Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
1987. február 19. InÉPÜJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 6. A hivatali ügymenet sűrűjében Ifprplmijnlr benyújtásával beindul a hivatal ügyintézési gépezete. c 01 U Mi történik ezután, milyen mozzanatokon keresztül születik meg a határozat? Ezzel a folyamattal azért érdemes megismerkedni, mert a „színfalak” mögé bepillantva láthatjuk a megalapozott, törvényes eljárás garanciáit. Mindenekelőtt tisztázni kell a döntés alapjául szolgáló tényeket, mert ehhez képest lehet helyesen alkalmazni a jogszabályokat. így tudnak dönteni arról, hogy kérelmünk teljesíthető-e, kaphatunk-e engedélyt, a felmerült vitában kinek a javára kell határozni. Atényállástisztázása persze igen gyakran nem igényel külön bizonyítást, mert a rendelkezésre álló adatok, az ismert körülmények elégségesek, megnyugtatóan alátámasztják a hivatal intézkedését. Ha viszont a kérelmünkben szereplő állítások helytállóságának bizonyítására van szükség, a bizonyítási eszközök széles skálája áll a hivatal rendelkezésére. A leggyakoribbak: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, szemle és a szakértői vélemény. Akinek az eljárás tárgyát képező ügy jogát vagy jogos érdekeit érinti, - vagyis akit a hivatalos szóhasználat ügyfélnek nevez - joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen. Meghallgatás előtt az ügyintéző köteles az ügyfelet a szükséges tájékoztatással ellátni, jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Egyszóval az eljáró szervnek gondoskodnia kell arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány. Nyilatkozattételre az eljáró szerv ügyintézője is felhívhatja az ügyfeleket. Olyan „ adat közlését azonban nem kérheti, ami a szervnél vezetett nyilvántartásból megállapítható. Tanácsok esetében további megszorítás, illetve az ügyfelek számára további könnyítés, hogy olyan adat sem kérhető, amit a tanács bármelyik másik szakigazgatási szerve nyilvántart. Az ügyféli nyilatkozat sajátos esetének tekinthető, amikor az az eljárásban bizonyítékként bemutatandó iratot pótolja. Valamely ténnyel vagy körülménnyel kapcsolatban az írásbeli dokumentum, illetve annak tartalma is lehet bizonyíték. Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából ezért az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, de ennek érdekében más szervet is megkereshet. Amennyiben az irat nagyon nehezen, például csak külföldről volna beszerezhető, az irattal bizonyítani kívánt tényről az ügyfél nyilatkozatot tehet. A nyilatkozat nem általában, hanem csupán az adott eljárásban pótolhatja a bemutatandó iratot. Ilyenkor viszont ugyanolyan hatálya van, mintha az eredeti iratot mutatták volna be. Az ügyfél a nyilatkozatában foglaltak valódiságáért, illetőleg azért, hogy a nyilatkozatában előadott adatok megegyeznek a hiányzó okiratban szereplő adatokkal, büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az ügyre vonatkozó tény tanúvallomással is bizonyítható. Tanú meghallgatását az ügyben érdekeltek és az eljárást lefolytató hatóság is kezdeményezheti. Általános szabály, hogy akit tanúként megidéznek, köteles a megjelölt helyen és időben megjelenni és vallomást tenni. E kötelezettség alóli kivételeknek van azonban két csoportja. Az egyikbe azok az esetek sorolhatók, amikor a megjelenésre kötelezettet nem lehet tanúként kihallgatni, mert nem várható tőle értékelhető vallomás - például valamilyen testi fogyatékossága nyilvánvalóan gátolta a bizonyítandó tény észlelésében -, vagy az állami, illetve szolgálati titoktartás alól az arra jogosított szervtől nem kapott felmentést. Az esetek másik csoportjában a tanú maga dönti el, hogy tesz-e vallomást. A tanúként megidézett személynek akkor van ilyen választási lehetősége, ha az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, továbbá ha vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A meghallgatás előtt ezért mindig tisztázzák, hogy a tanú az ügyfelekkel milyen viszonyban van, figyelmeztetik jogaira, kötelességeire, és a hamis tanúzás következményeire. Szakértői véleményt akkor kell beszerzeni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különlege szakértelem szükséges. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Sőt, kérelmére az államigazgatási szerv az általa kirendelt szakértőn kívül - akár véleményének előterjesztése előtt, akár azután - más szakértőt is kirendelhet, feltéve, hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli. Szemlére akkor kerül sor, ha valamilyen tárgyat, objektumot, körülményt, állapotot nemcsak tanúvallomás, szakértői vélemény, illetve iratok alapján kíván megismerni az államigazgatási szerv, hanem úgymond fizikai valóságában is. A7 jjnvfplpk a *ar|úk. a szakértők együttes meghallgatása érdeké- UJJIC ben az államigazgatási szerv tárgyalást tart. Az ügyfeleket a tárgyalásról - mint ahogyan az esetleg tárgyaláson kívül sorra kerülő szakértő- és tanúmeghallgatásról, valamint a szemléről is - értesíteni kell, hogy az eljárási aktusnál jelen legyenek. Megjelenésük azonban csak akkor kötelező, ha nem értesítést, hanem idézést kapnak. Az idézés azt jelenti, hogy a hatóság szükségesnek tartja az ügyfél jelenlétét is. Minden eljárási cselekményről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést, illetve hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet aláírása előtt a meghallgatott személy elolvashatja. Kívánságára ki kell javítani, vagy kifogásait záradékban kell rögzíteni. Ha a meghallgatott a jegyzőkönyvet nem írja alá, ezt a tényt az aláírás megtagadásának okával együtt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az eljárás során keletkezett iratokat az ügyfél és képviselője megtekintheti, azokról másolatokat készíthet. Kérhető hivatalos másolat is, amit illetékbélyeg ellenében az eljáró hatóság állít ki. Ezt a lehetőséget korszerű műszaki-technikai eszközök (mikrofilm, magnetofon, sokszorosító gépek) használatával is biztosítani kell, vagyis az ügyfélnek olyan lehetőséget kell adni, mintha az iratokba tekintene be (például a mikrofilmet le kell vetíteni, a hangfelvételt le kell játszani.) Dr. BÁLINT TIBOR (Következik: Jogorvoslatok a hatósági eljárásban) Gépkínálat a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz Kedvező a gepkinálat a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséhez: az Agrotek a tavalyinál több traktort, betakarítógépet és más berendezést szerzett be szocialista importból, és a választékot is javította. Az első negyedévre 3300 traktort biztosítanak a megrendelőknek, egy részük ezekben a napokban érkezik a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák gépggyárak- ból. A tapasztalat szerint a forgalmazásban élénkülés tapasztalható; a termelőszövetkezetek a zárszámadásokat követően hozzálátnak a kiselejtezett gépek pótlásához, hogy a tavaszi szántások, vetések műszaki feltételeit megteremtsék. Különösen keresettek az olcsóbb, közepes teljesítményű MTZ-traktorok, ezekből a szovjet partner a korábbiaknál többet ad most, s így a megrendelő azonnal viheti a gépet A korábbi években néha hiába keresték az üzemek a T-130-as lánctalpas traktorokat, amelyekkel a nehéz, kötött talajokon haladhat gyorsan a munka, s a meliorációs műveletek is ütemesebben végezhetők; most többet szállít a gyártó cég, március végéig harminc érkezik az Agrőtekhez belőlük. Kötik a szerződéseket a szovjet újdonság, a DT-75N jelű lánctalpas traktorok beszerzésére is. Tavaly hiányzott a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott E-930-as motoroskapa, most az első negyedévben ezekből az eszközökből 250 érkezik hazánkba. Van raktáron elegendő bolgár és NDK gyártmányú palántázógép, csehszlovák burgonyaültetö és hamarosan a kukoricavető gépek is megérkeznek. Tavaly 70 millió forint értékben vették igénybe a mezőgazdasági üzemek az Agrotek szolgáltatását, a gép- kölcsönzést Azok az üzemek, amelyeknek kevés a pénzük új gép vásárlására, várhatóan az idén is kölcsönözhetnek gabona- és szálastakarmány-betakarító berendezéseket, s szó van újabb géptípusok bekapcsolásáról is a lizingakcióba. A külföldi partnerek - elsősorban a szovjet gyártók - friss kereskedelmi szemlélettel mindinkább elébemennek a vevőnek, intenzív piackutatást végeznek, melyik újdonságuk iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. Ez évben szovjet szőlő- kombájn, praktikus rakodógép és folyékony mütrá- gyaszóró gép vizsgázik hazánkban. Munkásonként mínusz negyvenöt perc? Dunaföldvárott ismét fellángolt a „harc" az autóbuszjáratokkal kapcsolatban. Évek óta húzódó ügyről van szó, amelynek az a lényege, hogy a helyi közlekedés, amely amolyan körjáratforma, nem igazodik a termelő egységek munkarendjéhez. A három műszakváltás, - hajnalban, délután és este, - dolgozóit viszik a fehérvári - volán autóbuszai, néha besegítenek a földvári autóbuszok is. Ám a forgalmat nem a szekszárdi vállalat szervezi és irányítja, hanem a fehérvári, illetve annak dunaújvárosi egysége. Amelyik járat jó a kendergyárnak, az nem jó a gumiipari szövetkezetnek, malomnak és más üzemeknek. Viszont, ha a „másik félhez” alkalmazkodna a járat, akkor fordított helyzet állna elő. A megegyezésre eddig nem került sor. A községi tanács elnöke a múlt héten levelet küldött a megyei tanács közlekedési osztályára segítséget kérve e téma megoldásához. A buszjáratok anomáliája miatt persze nem felhőtlen a kapcsolat a gyárak, üzemek, intézmények között sem. Érthető, hiszen ha csak egy példát veszünk, a gumiiparét, akkor azonnal fejünkhöz kapunk, hogy ilyent is lehet csinálni? Minden munkás naponta negyvenöt percet esik ki a termelésből. Minden munkás teljesítménybérben dolgozik - ezt külön kell hangsúlyozni, hiszen például egy műszakban, a különféle beosztásokban dolgozóknak nyolcvan-száz csizmát, vagy házicipőt, illetve több száz alkatrészt kell készítenie. Tehát a pénzbeni - munkabér - kiesés is tetemes. Ugyanakkor a termelő egység a tervezett produktumát nem tudja a piacra dobni. Ezen kívül a Földvár tavaly 455 ezer forintot fizetett a Volánnak. Ennek ellenére nincs a menetrend a munkarendhez igazítva. Az is tény, hogy egy csizma sütési ideje 5,5 perc, se nem több, se nem kevesebb, a technológiai utasítást sértenék meg, ha az időn változtatnának. Más munkaterületeken is darabbér a meghatározója a termelés ütemességének, a gépek jó kihasználásának. Cseh András osztályvezető még az előbbiekhez hozzáteszi. „Naponta a műszakváltásokra készen kell lenni legalább egy mikrobusznak, hogy az autóbuszok rendetlen közlekedése miatt a dolgozóinkat összeszedjük a megállókból. Volt rá példa, amikor két kisbusz, és én a saját kocsimmal szedegettem össze az asszonyokat a buszmegállókból.” A gumiipari szövetkezet hajlandó mindenben alkalmazkodni - másokhoz - a munkásokat távolról beszállító buszokhoz is. De senki nem lép. A kendergyárnak például jó a jelenlegi menetrend. S adalékul még: nem mindenki közlekedik munkahelyére autóbusszal. Sokan kerékpárral, mások gyalog járnak dolgozni. De amint közeledik a műszakváltás ideje, a „buszosok” már jó előre szaladnak fürödni, átöltözni - köztudott ugyanis, hogy a gumis szakma nem tartozik a tiszták közé. Amint meglátja a „gyalogos”, vagy az „autós” dolgozó készülődni őket, ö is otthagyja a munkát és megy átöltözni. Munkanapfényképezés, teljesitményelemzés bizonyítja, hogy minden munkás naponta 35-45 percet esik ki így a termelésből, a buszmenetrend „korszerűtlensége” miatt. A dunaföldvári helyi járatokkal kapcsolatban megkerestük a helyi autóbuszpályaudvar vezetőjét, Csorba Gábort, ő így vélekedik a helyzetről.-1961 -ben a községben négy helyi járat működött. A négy közül már csak egy él. A Béla tér volt a központ, és a járatok átszelték a községet. Az eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy csak a kendergyári járat az életképes. A vasúttól nem volt utasunk, a bölcskei helyire pedig már csak egy diák maradt. S ez a mostani tíz kilométer hosszúságú, de nem mi üzemeltetjük. Én több alkalomból szívességből a dunaújvárosi kollégáimat kisegítettem. Tudom, hogy sok a vita a járattal kapcsolatban.-Sajnos, nekem és a vállalatomnak nincsen megváltoztatási joga, ahogy a dunaújvárosiak intézkednek, ők úgy is dolgoznak. Az más kérdés, hogy a két vállalat vezetőségének kellene ezt a kérdést tisztázni. Én azonban - és az állomás személyzete is - kész vagyok mindenben segítséget nyújtani. De az igazgatói utasítást még nem kaptam meg. Ha a megyei tanács közlekedési osztályához befutott észrevételt jogosnak tartják, minden bizonnyal a Gemenc Volán vezetősége intézkedni fog. Mi a majdan kiadandó utasításhoz tartjuk magunkat. Hát ez a helyzet a Földvár munkásjáratával kapcsolatban. Cseh András, a párt- vezetőség nevében még ezt mondotta:- A munka hatékonyabbá tételére, a munkarendre és általában a gazdaságosabb munkára való törekvés szövetkezetünkben megvan. Tudjuk, hogy a párt határozata útmutató és a helyszínen kell értelmezni, magyarázni, alkalmazni a napi munkában. Úgy vélem, a szövetkezet érdeke is, a népgazdaság érdeke is, hogy rend legyen a buszközlekedésben. Mert mégiscsak furcsa, hogy a nagyteljesítményű gépek naponta 35-45 percet állnak... E mondatokhoz csak arínyit fűzünk hozzá, hogy üljenek már le az illetékesek, avagy utazzanak néhány napon keresztül a műszakváltások idején a helyi járatú autóbuszokon. Ott szerzett tapasztalataik minden bizonnyal a helyes döntés mielőbbi meghozatalát segítik elő. Készséggel adunk majd hírt a dunaföldvári helyi buszjáratok közlekedtetésének a gyári, a dolgozói, a népgazdasági rendhez való igazodásáról. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A tizenhárom percet késő autóbuszba február 11-én, 13.24-kor „már” beszállnak a dolgozók A „biciklisek” még a műhelyekben vannak... Magyar-indiai vasércszállítási szerződés A Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat és az indiai Kudremukh Állami Vasércbánya Vállalat szerződést kötött vasérc importjára. A megállapodás alapján az indiai cég az idén 335 ezer tonna vasércet szállít a Dunai Vasmű számára, és további 135 ezer tonna szállítását tervbe vették. Az indiai vasérc minősége megfelel a világszínvonalnak; vastartalma 66,5 százalék, kovasavtartalma 2,9 százalék. A lekötött vasérc egy részét feketetengeri kikötőn keresztül a Dunán, másik részét pedig jugoszláv kikötőn keresztül szállítják majd hazánkban. Az alapanyag-vásárlás egyúttal kedvező feltételeket teremt a magyar vállalat indiai exportjának növeléséhez, hozzájárul a magyar-indiai külkereskedelmi forgalom bővítéséhez. A jó minőségű vasérc felhasználásának növelése a vaskohászat fejlesztésének egyik fontos eleme, javítja a vaskohászati vállalatok termelésének gazdaságosságát, segíti a fajlagos energiafelhasználás jelentős csökkentését.
