időben háztáji bérmunkákkal és célfuvarozásokkal próbálkoztak. Azután valamennyi szakmát sikerült bevonni. 1980-81-ben a szolgáltatás mellett a gépszerelőknél is bevezették a rendszeres bérmunkát. Téeszeknek, magánszemélyeknek vállaltak javításokat.- A munkánk eredményérdekeltté vált. Létrehoztunk egy önálló építőbrigádot, és ezzel az iskola fejlesztésénél 50 százalékos költségmegtakarítást tudtunk elérni. Ruhaüzemünket például 22 millió forint helyett 12 millióból hoztuk létre. Legtöbb építkezésünk így valósult meg. Ezekhez a lépésekhez az iskola biztosítást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tóth Tihamér igazgató aktívan vett részt a különféle jogszabályok tisztázásában. Az 1986-os PM rendeletet, amely a tanulók bérezését szabályozza, vele is minősítették. Kísérleti iskolának januárban jelölték ki az intézetet. Ez azzal a lehetőséggel is járt, hogy a fejlesztési és a felújítási alapot saját maguk képezhetik és használhatják fel.- Most valamennyi szakmában termelőmunkát végzünk - mondta Sebestyén Lászlóné. - Több ágazatunk van a mező- gazdasági szakipari képzéstől a növény- termesztésig, a ruhaipari ágazatig. Van egy alapképzési ágazat is, ebben az elsőévesek részesülnek, de már ezek a tanulók is végeznek termelőmunkát. Kerítéseket, üstházakat készítenek. Az építőipari ágazat az idén túl is lép az iskola keretein. Részt vesznek a lakásépítésben. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Sárvizi Malomcsatorna Vízi Társulat főleg a mezőgazdasági termeléssel ösz- szefüggő feladatok ellátására jött létre. Taggazdaságaival összesen csaknem 150 ezer hektár területen gazdálkodnak, de összes érdekeltségi területük meghaladja a 160 ezer hektárt. Területükön 133 közcélú vízfolyást kezelnek, ezek hossza 524 kilométer. A vízfolyások karbantartásán kívül jelentős tervezői, kivitelezői munkákat is vállal a társulat, hiszen ezek a megrendelőktől vállalt feladatok hozták tavaly is az árbevétel több mint kétharmadát. A közcélú tevékenység után második helyre tavaly is a tagok részére végzendő Folklór a fotóművészetben címmel országos pályázatot hirdet hivatásos és amatőr fotósok részére a Duna menti folklórfesztivál szervezőbizottsága. A pályázat célja az élő néphagyományoknak, a népi mesterségeknek, a népművészet minden ágának bemutatása a fotóművévízrendezési, meliorációs és rekultivációs (újrahasznosítási) feladatokat sorolták. A lajoskomáromi tsz-nek például csaknem hétmillió forint értékű ilyen munkát végeztek, a sárbogárdi, a cecei és a pátkai szövetkezetben is folytatódott a melioráció, víz- és tereprendezési munkát vállaltak az Enyingi Állami Gazdaságban. Mind nagyobb feladatot jelentő munkával bízza meg a társulatot Székesfehérvár Város Tanácsa, tavaly az Öreghegy vízrendezési munkáiból 8 millió forint értékűt végeztek el. Tervezésként egyik legjelentősebb munkájuk volt a sárréti termelőszövetkezetek közös elhatározásaként a cecei szövetkezettől elvállalt megrendelés a Sárrét térségi meliorációja tervkoncepciójának kidolgozására. Szóba került a taggyűlésen, hogy erre a feladatra várhatóan tanulmányterv is készül, és a taggazdaságok mindent elkövetnek, hogy a tervből mielőbb valóság legyen. Évek óta kiegyensúlyozott, eredményes munkát végez a társulat. Tavalyi árbevétele csaknem elérte a 72 millió forintot, ami 12 millióval haladja meg az előző évit. Nyereségtervét is számottevően túlteljesítette, és kevés híján tízmilliós eredményt ért el. A jövő évi tervekről, feladatokról Fábián Ferenc főmérnök adott tájékoztatást. A többi között elmondta, hogy az említett négy tsz-ben az idén is folytatódik a melioráció, jelentős újrahasznosítási feladatokat vállaltak, és Székesfehérvár vízrendezési munkáiból a tavalyinál nagyobb mértékben veszik ki részüket. Dunántúlt napló 1986-ban az ellenőrzött Baranya megyei és pécsi kisiparosok 38 százaléka, a magánkereskedők csupán 14 százaléka vallotta be a valóságnak megfelelően adóköteles jövedelmét. Meglehetősen kevesen. Hogy miért? A válaszon nem szükséges hosszasan gondolkozni... Tavaly július elsején jött létre Pécsett a Megyei Adómegállapító Hivatal. Azóta ez az intézmény határozza meg a kisiparosok, kiskereskedők adóját. Azelőtt a KIOSZ és a KISOSZ megyei adóközösségei végezték ezt. A változásra elsősorban azért volt szükség, mert az adóközösség hatósági feladatokat is ellátott, s ez nem fért össze az érdekképviseleti munkával. Az adómegállapító hivatal a Baranya Megyei Tanács pénzügyi osztályának felügyelete alatt áll. Az adómegállapítás első mozzanata, hogy a kisiparos vagy kiskereskedő benyújtja adóbevallását. Ennek valódisága többféle csatornán ellenőrizhető. Egyrészt az illeték-, illetve az adómegállapító hivatal előzetes műhely- és üzletlátogatásokat tart. Természetesen nem juthatnak el mindenhova, de figyelembe veszik a több év óta kialakult szakmai rangsort, a termelőképességet, a megrendelők körét, az alkalmazottak számát, s mindezek alapján elfogadják, vagy - és ez fordul elő gyakrabban - módosítják a benyújtott adót. Sajnos, nem a tényleges jövedelmek a jellemzőek, s érdekes, hogy meglepően kevés azoknak a száma, akik a módosítás ellen fellebbeznek. Az emberi találékonyság utolérhetetlen. Például a nyugdíj előtt állók kissé magasabban vallanak, mert így magasabb lesz a nyugdíj, s az SZTK-adó függvénye a fizetett adóalapnak. 1985-ös adatok szerint a kisiparosok és kiskereskedők 7 százalékát sikerült szét eszközeivel. Egy alkotótól tíz képet, illetve legfeljebb hat képből álló sorozatot fogadnak el a pályázatra. A képek oldalhossza nem lehet kevesebb 40 centiméternél. A szerző nevét, lakcímét és az alkotás címét fel kell tüntetni minden kép hátán. Klubok és szakkörök közösen is csak ellenőrizni, mert nem volt erre elegendő szakembere a megyei illetékhivatalnak. A 415 vizsgálatból 220 záródot adóhiánnyal. Ez összesen négymillió-négyszáz- negyvenezer forintot jelent, egy főre lebontva pedig átlag húszezer forintot! És ez csak 7 százalék! Adómorál! Ismeretlen fogalom, 1985- ben az átlag legkisebb adót - ameb évi hetvenezer forint jövedelemig fizetendő -, a kisiparosok 70, a kereskedői 50 százalékára szabták ki. Az előbbiek 3200, az utóbbiak 540( forintot fizettek. A 410000 forinton felül évi jövedelemnél 13-an adóztak Bárány; megyében és Pécsett. Tizenegy iparos fejenként 223 000 forintot, két kereskedő pedig 249 000 forintot tett le az asztalr; adó fejében. 500 000 forint feletti jövede lemmel körülbelül ötven önadózó dolgozik. Az 1986-os adóbevallások kiértékelése most folyik. Árpilisra kerül majd ki: ta valy hányán próbálták az adóelőírásoka megszegni. PETŐFI NÉPE Erdélyi Zoltán tenyészetének hama híre ment birkásberkekben. Felkerests dr. Veress László, a Debreceni Agrártu dományi Egyetem tanára, eljött Sükösd re az Országos Juhtenyésztési Intéze igazgatója is, Kaposvárról szintén érdek lődtek. Az első évben nyilvántartásb; vették az állományt, másodikban má törzstenyészetnek jelölték. A gazda ad minisztrációt vezetett, egyedi jelölést al kalmazott, elindult a hírnév felé. Meghív ták a Debrecenben tartandó nemzetköz juhtenyésztési konferenciára. A résztve vők az ő tenyészetét is meglátogatták elismerően nyilatkoztak munkájáról.- Ekkor történt a baj - kesereg a gaz da. - Amikor eladásra értek, nem volt ve vő. Hiába, a birkatenyésztés mélypontos van, vagy még az alatt. Mindenki hág; utánpótlást a magáéból, nagyüzemek maszekok. Úgy vélik, az olcsóbb, pedis tudom: nagy pocsékolás! Egyszerű pa rasztember vagyok, nem jártam sok isko lát, mégis mondom: a tenyészérték, < genetikai képesség, az a haszon bizto; ígérete. Szóval, alig adtam el néhányat s kosaimból, a többi vágóra ment. Nem ta gadom, kicsordultak a könnyeim. A birk. bolondja voltam világ életemben. Erdélyi Zoltán nagy testű állományi szinte egyedüli az országban. Nem ritk; a 80-90 kilogrammos anyajuh sem. A anyákról 8 kilogramm kiváló minőségi gyapjút nyír, ami duplája az országos át lagnak. Kétszáz százalékos a báránysza porulat, feltűnően sok a hármas ikerbá rány. Ám egy anyának csak egyet hagy, i többit elajándékozza, eladja röviddé születése után. A szopósbárányok 9! százaléka megéri az értékesítést, vala mennyi külpiacra kerül. Amikor a tartási körülményekről esil szó, Erdélyi Zoltán feledi a bút, felvidul te kintete.- Ellés előtt nem szabad sajálni az ab rákot. Hadd feszüljön a tőgy, akkor szü letnek a buksi fejű, rámás bárányok, szi lárd csontozattal. Az aszkániai fajtára es küszöm, jól tűri a klímánkat és igényteler megél a „söprögetésből”, a soványabl legelők füvéből. A birka nem műszakban legel, itt nen lehet órára dolgozni. Az időt a lelkiisme rét méri. A korgó gyomrú, sántikáló birgi a gazda szégyene. részt vehetnek a pályázaton. A képeke 1987. június 5-ig kell beküldeni az alább címre: Baja, 6500 Vörösmarty u. 5. Józse Attila Művelődési Központ. A zsűri által erre alkalmasnak ítélt alko tásokat kiállítják és a legjobbakat díjaz zák. Folklór a fotóművészetben Dunkel Lehelné az iparművészek kategóriájában nyújtott kiemelkedő teljesítményt Mógor László: Meditáció .
