Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-20 / 67. szám

2(%PÜJSÄG 1987. március 20. Megkezdte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kát á magánszemélyek eltérő célokra használják fel. A tulajdonszerzési korlátozások - a törvényjavaslat szerint - nem vonatkoz­nak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. Öröklés, elbir­toklás, házasságkötés és örökbefoga­dás esetén a többlettulajdont a jövőben csak akkor kell elidegeníteni, ha a laká­sok (a lakótelkek), illetve pedig a tizenöt hektárt. Egy kétgyermekes családnál például csak az ötödik lakótelek, illetőleg lakás elidegenítése kőtelező. E rendelkezés családvédelmi célokat is szolgál: megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amely házasságkötés helyett élettársi viszony létesítésére késztet olyanokat, akik külön-külön ingatlannal rendelkeznek, sőt nemegyszer - különö­sen ingatlan öröklése esetén - a házas­ság felbontását eredményezi. Egyéb módosítások A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózko­dó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll át, ha ezt a hozzá­tartozó kéri. Amennyiben viszont ilyen kérelmet - az egyéves határidő lejárta előtt - nem terjesztettek elő, a földhivatal kártalanítás nélkül állami tuladjonba ve­szi az ingatlant. A továbbiakban eljárási kérdésekről szólt a miniszter: Az ingatlanok forgalmát jelentősen megkönnyíti és egyszerűbbé teszi az ál­lami elővásárlási jog intézményének megszüntetése. A jövőben csak a tanya és a hozzá tar­tozó föld magánszemélyek közötti adás­vétele esetén lesz továbbra is elővásárlá­si joga annak a mezőgazdasági nagyü­zemnek, amelynek területén a tanya fek­szik. Az önkéntes földcsere intézményét a törvényjavaslat fenntartja, ugyanakkor egyszerűsíti az ilyen eljárást: megszünte­ti az önkéntes földcsere hatósági jóváha­gyását. A termőföldek védelme érdekében a törvényjavaslat változatlanul előírja a földhasználó művelési kötezettségét, és a hatóságok feladatává teszi, hogy rend­szeresen ellenőrizzék a kötelezettség teljesítését. Ugyanakkor nagymértékben megnő a gazdálkodó szervezetek önállósága a föld művelési ágának megválasztásá­ban, a művelési ág szerkezetének kiala­kításában. A tartós földhasználat jogintézményé­ről, illetve annak megszüntetéséről Mar­kója Imre elmondta: A tartós földhasználat bevezetése ere­detileg főként arra irányult, hogy a kis­pénzű állampolgároknak adjon lehető­séget lakásgondjaik kedvezőbb megol­dásához, viszonylag olcsón megkapható földterülettel. Az élet nem igazolta ezt az elképzelést; az ingatlanok vételára és a tartós hasz­nálatért fizetett ellenérték között jelenleg már szinte alig van különbség. Úgy vélem, lényeges változtatást nem jelentene a tulajdonba adás: továbbra is csak olyan földeket lehetne eladni, mint amelyek jelenleg tartós használatba ad­hatók. Mindezek alapján a tartós földhaszná­lat jogintézményével kapcsolatban az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesz­tendő javaslatot - figyelemmel arra, hogy ez alkotmányos elveinket nem sérti és a tulajdonviszonyokban is csak jelentékte­len változásokat idéz elő - a Miniszterta­nács nevében elfogadásra ajánlom. Egyben, egyetértésemet fejezem ki - a Kormány megbízásából - a bizottság előterjesztésében szereplő többi javaslat elfogadásával is. A törvényjavaslat vitája BÖLCSEY GYÖRGY (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titká­ra, a törvényjavaslat bizottsági előadója mindenekelőtt ismertette, hogy a tör­vénytervezet előkészítő szakaszában a képviselők csoportonként, valamint az Országgyűlés négy bizottságában átfo­góan és részleteiben is megvitatták a na­pirenden szereplő témát. A képviselők körében az a vélemény alakult ki, hogy a tulajdonos jogainak vé­delme azt kívánja: ha bármi akadályozza a föld, vagy a létesítmény rendelte- tészszerű használatát, azért kártalanítás jár. Bölcsey György tájékoztatott arról, hogy bizottságuk - a többi bizottság vé­leményének figyelembevételével is - csak szótöbbséggel fogadta el a tör­vénytervezetet. KRÉMERNÉ MICHELISZ TERÉZ (Bara­nya m., 10. vk.) a hímesházi Petőfi Mgtsz elnökhelyettese a földvédelemmel kap­csolatban rámutatott, hogy az napjaink­ban még nem vált magától értetődő gya­korlattá, esetenként csupán a szank­cióktól való félelem irányítja a gazdálko­dókat. CSELÖTEI LÁSZLÓ (Pest m„ 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára hozzászólá­sában támogatta, hogy a törvényjavaslat a föld hasznosításának módjára, a műve­lési ág megválasztására vonatkozó dön­tést az üzemek hatáskörébe utalja. BÁNFALVI ANDRÁS (Szabolcs-Szat- már m., 4. vk.), az újfehértói Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy össztársadalmi érdek a műve­lésre alkalmas terület hasznosítása, ám a törvény „hasznosításra alkalmatlan” ka­tegóriát is elismer. Ennek elbírálása egy sor gazdaságossági kérdést vet fel. Pél­daként említette, hogy megyéjében sok helyen a 6-7 aranykorona értékű földet is kénytelenek művelésben tartani, mert csak olyan van. Váncsa Jenő: Az új törvény összhangban van agrárpolitikánk elveivel Váncsa Jenő mezőgazasági és élel­mezésügyi miniszter beszél A vitában felszólalt Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Bevezetőjében a termelés adataival érzékeltette, hogy miként sáfárkodtunk a mezőgazdasági termelés alapvető ter­melőeszközével. A mezőgazdasági ter­melés növekvő eredményei mellett még az 1970-es években is csaknem 250 ezerre, évente átlagosan 24 800 hektár­ral csökkent a mezőgazdaságilag hasz­nosított terület. Igazán érdemi változást az 1981 -es évtől, a törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekulti­vációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbinak mintegy a felére mérséklő­dött a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csökkenési üteme. A mezőgazda- sági terület több mint kétharmadán kü­lönböző kedvezőtlen természeti és más hatások gátolják a talaj termőképessé­gének kihasználását. A tervszerű talajja­vító munka az utóbbi másfél évtizedben gyorsult fel. Ennek során napjainkig csaknem másfél millió hektár területen mintegy 25 milliárd forint ráfordítással ál­lítottuk meg a talajpusztulást, javítottuk a talajok termőképességét és szüntettük meg a belvízkárokat. A földhasznosításnak egy nagyon lé­nyeges eleme a nagyüzemek és a háztáji kistermelés között kialakult termelési, termeltetési kapcsolat, egyfajta munka- megosztás. Ezzel, valamint a háztáji kis­termeléssel kapcsolatos termeléspoliti­kánkkal olyan eszköztömeget és akkora erőt mozgósíthattunk a mezőgazdaság számára, amely évente 85 milliárd forint értékű terméket produkál - megköze­lítően annyit, mintamennyi az élelmiszer- gazdaság teljes évi exportja. Ennek az in­tegrációnak a kiterjesztése jobban köz­reműködhet abban, hogy azok a nagy­üzemben gazdaságosan nem hasznosít­ható földek, amelyek gyakran csak vesz­teség forrásai, több értéket adjanak mű­velőiknek és az országnak. Az új földtörvény szelleme, intézkedé­sei összhangban állnak agrárpolitikánk elveivel, gyakorlatával, összhangban vannak a gazdasági reformmal - mon­dotta Váncsa Jenő, javasolva a törvény- javaslat elfogadását. DEÁK GÉZA, (Hájdú-Bihar m. 14. vk.) a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet el­nöke bizakodva szólt arról, hogy a tör­vény adta lehetőségekkel élve az eddi­gieknél jobban kihasználhatók a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodásban rejlő le­hetőségek. Felvetette: ha az örökhagyó a földjét a tsz-be vitte be, s élete végéig on­nan kapott támogatást, indokolt lenne, hogy a föld a szövetkezet birtokában ma­radjon. ZSOLNAY KATALIN (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője javasolta, hogy az arra illeté­kes szervek dolgozzanak ki olyan átte­kinthető földhasználati nyilvántartási rendszert, amely lehetővé teszi az egyé­nek tényleges földhasználat utáni adózá­sát és az adóbevallás ellenőrzését is. TÓTH LÁSZLÓ (Csongrád m„ 12. vk.), a szegvári Puskin Termelőszövetkezet elnökhelyettes, részletesen ismertette a földhasznosítás és a földvédelem Csongrád megyei tapasztalatait, s ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a termőföld értékcsökkenésével, a termelésből törté­nő kivonásával összefüggő terheket min­den érintett gazdálkodónak és intéz­ménynek éreznie és viselnie kell. KÁLDI ENDRE (Győr-Sopron m„ 9. vk.), a halászi Zöldmező Termelőszövet­kezet elnöke elmondta, hogy szövetke­zetük egyike a bűs-nagymarosi vízlép­csőrendszer építése által érintett gazda­ságoknak. A képviselő hangsúlyozta: bí­zik abban, hogy az új létesítmény felépí­tése után a Szigetközben sikerül meg­őrizni a táj szépségét, és a mainál értéke­sebb mezőgazdasági kultúrterületet ala­kíthatnak ki az ott élő emberek és a nagyüzemek. PÁLFI DÉNES (Zala m. 3. vk.), a Nö­vénytermesztési és -Minősítő Intézet pö- • löskei Fajtakísérleti Állomásának vezető­je felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenle­gi mezőgazdasági termelői árképzés, il­letve támogatási rendszer mellett Zala megye üzemei a törvény legfontosabb előírásának, a termőképesség megtartá­sának is csak nagy erőfeszítések árán tudnak eleget tenni, a termőképesség fo­kozásáról pedig - véleménye szerint - szó sem lehet. ELEKI JÁNOS (Békés m., 7. vk.), a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára elmondotta, hogy a TOT a törvénytervezet előkészítésének első pil­lanatától kezdve mindvégig, a több éven át tartó egyeztetések befejeztéig aktí­van részt vett a törvényjavaslat kimunká­lásában. Tolmácsolta az összes földterü­let 61 százalékán gazdálkodó termelő- szövetkezetek tagságának egyetértését a készülő törvényjavaslattal, s azokkal a változtatásokkal, amelyek az utóbbi na­pok vitáiban kristályosodtak ki. CZIBULKA PÉTER (Szolnok, 3. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Fölgáztermelő Vállalat vezérigazgtó-helyettese egy tév­hitet próbált eloszlatni felszólalásában. Sokan ugyanis az ipart okolják a termő­föld területének csökkenéséért. Ezzel szemben 1945 és 1980 között a mező­gazdasági művelésből kivont 1 millió hektárnyi földterületből az ipar részese­dése mindössze 22 százaléknyi volt. MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m. 3. vk.), a litkei Ipoly Termelőszövetkezet ágazatve­zetője rámutatott: ma már stratégiai té­nyező gazdálkodásunkban a nagyüze­mek által integrált kistermelés. S ezt se­gíti, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a nagyüzemi módon nem művelhető te­rületek használatba, bérbe adását, az egyéni vállalkozókedv ilyen jellegű ki­bontakozását. FODOR SÁNDOR (Fejér m„ 5. vk.), a mezőszentgyörgyi Alkotmány Termelő- szövetkezet elnöke egyebek között arról szólt, hogy a modern társadalom pazar­lóan használja a földet; a technikai forra­dalom, a civilizáció, a kemikáliák haszná­lata a természet rendjének felborulásá­hoz vezethet, s az ember drága árat fizet felelőtlen beavatkozásának következmé­nyeiért. A föld ezért különös védelemre szorul. TORNAI ENDRE (Veszprém m„ 11. vk.), a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet nyugalmazott elnöke arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a ter­melőszövetkezetekben dolgozók, ha va­lamilyen jogon kisebb ingatlanhoz jut­nak, hátrányos helyzetbe kerülnek, mert ezt a területet a háztáji vagy az illetmény- földből elvonják. NAGY LÁSZLÓ (Borsod m. 16. vk.), a Krasznokvajdai Bástya Termelőszövet­kezet elnöke a törvénytervezet végrehaj­tásának közgazdasági feltételeit vizsgál­ta. LAKOS LÁSZLÓ (Pest m„ 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Termelőszövetke­zet elnöke egyebek között felhívta a fi­gyelmet arra, hogy jelenleg százezernyi tartós földhasználati szerződés van ér­vényben. SEBÖK JÓZSEF (Heves m„ 8. vk.), a Karácsondi Kossuth Termelőszövetke­zet elnöke a törvényjavaslatnak a nagy­üzemi mezőgazdaság számára kedvező rendelkezéseit értékelte. Varga János: A földtörvény legyen egyszerű, érthető VARGA JANOS (Tolna m. 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövet­kezet elnöke felszólalásában többek kö­zött ezeket mondta: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képvi­selőtársaim! Az Országgyűlésben Tolna megyét, azon belül is Tamási várost és annak kör­nyékét képviselem. A köztudatban úgy ismerik Tolna megyét, hogy adottságai jobbak az országos átlagnál. Ez így igaz, de ezt az általánosítást többször kerülni kellene, mivel nálunk is vannak dombvi­déken, vagy homokos területen gazdál­kodó üzemek. Nem tudjuk kellőképpen kihasználni adottságainkat egyes terüle­teken, mert a körülmények ezt nem en­gedik. Szerencsére folyamatban van már a Sárközben a térségi rendezés. Gondo­lom, az elkövetkezendő időben jut majd arra is pénz és idő, hogy megtegyék ezt a Sió és a Sárvíz környékén és úgyszintén rendezésre kerüljön a Kapos és Kop­pány folyó környéke is. Megyénkben az ipar az utolsó két-három évtizedben fejlődött számottevően. Választókörze­temben is csak az utolsó két évtizedben beszélhetek komolyabb ipartelepítésről. Ennek tulajdonítható, hogy Tolna megyé­ben jobban csökkent a termőföld az utóbbi időszakban, mint országosan. Képviselőcsoportunk nevében kijelent­hetem, hogy a termőföld fokozott védel­mével egyetértünk. Tisztelt Országgyűlés! Első konkrét felvetésem magát a tör­vényt érinti. A törvény mellett szól, hogy a nagyon hasznos előzetes viták során tényleg egyszerűsödött és érthetőbb lett. Lehet, hogy ezt csak mint termelőszövet­kezeti vezető érzem, és joghoz értő kép­viselőtársaim ebben nem értenek velem egyet. Egyszerűen jobbnak tartom, mint az előző törvényt, pedig mikor megjelent, a közigazgatásban dolgoztam. Félek vi­szont, hogy miután elfogadásra kerül, a jogszabályok sokaságával fogjuk „színe­síteni”. Mindenki pontosabb akar lenni a saját területén, és akinek használni kell a törvényt, annak egyre érthetetlenebbé válik. Most még azt sem mondhatja senki, hogy vészmadár vagyok, mert az elmúlt időszakban sok példáját láttuk, látjuk ma is az elburjánzott bürokráciának. Ezt a megoldást el kell kerülni a törvény gya­korlati alkalmazásánál. A törvény ilyen egyértelmű alkalmazásával érthetjük el, hogy ne a kiskapuk keresgélésével tölt­sük majd az időt. Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtár­saim! A törvény tárgyalása kapcsán nem tu­dok elkerülni két olyan dolgot, ami a választókörzetemnek gondja, de szoro­san nem tartozik ehhez a törvényhez. Igaz, elkülöníteni sem tudom. Tamási vá­rost átszeli a Koppány folyó. A folyóvölgy elég régóta nemigen hasznosítható. Ellá- posodott a talaj, elsavanyodtak a rétek. Az elmúlt évektől a Koppány folyó né­hány Balaton melletti település tisztított szennyvizét is befogadja. A Balaton víz­minősége ezzel bizonyára lényegsen ja­vult, de igaz az is, hogy a Koppány vízmi­nőségét csak úgy óvhatjuk meg, ha a szennyvízkezelés a legkisebb vízhozam­nál is eredményes, megfelel a szigorú előírásoknak. Évek óta gondolkodunk egy olyan terven, hogy a Koppány folyón Nagykónyi községet elhagyva, Somogy megye irányába tartva, egy záportározót hozunk létre. Fölsorolom az indokokat. A Balaton irányából leérkező szennyvíz tisztítása, levegőztetése hatásosabb len­ne. Az öntözési lehetőség választókörze­temben minimális, mondhatnám, nincs erre lehtőség. Ugyanakkor esőzések al­kalmával a domboldalakon rengeteg víz zúdul le és okoz komoly károkat. Nyomós indokot látok környezetvédelmi szem­pontból is. Kifejezett előnyt jelentene, hogy a tározóban halászattal is foglalkz- hatnánk. Utolsó, de nem elhanyagolható indokként említem meg, hogy a gyulaji Varga János hozzászólását mondja vadrezervátum szélén, a tamási melegvi­zes strandhoz közel, jobb lehetőséget nyújtana a pihenéshez is. Amit én most felvetettem, illetékesek előtt nem isme­retlen dolog. Az anyagiakat tekintve sem tartom megvalósíthatatlannak. Termé­szetes, hogy a környéken lévő üzemek részt vállalnának a beruházás megvaló­sításában. Tisztelettel kérem tehát a MÉM segít­ségét ennek megoldásában. Következő felvetésem az új földértéke­lést érinti. Az aranykorona mérőszám után most pontértékkel mutatjuk ki föld­jeink minőségét. Én nem vitatkozom azon, hogy ez a módszer mennyire pon­tosan mutatja egy-egy üzem valóságos helyzetét. Hozzáértő képviselőtársaim tudják, hogy igen átlagos helyzetet mutat ez a mérőszám. Az előrejelzés szerint 1989-ben vezetik be és ez után fogunk adózni. Még inkább nem a saját, valós helyzetünket fogja tükrözni, ha a közgaz­dasági körülményeket is valami általános helyzetből állapítjuk meg. Gabonaterme­lő vidék a választókörzetem. Szerencsé­re átlagterméseink jók. Ebből fakadóan szállítási tevékenyésgünk nagysága át­lag feletti. Tamási város nem rendelkezik olyan vasúthálózattal, hogy ott számotte­vő termény feladása megtörténhetne, mi­vel a rajta áthaladó mindkét vasútvonal elhasználódott, elöregedett. A másik példa. Hátrányosabb helyzet­ben vagyunk, mint az átlag, mert évek óta nem tudunk agrokémiai telepet létrehoz­ni azért, mert nincs megfelelő vasútvonal. Kérdezem én, egyenlőek-e a közgazda- sági körülményeink azokkal a területek­kel, ahol mindez néhány kilométeres szállítással megoldódik? Lép Ferenc dombóvári képviselőtársammal olyan választ kaptunk az ezzel kapcsolatos kérdésünkre Urbán elvtárstól, hogy a VII. ötéves terv során javítanak ezen a hely­zeten. Nagyon kérem Urbán elvtársat, kí­sérje figyelemmel, hogy mielőbb meg­valósuljon a felújítás. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtár­saim! Amikor majd a törvény elfogadására szavazunk én igennel fogok szavazni. Ismét hangsúlyozom, hogy kevés és cél­ratörő rendelkezésekkel egészítsék ki a törvényt. Nagyobb értéket úgy tudunk a földön előállítani, ha azt rendeltetéssze­rűen, tudásunk legjavát felmutatva hasz­náljuk. Ezt követően hozzászólt még HOR­VÁTH FERENC (Somogy m. 10. vk.), IVÁ- Nyi LAJOS (Békés m„ 12. vk.), KISS IST­VÁN (Bács-Kiskun m., 18. vk.), FÖLDY FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.) képviselője. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácskozása befejeződött. Ma a földről szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom