Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
2 Képújság 1987. január 13. Rendkívüli a helyzet (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Penczel Dániel, a mentőszervezet főorvosa pedig arról számolt be, hogy Felsőnyéken a körzeti orvos segítségével adott életet babájának egy édesanya. A települést később sikerült a mentőknek megközelíteniük és a Pincehelyi kórházba szállították az újszülöttet édesanyjával együtt. Szerencsére mindketten egészségesek. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Kapfinger András Az operatív bizottság kérése a lakossághoz A közlekedési miniszter hétfőn közzétett nyifatkozatában a Tárcaközi Koordinációs Operatív Bizottság nevében megértést,, türelmes magatartást és fegyelmezett viselkedést kér a lakosságtól a rendkívüli időjárás okozta közlekedési és ellátási gondok miatt. Bár a központi és helyi közigazgatási szervezetek mindent megtesznek a helyzet normalizálására, igazán csak akkor lehetünk úrrá a természet erőin, ha mindenki részt vesz a'most legfontosabb munkákban, a utcák, utak tisztításában. A közúti igazgatóságok, az intézmények, üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek - a magyar és a szovjet katonai alakulatok, valamint a belügyi dolgozók segítségével - jelentős eredményeket értek el a mentésben és a közellátás biztosításában. A mellékutak, utcák, terek, járdák takarításában azonban segítenie kell a lakosságnak is. Az első napok tapasztalatai szerint ezen a téren sokan nem azt a magatartást tanúsítják, amit a rendkívüli helyzet megkövetel. A fővárosban és az ország más, veszélyeztetett nagyvárosában, helységében minden erőt mozgósítani kell a helyzet normalizálására, a feladatok végrehajtására. A bizottság nagyrabecsülését fejezi ki azoknak a KISZ-közösségeknek, szocialista brigádoknak, amelyek önként segítséget nyújtanak a hótorlaszok eltakarításában, az utak tisztításában. A közlekedési miniszter kéri, hogy a magánautósok ne használják személygépkocsijaikat, mert az elakadt járművek több helyütt akadályozzák a mentést, a tömegközlekedést, a lakosság ellátását. Lehetőleg mindenki a tömegközlekedési eszközöket vegye igénybe. Aki elakadt járműről és abban rekedt utasokról szerez tudomást, minden eszközzel segítse a bajba jutottak kiszabadítását. A dolgozók a megszokottnál korábban induljanak munkahelyükre, s fontos az is, hogy a termelő üzemek, vállalatok és intézmények szervezéssel, szükség esetén átcsoportosítással biztosítsák a folyamatos munka lehetőségét. A bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy a mentésben és az ellátásban közreműködőknek, a munkába indulóknak elsőbbségük van a közlekedésben, s fontos, hogy ezt mindenki szem előtt tartsa. rendkívüli időjárás miatti munkakiesések rendezése A rendkívüli körülmények miatti munkakiesések esetén követendő eljárást a Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai részletesen előírják, ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a hófú- vásos rendkívüli időjárás miatti munkakiesésekre is. Ennek megfelelően a rendkívüli időjárás miatt a munkából távolmaradt dolgozó távolléte igazolt. Erre az időre egyéb intézkedés hiányában munkabér nem jár. (17/1979. XII. 1. MŰM. szr. 60. § 3. bekezdés). A munkáltató azonban a dolgozóval való megállapodás alaján utólag ledol- gpztathatja a kiesett munkaidőt, vagy erre rendes szabadságot engedélyezhet, illetve a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben ezt a napot egy későbbi szabadnappal felcserélheti és ezzel hozzájuttathatja a dolgozót elmaradt munkabéréhez. A munkáltató megteheti azt is, hogy a dolgozónak távolléte idejére rendkívüli fizetett szabadságot engedélyez, ha ehhez anyagi eszközökkel rendelkezik. Amennyiben a rendkívüli időjárás miatt a munkára megjelent dolgozónak állásideje merült fel (mert például energiahiány miatt nem tudott dolgozni), részére térítés jár. A rászoruló dolgozó segélyben vagy más támogatásban is részesíthető. E jogszabályok figyelembevételével a termelési, gazdálkodási és egyéb szempontoknak megfelelően az említett ügyek intézése a munkáltatók-feladata. A KISZ KB felhívása A rendkívüli időjárási; viszonyok nyomán kialakult helyzetre tekintettel a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi- Bizottsága azzal a felhívással fordul a fiatalokhoz, a KlSZ-szervezetek- hez, hogy lakóhelyükön, munkahelyükön minél nagyobb számban vegyenek részt a hóeltakaritási munkálatokban. Nyújtsanak segítséget környezetükben elsősorban az idős, fokozottan segítségre szoruló embereknek. Merkur-közlemény A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat közli: azok a vásárlók, akiknek a január 12-e és 23-a közötti időszakra szól a gépkocsi átvételi értesítésük, de a kedvezőtlen időjárás miatt a járművet nem tudták, illetve nem tudják átvenni, később távirati értesítést kapnak a kocsi átadásának újabb időpontjáról. A vállalat kéri a vásárlókat, hogy az eredeti átvételi értesítésüket is őrizzék meg. Európa-szerte tombol a tél Számos halálos áldozatot követelt a rendkívül zord téli időjárás Európában a hét végén. Nagy-Britanniában több idős ember fagyott meg fűtetlen lakásban. Lengyelországban két parasztember fagyott meg a mezőn. A Szibéria felöl az Atlanti-óceán felé tartó jeges áramlatok miatt még legalább két hétig számolni kell a szokatlanul kegyetlen tél megpróbáltatásaival. BRUTYÓ JÁNOS 1911-1987 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Brutyó János elvtárs, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, január 10-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Brutyó János temetése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országgyűlés. Brutyó János 1911. november 20- án született Makón. 12 éves korától mezőgazdasági napszámosként dolgozott, 18 esztendősen kitanulta az ács szakmát. 1932-ben Budapestre került és építőmunkásként dolgozott. 1933-ban belépett az építőipari szakszervezetbe, amelyben rövidesen az ács szakosztály vezetőségi tagja lett. Egy évvel később - Papp Lajos és Birkás Imre elvtársakon keresztül - kapcsolatba került az illegális párttal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájknak, majd 1936-ban beválasztották a MÉMOSZ Központi Vezetőségének választmányába. A felszabadulás után részt vett Csillaghegyen a kommunista párt szervezésében, majd ennek titkára lett. 1946- tól - kéthónapos pártiskola elvégzése után - a szentendrei járás párttitkáraként tevékenykedett. 1947-től a párt szervezési osztályán dolgozott. 1950 márciusától a MÉMOSZ főtitkárhelyettesi tisztét töltötte be, ezután 1951 februárjától 1955 májusáig építésügyi miniszterhelyettes volt. 1955 májusától az építők szakszervezetének elnöke, majd főtitkára volt. 1959-től 1965- ig a SZOT főtitkára volt. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét, az MSZMP IX. kongresszusán történt megválasztásától, 1966-tól 1982-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957-66 között volt tagja. 1958 novemberében Budapesten országgyűlési képviselőnek választották. 1961 - ben tagja lett a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizottságának. Egy évvel ezután a kormány kinevezte az Állami Kossuth-díj Bizottság elnökévé. Kitüntetései: Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata 1953. Munka Érdemrend arany fokozata 1954. Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem 1958. Munka Vörös Zászló Érdemrend 1961, 1971. Szocialista Hazáért Érdemrend 1967. Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970. Magyar Népköztársaság Érdemrendje 1981. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által adományozott „Népek Barátsága Érdemrend”. Görögország-Törökország Tuzparbaj a hatarnal A magyarázatok természetesen homlokegyenesen eltérnek, ám a tény tény marad: a görög-török határvonalon történt legutóbbi - kivételesnek korántsem nevezhető - konfliktus ezúttal halálos áldozatokat is követelt. Két török és egy görög vesztette életét a katonai járőrök kétórás gépfegyveres összecsapásában. Az athéni tiltakozás szerint egy háromtagú görög határőregységre lőttek rá ok nélkül a török oldalról. Az ankarai változat alapján viszont a görög katonák előbb török felségterületre hatoltak be, majd felszólításra sem voltak hajlandók megállni vagy távozni. Az újabb incidens hevességét, tartós hatását jelezte az is, hogy napokkal később sem sikerült tető alá hozni a két ország illetékes tisztségviselői között tervezett határtalálkozót, ahol pedig éppen olyan szabályok kidolgozása lett volna a feladat, amelyek betartásával a jövőben elkerülhetőek (elkerül- hetőbbek?) lennének a decemberihez hasonló incidensek. Brüsszeli aggodalmak A friss összecsapás nemcsak a két érintett fővárosban keltett vihart, hanem - érthető módon - a brüsszeli NATO- központ vezetői körében is. Elvégre mind Görögország, mind Törökország NATO- tag. A történelmi múltban gyökerező, évszázados ellenséges viszony, párosulva napjaink jó néhány akut ellentétével nemegyszer azonban szinte valószínűtlenné teszi e szövetségesi kapcsolatokat. Egy jellemző megfogalmazás szerint a két állam nem csupán a NATO-ért, hanem a szomszédos NATO-partner ellen is fegyverkezik. Nem csoda tehát, hogy Brüsszelben évek óta komoly gondot okoz a „délkeleti szárny" ingatag volta, az a paradox helyzet, hogy immár harmadik esztendeje olyan hadműveleti terveket sem képesek kidolgozni, amelybe egyszerre bevonhatnák a görög és a török hadsereg alakulatait. S itt persze már egyáltalán nem elvont ellenszenvről, vagy történelmi homályba tűnő sérelmekről van szó, hanem az égei-tengeri ellenőrzés joga körüli konkrét érdekellentétekről. Dióhéjban összefoglalva: a viták a földrajzilag Törökországhoz igen közeli, ám jogilag Görögországhoz tartozó szigetvilághoz kötődnek. Ennek (bár a felszínen ez jelentkezik) nemcsak katonai jelentősége van, hanem a területi vizek meghatározása, a kontinentális talapzat hovatartozása nyomán húsbavágó gazdasági-stratégiai fontossága is. (Gondoljunk például a halászat mellett az esetleges kőolaj-lelőhelyekre...). A légtérsértések és az átrepülési jogok ellenőrzése szintén számtalan tiltakozást vált ki - mindkét oldalon. A fő ok: Ciprus A legsűrűbben emlegetett példa Lem- nosz szigete, Görögország ragaszkodik hozzá, hogy itt állomásoztatott csapatai is részt vehessenek egy közös NATO- hadgyakorlaton, Törökország viszont azok bevonása ellen emel vétót. Innen származik, hogy sorra kudarccal jártak a brüsszeli egyeztetése, amit a két ország közti közvetlen párbeszéd előrehaladásának hiánya csak tovább súlyosbít. Márpedig ez utóbbira, tehát az Athén- Ankara viszony érezhetőbb felmelegedésére nemigen lehet számítani. A fő ok természetesen (meglehet, ezt kellett volna az érdekösszeütközések felsorolásakor vitathatatlan elsőként említeni) - Ciprus. A kis földközi-tengeri állam válsága 1974 óta gyakorlatilag semmivel nem került közelebb a megoldáshoz. Ekkor, .a „fekete ezredesek” idején egy Athénból ösztönzött, de csakhamar elvetélt puccskísérlet nyomán szálltak partra török csapatok a szigeten, s napjainkig ellenőrzésük alatt tartják annak északi harmadát. Nem vezetett eredményre sem a két népközösség vezetőinek több szakaszos tárgyalási próbálkozása, sem az ENSZ égisze alatt megkísérelt közvetítés. Sőt, a Edirne városban eltemetik a határincidens török áldozatait jelek szerint érezhetően előrehaladt az elkülönülési folyamat: az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság önálló pénzt és útlevelet bocsátott ki, alkotmányt fogadtak el, és külön parlamenti, valamint elnökválasztást rendeztek. Segélyfelosztás Ehhez képest minden egyéb téma háttérbe szorul. A török-görög ellentéteket igazán fajsúlyossá a katonapolitikai vetü- let teszi. A Szovjetunióhoz fűződő viszony, a balkáni erőviszonyok, a robbanásveszélyes Közel-Kelethez való közelség, a mindkét országban megtalálható amerikai támaszpontok ügye - mind olyan tényező, amelyet a NATO tervezőinek számításba kell venni, amikor a két állam „súlyát” mérlegelik. Úgy tűnik, legalábbis az Egyesült Államok katonai segélyei erre utalnak, hogy ezen összevetésben általában Törökországot tartják „megbízhatóbb partnernek”. Az úgynevezett Rogers-formula alapján ugyanis a két szövetséges részére folyósított ösz- szegeket elvileg 7:10 arányban osztják meg évről évre - Ankara javára. Másrészről azonban (gazdasági fejlettség, külföldi megítélés) sokszor Athén könyvelhet el sikereket. Igaz, mostanság sokan beszélnek egy török gazdasági „csodáról” is. A Közös Piac teljes jogú tagjaként Görögország „kapukon belülről” fékezheti az EGK és Törökország közeledését, nem is nagyon titkolva, hogy saját szempontjainak érvényesítése nélkül aligha fogad el bármilyen határozatot. Legutóbb például úgy nyilatkoztak: Athén nem ellenzi kategórikusan a tárgyalásokat, de jelenleg még „korainak” tartja a nyugat-európai gazdasági közösség és Törökország közti társult viszony kialakításáról kezdendő megbeszéléseket. Ciprus és kőolaj, légtérviták és gazdasági ellentétek, katonai megfontolások és történelmi gyökerek - hosszan lehetne tehát elemezni a „délkeleti szárny” helyzetét. Egy dolog azonban biztos: amíg a görög-török közeledés terén nem kerül sor áttörésre - s ez aligha várható a közeljövőben -, addig mindig számítani kell a mostanihoz hasonló határincidensek megismétlődésére. SZEGŐ GÁBOR PANORAMA BUDAPEST - Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta Kőmíves Imrét, hazánk Svájcba akkredikált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta Újvári Tibort, hazánknak a Mozambiki Népi Köztársaságba akkredikált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. LONDON - George Younger brit hadügyminiszter vasárnap este a Falkland- (Malvin)-szigetekre érkezett. A londoni hadügyminisztérium közlése szerint Younger hatnapos látogatást tesz a szigeteken. NEW YORK - A The New York Times hétfői száma szerint az Egyesült Államok február 5-re tervezi első idei atomrobbantási kísérletét. Szakértők szerint az „energetikai minisztérium az elkövetkező három hónapban összesen hat nukleáris robbantást tervez”. RÓMA - Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke, a LEMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A ciampinói repülőtéren a lengyel vendéget Bettino Craxi olasz miniszterelnök fogadta. Jaruzelski és Craxi még a repülőtéren rövid megbeszélést tartott, a hivatalos tárgyalások délután kezdődnek. MAPUTO - Joaquim Chissano mozambiki elnök a kormány átszervezéséről szóló dekrétumot írt alá - jelentette hétfőn a mozambiki rádió. Az elnöki rendelet értelmében Pascoal Mucumbi eddigi egészségügyi miniszter kapta meg a külügyminiszteri tárcát, amelyet eddig az elnök töltött be.