Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

1987. február 19. InÉPÜJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 6. A hivatali ügymenet sűrűjében Ifprplmijnlr benyújtásával beindul a hivatal ügyintézési gépezete. c 01 U Mi történik ezután, milyen mozzanatokon keresztül szüle­tik meg a határozat? Ezzel a folyamattal azért érdemes megismerkedni, mert a „színfalak” mögé bepillantva láthatjuk a megalapozott, törvényes eljárás garan­ciáit. Mindenekelőtt tisztázni kell a döntés alapjául szolgáló tényeket, mert ehhez képest lehet helyesen alkalmazni a jogszabályokat. így tudnak dönteni arról, hogy kérelmünk teljesíthető-e, kaphatunk-e engedélyt, a felmerült vitában kinek a javá­ra kell határozni. Atényállástisztázása persze igen gyakran nem igényel külön bi­zonyítást, mert a rendelkezésre álló adatok, az ismert körülmények elégségesek, megnyugtatóan alátámasztják a hivatal intézkedését. Ha viszont a kérelmünkben szereplő állítások helytállóságának bizonyítására van szükség, a bizonyítási esz­közök széles skálája áll a hivatal rendelkezésére. A leggyakoribbak: az ügyfél nyi­latkozata, az irat, a tanúvallomás, szemle és a szakértői vélemény. Akinek az eljárás tárgyát képező ügy jogát vagy jogos érdekeit érinti, - vagyis akit a hivatalos szóhasználat ügyfélnek nevez - joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen. Meghallgatás előtt az ügyintéző köteles az ügyfelet a szükséges tájékoztatással ellátni, jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Egyszóval az eljáró szervnek gondoskodnia kell arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány. Nyilatkozattételre az eljáró szerv ügyintézője is felhívhatja az ügyfeleket. Olyan „ adat közlését azonban nem kérheti, ami a szervnél vezetett nyilvántartásból meg­állapítható. Tanácsok esetében további megszorítás, illetve az ügyfelek számára további könnyítés, hogy olyan adat sem kérhető, amit a tanács bármelyik másik szakigazgatási szerve nyilvántart. Az ügyféli nyilatkozat sajátos esetének tekinthető, amikor az az eljárásban bizonyítékként bemutatandó iratot pótolja. Valamely ténnyel vagy körülménnyel kapcsolatban az írásbeli dokumentum, illetve annak tartalma is lehet bizonyíték. Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából ezért az ügyfelet ok­irat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, de ennek érdekében más szervet is megkereshet. Amennyiben az irat nagyon nehezen, például csak külföldről volna beszerezhető, az irattal bizonyítani kívánt tényről az ügyfél nyilatkozatot tehet. A nyilatkozat nem általában, hanem csupán az adott eljárásban pótolhatja a bemu­tatandó iratot. Ilyenkor viszont ugyanolyan hatálya van, mintha az eredeti iratot mutatták volna be. Az ügyfél a nyilatkozatában foglaltak valódiságáért, illetőleg azért, hogy a nyilatkozatában előadott adatok megegyeznek a hiányzó okiratban szereplő adatokkal, büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az ügyre vonatkozó tény tanúvallomással is bizonyítható. Tanú meghallgatását az ügyben érdekeltek és az eljárást lefolytató hatóság is kezdeményezheti. Általá­nos szabály, hogy akit tanúként megidéznek, köteles a megjelölt helyen és időben megjelenni és vallomást tenni. E kötelezettség alóli kivételeknek van azonban két csoportja. Az egyikbe azok az esetek sorolhatók, amikor a megjelenésre kötele­zettet nem lehet tanúként kihallgatni, mert nem várható tőle értékelhető vallomás - például valamilyen testi fogyatékossága nyilvánvalóan gátolta a bizonyítandó tény észlelésében -, vagy az állami, illetve szolgálati titoktartás alól az arra jogosí­tott szervtől nem kapott felmentést. Az esetek másik csoportjában a tanú maga dönti el, hogy tesz-e vallomást. A tanúként megidézett személynek akkor van ilyen választási lehetősége, ha az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, továbbá ha vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vá­dolná. A meghallgatás előtt ezért mindig tisztázzák, hogy a tanú az ügyfelekkel mi­lyen viszonyban van, figyelmeztetik jogaira, kötelességeire, és a hamis tanúzás következményeire. Szakértői véleményt akkor kell beszerzeni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különlege szakértelem szük­séges. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Sőt, kérelmére az ál­lamigazgatási szerv az általa kirendelt szakértőn kívül - akár véleményének elő­terjesztése előtt, akár azután - más szakértőt is kirendelhet, feltéve, hogy a szak­értő költségét az ügyfél előlegezi és viseli. Szemlére akkor kerül sor, ha valamilyen tárgyat, objektumot, körülményt, állapotot nemcsak tanúvallomás, szakértői vélemény, illetve iratok alapján kíván megismerni az államigazgatási szerv, hanem úgymond fizikai valóságában is. A7 jjnvfplpk a *ar|úk. a szakértők együttes meghallgatása érdeké- UJJIC ben az államigazgatási szerv tárgyalást tart. Az ügyfele­ket a tárgyalásról - mint ahogyan az esetleg tárgyaláson kívül sorra kerülő szak­értő- és tanúmeghallgatásról, valamint a szemléről is - értesíteni kell, hogy az eljá­rási aktusnál jelen legyenek. Megjelenésük azonban csak akkor kötelező, ha nem értesítést, hanem idézést kapnak. Az idézés azt jelenti, hogy a hatóság szüksé­gesnek tartja az ügyfél jelenlétét is. Minden eljárási cselekményről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést, illetve hangfel­vételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet aláírása előtt a meghallgatott személy elol­vashatja. Kívánságára ki kell javítani, vagy kifogásait záradékban kell rögzíteni. Ha a meghallgatott a jegyzőkönyvet nem írja alá, ezt a tényt az aláírás megtagadásá­nak okával együtt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az eljárás során keletkezett iratokat az ügyfél és képviselője megtekintheti, azokról másolatokat készíthet. Kérhető hivatalos másolat is, amit illetékbélyeg el­lenében az eljáró hatóság állít ki. Ezt a lehetőséget korszerű műszaki-technikai eszközök (mikrofilm, magnetofon, sokszorosító gépek) használatával is biztosíta­ni kell, vagyis az ügyfélnek olyan lehetőséget kell adni, mintha az iratokba tekintene be (például a mikrofilmet le kell vetíteni, a hangfelvételt le kell játszani.) Dr. BÁLINT TIBOR (Következik: Jogorvoslatok a hatósági eljárásban) Gépkínálat a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz Kedvező a gepkinálat a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséhez: az Agrotek a tavalyinál több traktort, betakarítógépet és más berendezést szerzett be szocialista importból, és a választékot is javította. Az első negyedévre 3300 traktort biztosítanak a meg­rendelőknek, egy részük ezekben a napokban érkezik a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák gépggyárak- ból. A tapasztalat szerint a forgalmazásban élénkülés tapasztalható; a termelőszövetkezetek a zárszámadá­sokat követően hozzálátnak a kiselejtezett gépek pót­lásához, hogy a tavaszi szántások, vetések műszaki feltételeit megteremtsék. Különösen keresettek az ol­csóbb, közepes teljesítményű MTZ-traktorok, ezekből a szovjet partner a korábbiaknál többet ad most, s így a megrendelő azonnal viheti a gépet A korábbi évek­ben néha hiába keresték az üzemek a T-130-as lánc­talpas traktorokat, amelyekkel a nehéz, kötött talajo­kon haladhat gyorsan a munka, s a meliorációs műve­letek is ütemesebben végezhetők; most többet szállít a gyártó cég, március végéig harminc érkezik az Agrő­tekhez belőlük. Kötik a szerződéseket a szovjet újdon­ság, a DT-75N jelű lánctalpas traktorok beszerzésére is. Tavaly hiányzott a Német Demokratikus Köztársa­ságban gyártott E-930-as motoroskapa, most az első negyedévben ezekből az eszközökből 250 érkezik ha­zánkba. Van raktáron elegendő bolgár és NDK gyárt­mányú palántázógép, csehszlovák burgonyaültetö és hamarosan a kukoricavető gépek is megérkeznek. Ta­valy 70 millió forint értékben vették igénybe a mező­gazdasági üzemek az Agrotek szolgáltatását, a gép- kölcsönzést Azok az üzemek, amelyeknek kevés a pénzük új gép vásárlására, várhatóan az idén is kölcsönözhet­nek gabona- és szálastakarmány-betakarító berende­zéseket, s szó van újabb géptípusok bekapcsolásáról is a lizingakcióba. A külföldi partnerek - elsősorban a szovjet gyártók - friss kereskedelmi szemlélettel mindinkább elébemennek a vevőnek, intenzív piac­kutatást végeznek, melyik újdonságuk iránt mutatko­zik nagyobb érdeklődés. Ez évben szovjet szőlő- kombájn, praktikus rakodógép és folyékony mütrá- gyaszóró gép vizsgázik hazánkban. Munkásonként mínusz negyvenöt perc? Dunaföldvárott ismét fellángolt a „harc" az autóbuszjáratokkal kapcsolat­ban. Évek óta húzódó ügyről van szó, amelynek az a lényege, hogy a helyi köz­lekedés, amely amolyan körjáratforma, nem igazodik a termelő egységek mun­karendjéhez. A három műszakváltás, - hajnalban, délután és este, - dolgozóit vi­szik a fehérvári - volán autóbuszai, néha besegítenek a földvári autóbuszok is. Ám a forgalmat nem a szekszárdi vállalat szervezi és irányítja, hanem a fehérvári, illetve annak dunaújvárosi egysége. Amelyik járat jó a kendergyárnak, az nem jó a gumiipari szövetkezetnek, ma­lomnak és más üzemeknek. Viszont, ha a „másik félhez” alkalmazkodna a járat, akkor fordított helyzet állna elő. A meg­egyezésre eddig nem került sor. A köz­ségi tanács elnöke a múlt héten levelet küldött a megyei tanács közlekedési osz­tályára segítséget kérve e téma megol­dásához. A buszjáratok anomáliája miatt persze nem felhőtlen a kapcsolat a gyárak, üze­mek, intézmények között sem. Érthető, hiszen ha csak egy példát veszünk, a gu­miiparét, akkor azonnal fejünkhöz ka­punk, hogy ilyent is lehet csinálni? Min­den munkás naponta negyvenöt percet esik ki a termelésből. Minden munkás teljesítménybérben dolgozik - ezt külön kell hangsúlyozni, hiszen például egy műszakban, a különféle beosztásokban dolgozóknak nyolcvan-száz csizmát, vagy házicipőt, illetve több száz alkat­részt kell készítenie. Tehát a pénzbeni - munkabér - kiesés is tetemes. Ugyanak­kor a termelő egység a tervezett produk­tumát nem tudja a piacra dobni. Ezen kí­vül a Földvár tavaly 455 ezer forintot fizetett a Volánnak. Ennek ellenére nincs a menetrend a munkarendhez igazítva. Az is tény, hogy egy csizma sütési ideje 5,5 perc, se nem több, se nem kevesebb, a technológiai utasítást sértenék meg, ha az időn változtatnának. Más munkaterü­leteken is darabbér a meghatározója a termelés ütemességének, a gépek jó ki­használásának. Cseh András osztályvezető még az előbbiekhez hozzáteszi. „Naponta a mű­szakváltásokra készen kell lenni leg­alább egy mikrobusznak, hogy az autó­buszok rendetlen közlekedése miatt a dolgozóinkat összeszedjük a megállók­ból. Volt rá példa, amikor két kisbusz, és én a saját kocsimmal szedegettem össze az asszonyokat a buszmegállókból.” A gumiipari szövetkezet hajlandó min­denben alkalmazkodni - másokhoz - a munkásokat távolról beszállító buszok­hoz is. De senki nem lép. A kendergyár­nak például jó a jelenlegi menetrend. S adalékul még: nem mindenki közle­kedik munkahelyére autóbusszal. Sokan kerékpárral, mások gyalog járnak dol­gozni. De amint közeledik a műszakvál­tás ideje, a „buszosok” már jó előre sza­ladnak fürödni, átöltözni - köztudott ugyanis, hogy a gumis szakma nem tar­tozik a tiszták közé. Amint meglátja a „gyalogos”, vagy az „autós” dolgozó ké­szülődni őket, ö is otthagyja a munkát és megy átöltözni. Munkanapfényképezés, teljesitményelemzés bizonyítja, hogy minden munkás naponta 35-45 percet esik ki így a termelésből, a buszmenet­rend „korszerűtlensége” miatt. A dunaföldvári helyi járatokkal kap­csolatban megkerestük a helyi autó­buszpályaudvar vezetőjét, Csorba Gá­bort, ő így vélekedik a helyzetről.-1961 -ben a községben négy helyi já­rat működött. A négy közül már csak egy él. A Béla tér volt a központ, és a járatok átszelték a községet. Az eltelt időszak­ban bebizonyosodott, hogy csak a ken­dergyári járat az életképes. A vasúttól nem volt utasunk, a bölcskei helyire pe­dig már csak egy diák maradt. S ez a mostani tíz kilométer hosszúságú, de nem mi üzemeltetjük. Én több alkalomból szívességből a dunaújvárosi kollégáimat kisegítettem. Tudom, hogy sok a vita a já­rattal kapcsolatban.-Sajnos, nekem és a vállalatomnak nincsen megváltoztatási joga, ahogy a dunaújvárosiak intézked­nek, ők úgy is dolgoznak. Az más kérdés, hogy a két vállalat vezetőségének kelle­ne ezt a kérdést tisztázni. Én azonban - és az állomás személyzete is - kész va­gyok mindenben segítséget nyújtani. De az igazgatói utasítást még nem kaptam meg. Ha a megyei tanács közlekedési osztályához befutott észrevételt jogos­nak tartják, minden bizonnyal a Gemenc Volán vezetősége intézkedni fog. Mi a majdan kiadandó utasításhoz tartjuk ma­gunkat. Hát ez a helyzet a Földvár munkásjára­tával kapcsolatban. Cseh András, a párt- vezetőség nevében még ezt mondotta:- A munka hatékonyabbá tételére, a munkarendre és általában a gazdaságo­sabb munkára való törekvés szövetkeze­tünkben megvan. Tudjuk, hogy a párt határozata útmutató és a helyszínen kell értelmezni, magyarázni, alkalmazni a na­pi munkában. Úgy vélem, a szövetkezet érdeke is, a népgazdaság érdeke is, hogy rend legyen a buszközlekedésben. Mert mégiscsak furcsa, hogy a nagytelje­sítményű gépek naponta 35-45 percet állnak... E mondatokhoz csak arínyit fűzünk hozzá, hogy üljenek már le az illetékesek, avagy utazzanak néhány napon keresz­tül a műszakváltások idején a helyi járatú autóbuszokon. Ott szerzett tapasztala­taik minden bizonnyal a helyes döntés mielőbbi meghozatalát segítik elő. Kész­séggel adunk majd hírt a dunaföldvári helyi buszjáratok közlekedtetésének a gyári, a dolgozói, a népgazdasági rend­hez való igazodásáról. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A tizenhárom percet késő autóbuszba február 11-én, 13.24-kor „már” beszállnak a dolgozók A „biciklisek” még a műhelyekben vannak... Magyar-indiai vasércszállítási szerződés A Metalimpex Külkereskedelmi Válla­lat és az indiai Kudremukh Állami Vas­ércbánya Vállalat szerződést kötött vas­érc importjára. A megállapodás alapján az indiai cég az idén 335 ezer tonna vasércet szállít a Dunai Vasmű számára, és további 135 ezer tonna szállítását tervbe vették. Az in­diai vasérc minősége megfelel a világ­színvonalnak; vastartalma 66,5 százalék, kovasavtartalma 2,9 százalék. A lekötött vasérc egy részét fekete­tengeri kikötőn keresztül a Dunán, másik részét pedig jugoszláv kikötőn keresztül szállítják majd hazánkban. Az alapanyag-vásárlás egyúttal ked­vező feltételeket teremt a magyar vállalat indiai exportjának növeléséhez, hozzájá­rul a magyar-indiai külkereskedelmi for­galom bővítéséhez. A jó minőségű vasérc felhasználásá­nak növelése a vaskohászat fejlesztésé­nek egyik fontos eleme, javítja a vasko­hászati vállalatok termelésének gazda­ságosságát, segíti a fajlagos energiafel­használás jelentős csökkentését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom