Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

MA Kooperáció 1987 február 4 SZERDA (5. oldal) XXXVII. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1,80 Ft * . • /' | Könyvesbolt a faluban ” alljuk be; a falusi estékről alkotott nosztalgikus elképzelésünkbe^ _ _ legföljebb a kalendárium, vagy a biblia van a színes szőttessel letakart % t asztalon. A valóság azonban már régen túllépett az idilli képeken, \M és országszerte - az egyesek által elmaradottnak hitt Szabolcs me- » gyében is - dinamikusan fokozódik a könyvek iránti érdeklődés, egy- ____J re több pénzt áldoznak e nemes szenvedélyüknek az emberek. Ez de­rült ki a minap is, amikor a szövetkezeti könyvterjesztési verseny eredményét hidették ki. A versenyző üzletek forgalma egy esztendő alatt 23 százalékkal nőtt, és ennek következtében 17 százalékkal emelkedett az egész áfész-könyves- bolthálózat éves forgalma. N em kevesebb, mint 190 szövetkezeti tulajdonformában működő könyvesbolt, és 5300 könyvbizományos munkájáról van szó. Tavaly 770 millió forint értékű könyvet adtak el a falusi boltokban, utcai pavilonokban, munkahelyeken. Az or­szág lakosságának több mint 40 százaléka él az áfészek „vonzáskörében”, olyan vidékeken, ahol a kultúra sugárzása még nem egyenletesen erős. Arról sem fe­ledkezhetünk meg, hogy az áfészboltok fő feladata a lakosság alapellátása élel­miszerből, ruházati és iparcikkekből. A könyvértékesítés forgalmuknak csupán 3-4 ezrelékét jelenti, vagyis a közművelődés jelentőségét felismerve, kultúrmisz- szióként vállalják. A szövetkezeti könyvterjesztés ellátása, szakmai irányítása, tájékoztatása, I esetenként érdekeinek képviselete másfél évtizede a Könyvértékesítő Vállalat fel­adata. Azt nem mondhatjuk, hogy mint nyereségorientálfvállalatnak, érdeke is ez a szerepkör, mert a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerinti 5 százalékos nagykereskedelmi árrés még a kiadásokat sem fedezi, jövedelemképzést nem tesz lehetővé. így jelenleg a Könyvért számára ellentét van a művelődéspolitikai érdek és a vállalatgazdálkodás között. Ennek ellenére szerteágazó kapcsolat- rendszeren keresztül segíti a szövetkezeti könyvesboltok munkáját, például 90 vi­déki könyvesboltba „házhoz viszi” saját gépkocsijával az új könyveket, így azok a fővárosi szállítmányokkal egy időben érkeznek meg az olvasókhoz. Elvi jellegű állásfoglalásaikkal a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is hangsú­lyozzák, milyen fontosnak tartják a könyvterjesztés nemes ügyét. A szövetkezeti vezetők elkötelezett, áldozatokat hozni is kész emberek, ámde a gazdasági sza­bályozás, mindenekelőtt a készletgazdálkodás és a finanszírozás okozta nehéz­ségektől nem tudnak szabadulni, ami elsősorban a könyvkínálat gyérülését okoz­za. Bár a Szövosz 120-130 napban jelölte meg a készletek kívánatos forgási se­bességét, a valóságban átlag 50-60 nap alatt cserélődik a könyvesboltok készle­te. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az üzemeltető áfészek minél előbb vissza akarják nyerni befektetett pénzüket, ez ara ösztönzi a könyvesboltokat, hogy gyorsan fogyó, többnyire kommersz irodalom beszerezésével, terjesztésé­vel meneküljenek a gazdasági szorításból. Ez a tendencia nem kedvez az igényes olvasóknak, de még a diákoknak sem, akik sokszor nem tudják megvásárolni az iskolában előírt kötelező irodalmat. Nem is beszélve arról, hogy a falvakban megnőtt az érdeklődés a szakkönyvek és a tudományos ismeretter­jesztés iránt is, - a könyvválaszték pedig szűkül a boltokban. A kereslet, a könyvet keresők igényei szempontjából kezd elmosódni a különbség város és falu között, a kínálat, az áfész könyvkészletek viszonylagos csökkenése miatt viszont romlik a szövetkezeti könyvterjesztés versenyképessége. Az ellentmondás feloldására tö­rekedve a Könyvért és az áfészek közös boltokat létesítettek, az átlagosnál na­gyobb készletekkel, amelyek forgási sebessége 156 nap. Mindennek eredménye 5 évi 20 százalékos forgalomnövekedés a közös boltokban. magyar könyvszakma társadalmi szervezetében a szövetkezeti A könyvkereskedelemnek nagy a művelődéspolitikai szerepe. Ám a művelődéspolitikai célok és a gazdaság összhangja hiányzik. Ezért széles körű állami és szövetkezeti összefogásra van szükség a fejlő- I' dést gátló akadályok elhárításához. Nemcsak a Könyvért és az I Szövosz érdeke, hogy a falusi estéket értékes, hasznos könyvek társaságában tölthesse el négymillió hazánkfia. IMRE ERZSÉBET Andreotti Washingtonban Az olasz kormány nem helyeselné, ha az Egyesült Államok katonai erőt alkal­mazna a Közel-Kelet és a Perzsa-(Arab-) öböl térségében - jelentette ki az olasz külügyminiszter Washingtonban. Giulio Andreotti, az olasz diplomácia Washingtonban tartózkodó vezetője hét­főn rövid megbeszélést folytatott Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnöké­vel, és hosszasan tárgyalt George Shultzcal, -amerikai hivatali partnerével. Andreotti közölte az újságírókkal: hama­rosan Rómába utazik Michael Armacost amerikai külügyi államtitkár, hogy a Liba­nonban fogva tartott amerikai túszok ki­szabadításának lehetőségeiről tárgyal­jon olasz illetékesekkel. A katonai erő al­kalmazását azonban Róma nem helye­selné, mert - mint Andreotti mondta - az ilyen lépések nem hozhatják meg a kí­vánt eredményt. Az olasz politikus és az amerikai elnök megbeszélésein egyébként szóba kerül­tek más témák is - így például Ronald Reagan júniusra tervezett olaszországi látogatása, a hét vezető tőkés ország Ve­lencében megtartandó gazdasági csúcstalálkozója, a kelet-nyugati tudo­mányos együttműködés, valamint a fegy­verzetellenőrzés kérdésköre. A Libanoni KP kongresszusa Kedden összeült Bejrútban a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusa. A nyi­tónapon hangzott el Georges Hauinak, a központi bizottság főtitkárának a beszá­molója. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus résztvevőihez intézett üd­vözletében megállapította, hogy a „liba­noni nép harca részét képezi az össz- arab antiimperialista küzdelemnek”. Az elmúlt hónapokban széles körben megvitatták a kongresszusi dokumentu­mok tervezetét - azokban a pártcsopor­tokban is, amelyek az Izrael által meg­szállva tartott területeken illegalitásban működnek. A libanoni kommunisták te­vékenysége jelenleg elsősorban arra irá­nyul, hogy egységfrontba tömörítsék az ország összes hazafias erőit. A párt sze­rint ez az izraeli megszállás felszámolá­sának előfeltétele. Fokozottabban kell igazodni a nemzetközi piac követelményeihez Sajtótájékoztató az ipar feladatairól és az évindításról Az ipar idei feladatairól és az évinditás tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője el­mondta: a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össznyereségüket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10-12 nagyválla­lat és néhány kisüzem illetve ipari szövet­kezet zárta veszteséggel az évet. A vesz­teséges vállalatok köre főleg a szén- bányászatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyűiparban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfonto­sabb feladata a jövedelemtermelő ké­Magyar és jugoszláv vízügyi szakem­berek egyeztették1 kedden a Duna jege- sedéséből adódó árvízvédelmi tenniva­lókat Baján az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon. A tartós hideg miatt tarta­ni kell attól, hogy a víztükörnek 60-80 százalékát borító zajló jégtáblák a folyó­kanyarulatoknál, szűkületeknél torlód­nak. Ennek megelőzésére a Duna jugoszlá­viai szakaszára rendelték a dunai jégtö­rő flottilla négy hajóját. A folyam ma- gyar-jugoszláv közös érdekeltségű ha­tármenti szakaszának jégvédelmére vo­natkozó államközi megállapodás értel­mében az idén már másodszor veszik pesség fokozása és a nagyobb hozzájá­rulás a külgazdasági egyensúly javulá­sához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok költségérzékenyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy kisebb teljesítménybővüléssel arányta­lanul nagyobb vállalati eredmény szüles­sen. A szabályozás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nem­zetközi piacon tapasztalható változások­hoz. Ennek érdekében fel kell gyorítani az egyes iparágakban a termékszerke­zet-váltást és a műszaki fejlesztést. Ezt igénybe a déli szomszéd ország vízügyi szervei a magyar jégtörő hajókat. A visz- szatért erős hideg hatására ugyanis ott helyenként már a vízfelület nyolcvan szá­zalékát jég fedi, a Mohács és Vukovár közti különösen kanyargós folyószaka­szon pedig ismét fellépett a toriaszkép- ződés veszélye. A keddi megbeszélésen a magyar és a jugoszláv szakemberek megállapodtak abban is, hogy figyelő őröket állítanak, akik 6-8 kilométerenként jegyzik a jég­zajlás adatait. A jégügyelet az ő jelzésük alapján rá­dióadón irányítja a jégtörő hajókat a ve­szélyeztetett helyekre. segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológiák alkal­mazását szolgáló program is. Mindehhez az üzemek jelentős kedvezményeket, beruházási hiteleket is kaphatnak. A mikroelektronikai alkatrészek gyártására és elterjesztésére is központi program szolgál. A VII. ötéves tervidőszakban több milliárdot fordítanak ilyerr jellegű kuta­tás-fejlesztésre, a termelésgépesítésre, új elektronikai termékeket gyártó tech­nológiákra. A központi programhoz kap­csolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoznak, ami a minőség fejlesztését (Folytatás a 2. oldalon.) Rakéta- támadás Bagdad ellen Iráni föld-föld rakéta csapódott be kedden az iraki főváros egyik lakónegye­débe - jelentette a bagdadi rádió, hozzá­fűzve: a rakétacsapás számos polgári személyt megölt, sokakat megsebesített és tetemes anyagi károkat okozott. Az idén ez volt a nyolcadik iráni rakéta- támadás Bagdad ellen. Az ÍRNA hírügynökség is jelentette e támadás hírét. E tudósítás szerint iszlám gárdisták lőtték ki a rakétát, hogy bosszút álljanak Irakon iráni városok bombázásáért. Magyar-jugoszláv együttműködés Tavasz a divatban Dzsekik, átmeneti kabátok Tambovba Még javában tart a tél, de már a tavasz­ra készülnek a Paks és Vidéke Áfész du- naszentgyörgyi varrodájában. Az asszonyoknak munkát adó varro­dában azokat a férfi- és női dzsekiket, át­meneti steppelt kabátokat varrják, ame­lyek a Szovjetunióba kerülnek. A szala­gon futó felöltők többségét Tambovba fogják küldeni, de az itt készített férfi- és női kabátokat jól ismerik a Szovjetunió más városaiban is, hiszen szállítottak már Omszkba, Habarovszkba, Brjanszk- ba, valamint Sztavropolba. A szovjet partner elégedett a duna- szentgyörgyiek munkájával. Mint mondták, eddig csak kiváló minő­ségű termékkel találkoztak. De nemcsak a minőségre kényesek a varrodában dol­gozók, hanem büszkék a teljesítményük­re is. A huszonnyolc asszony évente mint­egy 26 ezer átmeneti műbőr félkabátot állít elő mintegy hárommillió forint érték­ben. Négerbarna és világos színekben készítik a dzsekiket Szűcs Katalin a zsebléceket varrja fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom