Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

MA JÖVŐNK 1987. február 10. KEDD A TÉT! XXXVII. évfolyam, 34. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft I : Gondok a nimródoknál I r;;"" T"1 ehéz napokat éltek idáig át a télen a vadállományért felelős « I szakemberek: csak megfeszített munkával tudtak gondoskod­I ' HEIS ni a szarvasok- vaddisznók, őzek, fácánok, mezei nyulak eteté- *11111 sérö1- A legfrissebb becslések szerint eddig még nem történt ||.;jf| 'l különösebben nagy baj: a vadak dacoltak a természet zord erőivel. Sajnos, a vetések nehezen fejlődtek, így sok helyütt az apróvadak hiába kutatnak a táplálék után. Az már most is biztos: a rendkí­vül hideg semmiképpen nem kedvezett a vadállomány gyarapodásának. A hazai erdőkben, mezőkön - a legutóbbi vadszámláláskor 54 640 gímszarvast, 7190 dámszarvast, 8600 muflont, 33 000 vaddisznót, 746 000 mezei nyulat, 1 millió 200 ezer fácánt, és 74 000 fogolyt számol­tak össze. Jelenleg az országban 730 vadásztársaság van, tagjaik száma több mint 32 ezer. A vadgazdaságból eredő bevétel évente 30-40 millió dollár. Ráadásul a hozzánk látogató vadászok általában a legelegánsabb szállodákban szállnak meg, itt-tartózkodásuk alatt 10-15 millió dollárt költenek. Tavaly húszezer nyugati vadász járt Magyarországon, a vadászat tehát komoly szerepet játszik a társadalmi-gazdasági kapcsolatteremtésben. A vadásztársaságok zömében mégsem valami rózsás a hangulat: a több éves aszály tetemes veszteségeket okozott a vadállományban is. A száraz, csapadékszegény időjárás kártétele különösen a sík, alföldi terü­leteken nagy. Országszerte megcsappant a nyúl-, a fácán- és a fogoly­állomány. Igaz, az apróvadas vadásztársaságok átlagos időjárás esetén sincse­nek irigylésre méltó helyzetben: a gépesített, nagyüzemi mezőgazdaság nem kedvez a vadállománynak. Fogynak a fasorok, ritkulnak a csendere­sek, eltűnnek a tanyahelyek, amelyek környékén kitűnő búvóhelyet talál­tak a vadak. A meliorációs munkák térhódításával egyre kevesebb lesz a nádas, vizes terület, ahol zavartalanul élhetik a szárnyasok a maguk éle­tét. S akkor még nem beszéltünk a vegyszerek, a tarlóégetések, a gépi betakarítás okozta pusztításról. Számos vadásztársaságnál tavaly csak fele annyi nyulat sikerült be­fogni, mint a korábbi esztendőben. Ez bizony baj, a tapsifülesekért ugyan­is dollárt kapunk. Ráadásul a bevételkiesést nehéz pótolni. Legtöbb he­lyen a fácánnevelés növelése jöhet szóba. Ám - sok helyütt - hiába eme­lik a kibocsátott madarak számát: tekintélyes részük elpusztul. A mester­ségesen nevelt állatok túlságosan szelídek, nehéz megtartani őket a va­dászatig. Sajnos, egyre több orvvadász garázdálkodik a mezőkön, az erdőkben, egyes vidékeken szinte minden harmadik házban van már légpuska. A motorizált vadorzók bizony - sok kárt tesznek a vadállományban. Eléggé bajos tetten érni a garázdálkodákat. És ha fülön is csípnek valakit, több­nyire enyhe büntetést kapnak, merthogy egy-egy vad befogása amolyan bocsánatos bűnnek számít. A kiesett bevételek ellensúlyozása érdekében számos tásaságnál gya­rapították az úgynevezett vadföldek területét, ahol az állatok menedéket, táplálékot találnak maguknak. A Heves megyei Kompolton elsőként pró­bálkoznak a fácánok befogásával. Azelőtt a madarak 70-80 százaléka el­pusztult náluk a télen, így viszont majd jó kondícióban kerülnek ki már- ciusban-áprilisban a földekre. Tavaly ősszel gyorsabban takarították be a termést a mezőgazdasági nagyüzemek a megszokottnál, s tulajdonképpen azóta kicsire zsugoro­dott a táplálékszerzés lehetősége. Ezzel magyarázható az is, hogy az Al­földön például harminc százalékkal kevesebb nyúl futott a hálókba. Ösz- szességében nem jobb a helyzet a fácánoknál sem: sok helyütt csak a megszokott mennyiség fele került puskavégre. A Mavosz megyei szakemberei szaktanáccsal segítették, segítik a va­dásztársaságokat. Ezenkívül olcsóbb fácáncsibéket is igényelhetnek a Mavosz vadgazdaságaiból. Ez is komoly segítséget jelent. Amelyik va­dásztársaságnak nincs elég pénze, az később fizethet, akkor, amikor már bevételhez jutnak. Hárommillió forint áll rendelkezésre az élőhelyek bőví­tésére. De ezen kívül kölcsönt is igényelhettek a megszorult helyzetbe ju­tott vadásztársaságok: évente 5-6 millió forintot osztottak szét körükben. Ezt az összeget az idén jóval megemelik.-----—~i z országban működő 760 vadásztársaság közül 60 százalékot íj. tesznek ki az apróvadas jellegűek. Közülük mintegy ötvennek g\ rossz a helyzete, de még megállnak a lábukon. A kiesett bevé- Jr*\. teleket - a már említett megoldásokon kívül - a bérvadásztatás növelésével, a társasági tagok kompetenciájának - természet­beni juttatásának - csökkentésével pótolják. Szerencsére a nagyvadasoknál jobb a helyzet: múlt év szeptemberében például 201 szarvasbikával lőttek többet a tavalyinál. Erőt adhat a vadászoknak a december elején felröppent hír is: a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaságban világrekord agancsú szarvasbi­kát ejtett Bleier József 66 éves fővadász. A nemzetközi zsűri 271 pontos­nak találta a kapitális agancsot. Minden bizonnyal ennek köszönhetően megnő az érdeklődés a magyar vadak iránt. Mert az ilyen siker jelzi, van­nak még olyan területek, kisebb-nagyobb szigetek, ahol a vadon élő álla­tok háborítatlanul növekednek, ahol a természet ilyen csodára képes. És ez sok nimród számára igazi vonzerőt jelent. Havasi Ferenc a Szovjetunióba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a Szovjetunióba utazott, hogy részt vegyen a KGST-tagországok testvérpártjai központi bizottságai mező- gazdasági kérdésekkel foglalkozó titká­rainak tanácskozásán. A két szovjet űrhajós, Jurij Romanyen- ko és Alekszandr Lavejkin hétfőn máso­dik munkanapját töltötte a Mir tudomá­nyos űrállomáson, ahova vasárnapra vir­radóra érkezett a Szojuz TM-2 űrhajón. A kijelölt program szerint folytatták a Mir állomásból, a Progressz-27 teherűr­hajóból és a Szojuz TM-2-ból álló űrjár­műegyüttesnek az emberi irányítású re­pülésre való átállítását. Működésbe hoz­ták az életbiztonsági és hőszabályozó rendszereket, megvizsgálták a rádió- és tévé-összeköttetések működését, vala­George Shultz amerikai külügyminiszter egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában kijelentette: az Egyesült Államok nem hoz döntést a közeljö­vőben az új típusú űrfegyverek telepítéséről. A miniszter azonban jelezte, hogy Washington mi­előbb ki akarja próbálni az ilyen fegyvereket a vi­Kíséretében van Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese és Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. mint a különféle egyéb berendezések és készülékek állapotát. A hétfői naptól kezdve Mir kéttagú személyzetének munkaideje moszkvai idő szerint reggel nyolctól este 23 óráig tart. Az űrhajósok jelentései és a távmérési adatok szerint a három összekapcsolt űreszköz a tervek­nek megfelelően kering Föld körüli pá­lyáján, amelynek legnagyobb távolsága a Földtől 369, a legkisebb 328 kilométer. Romanyenko és Lavejkin továbbra is jól érzi magát - mondja a földi irányító köz­ponti Moszkvában kiadott közleménye. lágűrben, akkor is, ha a rakétaelhárftó rendsze­rekről megkötött SALT-I szerződés úgynevezett „szükebb" értelmezése ezt nem tenné lehető­vé. „Vannak a programnak olyan részei, ame­lyeket ki kellene próbálni ahhoz, hogy megjelöl­jük a további fejlesztés útját” - mondotta. Amerikai személyiségek moszkvai tapasztalatai A Szovjetunió őszintén törekszik le­szerelési megállapodásokra - jelentette ki David Jones, az Egyesült Államok Ve­zérkari Főnökei Egyesitett Bizottságának volt elnöke. A nyugalmazott tábornok tagja volt annak a tekintélyes politikusok­ból, közéleti személyiségekből álló ame­rikai küldöttségnek, amely a múlt héten járt Moszkvában. A küldöttséget fogadta Mihail Gorbacsov is. Jones tábornok egy hétfői televíziós interjújában elmondotta: mind Gorba- csowal, mind Ahromejev marsall vezér­kari főnökkel folytatott megbeszéléseik azt mutatták, hogy a szovjet fél kész a kompromisszumos megoldásokra a le­szerelés kérdéseiben. A volt vezérkari fő­nök úgy vélekedett, hogy az amerikai űr­fegyverkezési program bizonyos korlá­tozásai fejében megvalósítható lenne a hadászati támadó fegyverek számának nagyarányú csökkentése. Hasonlókép­pen nyilatkozott moszkvai benyomásai­ról egy nappal korábban egy másik tele­víziós interjúban az amerikai küldöttség két vezető személyisége: Henry Kissin­ger és Cyrus Vance is. Peter Peterson volt amerikai kereske­delemügyi miniszter, aki szintén részt vett a moszkvai megbeszéléseken, megálla­pította: a Szovjetunióban most végbeme­nő gazdasági változások megnövelik a lehetőséget a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. Nyújtott munkanapok a Mir űrállomáson Shultz nyilatkozata az űrfegyverkezésről MÁV Dombóvári Villamosvonai Főnökség Pusztaszabolcstól Pécsig ellenőrzik a vonalat A vasútvonalak villamosításához szorosan hozzátartozik az ellenőrző és karbantartó állomások, főnöksé­gek létrehozása, illetve azok korsze­rűsítése. A Budapest-Pécs vasútvonal villa­mosításával párhuzamosan kezdték meg építeni Dombóvár alsón a MÁV Dombóvári Villamosvonal Főnökség új épületét. Ez a főnökség Puszta­szabolcstól, illetve Dunaújvárostól egészen Pécsbánya-rendező vasút­állomásig ellenőrzi, tartja karban a vonalak felsövezetékét és a vonta­táshoz nélkülözhetetlen transzfor­mátorállomásokat. Az új épület tervét a MÁVTI, azaz a MÁV tervező Intézet készítette el, a kiviteli munkákat pedig a Totév vál­lalta. A közel 35 millió forintos beru­házás jó ütemben halad a téliesített univázas szerkezetű épületben. A szakemberek jelenleg a villany, víz, a központi fűtés szerelését, valamint az egész belső szakipari munká­kat végzik. A földszinten több javítóműhely, valamint garázsok és raktárak kap­nak helyet, míg a szociális létesítmé­nyeket és az irodákat az emeleten helyezik el. Ezen a szinten alakítják ki a mikroprocesszoros vezérlőtermet, és itt helyezik el a transzformátor-ál­lomásokat irányító egységet is. Az épület átadását augusztusra vállal­ták a kivitelezők. CSEH JÁNOS A téliesített épület 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom