Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. február 19. Kenyérkészletezés, -felfrissítés Az elmúlt években valamicskét csök­kent a hazai kenyérfogyasztás, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy kevesebb ke­nyeret eszünk. A minőség javulása, a vá­laszték gazdagodása - és nem utolsó sorban a kenyér árának alapos meg­emelkedése - folytán a megvett mennyi­ség ma kevésbé haladja meg a tényleges szükségletet; kevesebb megy belőle po­csékba. Kenyérnek azonban mindenütt és mindig lennie kell otthon, igy dik­tálja ezt a hazai Íratlan parancsolat. Ezt nagyon sokan azzal toldják meg, hogy ropogós héjú friss kenyér kínálkozzék az asztalon. Nem véletlen, hogy az áruszállí­tási zavarok a havas napokban valósá­gos kenyérvásárlási pánikot idéztek elő Budapesten, de másutt is. A kemecelangyos friss kenyér kedve- lési egyéni ízlés dolga; ízlésen vitatkozni pedig nem lehet Erre nem érdemes szót vesztegetni. Érdemes viszont közreadni a kenyérkészletezés, a kenyér házi fel­frissítésének bevált módszereit, hogy morzsányi kenyér se prédálódjék el a helytelen kezelés miatt, és ne jöjjünk za­varba, ha éppen nem kapunk friss ke­nyeret. A nylontasakok forgalomba kerülése óta sokak szokásává lett; a még langyos kenyeret beteszik e nylon burkolatba. E módszer nem teljesen ésszerűtlen. A le­vegőt át nem eresztő burkolatban kevés­bé szárad a kenyér. Ám párája is bennreked, és ez erjesz- tően hat a tészta sütésnél el nem pusztult élesztőgombákra, amitől a kenyér bele előbb savanyodni, majd nyúlni, végül pe­nészesed™ kezd - kivált, ha a nylonba zárt kenyeret gőzös, párás helyiségben tartják. A friss kenyeret több réteg ruhába göngyölve - ahogy nagyanyáink tették -, aztán fedett lábosba vagy kenyértartóba téve ennek híján nylontasakban -, óvjuk meg a kiszáradástól. Az állás során persze igy is megszik­kad, de nem romlik meg. „Frissé” úgy tehetjük, hogy a centi vas­tag szeleteket 1 percre ráfektetjük az elő­re felforrósitott kenyérpirítólapra, és anélkül, hogy pirulni hagynánk, csak fel­melegítjük. A szárazon pirított péksütemény-, ke­nyér is akkor lesz haraphatóan ropogós, ha előre felforrósitott villanypirítóba vagy gázlapra kerül, a tüzes felület azonnal megkapja, nedve nem szárad ki azalatt, amíg a pirító a kellő hőfokra felmelegszik. Vannak, akik a napi fogyasztásra szánt kenyeret is eleve a hűtőszekrénybe te­szik, nyilván azt gondolva, hogy a hideg a kenyeret is frissen tartja. Nos, a hűtés - párolgás. Következésképp a nem megfa­gyasztott, hanem csak hűtött kenyér - még becsomagolva is -, gyorsabban szárad, mintha szobahőmérsékleten vol­na Aki a kenyérrel megtanul bánni, az a maradékában is örömét leli. NYERGES ÁGNES Az alkoholizmus káros hatása a szervezetre Az idült alkoholfogyasztásjá™ az egész világon egyre jobban terjed az emberek között, olyannyira, hogy lassan az emberiség már nemcsak az egészségét, hanem emberségét is elveszti. Magyarországon már 500 000 ember iszik meg 150 ml, vagy ennél jóval több tiszta alkoholt, naponta. Alkoholfo­gyasztásunk 20 év alatt megkétszereződött. Ez idő alatt a munkaképes korosztályok halálozása is növekedni kezdett. Az alkohol- és borfogyasztásban Franciaország vezet a sör- fogyasztásban az NSZK, az égetett szeszesital-fogyasztás­ban Lengyelország áll az első helyen. Nálunk ma minden em­ber (még a csecsemőket is beleszámítva) átlagosan 11,6 liter tiszta szeszt fogyaszt évente, és ami különösen aggasztó, hogy a fiatal korosztály és a nők aránya növekedett. Már az alkoholizmus földrajzi előfordulását vizsgálva kide­rült, hogy az ivási alkalom, a nagyobb szeszesital-kínálat az alkoholfogyasztás mértékét is növeli, sőt e mellett egyes foglalkozási ágakban kiemelkedő az előfordulása. Az alkohol okozta megbetegedésekről: Az alkohol nem­csak megbetegedéseket okoz, hanem azok rosszabbodásá­nak is rizikófaktora. Tényként könyvelhető el, hogy rendsze­res alkoholfogyasztás biztosan kórokozóbb, mint az alkal­mankénti ivás. A megbetegitö hatásban mind a kérdéses szerv előkárosodása, mind a genetikusán öröklött, immuno­lógiai, alkati és aktuális hajlamosító tényezők is szerepét ját­szanak. Az idült alkoholmérgezésnek három fő megnyilvánu­lási helye van: a máj, a központi idegrendszer, és a szív. Az al­kohol legtöbbször és legelőször a májat károsítja, már egy­szeri abuzusra is létrejön, valamint a májzsugor képezi az al­koholisták leggyakoribb halál okát. Az alkohol károsítja a központi és perifériás idegrendszert, bizonyított tény, hogy az alkohol agysorvadást okoz. Ez először lelki tünetekben, majd fáradékonyságban, koncentrációzavarokban, az ér­deklődési kör beszűkülésében, valamint a megbízhatóság hiányában nyilvánul meg. Igen gyakori a környéki idegek to­xikus ártalma, ami fűként a végtagokon érzészavar, égő ér­zés, súlyos esetekben bénulás formájában is felléphet A he­veny izomfájdalmak és izomsorvadás szintén az ideg-izom- károsodás következtében alakulnak ki. A heveny hasnyálmi­rigy-gyulladások 40 százaléka, az egyszerre nagy mennyisé­gű alkoholfogyasztás miatt alakul ki. A gyomorban az alkohol a nyálkahártyát károsítja: fekélyt, vérzést okoz, felületes lepe­dőket és idült gyomorhurutot hoz létre. A bélben a felszívódás zavara vitamin- és nyomelemhiányhoz, valamint vérképző­szervi zavarokhoz vezet. A vesékben - a húgysav kiválasztá­sát gátolja - így köszvényes panaszokat, akár rohamot is pro­vokálhat Az alkohol károsan hat magára a csontvelőre, a vér­képzésre, de hátrányosan befolyásolja a véralakelemek funkcióját is (vérsejtoldó, - hemolitikus -) hatásánál fogva. Kiemelném az alkohol amit már a múlt században a müncheniek „sörszivnek” ne­veztek el. Először is a szív összehúzódó-képességének a csökkenését jelenti, ami hosszabb távon vérkeringési zava­rokat idéz elő. Szívkoszorúér-betegségekben pedig ez a ha­tás nem csak korábban jön létre, hanem sokkal kifejezettebb is. Idült alkoholhatás esetén pedig olyan fokú szívtágulatról és idült szívelégtelenségről van szó, ami legelső panaszként fulladás formájában szokott megjelenni. Az alkoholos szív- izombántalom (kardiomiopátia) alkoholos májbetegségekkel pl.: májzsugorral való együttes előfordulása gyakoribb, mint korábban gondoltuk. Ezért megelőzésében és gyógyításá­ban az alkohol teljes elvonása és elhagyása tűnik az egyetlen és legjobb lehetőségnek, mivel az absztinencia az elváltozá­sok visszafejlődését jelentheti, és megállítja a további rom­lást Meg kell még említeni az alkoholfogyasztás és más gyógy­szerek kóros kölcsönhatását a szervezetre. Az alkohol több gyógyszer hatását elnyújtja, illetve megváltoztatja, ezek közül , is ki kell emelni az altatókat. Az emberek között L"™™ neplés nélkülözhetetlen eszköze, a falánk túltáplálkozás mel­lett ma az alkoholfogyasztás és a dohányzás legnagyobb ön- és néppusztító szenvedélyünk. Az embert tehát nemcsak tes­tileg (egyes betegségek árán rombolja le az ital), hanem szel­lemileg, erkölcsileg is embertelenné teszi, az alkoholista ezért tehát nemcsak maga felé, hanem családja, a társadalom felé is felelősséggel tartozik. Végül nem feledjük el: az alkohollal ünnepelt örömök és vigságok mögött mindig ott lappang an­nak bánata, szomorúsága, tragédiája is! pr ^TUS ÉVA a megyei kórház I. sz. belgyógyászati osztályának orvosa Főzőcske Téli „disznóságok” DISZNÓTOROS KÁPOSZTA Hozzávalók: 60 dkg sertéshús, 1 kg savanyú káposzta, 10 dkg rizs, 20 dkg zsír, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 tojás, 1 dl tejföl, 40 dkg sertésborda, 40 dkg kolbász, 20 dkg to­kaszalonna, 3 dkg piros- paprika, só, bors, majo­ránna. A darált húst és a félig párolt rizst tálba helyez­zük. Vöröshagymával, sóval, paprikával, borssal, majoránnával, fokhagymával fű­szerezzük, a tojásokkal összegyúrjuk. Káposztalevelekbe töltjük, henger ala­kúra formáljuk, a két végét benyomkod­juk. Kevés hagymát pirítunk, a savanyú káposztát belerakjuk, kissé átpároljuk, belerakjuk a töltelékeket, a tokaszalon­nát. Erre helyezzük az elősütött bordákat, majd a kolbászokat. Káposztával letakar­juk. Kevés vizet öntünk alá, lefedve, pu­hára pároljuk. Tejfölből, lisztből habarást készítünk. Amikor puhára pároltuk a tölteléket és a húsokat, kiszedjük, és a habarást be­leöntve felforraljuk. Minden adaghoz töl­teléket hússzeletet kolbászt és tokasza­lonnát tálalunk. Tejföllel külön is meglo­csolhatjuk. DISZNÓTOROS KELKÁPOSZTÁS LEVES Hozzávalók: 15-20 dkg sertésmáj, ugyanannyi sertés tüdő, szív, 1 db na­gyobb sárgarépa, 1 db petrezselyem­gyökér, 1 db közepes, gyenge kel, 1 evő­kanál zsír, liszt, pirospaprika, tejföl, cit­romlé, só. A tüdőt forrásban lévő vízbe dobjuk, egyet forralunk, kivesszük, kes­keny csíkokra vágjuk, ugyanígy feldara­boljuk a szivet és a májat is. A répát, gyö­keret karikára vágjuk, és zsíron a belső­részekkel együtt fedő alatt pároljuk. Ha szükséges, kevés vizet is öntünk alá, amikor majdnem teljesen megpuhult, hideg vízzel feleresztjük, és a csíkokra metélt gyenge kelkáposztát belerakjuk. Mielőtt teljesen megfőne, paprikás rán­tással berántjuk, és egyet forraljuk. Cit­rommal, tejföllel ízesítjük. Birtalan Ferenc: Igen kis cicák, társmamával- Csókolom! Megnézhetjük a kisdcäkäT? Az ajtó előtt ketten álltak. Dermedten. Na nem a hidegtől, ha­nem Morzsi kutyánk fülsiketítő ugatásától, amitől a gyengébb idegzetű, gyanútlan becsöngetőnek földbe gyökerezik a lába. Hát még ha azok lányok is, kicsik is. De Morzsinak csak a hangja nagy - puli mamától örökölte -, különben kezes jószág. Ezt már próbáltam megmagyarázni a körzeti orvosnak és a postáskisasz- szonynak is, őszintén szólva nem nagy sikerrel, mert ők még megértették, hogy a kutya nem harap, de abban, hogy a kutya is értette-e, már nem voltak biztosak.- Szevasztok! Gyertek be nyugodtan. Morzsitól nem kell félni.- Mi nem félünk, ismerjük Morzsit - mondták egyszerre, ahogy szorosan egymás mellé bújva beléptek az ajtón. Morzsi - még néhány köszöntő dallamot ugatva - tudomásul vette vendégeinket- Hol vannak? - kérdezte a bátrabbnak tűnő kislány?- A fürdőszobában. A cicák mit sem törődve a világgal - mert a hatnapos cicák mit törődjenek a világgal - Cicka mama védelme alatt békésen szu­nyókáltak. A mama is csupán egy halk kurrogás-félével köszönt a látogatókra, és visszaejtette szemhéját Morzsi izgatottan lesett a küszöbről, mert odabent valami rendkívül érdekesnek kell lennie, ha Cicka napok óta ott van, és alig jön ki onnan, meg olyan han­gokat hallani, ami semmi eddigire nem hasonlít és ő nem nézheti meg, mert Cicka horkanva emeli a mancsát de előbb-utóbb a vé­gére jár a dolognak. Ezt a vak is láthatta, ahogy meredő füllel, rez­gő orrcimpával próbálta kifürkészni a titkot No, de azaz előbb-utóbb még odébb volt Egyelőre Flóra és Rita túláradó állatszeretetével kellett barátságosan, ám nagyon határozottan megküzdeni. Hogy ezek a nagyon aranyos, nagyon pici cicák még nem szeretnek játszani, számukra szinte érthetet­len volt, nem eszileg, mert mondogatták, hogy értik, de a cicák irányába induló kezeket mindig csak a tiltó szó állíthatta meg. A kislányok napi látogatásai ellenére a cicagyerekek szépen fej­lődtek, s ahogy a szemük is kinyílt, kiköltözködtek a fürdőszobából. F’ersze a valóságban ez közel sem ment ilyen egyszerűen. Hosszas készülődés, cicaológiai tanulmányok előzték meg a költözést, amit- mondanom sem kell - Morzsi vártalegizgatottabban. Végül is a kar­tonból készük cica-lak a nagyszoba egyik sarkába került úgy, hogy lehetőleg minden irányból védve legyen, Morzsi-irányból is. Az igen kis cicákkal - kijelenthetem - semmi gond nincs. Cicamama gondo­san ellátja őket Csupa gyönyörűség. Ám az az idő hamar elröpül, s ahogy a kartonház alacsony küszöbén átmásznak-bukfenceznek, már nem számítanak igen kis cicáknak. Csúszkálnak a padlón, bil­legnek mint a szárazföldre került tengerészek, Cicka nem kis rémü­letére, aki csöppet sem örül a korai világgámenésnek. Morzsi annál inkább! Egész nap les, hogy valamelyiküket orvul megszagolhassa, megnyalogathassa. S amitől a legjobban féltünk, Cicka mama még csak egy rosszalló pillantást sem vetett rá. Elfogadta Morzsi társma- maságát Aztán hetekre furcsán átalakult az egész lakás. Feltűzött függö­nyök összekarmolt kezek lábak, szóval mintha hadiállapotok ural­kodtak volna nálunk És uralkodtak is. A konyhába, Morzsi és Cicka tányérja mellé, még három teríték került, ami kizárólag csak nekünk okozott gondot, Mircinek Cirminek és Szöszinek egyáltalán. Szívfáj­dalom nélkül gyalogoltak bele mind az öt tányérba, és lehetőleg egy­szerre ugyanabba. Csoda, hogy Morzsi ki tudta válogatni közülük az ennivalóját De sikerült, s hogy mennyire, arra legjobb bizonyíték, hogy Mirci és Szöszi, akik ma is a szomszéd házban laknak Flóráék- nál - Cirmi sajnos messzebbre költözött -, ha meglátják Morzsit ma is a lábához dörgölőznek, szóval úgy vannak egymással mint a ku­tyák meg a macskák - békeidőben. Bababútor - barkácsolva Télen több idő jut a lakásban való bi- belődésre, hobbira, barkácsolásra. Azok az apukák, akik fával szeretnek dolgozni, már most nekifoghatnak például a hús­véti ajándék elkészítéséhez, vagy a név­napi, születésnapi meglepetéshez. A babaszobát az 1. ábrán bemutatott módon összeállított, három fal határolja. A falak nagy helyet foglalnak el, ezért leg­jobb azokat összecsukható módon elké­szíteni. Az így összeállított babaszoba fa­lai játék után fiókba vagy polcon tárolha­tók. Négyszög keresztmetszetű, 18x18 mm-es fenyőfa lécekből készítünk há­rom derékszögű keretet Az 1 és 2 víz­szintes léceket a 3 és 4 lécekkel ereszték nélkül, csak egymáshoz illesztett állapot­ban szögeljúk össze (1. b. ábra). Az ilyen kötést még vékony furnérból vagy vastag kemény kartonlapból készült háromszö­gek (5 és 6) felragasztásával, felszögelé- sével is meg kell erősítenünk. Abba a ke­retben, amely a szobának a hátsó fala lesz, ablakot építünk. Az ablak keretét a (3) és (4) függőleges léchez erősített (7) lécek alkotják. A falak összekapcsolása előtt a kere­tekre külön-külön színes kartont ragasz­tunk. Legjobb valódi tapéta mintázatát utánzó kartont választani. A borítás ké­szítésénél a szövet szélét a léckerethez ragaszuk. A ragasztáshoz közönséges irodai enyvet használunk. Az enywel a lécek hátsó és oldalsó részét kenjük be. A hátsó fal keretének beboritása után az ablak felületén a vásznat kivágjuk, és az ablak léckeretére (7) ragasztjuk. A falak összekapcsolásának módját az 1/c. ábra szemlélteti. A rajz a három falat felülnézetben mutatja. A bal oldali falat (8) két kis zsanér (10) kapcsolja a közép­ső (9) falhoz. Azért, hogy a falakat az 1 /c. ábra alján szemléltetett módon csukhassuk össze, a középső (9) falat a hátulról felszögelt két bőrcsíkkal (12) kell a jobb oldali fal­hoz (11) erősíteni. A bőrcsikok felszöge- lésekor ellenőrizzük, hogy a falakat de­rékszögbe, illetve párhuzamosan lehes­sen hajlítani. A kis bútorokat vékony furnérból ké­szíthetjük. A legegyszerűbb asztalt vas­tag kartontárcsából készíthetjük, ame­lyet egy nagyobb cémaorsóhoz ragasz­tunk (2/a ábra). Az asztal lapja (1) lehel kerek, ovális, vagy négyszögletes. A cér­naorsó (2) alsó részét kivághatjuk lomb- fűrésszel úgy, hogy a lábak (3) formája kereszt alakú legyen. A székeket kisebb cémaorsóból ké­szíthetők. A cémaorsó (4) felső részére vékony lemezt szögelünk, és azt meghaj­lítjuk. A fémlemezre filcet vagy szivacsol ragasztunk. A 2/b ábra más megoldást illusztrál. 4 darabka furnérból vagy kartonból kivá­gott asztallapra (6) alulról felragasztunk négy parafadugót (7) és ezekbe vékony lécet vagy gyufaszálat (hurkapálcát) ütünk (8). Szöveg és rajz BÁNYAI KATALIN Osszátok fel a mintás téglala­pot négy egyforma részre úgy, hogy mindegyik részbe öt-öt külön­böző kis ábra kerüljön. Megfejtés: lásd az ábrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom