Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. A mezőgazdaság kilátásai és az 1987. évi terv Ikerüli a siker a magyar mezőgazdaságot. A korábban megszo- ; kott teljesítménynövekedés a legutóbbi években megtorpant. Már 1985-ben sem sikerült a tervet teljesíteni, s az ágazat bruttó teljesítmé­nye 1986-ban is elmaradt - mintegy 5 százalékkal - a tervezettől. Az viszont igaz, hogy ez utóbbi teljesítmény 2,5 százalékkal meghaladja az 1985. évit, ám egy alacsonyabb bázishoz képest könnyebb re­ményt keltő összefüggéseket párosítani. A mezőgazdasági teljesítmények csök­kenésének számos oka van; egyebek között a kedvezőtlen időjárás, az agrárter- I mékek világpiaci árának zuhanásszerű mérséklődése; de az okok közé sorolható a hazai gazdaságok fizetőképességének romlása, a termeléshez szorosan kapcsolódó beruházások egy részének elmaradása is. Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági termékek termelésében 4,5-5 szá­zalékos növekedéssel számol. Változatlan cél, amelyet a magyar agrárgazdaság hosszú ideje teljesít, hogy a hazai lakosság élelmiszer-ellátása zavartalan legyen. Jelenleg már minden harmadik hektáron exportra termel a mezőgazda­ság, így a hazai ellátás a termelés mérséklődésekor sem volt veszélyben. Ezentúl azonban a mezőgazdaségi termelésnek is teljesíteni kell az államközi kötelezett- 3 ségeket, és nem rubel elszámolású piacokon úgy kell az értékesítést növelni, I hogy az ország külgazdasági egyensúlyának javításához is hozzájáruljon a mező- gazdaság. A közelmúltban közzétett tervekből kiolvasható, hogy alapvető termelési szer­kezetváltozásra nincs szükség a mezőgazdaságban. A módosítás azonban elen­gedhetetlen, hiszen az alaptevékenységek között a növénytermelés és az állat- tenyésztés arányának az 51, illetve a 49 százalékot kell elérnie. Esztendők óta ez volt a cél, de ezt mindeddig nem sikerült teljesíteni. 1985-ben a növénytermelés részaránya 48,7 százalék, tavaly 49 százalék volt. Az ágazatok közötti arányok az idén akkor változhatnak érdemlegesen a növénytermelés javára, ha a növényi ter­mékek termelése 9 százalékkal, az állati termékeké pedig 2-3 százalékkal növek- ; szik. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a kiemelkedően jónak számító 1984. évi tel­jesítményekhez képest 1 százalékkal bővül az agrártermelés. Az alaptevékenységek termelésének ilyen mértékű növeléseelérhetőnek tűnik, hiszen a számottevő bővülést alacsonyabb bázishoz viszonyítva kell elérni. Tavaly például abúza országos termésátlaga mindössze 4360 kilogramm lett hektáron­ként a kedvezőtlen időjárás miatt. Ha csupán átlagos időjárást feltételezünk, a múlt évi búzatermés hektáronként növelhető 600-700 kilogrammal. A terv azzal számol, hogy a gazdaságok 15,5-16 millió tonna gabonát termelnek, s ehhez szántóterületük 60 százalékát meghaladó területen gabonát vetnek. Az állattenyésztés szerényebb mértékű bővítése sem tűnik nehezen teljesíthető követelménynek, hiszen két esztendeje látványosan megtorpant az ágazat fejlő­dése, megcsappant az állomány, s most csupán a korábbi teljesítmények eléréséről van szó. Ennek közgazdasági háttere is javult a legutóbbi időben, jól ér- i zékelhetően nőttek a felvásárlási árak, s velük együtt javult a termelés jövedelme­zősége is. \ I Az ipari, szolgáltató tevékenységnek a terv szerint 4 százalékkal kell növeked­nie az 1 986. évihez képest. Ezt a feladatot erős versenyben kell teljesíteniük a me­zőgazdasági nagyüzemeknek. A tervet tanulmányozva hamarosan kiderül, hogy az elképzelések megalapo­zottak, átlagos körülmények között teljesíthetők. Sokan inkább a termelés bővülé­sét követő értékesítésben nem bíznak. Az kétségtelen tény, hogy a legutóbbi években telítődött az agrártermékek piaca, jelentősen - mintegy 40 százalékkal - és számunkra igen kedvezőtlenül csökkent az ár. Az előrejelzések sem kecseg- : tetnek érzékelhető javulással. Mindezekkel szemben a mostaninál nagyobb meny- . nyiségű agrártermék növekvő hányadát is a külpiacokon lehet értékesíteni. Ezért hát a kétkedés a termelés növelését illetően. Csupán a statisztikai adatok­ból azonban nem indulhattak ki a tervkészítők. Az értékesítési nehézség, a nyo- j mott piaci ár ugyanis csak egyik szempontja a tervezésnek. A másik, hogy az or- | szág külgazdasági egyensúlyát is javítani szükséges, s erre a mérsékelt áron j eladható agrártermékek is alkalmasak. Ezeknek ugyanis van piacuk. Ha a kon- , vertibilis bevételek között nem számítanának rájuk, gondoskodni kellene olyan } ■ eladható termékekről, amelyek a bevételek kiesését pótolják. 1 Az idei terv szerint - összehasonlító árakon számolva - az agrárkivitelt 1 -2 szá- • zalékkal növelni kell. Az export szerkezete azonban változik, a nem rubel elszá- j molású kivitel a tavalyi teljesítés szintjén marad, a rubel elszámolású viszont 4-4,5 \ 1 százalékkal bővül. z év eleji kilátások tehát optimistán ítélhetők meg az ágazat nézőpont­jából. Teljesíthetők a termelési tervek, határozott elképzelések vannak az értékesítésre is. Az ugyancsak kedvező, hogy a termelés feltételei is a gazdaságok várakozásának irányában változtak. Azt persze nem lehet állítani, hogy a szakemberek maradéktalanul elégedettek a sza- ■ bályozás változásaival, de az tény, hogy a korábbiakhoz képest lénye- gesen kedvezőbb a helyzetük. Januártól növekedtek a felvásárlási árak, csök­kentek az adózási terhek, s mindezek következményeként javult az ágazat jöve­delemtermelő képessége. E változásokra persze sokáig már nem lehetett volna várni, hiszen a gazdasá­goknak csaknem a fele pénzügyi gondokkal küszködött, tekintélyes hányaduk­ban az egyszerű újratermelés feltételei is akadoztak. A gazdálkodás nagyüzeme­ken kívüli feltételei javultak, de a tervek maradéktalan teljesítése a gazdálkodók fegyelmezett magatartásától, az üzemen belüli tartalékok kihasználásától is függ. V. FARKAS JÓZSEF Utak, hidak építése, karbantartása Feladategyeztető tárgyalás Dombodban Pécsi Közúti Igazgatóság Megszokott esemény ilyenkor télen, hogy a Pécsi Közúti Igazgatóság vezetői, a területi koordinációs főmérnökségek, s a három dél-dunántúli megye, - Bara­nya, Somogy és Tolna - párt- és tanácsi vezetői feladategyeztető tárgyalást tarta­nak. Ez a tárgyalás alkalmat ad arra, hoogy megbeszéljék az elmúlt évben végzett út- és hídépítési, -felújítási mun­kákat, s számba vegyék, hogy melyek a legfontosabb tennivalók. A tegnap megtartott tájékoztató meg­beszélésnek Tolna megye adott otthont, ez alkalommal Dombodban, a Közúti Igazgatóság üdülőjében találkoztak a Pécsi Közúti Igazgatóság és a három me­gye vezetői. (Megyénket Császár József, a megyei tanács elnöke, Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Rikker István, a szekszárdi ko­operációs főmérnökség vezetője képvi­selte. A tanácskozáson részt vett dr. Tö- rőcsik Frigyes, a Közlekedési Miniszté­rium főosztályvezetője. A Pécsi Közúti Igazgatóság az elmúlt évi tervét teljesítette, sőt szerény mérték­ben túlteljesítette. Nem kis gondot jelen­tett az 1986. évi kemény tél okozta burko­latkárok helyreállítása, ezt a munkát a rendelkezésükre álló kevés keretből kel­lett elvégezni. Az idén elvégzendő felada­tok, s a rendelkezésre álló pénzeszközök A jótékony olvadás végre megérkezett! Bízzunk abban, hogy a közel egy hónap­ja kettős jégpáncél alatt lévő őszi vetések is levegőhöz jutnak, hacsak az éjszakai fagyok nem okoznak újabb gondokat. A szakemberek szerint a gabona kisebb károsodás nélkül akár 6-8 héten át is el­viseli az oxigénhiányt, tehát nagyobb fé­lelemre ez idáig nincs okunk. Ettől füg­getlenül az ország, így Tolna megye több mezőgazdasági üzemében is, az elmúlt napokban könnyű traktorokkal törték föl a jeges havat a veszélyeztetettnek vélt táblákon. Tolnában az őszi vetésű gabonaterület meghaladja a 69 300 hektárt, mely 1,1 százalékkal több mint az előző esztendő­ben volt. Mint ismeretes, az aszályos nyár azt jelzik, hogy az utak állapota ebben az évben nem lesz jobb, mint tavaly volt. Az eddiginél megfontoltabban, körültekin­tőbben kell eldönteni, hogy mit és hol építsenek, újítsanak föl. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a forga­lombiztonságra, az esztétikus utak építé­sére, a környezet védelmére, arra, hogy valamennyi út az év minden szakában járható legyen. Tolna megyében összesen 1092 kilo­méter úton közlekedünk, melynek jelen­tős részét állandóan fel kell újítani. Az el­múlt évben közel 72 millió forintot fordí­tottak út- és hídfenntartásra. Megépült a Sió-hid, elkezdődtek a szekszárdi Duna- híd építési munkáinak előkészületei, s iparvágányt építettek a kölesd-alsóten- gelici aszfaltkeverő telephez. Az 1987-es esztendőben négynyomú lesz az út a Sió-hídnál, Högyésznél meg­erősítik a burkolatot, s kerékpárút épül Gunarasban. Felújítják a régi Sió-hidat, tovább épül a bátaszék-bonyhádi úton a híd, a borjádi Sió-hidat kijavítják, csak­úgy, mint az uzdi hidat. Idén út- és híd­fenntartásra 53 millió 500 ezer forintot költenek. Hígított betonnal 24 útszakaszt vonnak be - a legnagyobb felületen a zomba-bonyhádi, illetve a nagyszo- koly-íelsőnyéki összekötő úton. d v m és ősz miatt a gabonatáblák felén kimon­dottan gyengének ítélhető volt többek között a búza és az árpa fejlődése és a havazás beállta előtt bizonyossá vált, hogy 10 000 hektáron újra kell vetni ta­vasszal, a magvak kelésének elmaradá­sa miatt. A gabonák átteleléséről viszont csak akkor adhatunk általános képet, ha mindenütt megejthetik a határszemlét. Németh József, a Tolnai Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nö­vénytermesztési ágazatvezetője elmond­ta, hogy a napokban megmintázták a ga­bonatábláikat és megnyugodva vették tudomásul a búza és az árpa ugyan sár­gább a kelleténél, ám eddig nincs na­gyobb károsodás. Ettől függetlenül, a ho­mokosabb területeken 250 hektáron já­A KB-titkárok tanácskozása Moszkvában kedden találkozót kezd­tek a KGST-tagállamok testvérpártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai. Tapasz­talatcserét folytatnak a pártkongresszu­saikon hozott határozatok megvalósítá­sáról, a KGST-tagállamok 2000-ig szóló komplex programjának végrehajtásáról, valamint a mezőgazdasági termelésben való együttműködés szélesítéséről. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Va- gyim Medvegyewel, az SZKP Központi Bizottságának titkárával. A szívélyes, elv­társi légkörben lezajlott találkozón véle­ménycserére került sor a magyar-szov­jet együttműködés néhány időszerű kér­déséről. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagy­követe. Szűrös Mátyás Franciaországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, a Francia Kommunista Párt meghívására kedden Párizsba utazott. Franciaországi tartóz­kodása során megbeszéléseket folytat az FKP vezetőivel, valamint a francia poli­tikai élet más vezető személyiségeivel. Tóth Albertné ágazatvezető, a rügy­boncolásra szánt vesszőmintákkal ratták meg a traktorokat, hogy levegőhöz jusson a gabona. Amitől viszont tartanak elképzelhető, hogy a gyors olvadás kö­vetkeztében nagyobb összefolyások ke­letkezhetnek a mélyebb területeken. A Szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet baranyavölgyi ágazatában tegnap mintegy ötven asz- szony metszette a rizlingszilvánit és az olaszrizlinget. A kordonos művelésű 116 hektáros szőlőskert döntő részén befe­jezték a munkát: húsz hektáron kell még itt végigjárni metszőollóval a sorokat. A csizmaszárig érő hó ugyancsak próbára tette a szőlömunkásokat annak ellenére, hogy a kordonok között először lánctal­pas kistraktorral vágtak csapást az em­bereknek. A metszést kényszerűségből mindössze néhány napra hagyták abba a csonthideg miatt, amit január utolsó he­tétől ismét folytatnak. Az viszont már biztosnak látszik, hogy a közös gazdaság 295 hektáros szőlőte­rületén ismét fagykárt szenvedtek a rügyfakadásra váró vesszők. Az eddigi megállapítások szerint a legnagyobb el­fagyás a lányvári területen jelentkezett. A napokban a fagykár pontos megállapítá­sa céljából megkezdték a vesszőminták vizsgálatát, amint a Pannonvin Borgaz­dasági Kombinát pécsi kutatóállomásán végeznek. Végsősoron, a mikroszkópos rügy­boncolás ad majd végleges választ a szőlőt ért fagykárra. SALAMON GYULA KAPFINGER ANDRÁS felvételei Az olvadást követően kiderül Miképpen teleltek az őszi gabonák Fagykár a szőlőskertekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom