Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

1987. február 11. TOLNA \ _ KÉPÚJSÁG 3 Egyre több repedés van a házak falain Veszélyben a szekszárdi Pollack utca? Pécs, Kaposvár mellett Tolnán is FÉSZEKBŐL A FÉSZKÉT Cél: százmillió forint bruttó forgalom Indokolt a forgalom korlátozása Ez már hasadék A megyeszékhely utcáinak egyikében, a Pollack Mihály utcában a kertes családi házak többsége a háborút követő évek­ben épült, de van közöttük húsz esztendő körüli is. A Mátyás király utca és a felüljá­ró közötti szakaszon a lakók közül néhá- nyan tavaly ősszel furcsa és ki tudja mi­lyen eredetű repedéseket észleltek há­zaikon. Az eleinte hajszálvékony vonalak szinte napról napra erőteljesebbé váltak, majd résnyire nyílottak. A szomszédok között szinte kizárólagos témává vált a dolog és sajnos a témához jogosan csat­lakozók száma egyre gyarapodott. Az említett szakaszon két épület kivételével minden házon tapasztalható a megma­gyarázhatatlannak tűnt rohamos rongá­lódás. Az egyik ház előszobájából az ajtó fölötti hasadékon kilátni az udvarra, a másikban szinte minden helyiség egy- egy fala megrepedt, néhol szabályos tér­képek rajzolódtak föl. November elején levelet írtak a városi tanács elnökének, s kérték, vizsgálják meg, vajon van-e alapos oka gyanújuk­nak. A levél harmincvalahány aláírója egy másfél éves folyamat rovására írja a tör­ténteket, ugyanis akkoriban zárták le a Mátyás király utcát a gépkocsiforgalom elől. Ezt a gázvezeték építése indokolta. Míg előtte a teher- és személygépkocsi-, valamint az autóbusz-forgalom a Pollack Mihály utca déli ágán haladt, majd balra folytatódott a Mátyás király utcán, onnan pedig a Zrínyin, az építkezés miatt a bu­szok, a kamionok és a többi autó a Pol­lack utcán folytatta útját, s csak a felüljá­ró alatt kanyarodtak balra. Igaz, a Mátyás király utca azóta elkészült, de a gépko­csik vezetői továbbra is az egyszerűbb útvonalat választották. De választhatták is, hiszen semmiféle korlátozás, tábla nem tiltotta megszokott útjukat. Viszont a már többször említett útsza­kasz ezt a terhelést nem bírja, hiszen nem ilyen célra készült annak idején. Hanem úgymond bekötűútként tett szolgálatot a szórt kőalapra húzott hideg aszfalt bur­kolata. A lakók a napokban kaptak választ a városi tanácstól. Abban az áll, hogy amennyiben az épületek megrongálódá­sának okozója a megnövekedett forga­lom - „bár ez valószínűtlen” - akkor a ke­letkezett kárt megtérítik. Ezek után érthe­tő, hogy az utca lakói tovább keresték az okot, s idegességüket nem elsősorban a vitrinekben és a szekrények tetején tán­cot járó nippek, szobrocskák okozzák. (Persze, azok csak egy-egy robusztus gépkocsi elhaladásakor perdülnek tánc­ra.) Szóval panaszt tettek a megyei ta­nács építési osztályán, ahonnan a közle­kedési osztály munkatársával együtt már a következő napon kimentek a helyszínre műszaki szemlét tartani. Bohli Antal, az építési osztály vezetője a következőkben summázza a véleményét:- Valóban észlelni repedéseket a há­zakon, melyek összefüggésben lehetnek a megnövekedett forgalommal. Érthető, hiszen az út nem ilyen terhelésre épült, s az épületek alapozása is úgymond „csak” szokványos. A vizsgálat még nem fejeződött be, de a közlekedési osztály azonnal megtette a szükséges intézke­déseket. Nedók Pál, a közlekedési osztály veze­tője így összegez:- Tárgyaltunk a Gemenc Volán és a Közúti Igazgatóság illetékeseivel. Ked­den - február 10-én - jegyzőkönyvbe foglaltuk, hogy az autóbuszok a továb­biakban az eredetileg meghatározott út­szakaszon közlekedhetnek, s a napok­ban súlyforgalom-korlátozást léptetünk életbe, amit természetesen útjelző táblá­val jelölünk is. Kovács János, a városi tanács elnöke:- Amennyiben bebizonyosodik, hogy az épületek megrongálódását az út túl­terhelése okozta, a keletkezett károkat természetesen megtérítjük a lakóházak tulajdonosainak. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Családi tervezők szövetkezete A kedvezőtlen időjárású 1986-os esz­tendőben is ösztönzőnek bizonyult az az egyedülálló munkaszervezési és jövede­lemérdekeltségi rendszer, amelyet a Ba­ranyában gazdálkodó belvárdgyulai Kö­zös Út Tsz alkalmaz: a családi tervezés rendszere. A szövetkezetben dolgozó öt­száz család minden év elején tervet ké­szít saját tevékenységére vonatkozóan, éppen úgy minta nagyüzem. A terv tartal­mazza a munkavállalás, a várható kere­set és kiadás, az eladásra szánt háztáji termékek és az igényelt takarmányok stb. adatait. Ezekre épül rá azután a kö­zös gazdaság terve. A családi tervezés céljára külön nyom­tatványt készítettek, s azt egyeztetés után aláírja az illető szövetkezeti tag is és a munkahelyi vezető. így egyfajta megálla­podás jön létre, amely mindkét felet egy­formán kötelezi. A családoknak szabály- szerű folyószámlájuk van a termelőszö­vetkezetben, arra vezetik rá a keresetü­ket. Év közben csupán annyi pénzt „emelnek le” róla, amennyi folyó kiadá­saikhoz szükséges, a többit bent hagy­ják, s azt a nagyüzem forgatja, használja a közösség javára. Nem kell viszont készpénzzel fizetniük, ha például takarmányt vásárolnak, vala­milyen munkát vagy szolgáltatást kérnek a gazdaságtól, arra fedezetül ott van a fo­lyószámla. A belvárdgyulai termelőszövetkezetet kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságai késztették a sajátos szervezé­si-érdekeltségi rendszer bevezetésére. Dolgozói hat kis faluban élnek a baranyai dombok között, s földjeik minősége alat­ta marad az átlagnak: még a 15 aranyko­ronát sem éri el. A hátrányos körülmé­nyek ellenére a megye leghatékonyab­ban gazdálkodó szövetkezetévé vált a Közös Út Tsz. Az elmúlt évben is - noha aszálykárt szenvedett - 12,9 százalékkal nőtt az egy tagra jutó termelési érték, és elérte a 620 ezer forintot, az egy főre jutó nyereség pe­dig 14,3 százalékkal haladta meg az előző évit és 152 ezer forintra emelkedett. Amikor egy család elhatározza, hogy házat - vagy fogalmazzunk úgy - fészket épít magának, akkor egy életre szóló ter­vet készít. Ennek gondjait ismerik mind­azok, akik saját kezük munkájával emel­tek tetőt a maguk feje fölé. A beköltözés után, már mindenki másként kezdené új­ra. A fészekrakók tapasztalatait össze­gezve, azok kényelmét szolgálva alakul­tak meg évekkel ezelőtt a Fészek-áruhá­zak. Környezetünkben a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat Pécs, Kaposvár mellett Tolnán is megnyitotta a 27-es számú te­lepének áruházát.- Az 1986. esztendő utolsó negyedé­ben léptek a tolnaiak a Fészek-áruházak sorába. Ml lehetett alapja ennek az elis­merő cím odaítélésének? A kérdésre a tolnai áruház és telep ve­zetője Merkl Antal válaszol:- Egy gondolat erejéig kanyarodjunk vissza arra az időre, amikor itta nagyköz­ség központjában állt egy sok mindenre alkalmas, de elhagyott épület. A hagyo­mányos tüzéptelepi kiszolgálás már-már irritáló volt. Ekkor merült fel az ötlet, hogy az épület hasznosítására jó lenne valami­lyen áruházat kialakítani. Vállalatunk el­készítette erre vonatkozóan a tervet. Ezt a tolnai tanács is jónak tartotta és rendel­kezésünkre bocsátotta az épületet. Ez 1985-ben volt. Az épületfelújítás utáni külső megjelenése, majd az áruválaszték skálája és a kiszolgálás színvonala lehe­tővé tette, hogy a Fészek-áruházak rend­szerébe soroltassunk. Igaz ugyan, hogy a fedett alapterünk nem éri el az előírtat, de az egy négyzetméterre jutó áruválasz­tékkal és a forgalommal ezt az apró hiá­nyosságot ellensúlyoztuk.- Mennyi volt az elmúlt évi bevétel?- Az áruház a teleppel együtt közel 90 millió forint bruttó forgalma^ könyvelt el. Ebből adódik a tervünk 1987. évre. Cé­lunk a százmillió forintos összeg elérése.- Kérem, tegyünk egy sétát ezen a kö­zel 500 négyzetméteren! Mivel találkoz­hat az érdeklődő, a vásárló?- A belépőt a megrendelő irodában köszöntjük. A szóbeli tájékoztatónk mel­lett, írásos információk is felhívják figyel­mét szolgáltatásainkra, áruválaszté­kunkra. Itt köthetők az anyagbiztosítási megállapodások is...- ...ami annyit jelent... .- ...van egy formanyomtatványunk. Ezt a vásárló, a megrendelő kitölti. Részlete­sen felsorolja az igényét: valamennyi épí­tőanyagot, téglától, cementen át - nem folytatom - tehát mindent. Azt is, hogy hova, milyen időpontban és mennyit kér. A többi a mi dolgunk. A gyártól az építke­zés helyszínére is szállítjuk az árut. Mi ezt a megállapodást magunkra nézve köte­lező szerződésnek tekintjük.- Hányán kötöttek ilyen megállapodás önökkel?- Ez a szám visszaesést jelent, mert csökkent. Viszont ennek az az oka, hogy biztosított volt az áru, így bármikor jött a vevő, mindig megkapta amit keresett, te­hát nem indokolta semmi az anyagbiz­tosítást. Sőt, azt is meg tudjuk oldani, hogy akinek raktáro­zási gondja van, an­nak ütemezett anyag- szállítással segítünk megoldani a problé­máját. Mi természetesen jobbnak tartjuk az előre biztosított gon­doskodást. Ezért szá­mozott sorsjegyet is adunk azoknak, akik megállapodást köt­nek velünk, amit a szerencsére bízva ki­húzunk és nem kevés pénzt nyerhet vissza az illető.- A földszinti el­adótérben az első pil­lantásra érződik a Fé­szek-áruházak jel­mondata: mindent egy helyen, alaptól a tetőig. Vízvezeték­szerelési cikkek, für­dőszoba-berendezé­si tárgyak, építkezés­hez szükséges szer­számok, vegyi anya­gok, festékek, ecse­tek, vasalások, pévécépadlók, konyhabú­torok...- Igen. Valóban az a célunk,, hogy az igények maximumát is kielégítsük. Azért azokra is gondolunk akik szerényebb le­hetőséggel keresnek fel bennünket, te­hát olcsóbb árfekvésű cikkeket is kíná­lunk. Ugyanakkor arra is mód van - az osztrák Bauwelt céggel fennálló kapcso­latunk révén -, hogy például olasz már- ványburkolót hozassunk az építkezőnek, vagy jugoszláv mahagóni ajtót. A múlt he­tekben voltunk tapasztalatcserén Bécs- ben és Grazban. Ennek nyomán kívánjuk a nagykereskedelmi tevékenységünket is bővíteni. Viszonteladókat is kiszolgá­lunk. A gyártó cégekkel, vagy más iparo­sokkal is szélesíteni kell kapcsolatainak. Hiszem, hogy az a módszer, amit a Fé­szek-áruházak rendszere nyújt, a jövő kereskedési formáját jelenti.- A kereskedelemhez kereskedő vé- nájú szakemberekre is szükség van. A falon látható oklevelek jelzik, itt sikerült kialakítani olyan eladói kollektívát, akik kiérdemelték a magasabb besorolást. Azt is látni kell, hogy erre az áruházra nem illatszerek értékesítését bízták, mégis több a női dolgozó mint a férfi.- Valóban nem könnyű a munka, hi­szen a konténerekben érkezett áru kira­kását el kell végezni. Nincsenek élesen elhatárolt munkakörök. Feladat van: a vevő kiszolgálása kulturált környezetben és ennek megfelelő módon. Dolgozóink szakképzettséggel rendlekeznek, ez még nem általánosan jellemző a Tüzép- telepekre. A vállalati szinten kiváló minő­sítésű aranyjelvényes szocialista brigád, amit tudjuk, hogy nem udvariasságból adnak...- Közben az emeleti térbe jutottunk, ahova az árut lifttel szállítják. Legszembe­tűnőbbek a tapéták, a villanyszerelési cik­kek, a háztartási gépek szinte teljes vá­lasztéka, híradástechnikai eszközök, tele­víziók, rádiók. Csillárok, import hűtőládák, hőtárolós villanykályhák, kerékpárok is vannak it, de ezzel nem teljes a sor...- Raktározási gondjaink vannak. Leg­nagyobb probléma ez a téli holt szerzőn, amikor magas árukészlettel rendelke­zünk és ilyenkor kevesebben nyitják ránk az ajtót. A fő idényben aztán eltűn­nek a hagyományos építőanyagok, ilyenkor a szállítási fegyelem megsérté­séből, a határidők csúszásából adódnak hibák. Ezeket igyekszünk jobb propagandá­val elhárítani. A Tüzép Vállalatok egyesülése éppen most készíti azt a katalógust, amely az építési formákon túl, a korszerű épí­tőanyagokat is bemutatja, jelezve egyes telepek szolgáltatásait is. Marketing munkával, piackutatással is foglalko­zunk, hogy mind több egyedi típusú csa­ládi ház építkezéséhez járulhassunk hozzá a lakosság, megbízóink, vásár­lóink legnagyobb megelégédésére, hogy tőlünk, a Fészekből tudják megvalósítani álmaikat, a fészket. 4 DECSI KISS JÁNOS fotó. GOTTVALD KÁROLY Pinceprogram hét településen A középkori alagutak, egykori boros­pincék elfeledett járatainak váratlan beomlása, s az így beszakadó útburkola­tok az ország hét településén okoznak gondot. Egerben és Pécsett indították .el legkorábban a pinceleszakadást meg­előző munkákat, most már ilyen progra­mokat készítenek évente a tanácsok Szekszárdon, Szentendrén, a főváros­ban Budafokon, Nagymaroson és az Egerhez közeli Ostoros községben is. Ezen a hét helyen az idei tervek szerint 165 millió forintot költenek a megelőzést szolgáló kutatási, tervezési és kivitelezé­si munkákra. Összesen 1800 méter hosz- szú pincerendszer biztonságát teremtik meg a veszélyes üregek betömésével, vagy a falazatok megerősítésével. Az országos programnak majdnem egyharmada az idén is Egerre jut, ahol mintegy 500 méter hosszú régi pincében végzik el a falazaterősítési vagy üregtö­medékelési munkákat. Szekszárdon csaknem 400 méter hosszúságban - 25 pincében - kerül sor ilyen beavatkozás­ra. A fővárosban a budafoki pincerend­szer veszélyelhárítási munkáira a terv­időszak öt évében 225 millió, s ebből az idén 45 millió forintot költenek. Lakótömbönként szervezik a munkát, s az 1987. évi feladat 350 méter hosszú pinceszakaszra terjed ki, főként az omla- dékos régi járatok betömésére. Emelett 110 méter hosszúságban tám- és bélésfalakat állítanak helyre, több ut­cában pedig közcsatornát építenek, hogy ne szivárogjon be a pincékbe a csapadék- és szennyvíz. Nagymaroson elsősorban annál az úthálózatnál erősítik meg a pincéket, amely majd az épülő Bős-nagymarosi vízlépcső járműforgal­mának lesz kitéve. Az idén 120-150 mé­terrel csökkentik a beszakadással ve­szélyeztetett pincék hosszát, továbbá 300 méternyi új vízvezetéket építenek a gyakori csőtörések miatt új üregeket vájó régi helyett. Fürdőszoba-berendezések, vegyi áruk, háztartási kisgé­pek - a földszinten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom