Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
2 Képújság 1987. március 25. Államtitkári sajtótájékoztató a tanácsi munkáról Kedden a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Papp Lajos államtitkár-, a MinisztertanácsTanácsi Hivatalának elnöke tájékoztatót tartott a tanácsi munka időszerű kérdéseiről, a tanácsi szervek és a lakosság sokirányú kapcsolatairól, a tanácsok előtt álló feladatokról. Az államtitkár kiemelte, hogy a tanácsok a feladat- és hatáskörök decentralizálásával, önállóságuk bővülésével párhuzamosan növekvő szerepet töltenek be államszervezetünkben. Ebből következően fokozódik felelősségük azért, hogy mind jobb hatásfokkal, nagy öntevékenységgel, a központi célkitűzésekhez és a lakosság helyi igényeihez igazodva végezzék munkájukat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján - hangsúlyozta Papp Lajos - elmondható, hogy a tanácsok tevékenysége összességében eredményes, mind jobban igazodik a társadalmi-gazdasági élet változásaihoz. A szűkösebb anyagi lehetőségek közepette, az elmúlt ötéves tervidőszakban is a tanácsok teljesítették kitűzött feladataikat. A hetedik ötéves tervüket pedig a helyi közvélemény minden korábbinál szélesebb körű bevonásával, a lehetőségek gondos mérlegelésével készítették el. így sikeres volt a tavalyi gazdálkodásuk is. Ugyanakkor különösebb zavar nélkül oldották meg az átállást az 1986. január 1 - jével bevezetett korszerűbb tervezési, pénzügyi szabályozórendszerre. Országos tapasztalat, hogy tovább fokozódott a tanácsi munka demokratizmusa, általánosabbá vált a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerésére már a döntések előkészítésekor. Kedvező irányú változás tapasztalható a tanácsi testületek működésében is; a legutóbbi választásokat követően alakult tanácsok aktívabbak, érzékenyebben figyelemmel kísérik a település gondjait. Bár még mindig előfordul, hogy papíron marad a határozatok egy része, van bürokrácia az ügyintézésben, helyenként nem megfelelő a hangnem, bonyolult az ügyiratok fogalmazása. Helyesnek bizonyult - mutatott rá az államtitkár -, hogy a legutóbbi választásokon a korábbi 60 ezerről 42 ezerre csökkentették a tanácstagi körzetek, s ezzel a tanácstagok számát. Ugyanígy bebizonyosodott, hogy a kisebb létszámú testületek a korábbinál munka- és határozatképesebbek, alkalmasabbak a vitára, jó határozat előkészítésére és meghozatalára. Külső, más szervekhez fűződő kapcsolataikban pedig a tanácsok nyitottabbá váltak, legyen a partnerük akár más tanács, vagy vállalat, társulás, intézmény. A közös tanácsok rendszere bevált. Ugyanakkor arra kell törekedni, hogy a kizárólag egy községet érintő kérdésekben az ottani elöljáróságé legyen a döntés joga és felelőssége. Ez is egybevág azzal, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol azok felmerülnek. Már a gyakorlatban is érezteti jótékony hatását, hogy a tanácsoknak nagyobb önállóságuk jegyében szinte gazdálkodó szervek módjára kell bánniuk bevételeikkel és kiadásaikkal egyaránt, helyi kezdeményezésekkel bővíthetik anyagi lehetőségeiket. A tanácsoknak a települések felelős gazdáivá kell válniuk. Megemlítette az államtitkár, hogy a napokban elkészült legfrissebb összesítés szerint 1986-ban - a megelőző évi 14,2-hez képest - 16 milliárd forint értékű társadalmi munkával segített a lakosság a tanácsoknak a helyi feladatok közösségi megoldásában. A tanácsok igyekeznek egyre több ügyet rövidített határidőben elintézni, s például adott ügyben két vagy több időpontra hívják be a feleket. Ez év február 1-jétől kötelezték a tanácsokat arra, hogy hosszabbítsák meg ügyfélfogadási idejüket; ennek megfelelően valamennyi tanács heti két alkalommal 18.30 óráig, szombaton pedig 8-tól 12 óráig fogadja az állampolgárokat. Ez az intézkedés is a munkaidőalap védelmét szolgálja. A tanácsok időszerű tennivalói között említette olyan munkastílus kialakítását, hogy a helyi tanácsok éljenek bátrabban a megnövekedett önállósággal, tárják fel, szellemi és anyagi tartalékaikat, s tevékenységükben erősödjön a kezdeményezés, az öntevékenység. Mivel a tanácsok terveik megvalósítását, feladataik elvégzését nem oldhatják meg kizárólag saját erővel és eszközökkel, megnő a tanácsi munkában a koordináció szerepe, a vezetői tulajdonságok között pedig felértékelődik a tárgyalóképesség, a kapcsolatteremtő készség. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a döntések végrehajtásának a feltételeit megteremtsék, ugyanakkor ellenőrizzék is az elhatározások megvalósítását. A továbbiakban is politikai jelentőségű tényező, hogy a tanácsok szélesítsék közvetlen lakossági kapcsolataikat, keressék az emberekkel és a kisebb közösségekkel a nyílt és tartalmas eszmecserék lehetőségét. Ugyanakkor a demokrácia ilyen gyakorlása ne csak azt jelentse, hogy információkat adjanak az állampolgároknak, hanem mind gyakrabban kérjék ki véleményüket az őket érintő kérdésekben - hangsúlyozta tájékoztatója végén a Tanácsi Hivatal elnöke. Egy nagy politikus távozása Willy Brandt lemondása Az ifjú szociáldemokraták háromnegyed órán át megszakítás nélkül skandálták a nevet: Willy, Willy! Fáklyásmenetük nem tágított az Erich Ollenhauer-ház, a Német Szociáldemokrata Párt központja elől. Szomorú napja volt ez nemcsak a párt fiatal híveinek és régi harcostársainak, az SPD-tagság nagy részének. Willy Brandt hétfő délutáni váratlan lemondását lehangoltan vették tudomásul sok-sok ezren azok közül is, akik - noha más pártok szavazói voltak - a most 73 évesen visszavonul pártelnökben az NSZK történetének egyik legnagyobb alakját tisztelik. S elismerésüket és nagyrabecsülésüket nem tagadhatták meg tőle békíthetet- len politikai ellenfelei sem. Bármi volt is a közvetlen oka hirtelen elhatározásának, az utóbbi időkben bármennyire vitatták is számos megnyilvánulását, vezetői stílusát még magában az SPD-ben is, mindez nem változtat a legfontosabb tényen: a pártja élén kifejtett majd negyedszázados munkásságával egyik alakítója volt hazája - és az NSZK határain túl is - Európa politikai életének. Távozásának közvetlen oka valóban kisszerűnek látszik: Margarita Mathiopu- losznak, egy harmincéves, tüneményes tehetségű, öt nyelvet tökéletesen beszélő görög asszonynak a személyében olyan újságírótajánlott az SPD-elnökség szóvivőjének tisztségére, aki nem tagja az SPD-nek, és még csak nem is nyugatnémet állampolgár. Ez utóbbi nem lett volna baj. De a pártonkívüli státus szo- katlanságával a vezetőség zöme nem értett egyet. Miként Brandt hirtelen támadt némely más elképzelésével, önkényesnek tartott egyéb személyi döntéseivel sem. Azt ié felrótták neki, hogy annak idején Johannes Rau kancellárjelölt esélyeit lekicsinylő nyilatkozatával megnehezítette a népszerű észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökválasztási harcát. Kifogásolták, hogy nem tisztázta egyértelműen az SPD választási stratégiáját, így a Zöldek pártjához való viszonyt. Ezért időről időre mind jobban fel-felizzottak az SPD-ben parázsló belső ellentétek, s ezeken nem tudott úrrá lenni. Most mégis nemes tartással, tévényilatkozatában sem mentegetve hibáit, azzal indokolta meg elhatározását, hogy az immáron nyilvánossá vált viták közepette nem akar terhére lenni az SPD-nek. Annál kevésbé, mivel a párt egységes fellépést igénylő nehéz erőpróbák, tartományi választási harcok egész sorának megvívása előtt áll. Hétfő este a nyugatnémet tévéállomások esti híradóját Brandt lemondásának híre uralta. Lezárult a német szociáldemokrácia egyik gagy korszaka. A párt alapitójának, August Bebelnek kivételével Willy Brandt vezette leghosszabb ideig a pártot. S régi filmhíradók képei villantották fel Brandt politikai pályafutásának kiemelkedő állomásait. A hitleri „harmadik birodalom” fiatal szociáldemokrata menekültje, a nácizmus elleni küzdelem külföldi résztvevője hazatérése után gyorsan emelkedett az SPD-ben: 1957- ben már nyugat-berlini kormányzó polgármester. 1964-ben az SPD elnöke, 1966-ban külügyminiszter az úgynevezett nagy- koalícióban. Már akkor megfogalmazza azt a tételét, amelynek később a gyakorlati megvalósításán fáradozott: az NSZK Érvel, agitál, meggyőz - a Bundestagban is (Archív felvételeink.) csak akkor növelheti politikai befolyását, ha tevőleges részt vállal az európai enyhülésben. 1969 októbere: a szociáldemokrataszabaddemokrata szövetség létrejöttével kancellárrá választják. Az NSZK novemberben aláírja az atomsorompó- egyezményt, majd gyorsan testet ölt az új keleti politika: 1970 januárjában Moszkvával, februárban Varsóval kezdődnek tárgyalások, márciusban es májusban Brandt találkozik Willi Stoph-fal, az NDK kormányfőjével. Augusztusban, majd decemberben aláírják a Szovjetunióval, illetve a Lengyelprszággal kötött szerződéseket. Bonn elismeri az Európában fennálló határokat. A nyugatnémet tévénézők újra láthatták és átérezhették a nagy varsói pillanatot: az NSZK kancellárja a nácik által földdel egyenlővé tett egykori gettó területén térdre ereszkedve rója le kegyeletét a legkegyetlenebb barbárság lengyelországi áldozatainak emlékművénél. 1971 szeptembere: a nyugat-berlini kérdést rendező nagyhatalmi egyezmény aláírása. 1972 decembere: alap- szerződés az NSZK és az NDK között. 1973 szeptembere: az NSZK-t és az NDK-t felveszik az ENSZ-be. December: szerződés Csehszlovákiával. Willy Brandt 1974-ben lemondott a kancellárságról, de még előtte, 1971- ben Nobel-békedíjjal tüntetik ki. A nemzetközi enyhülés előmozdításában szerzett érdemeinek elismeréséül. FLESCH ISTVÁN (Bonn) Mai kommentárunk Csillagháború és a rakéták Négy éve, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt kedvelt hímjének címe, a „Csillagok háborúja” bevonult a nemzetközi politika szótárába. Egy filmrendező fantáziájának szüleménye 1983. március 23-óta a Föld sorsát fenyegető valós veszélyként tornyosodik. Ronald Reagan „hadászati védelmi kezdeményezésnek” nevezte el a programot, ám e „védelem" valójában fenyegetést, az emberiség történetének eddigi legkockázatosabb katonai fejlesztési előirányzatát jelenti. Azóta, világszerte, s köztük neves amerikai tudósok, a csillagháborús terv megvalósítása ellen szólaltak fel. A hadászati védelmi kezdeményezés, angol kezdőbetűivel az SDI, nem az atomfegyverek felszámolását szolgálná - miként Reagan jövőképe ígéri -, hanem éppen az újabb tömegpusztító fegyverek létrehozására ösztönöz. Most az évfordulón az amerikai elnök nyilatkozatában mégis a program folytatása mellett tett hitet. Ráadásul olyan időpontban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Európába telepített közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítését előirányzó megállapodás megkötésének reális közelségébe került. A Gorbacsov és Reagan reykjaviki megegyezésén alapuló február végi szovjet javaslat különválasztotta az úgynevezett eurorakéták ügyét az SDI-programtól, ám nyilvánvaló, hogy a csillagháborús terv ellentmond a két nagyhatalom között 1972 óta érvényben lévő SALT-I szerződésnek. A Szovjetunió joggal véli úgy, hogy az SDI tervével Washington a hadászati egyensúly megbontására, amerikai katonai fölény elérésére törekszik. Időközben nyugtalanító hírek érkeznek a genfi tárgyalásokról is. Washington, fő nyugat-európai szövetségeseivel összhangban, arra törekszik, hogy az egyezménybe belevétesse a rövid hatótávolságú rakétákat is. A Szovjetunió február végi javaslatában készségét fejezte ki, hogy tárgyaljanak ezekről a fegyvertípusokról is, ám önállóan, s nem a tervezett egyezmény részeként. A hét végén Viktor Karpov szovjet külügyminisztériumi főosztályvezető a washingtoni taktikázás kapcsán már azt vetette fel, hogy az Egyesült Államok esetleg csak blöfföl, amikor megállapodási készségét hangsúlyozza a közép-hatótávolságú atomfegyverek tekintetében. Pedig korábban Moszkvában és Washingtonban sem zárták ki, hogy még az idén megszülethet a megállapodás. S a világsajtó már a csúcstalálkozó időpontját is találgatja. A hét végén Moszkvába látogat Margaret Thatcher brit kormányfő, aki most hétfőn Párizs és Bonn véleményét is meghallgatta. Április derekán pedig Shultz amerikai külügyminiszter lesz a szovjet főváros vendége. Várhatóan ezeken a tárgyalásokon sok minden tisztázódhat, mindenekelőtt, hogy Európa megszabadul-e legalább a közép-hatótávolságú rakéták fenyegetésétől.ORTUTAY L. GYULA Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A Forint árfolyamának módosításával összefüggő intézkedések keretében egyes energiahordozók termelői ára március hó 25-től megváltozik. A fűtőolaj, a gudron, a kerizon, a vegyipari benzin, a propán-butángáz, az energetikai földgáz, a villamos energia-és a hőenergia termelői ára 8 százalékkal, a gázolaj és a tüzelőolaj termelői ára 4 százalékkal emelkedik. Mivel a gázolaj közületi és fogyasztói forgalma azonos áron történik, a dízelüzemű gépjárművekhez felhasználásra kerülő gázolaj ára literenként 40 fillérrel (9,30 Ft/literről 9,70 Ft/literre) emelkedik. A többi energiahordozó (valamennyi tüzelőanyag és energiaszolgáltatás) fogyasztói ára nem változik. PANORÁMA BUDAPEST - A magyar-NDK barátsági szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete baráti találkozót rendezett kedden a nagykövetségen. A rendezvényen megjelent Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Őszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Andrikó Miklós belkereskedelmi, Dreczin József művelődési minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai és a társadalmi élet több vezető személyisége. WASHINGTON - Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Richard J. Green, az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa tudományos, műszaki és nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője Washingtonban további öt évre megújította a két intézmény közötti műszaki-tudományos együttműködési megállapodást. BONN - Gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép robbant hétfő éjszaka az NSZK-ban állomásozó Brit Rajnai Hadsereg és a Royal Air Force rheindahlemi főhadiszállásánál. A holland határ közelében, Mönchengladbachtól néhány kilométerre lévő támaszponton harmincegy személy megsebesült, halálos áldozat nincs. Az új tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1987/88-as tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán a tanév 1987. szeptember 1-jén, az első tanítási nappal kezdődik. A dolgozók általános és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A zeneiskolákban szeptember első hetében kezdődik és június második hetében végződik a tanév. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, s a gimnáziumok l-lll. évfolyamán 1988. június 10-e. Az érettségizők május 13-án mennek utoljára iskolába. Az első félév 1988. január 31 -ig tart. Az iskolák február 5-ig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket a diákok első félévi munkájának eredményéről. A téli szünet 1987. december 19-től 1988. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap tehát december 18., a szünet utáni első tanítási nap január 4-e. A tavaszi szünet 1988. április 2-töl április 10-ig tart, igy a szünet előtti utolsó tanítási nap április 1., a szünet utáni első tanítási nap április 11. Az érettségi írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1988. május 16- án, a nemzetiségi gimnáziumokban május 13-án, az esti és levelező tagozatokon pedig május 30-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát 1988. május 23-tól kell tartani. A tanév során - a téli és tavaszi szüneten kívül - az iskolák legfeljebb 14 tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásokra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb célra. Ha különleges indokok alapján a téli, illetőleg a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napját a fentiektől eltérően állapítja meg a nevelőtestület, ezzel nem növelheti a tanítás nélküli munkanapok számát. Tömegtüntetés szónoka, amelyen a rakétatelepítésről beszél
