Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
r; c A FEBRUÁR A Nap kél 7.01 9 nyugszik 16.56 órakor HÉTFŐ A Hold kél 12.12 Névnap: Abigél nyugszik 4.44 órakor Hatvanöt éve született Komlós János (1922-1980) író és újságíró, színházigazgató, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Megnövekvő felhőzet, hóesés Előrejelzés az ország területére ma estig: eleinte túlnyomóan napos, száraz idő lesz, majd nyugat felől átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet és elsősorban északon és keleten, gyenge havazás, majd eső, keleten ónos eső várható. Az északnyugati szél előbb jelentősen mérséklődik, majd gyakorta megélénkül, átmenetileg megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 3 és 8 fok között alakul.- ELLENŐRZÉSEK - téeszekben. Elkészült a megyei mezőgazdasági szövetkezeteinek és társulásainak ellenőrzési programja, s a Teszöv elkészítette az ellenőrzési iroda részére az irányelveket is. Ebben az évben 29 téeszben, és az Aliscavin Borászati Közös Vállalatnál végeznek általános átfogó vizsgálatot.- BŐVÍTETTE szolgáltatásait Szek- szárdon a megyei könyvtár zeneműtár részlege. A hónap elejétől a hanglemezek és a kazetták mellett az iskolai oktatáshoz kapcsolódó műsoros videokazetták kölcsönzésével is foglalkoznak.- ÖTTAGÚ HATTYÚCSAPAT telepedett meg a tiszaadonyi kikötőben, a folyamatos jégtöréssel szabaddá tett vízterületen, holott a Tisza sebesebb sodrású felső szakaszán még sohasem láttak hattyúkat. A madártani szakemberek szerint feltehetően az észak-európai befagyott vizekről költöztek ide, s előfordulhat, hogy a mostanában nagy számmal hazánkba érkező hattyúk egy része tavasz- szal sem tér vissza eddigi költőhelyére. A felső-tiszai kikötőben impozáns látványt nyújtó kecses madarak mindenesetre szemmel láthatóan jól érzik magukat a hajók és hajósok között Hamar megbarátkoztak új környezetükkel és a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóival, akiktől már nemcsak elfogadják, de szinte kérik is a rendszeres táplálékot.- A KSZE Növénytermesztési Rendszer, Agrárfejlesztő Közös Vállalat múlt évi nettó árbevétele a tervezettet várhatóan 18 százalékkal múlja felül. A jelentős növekedés az egymilliárd forintot meghaladó alkatrész-értékesítés, a cellulózgyártásra eladott szalma, valamint Nitro- sol-értékesités eredménye.-A 103. SZÜLETÉSNAP. Vasárnap töltötte be 103. életévét Éder Endrődi József. Keszthely legidősebb lakosa Zalaszentmihály községben született, s előbb cseléd volt, majd útkaparóként kereste kenyerét. Három gyermeke, két unokája és egy dédunokája van. Jelenleg János nevű fiánál él a Balaton-parti városban.- 22 VÁROSBAN lépett már fel eddig az Egyesült Államokban a Magyar Állami Népi Együttes, amely egy hónappal ezelőtt kezdte meg észak-amerikai körútját. A nézők száma meghaladta a 35 ezret, s az útnak még csaknem kétharmada hátra van. A magyar művészek eddig az Egyesült Államok keleti partvidékének több államában, továbbá Louisianában és Texasban léptek közönség elé, jelenleg Arizonában járnak s innen útjuk a nyugati partvidékre vezet. A körút programjában kanadai fellépések is szerepelnek. Az együttes műsorát mindenütt rendkívül nagy tetszéssel fogadták: a helyi sajtó kritikái igen lelkes hangon méltatják az előadásokat. A táncosok mellett kijut az ünneplésből az énekkar és a zenekar tagjainak is. Verőfény, metsző, északi szél, csúszós utak, ruhanemű-rengeteg, autó kevés, úgyszintén állat is... A forralt bornak volt talán a legnagyobb keletje. Az árusok, sátrak szabta utcákon nincs tolongás. Talán így jellemezhető a régi naptárak által „télutó havának” nevezett „februárius első szekszárdi vására”. Még tömörebben, ahogy az egyik malacokat áruló gazda mondta: „Fagyott is, fogyott is, de a lényeg az, hogy sokat olvadt...” czsOLVASTAM Beszéd Olyan számítógépprogramot találtak ki - már megint -, amely képes fölismerni a beszédhangból, hogy hány éves, férfi vagy nő az illető, hol született és milyen dialektusban beszél. Komoly teljesítmény, bár a színes hírecske nem tudósít arról, hogy mire használják az ilyen tudományt. Arra tippelek, hogy a dolog a kriminalisztikával kapcsolatos, s például a telefonbetyárok leleplezésére szolgál. A hangszín, a beszédmodor, a hangsúly bizony sok mindent elárul, s nemcsak azt, hogy Debrecenben vagy Vas megyében tanulta az anyanyelvét valaki. Nem is kell túlzottan vájt fülűnek lenni ahhoz, hogy a kellemetlen, rikácsoló hangból kiszűrjük az irigységet, a gyűlölséget, a kellemesen lágy és meleg hangból a szeretetet és együttérzést, függetlenül attól, hogy milyen nemű, s milyen tájszólásban beszél hozzánk valaki. Az emberi fül érzékenyebb valamennyi műszernél. így aztán azt javasolnám: mielőtt megszólalnánk, gondoljuk meg alaposan, mit mondunk. Különben köny- nyen előfordulhat, hogy azt mondják: „Bárcsak meg sem szólalt volna!” dvm. Belső megyei felújítás a levéltárban „Érdekes” megoldással vezették át a szemközti falra az elektromos vezetéket Tolna megyében kétszázhatvan éve működik levéltár. Az elsőt 1727-ben hozták létre, pontosan négy évvel azután, hogy III. Károly magyar király - aki akkor VI. Károly néven egyben mint németrómai császár is uralkodott - dekrétumában kiadta, hogy lehetőleg a megye földrajzi középpontjában kell létrehozni az új megyeházát, és ebben kell helyet biztosítani a „levelestár”-nak is. Tolna megyében az első megyeházát és levéltárat Si- montornyán építették fel, ami ugyan nem a megye földrajzi középpontja, de hát itt kaptak olcsó telket... Mint ahogy lenni szokott, most is bebizonyosodott, hogy az olcsó húsnak híg a leve, azaz, hogy a mély fekvésű, magas talajvizű terepen emelt épület alkalmatlan erre a célra. A pincék - így a börtönök is - sokszor megteltek vízzel, és sokszor kellett a rabokat a felsőbb szintekre szállítani. Többször megesett, hogy a „létszámfölényben” lévő rabok megszöktek. - Az 1750-es évektől a megyeháza Szekszárdra telepítésével próbálkoztak. Az apátság viszont jó ideig nem adott telket erre a célra. Döntő változást jelentett az, hogy 1777-ben Mária Terézia a Budai Tudományegyetemnek adományozta a szekszárdi apátságot, kiváltságaival együtt. így kapott többek között pallosjogot is az az egyetem, amely az ELTE jogelődje volt. 1783-ban véglegesen Szekszárdra került a megyeháza, s benne a levelestár. A nagy tűzvész után, 1828-36 között épült fel a mai vármegyeháza. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista épületbe az 1900-as évek elején vezették be a villanyáramot. Ezt a hálózatot azóta természetesen többször átalakították. Napjainkra azonban tűz- és vagyonvédelmi szempontból szükségessé vált a villamos hálózat teljes felújítása. Tavaly a város fennállásának 925. évfordulója alkalmából az épület külsőleg újult meg, ez év elejétől pedig megkezdték az északi szárnyban elhelyezett levéltár elektromos hálózatának cseréjét. A közel egy- millió-egyszázezer forintos munkát a megyei tanács megbízása alapján a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet végzi el. A tavaszig tartó munkák alatt a levéltár csak kutató- és könyvtárszolgáltatását szünetelteti. SZEKÉR Fotó: K. A. Lottónyeremények A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 6. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 51 fogadónak volt, nyereményük egyenként 259026 forint. 3 találata 5891 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1121 forint. A 2 találatos szelvények száma 167 022 darab, ezekre egyenként 40 forintot fizetnek. Anyakönyvi hírek A pincehelyi anyakönyvekbe január hónapban a következő eseményeket jegyezték be: Születés: Marony Gábor, Góman Róbert, Stemler Károly, Pere László Michael, Kalányos Zsolt, Tóth Anett, Horváth Izaóra, Martos Viktória, Freisinger Mónika, Kókány Zoltán Géza, Illés Erik, Dénes Virág Ágnes, Turbók Angelika, Borsi Gábor, Makrai Lehel, Balogh János, Kelemen Nóra, Kökény Tibor, Krizsány Zsófia, Krifkó Szilárd. Haláleset: Kovács Józsefné sz. Kovács Margit, Link Mihályné sz. Rauch Rozália, Rostási Pálné sz. Horváth Julianna, Nyirati István, Steiger Ferencné sz. Rábai Erzsébet, Szabó Péter, Gyulai István, Jankovics Istvánné sz. Lehr Teréz, Blum András,~Kovács József, Dáchert Henrik, Juhász István, Kiss Lajos, Topa István, Tapsonyi Jánosné sz. Irmics Anna, Székely István, Patkó János. Műnaptól a szélcsatornáig A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár győri telephelyén az Észak-dunántúli Tervező Vállalat tervei alapján egy új, 100 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokot építenek. A munkálatok előtt a tervezők felkérésére az Építéstudományi Intézetben sorozatvizsgálatokat végeznek különböző modelleken. Az intézet munkatársai a laboratóriumokban ellenőrzik a csarnok külső és belső téri légtechnikai jellemzőit, és megvizsgálják a tetőszerkezet hötágulását a „mesterséges nap” segítségével. Országosan és ezen belül Tolna megyében a kis forgalmú összekötő és bekötő utakon kialakult jeges, csúszós, jégkátyús burkolatok igen kemény közlekedési feltételeket teremtettek. A közlekedésben résztvevők egyre türelmetlenebbül teszik fel a kérdést az útüzemeltetést végző Közúti Igazgatóságnak, hogy miután a főútvonalakon a „nyári” közlekedési feltételeket megteremtette, miért nem távolítja el a jeget az alsóbbrendű utakról, mikor alakulnak ki ott is hasonló közlekedési feltételek? A feltett kérdésben szükséges a nyilvánosság előtti válaszadás, a téli útüzemeltetés bővebb ismertetésére. A közúti közlekedésben résztvevők a téli útüzemeltetés iránti igényüket egyértelműen fogalmazzák meg, miszerint biztosítsunk télen is nyári közlekedési feltételeket. A kősó intenzív felhasználásával ezen igények kielégítése csak pénz kérdése. Néhány éven keresztül az útüzemeltetők és a közúton közlekedők részéről is igen hatékonynak tartott eljárással szemben később kételyek támadtak környezetvédelmi és korróziós veszély szempontjából. Egyes végletként a sófelhasználás teljes megszüntetését követelték, természetesen a közlekedésbiztonság színvonalának megtartása mellett. Napjainkban a síkosság elleni védekezés az útüzemeltetés legvitatottabb kérdése, így az útüzemeltetőknek nagy nyíltsággal kell a közvélemény elé tárnia a sóval való védekezés előnyeit és hátrányait. Világszerte az az álláspont alakult ki, hogy a sózást nem lehet teljes mértékben elhagyni, hanem felhasználását korlátozni kell azokra az útszakaszokra, amelyeken azt a forgalom nagysága indokolja, és ott is a minimális sómennyiséget szabad csak kiszórni. Környezetvédelmi szempontból is elfogadható síkosság elleni védekezést alkalmazunk országosan egységes elvek és követelmények alapján Tolna megyében is. Nagy gonddal választottuk ki a sózással üzemeltetett útszakaszokat, amelyeket teljes hosszban sóval védünk. Ezek a nagy forgalmú nemzetközi és országrészeket Összekötő egy és két számmal jelzett fő közlekedési utak. Néhány szót az itt folyó védekezés technológiájáról: alapelv, hogy itt a jég képződést és a hólerakódást megelőzzük. A mikroklímái adottságok, illetve a jelenlegi meteorológiai előrejelzések figyelembevételével lefagyás előtt, illetve a hóesés kezdetekor a még szükséges, de legkisebb mennyiségű só kiszórását elvégezzük. Ez a jégképződést, illetve a hó forgalom által történő letaposását megakadályozza. Ezután a kásás havat a burkolatról eltávolítjuk. Ezen eljárást a szükséges kombinációban megszakítás nélkül ismételjük és -8 és -10 °C-ig hatásosan végezzük. Lényege a megelőzés azonnali beavatkozással. Az összes többi kisebb forgalmú úton a védekezés anyagi és környezetvédelmi okok miatt hóeltakaritásból és a hóesés megszűnése után a jeges, csúszós utak közlekedésre különösen veszélyes helyeinek érdesitő anyagokkal való felszórásából áll. Ezek a közúti-vasúti szintbeni kereszteződések, a megszokottnál élesebb ivek, emelkedők, lejtők stb. Az útszakaszok teljes felszórását nem áll módunkban anyagiak hiányában elvégezni. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a jeges, letaposott hóról a forgalom az érdesitő anyagot rövid idő alatt lesodorja, állandó ismételt felszórásra van szükség. További hátránya, hogy sem a síkosság megelőzésére, sem pedig megszüntetésére az érdesitő anyag nem alkalmas. A január eleje óta tartó kemény hideg és a kis forgalmú utak téli útüzemeltetési technológiájának egyenes következménye az alsóbbrendű utak eljegesedése. Jelenleg a jég eltávolítása az útburkolat súlyos károsítása nélkül nem lehetséges, így azt nem is tervezzük. A burkolatról a jég eltávolítása az olvadással egy időben kezdődik meg. A nagy vonalakban ismertetett téli útüzemeltetési szolgáltatási szintmeghatározást tekintsük egy optimumkeresésnek, amely a téli reálisan elvárható közlekedési igényt és a rendelkezésre álló technikai és pénzügyi erőforrásokat közelíti. Az alsóbbrendű utak állapotának lényeges változtatásáig célszerű a tömegközlekedési eszközök igénybevételére alapozni, amelyek ha kissé lassabban is, de biztonságosabban közlekednek. A legnagyobb biztonságot a körültekintő, útviszonyoknak megfelelő vezetés, az önként vállalt sebességcsökkentés jelenti. Javítja a biztonságot a jármű felszerelése jól mintázott gumiabroncsokkal. A mi viszonyaink között sem a hólánc, sem a szöges abroncs nem célravezető, ugyanis nem minden út havas vagy jeges, a szükséges átszerelések technikai háttere nem megoldott. Bizom benne, hogy a kis forgalmú jeges, csúszós úton közlekedők pillanatnyi nehézségeik ellenére is megértik, hogy környezetünk már tovább nem szennyezhető. PATAKI JÓZSEF Pécsi Közúti Igazgatóság üzemeltetési vezető főmérnöke KÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának lapja. - Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Telefon: 16-211. Sportrovat: 11-457. - Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 16-211. Telex: 14-251. Postafiók: 71. - Felelős kiadó: DR. MURZSA ANDRÁS igazgató. - Készült: dms 7000 fényszedő rendszerrel, Saphir 96-os ofszet-rotációs géppel a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR igazgató. - Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfj: egy hónapra 43.- Ft, negyedévre 129,- Ft, egy évre 516,- Ft. - Indexszám: 25069. ISSN 0133-0551.
