Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

1987. február 3. ( TOLNA \ Képújság 3 Mozaikok a békekonferenciáról Jó politikai légkörben, a nemzeti egy­ség jegyében zajlott le a XI. országos békekonferencia. A dokumentumok megjelentek, a tartalmi gazdagság fel­mérésére, feldolgozására a következő konferenciáig van még idő és mód. ATol- na megyei delegáció részvételéről, a konferencia hangulatáról kellene most képet alkotni, hogy az olvasó is érzékel­hesse a tanácskozás jelentőségét és va­rázsát is. * Majdnem teljes egészében azonosak voltak a küldöttek azokkal, akik részt vet­tünk az előző konferencián is. Már akkor is érződött az az úgyszólván megfogal- mazhatatlan közösségi érzés és össze­tartozás, amit a dokumentum úgy fogal­mazott meg, hogy a béke minden ember legszemélyesebb közügye. A konferen­cia és az azon való jó szereplés is mind­annyiunk legszemélyesebb közügyévé vált. Ketten kértek szót, Horváth István, a Vegyépszer tamási gyárának igazgatója, az Országos Béketanács tagja és Zoboki Béla, a Szekszárdi Húsipari Vállalat fő­művezetője, szintén OBT-tag. Az izgalomhoz, a készülődéshez ké­pest, ami felszólalásukat megelőzte, már igazán mellékes kérdés, hogy mondani­valójuk nem hangzott el sem a plenáris, sem pedig a szekcióüléseken, hiszen az írásban beadott anyagok részét képezik a konferencia dokumentumainak. Harmincötén képviseltük a megyét, de egyként izgultunk mindkettőjükért és szinte mindenkinek volt jó ötlete, hasz­nos tanácsa ahhoz, hogy mondanivaló­jukat hogyan is lehetne a legjobb formá­ban, és leghatásosabban előadni. Hor­váth István annak elmondására készült, hogy egy gyár miként kapcsolódik be a. nemzetközi munkamegosztásba, milyen szerepe lehet minden egyes dolgozónak abban, hogy ez az együttműködés jobb lehessen a jelenleginél. A konferenciá­nak egyik fő mondanivalójává vált, más felszólalások kapcsán, hogy a nemzet­közi gazdasági együttműködés milyen jelentős szerepet is játszik abban, hogy a nemzetek, az országok, végső soron pe­dig a két világrendszer a békés gazdasá­gi versenyt válassza a hideg- és meleg­háborús konfliktusok helyett. Zoboki Béla felszólalása arról szólt, hogy egy fiatal üzemben hogyan lehet kialakítani a munkáshagyományokat, a békemozgalomnak pedig milyen mód­szerekkel lehet hagyományt teremteni, hogy az összhangban legyen a termelés­sel, az üzemi közélettel. Mindez a néhány gondolat persze nem fejezheti ki a hoz­zászólások tartalmi gazdagságát, mind­össze arra lehet utalni vele, hogy a béke témaköre mennyire átszövi, vagy kellene, hogy átszője mindennapi életünket. •k Ketten is ültek közülünk az elnökség­ben, mégpedig annak okából, hogy a ki­tüntetettek közé tartoznak. Fertály Lajos, a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárának csoportvezetője, a helyi békeklub egyik megalapítója, az Országos Béketanács tagja, hosszabb ideje végzett eredményes munkája elis­meréseként a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta, hasonló indoklással ve­hette át Horváth István, a Vegyépszer igazgatója a Békéért kitüntetést. ★ Tolna megye több vonatkozásban is szóba került a konferencián és nem kell szégyenkeznünk e vonatkozások miatt. Több megyénkben kollektíva is távirat­ban üdvözölte a tanácskozást. Elhang­zott az is, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalat kommunista műszakot tartott szombaton, a konferencia tiszteletére. Nem titok az sem, hogy az este nyolckor kezdődő fogadáson szekszárdi borral koccinthattak a konferencia résztvevői. Persze nem lenne jogos, ha nem emlé­keznénk meg a szabolcsiak almájáról. Az is ízlett mindenkinek. * A szekciók színeiről nem szólni igaz­ságtalanság lenne. A hagyományoknak megfelelően a legnagyobb érdeklődés az ifjúsági vitában volt, a nyitottságnak megfelelően ebben a szekcióban vettek részt a legnagyobb számban kívülálló érdeklődők is. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy némely fiatalnak még gyakorol­nia kell a demokrácia játékszabályait, mert a teljes zűrzavar megelőzése érde­kében helyi szabályokat kellett elfogadni, hogy mindenkit végighallgassanak. Az érvek helyett néha a hangerő dominált. Végül is nem lehetne sikertelennek ne­vezni a szekció munkáját, hiszen a vita lé­nyege éppen az volt, hogy miként lehetne a mozgalomban új módszereket találni, hogyan lehetne a fiatalokat még inkább bekapcsolni a békemozgalomba. * Sokan javasolták, hogy a testvérvárosi kapcsolatok mintájára a községek is lé­tesíthessenek kapcsolatokat más orszá­gok településeivel. A konferencia olyannyira magáévá tette e gondolatot, hogy az állásfoglalás is kiegészült a ja­vaslattal. Más kérdésekben is több gon­dolatot átvezettek az elhangzott pontosí­tások alapján. Még ilyen módon is kollek­tív volt tehát az elfogadott állásfoglalás. Ihárosi Fejlődő baromfitermelés A termelést ösztönző központi intézkedések nyomán növekszik a baromfiállomány és több alapanyaghoz jutnak a feldolgozó üzemek. Az elmúlt időszakban nőtt az export is. A Baromfitermelők Egyesülésében az MTI munkatársának elmondották: az egyesülés 47 tagvállalata közül a 19 feldolgozó üzem tavaly 445 ezer tonna élő baromfit vásárolt és dolgozott fel, ami csaknem 60 ezer tonnával több az előző évinél. A belföldi értékesítést 7 százalékkal nö­velték; 135 ezer tonna húst és baromfiterméket adtak a fogyasztóknak. A feldolgozó üzemek, választék bővítésére csaknem 20 új termék gyártását kezdték meg 1986-ban; megjelent az üzletekben a parajos baromfipárizsi, a szentesi csemegekolbász, a hortobányi pulykakolbász, a baranyai pulykamell, a kiskunhalasi kakaskol­bász, mig a libamájtermékek családja pürével, parféval, illetve a máj szeletelt változatával gya­rapodott. Az egyesülés tagvállalatai - a külke­reskedelem közvetítésével - tavaly több mint 190 ezer tonna vágott baromfit értékesítettek külföldön, 18 százalékkal többet mint 1985-ben. Több mint kétszeresére növelték a rubelelszá­molású exportot, az áru nagy részét a Szovjet­unióba szállították. A konvertibilis piacokon mintegy 106 ezer tonna baromfihúst - bontott és darabolt csirkét, pulykát, libát és kacsát - adtak el. Az idén további új termékekkel jelentkezik a baromfiipar. Befejező szakaszukhoz érkeztek a fóliás pulykasonka-, a fóliás kakassonka- és a különféle baromfikonzerv-készítményekkel foly­tatott kísérletek. A baromfifeldolgozók 1987-ben a tavalyit jelentősen, 30-35 ezer tonnával meg­haladó mennyiségű, összesen mintegy 480 ezer tonna élő baromfi felvásárlására készültek fel. A háztáji termelést integráló nagyüzemekkel, az áfészekkel, valamint a szakcsoportokkal január közepéig csirkenevelésre 90, pulykatartásra 80, míg a víziszárnyasok átvételére több mint 60 százalékban megkötötték az 1987-re tervezett szerződéseket. „Elébe mentünk az igényeknek” A tanácsok új ügyfélfogadási rendjéről A Minisztertanács Tanácsi Hivatala (MTTH) elnöke az érdekelt miniszterekkel, a Közalkalmazottak Szakszervezetével, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben rendelkezést adott ki, a munkaidő-beosztásról és az ügyfélfogadásról, valamint a tanácsi szervek munkarendjéről. A rendelkezés értelmében a tanácsi szerv dolgozójának heti 40 órás munka­idejét a munkáltató - a szakszervezettel egyetértésben - osztja be. Az ügyfélfo­gadást végző tanácsi dolgozók munka­rendjét úgy kell kialakítani, hogy az ügy- félfogadási időben az ügyintézés érdemi legyen és az ügyfelek munkaidőn kívül is intézhessék ügyeiket. Az államigazgatási szervnek ezért - a helyi szokások és igé­nyek szerint - munkaidőn kívül, továbbá szabadnapon és heti pihenőnapon is el kell látni közigazgatási és egyéb szolgál­tatásaikat. Hogyan valósulnak meg gyakorlati úton a rendelkezésnek a munkaidőalap védelmét szolgáló szabályai, megyénk­ben milyen intézkedések történtek? Ho­gyan fogadták a változást a tanácsi szer­vek? A kérdésekre dr. Farkas László, a megyei tanács vb szervezési és jogi osz­tályának vezetője válaszol.- A tanácsi hivatal elnökének rendel­kezése kötelezi a tanácsokat annak vég­rehajtására. a jogszabály a vb-k hatás­körébe utaltá a döntést a tanácsi szerv ügyfélfogadási idejének megállapításá­ról. A rendelkezés január elsején lépett hatályba, mi január 31 -i határidőt adtunk a helyi szerveknek arra, hogy döntsenek a félfogadási időről. Február elsejétől pe­dig mindenütt át kellett állni az új rendre. I- Hogyan alakultak eddig és hogyan változtak most az ügyfélfogadási idők?- Hosszított ügyfélfogadási napok ed­dig is voltak a városi tanácsokon. Szek- szárdon például szerdán reggel hét órá­tól délután hatig tartott. A rendelkezés szerint mostantól szerdai napokon min­denhol - tehát községekben is 8 óra és 18 óra harminc perc között, valamint szombaton 8 és 12 óra között ügyfélfo­gadást kell tartani. A jogszabály a helyi körülmények miatt megengedi a kivételt a szerdai ügyfélfogadás alól. Természe­tesen egy másik napon ezt is meg kell va­lósítani. A megyei tanács elnöke pedig saját hatáskörében félórai eltérést enge­délyezhet az általános munkakezdés és befejezés időpontjától. Ez szintén a válto­záshoz való rugalmasabb alkalmazko­dást szolgálja. I- Éltek tanácsaink ezzel az enge­déllyel?- Hogyne. Főként a községi tanácsok. Egyébként mind a községek, mind a vá­rosok többsége a hétfői és a szerdai na­pot jelölte ki meghosszabbított ügyelet céljára. Mindenütt úgy igyekeztek beosz­tani, hogy mindkét napon érdemi ügyin­tézés folyhasson. A községeknél kicsit nehezebb a helyzet, hiszen az apparátus általában kis létszámú, egy ember több területet is kézben tart, tehát jelenléte - érdemi ügyintézés szempontjából - mindkét meghosszabbított munkanapon kívánatos lenne. Ez azonban gyakorlati­lag kivihetetlen, hiszen heti munka- beosztását így nem lehet elkészíteni. I- Általában hogyan fogadták a taná­csok a rendelkezést?- A városi tanácsok eddig is tartottak „hosszú napokat”. A községek azonban nem fogadták teljes egyetértéssel, hi­szen általában ott eddig nem kötöttek ki „tól-ig” határokat ügyfélfogadási időről. Az ügyfél akkor jött, amikor akart, a köz­ségi közigazgatási szervek ügyfélforgal­ma ezt lehetővé tette. Van még egy ténye­ző, amely minden tanácsot érint, mégpe­dig az, hogy dolgozóink hetven százalé­ka nő. A „hosszú napok” beosztását úgy elkészíteni, hogy mindenkinek jó legyen, nem lehetséges. A kisgyerekes anyákra természetesen igyekeztek mindenütt te­kintettel lenni, azonban elkerülhetetlen, hogy rájuk is sor kerüljön. Ennek sokan nem örültek, ez érthető is. Még ott a szombati ügyelet is. Könnyítésnek számit azonban, hogy a szombati ügyeletet la­káson is lehet tartani a községekben. I- Mint azt a bevezetőben említettük, az intézkedést a munkaidőalap védel­me tette szükségessé. Vajon beváltja- e a hozzáfűzött reményeket? Mik erről az eddigi tapasztalatok?- A városi tanácsok eddigi „hosszú napjainak” mérlege azt mutatja, hogy az-7-----------------<T U Cjyj- íjogndt Hétfő : 40- yfíSZ-ig. Szerda, S­14 edd Cßjf Csú íöriókön., 4s> Vénieken. Lígg/éljogodős, kiérj dk, Tiszteli Ligyjciccaéei or, ügyjéljogactáM rolóé VXfíjcoe.-k. t>eriotaai Az új rend február elsejétől kötelező ügyfelek nem élnek ezzel a lehetőséggel. Fél öt után nagyon kevesen keresnek fel bennünket, a reggel nyolc óra előtti idő­pontban pedig szinte soha. Ezért is érzik úgy sokan dolgozóink közül, hogy az új munkarendben kevesebb lesz az érdemi munkára fordítható idő. Félreértés ne essék, természetesen legfontosabbnak az ügyfelekkel való foglalkozást tekintjük, de dolgozóinknak a felgyülemlett anya­got fel is kell dolgozniok, helyszínekre kell kijárni, intézkedéseket kell kezdemé­nyezni. Erre most kevesebb idő jut. Az ügyfelek érdekében egyébként a szemé­lyes megjelenéshez kötött ügyekben - ezek száma nem kevés - meghallgatás­nál két időpontra, egy munkaidőn belüli­re - és egy munkaidőn kívülire küldjük az idézést. Gyakorlatilag a kettőből az egyik - gondolva a váltott műszakra is - meg kell, hogy feleljen az érintetteknek, vagyis ki tudják küszöbölni, hogy munkaidőben kelljen bejönniük. Egyébként kibővült a képviselettel intézhető ügyek köre is. I - Mit várnak az új rendtől?-Ügyfélfogadási időpontjainkat a helyi tanácsok hivatali helyiségeiben feltüntet­jük, elküldjük a vállalatoknak, üzemek­nek, gondoskodunk róla, hogy a lakos­ság tudomására jussanak. Eddig a meg­hosszabbított ügyfélfogadási napokat nem használták ki, most reméljük, ez megtörténik. Ez egyébként a munkálta­tók érdeke is. Ismételten elmondom, ha a munkaidőben kívánjuk az ügyfél megje­lenését - vannak halaszthatatlan ügyek, például láthatási problémák - erre írá­sos, vagy telefonon történő idézés után kerül sor. A munkáltatók elkérhetik ezt a papirost, vagy akár telefonon is ellen­őrizhetik, valóban szükséges-e az ügyfél megjelenése adott időpontban. A tanácsi szervnél való megjelenést igazoljuk.- Összefoglalva azt mondhatom, az új beosztással elébe mentünk az igé­nyeknek, felajánlottuk a dolgozóknak azt, hogy ügyeiket munkaidőn kívül intéz­hessék. A tanácsok mindenütt jegyzik a kihasználtság fokát, folyamatosan érté­kelik a tapasztalatokat. A megyei tanács is tart majd tájékozódó jellegű célvizsgá­latot. Tapasztalatokat tehát csak később szűrhetünk le. Addig is adott a lehetőség, reméljük, élnek vele az ügyfelek. WENTER MARIANN Fotó: GOTTVALD KÁROLY Együttműködési szerződés szovjet autégyárakkal Együttműködési szerződést kötött a Bakony Művek a togliatti és a zaprozsjei autógyárral. A két szovjet nagyüzemmel öt évre kötött megállapodás a közös mű­szaki-tudományos tevékenységre, a gyártási kooperációs feladatok közvet­len és gyors megoldására vonatkozik. A Bakony Művek és a togliatti autógyár ilyen jellegű kapcsolatára 16 éves kooperáció után kerül sor. A Lada sze­mélyautókhoz ugyanis már ennyi ideje szállítják Veszprémből az autóvillamos­sági cikkeket. A kapcsolat azonban többszörös áttételen keresztül jöhetett csak létre, s a különböző szervezetek közbeiktatása lassította a két gyár közötti információcserét. Előfordult, hogy késve értesültek egymás igényeiről, problémái­ról. A közvetlen kapcsolatra azért is szük­ség van, mert már nemcsak több millió alkatrészt szállítanak Veszprémből a Vol­ga menti gyárba, hanem részt vesznek a fejlesztő munkában is. A veszprémi kuta­tó-fejlesztő munka eredménye például az új Lada Samara korszerű gyújtáskap­csolója, ablaktörlő berendezése és elektronikus gyújtási rendszere, ame­lyek sorozatgyártását az idén kezdik meg. Hasonló tartalmú a zaporozsjei autó­gyárral kötött szerződés is. Ez az együtt- rjiűködés egyébként teljesen új és első fázisában az új termékek kifejlesztésére vonatkozik. Az autógyár új kisautójához a Bakony Műveknél fejlesztették ki a gyúj­táskapcsolót és az ablaktörlőt. Rugalmas munkarend - számítógéppel Számítógépre bízták a számítógép­gyár dolgozóinak munkaidő-nyilvántar­tását a Videoton tabi üzemegységében. A blokkoló órát terminálokkal váltották fel, s a gép a személyi mágneskártyák alapján azonosítja a munkába érkező, il­letve az üzemből távozó alkalmaztottakat. Nem öncélú technikai újdonságról, ha­nem egy rugalmas munkaidőrendszer fontos előfeltételéről van szó, amit az anyavállalatnál szerzett kedvező tapasz­talatok alapján vezettek be a Somogy megyei gyáregységben. Egyelőre száz dolgozó bizonyos hatá­rok közt maga döntheti el, mikor kezdi és mikor fejezi be a munkanapot. A törzs­munkaidő - amikor mindenkinek a he­lyén kell lennie - 8-órától 13 óráig tart, a fennmaradó résszel viszont ki-ki szaba­don gazdálkodhat, ha összességében ledolgozza a havi, illetve a negyedévi kö­telező munkaidőt. A rugalmas munkarend a dolgozók és a vállalat szempontjából egyaránt elő­nyös. Az emberek könnyebben intézhetik ügyes-bajos dolgaikat, s a szabadab­ban beosztott munkaidőt nagyobb önfe­gyelemmel, hatékonyabban hasznosít­ják. Ügyfélfogadás a Szekszárdi Városi Tanácson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom