Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
1987. január 3. ^ÉPÜJSÁG 3 Mentővel is jól megközelíthető Kevés csapadék, gyors betakarítás Uj lift készül a megyei kórházban Az 1986. évi kukoricatermesztés értékelése Idén felújítják a régit is Az új felvonó jól illeszkedik az épülethez Szekszárdon, a megyei kórház „B” épületében tavaly szeptemberben kezdték egy nagy kapacitású Schindler-tipu- sú felvonó építését. Az épületben eddig egy régi, korszerűtlen lift működött, amelynek felújítása halaszthatatlanná vált. Ehhez azonban hónapokra le kellett volna állítani a szerkezetet, a betegek szállítása hordágyon bonyolódott volna. Tekintettel arra, hogy ebben az épületben van a sebészet, baleseti sebészet, orr-fül-gégészet, - tehát az úgynevezett műtétes osztályok - ez sok gonddal és kényelmetlenséggel járt volna. Az említett osztályok méretei, és az ittlévö kórházi ágyak száma amúgy is indokolttá teszik két lift üzemeltetését. A munkálatokhoz szükséges négy és fél millió forintot a Tolna Megyei Tanács biztosítja, a szervezést és lebonyolítást a kórház beruházási osztálya végzi. Kivitelező a Budapest Lift Vállalat, a liftet alvállalkozóként a zuglói Vertikál Kisszövetkezet készíti. Mint azt dr. Kovács János, a Tolna Megyei Tanács Kórház- és Rendelőintézete gazdasági igazgatója elmondta, a munka szervezetten zajlik, a szerelők a legmesz- szebbmenökig tekintettel vannak arra, hogy működő kórházban dolgoznak. Eddig jelentéktelen volt a zavar, amit okoztak, pedig falakat is át kellett törni. Amint elkészülnek az új lift beszerelésével, a régit lezárják, és megkezdik teljes felújítását. Ennek költsége kétmillió forint, a pénzt a kórház saját alapjából fizeti. Az új lift várhatóan január közepére készül el, a régi felújításának határideje pedig 1987. április 30-a. Bővülő szerszámgépexport Kedvező eredménnyel zárta az évet a Csepeli Szerszámgépgyár. A vállalat igyekezett kihasználni a világpiacon tapasztalható fellendülést. A külföldi vásárlók elsősorban a legkorszerűbb szerszámgéptípusokat, köztük a számítógép- vezérlésű megmunkálóközpontokat, robotberendezéseket és a gyártócellákat keresték, s a csepeliek gyártmányfejlesztéseik gyorsításával több sikeres üzletet tudtak kötni. A vállalat új piacokat is szerzett az iparilag fejlett országokban és a fejlődő államokban, miután évi 10 százalékos konvertibilis exportnövekedést vállaltak az exportbővítő pályázat keretében. Összesen mintegy 350 millió forint értékben szállítottak szerszámgépeket nyugateurópai és tengerentúli cégeknek. A legnagyobb sikert az MK 500 típusú megmunkálóközpont aratta, amely alkalmas komplett gyártórendszerbe való beépítésre is. Az első ilyen gyártórendszert a következő hónapokban a csepeli üzemben is felszerelik, s ez jó referenciául szolgálhat a konvertibilis kivitel további bővítéséhez. Javult a csepeli szerszámgépekbe szerelt hazai gyártmányú vezérlések minősége is, különösen azoké a típusoké, amelyeket a VILATI szállított. Ugyanakkor továbbra is alkalmaznak még külföldi, köztük Siemens-vezérléseket. A Csepeli Szerszámgépgyár 1986. évi árbevétele meghaladta a kétmilliárd forintot. Bár az első félévben még veszteséget könyveltek el, a második félév rugalmasabb és jobb munkája eredményeként végül is 150 millió forint körüli nyereséggel zárták az évet. 1987-ben az árbevételt legalább 10 százalékkal kívánják növelni, amihez jó alapot nyújt a tőkés kivitel hasonló arányú bővítése. Ehhez már kellő rendelésállománnyal is rendelkeznek. Tolna megyében 77 162 hektárról takarították be a kukoricát, 1986-ban. Az ez évben megjelent pályázati rendszer ösztönző hatására a nagyüzemek a kukorica vetésterületét 4734 hektárral növelték. Ennek eredményeként az 1985. évhez viszonyítva 6,5 százalékkal nagyobb területről sikerült a kukoricát betakarítani. Tovább nőtt a kukorica vetés- területén belül a kukoricavetömag-előál- lítás aránya - ez kilenc százalék volt. Az elért megyei átlag több mint három százalékkal elmarad az előző évitől. Az 1986. évi kukoricatermesztési eredmények kialakításában a termelést befolyásoló tényezők közül az időjárás játszotta a meghatározó szerepet. Az első félévben lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlagnak megfelelően alakult. Ezen belül csak a májusi 33 milliméteres csapadék mennyisége jelzett jelentős elmaradást a sokéves átlagtól. A megye több részén, például Dombóvár, Pincehely környékén csapadék május hónapban egyáltalán nem hullott. A júniusban érkező több kiadós eső enyhítette a jelentkező vízhiányt, így a nyár közepén, főleg a kalászos gabonák kiesésének ismeretében, bizakodhattunk a kukorica rekordtermésében. Sajnos, a nyár második felében újabb és hosszan tartó csapadékmentes periódus köszöntött be. A július-augusztus hónapban lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlagnak csupán 60 százaléka volt - 85,1 milliméter. Növelte a gondokat az erős nappali felmelegedés, az alacsony páratartalom, amely a kukoricatermés kialakulása szempontjából legérzékenyebb fenofázisokkal esett egybe. Ennek eredményeként a végleges termésbecslési prognózisok már csak közepes hozamok elérését jelezték. Az időjárás hatására a kukorciahibri- dek többségének nedvességtartalma szeptember elején már 32-39 százalék között mozgott. Hó végére a kései fajták is kombájnéretté váltak. így a múlt évhez viszonyítva körülbelül két héttel korábban kezdődhetett meg a kukorica betakarítása. Az alacsonyabb nedvességtartalom hatására a kukoricaszárítás energiafelhasználása és a szárítás költségei csökkentek. Gyorsult a betakarítás üteme, így november elején gyakorlatilag befejeződött a kukorica kombájnolása. 1986-ban tovább érvényesült az a ten- . dencia, amely szerint az üzemek a korai kukoricahibridek rovására előnyben részesítették a középkései éréscsoportba tartozó hibrideket. Ez évben tovább növekedett a kiváló potenciális termőképességű és nagy termésbiztonságú FAO 400-499 éréscsoportba tartozó hibridek területi részaránya. A kukorica érési szortimentje az extrém időjárási tényezőkhöz aránylag jól alkalmazkodott, hisz a középkései éréscsoportba tartozó hibridek az augusztus második felében hullott csapadékot még hasznosítani tudták. A mezőgazdasági nagyüzemek kukoricaterületének döntő részét a Pioneer hibridek foglalták el. Ezen belül is a Pl 3747 és a Pl 3732 hibridek területi részaránya a meghatározó, hisz a teljes felület 45,3 százalékán termelték e két fajtát. Figyelemre méltó a rendkívül magas területi részarány mellett is elért - a megyei átlagnál magasabb - fajlagos hozamuk. Az 1986-os évben két üzem, a decsi „Egyetértés” és a nagymányoki „Gábor Áron” Téesz ért el 10 tonna feletti termésátlagot. Egy állami gazdaság és öt mezőgazdasági termelőszövetkezet ért el kilenc tonna feletti árukukorica átlagtermést hektáronként. Ezek az üzemek a következők: a Tamási Állami Gazdaság, a bonyhádi „Pannónia”, a dombóvári „Alkotmány”, a bogyiszlói „Dunagyöngye", a zombai „Egyesült Erővel”, és a bátai „November 7” Termelőszövetkezet. Energia- és anyagtakarékos Szabadtartásos szarvasmarhatelep Cikón Kedvezőek az egyhónapos tapasztalatok Az etetösor Nagykónyi, Értény, Koppányszántó Öregek napközi otthona, házi szociális gondozás Nagykónyiban és társközségeiben, Értényben, Koppányszántón a lakosság harminc százaléka nyugdíjkorhatár feletti. Az arány Koppányszántón a legmagasabb, eléri a nagyven százalékot, vagyis majdnem minden második lakos hatvan feletti. Azt, hogy zömében alacsony jövedelműek, téesz-járadékból, özvegyi nyugdíjból élnek a településen mutatja az is, hogy igen magas a szocális étkezéshez a tanács által nyújtott támogatás. A korábbi, helyi erőket jelentősen igénybe vevő beruházások, az oktatás, az egészségügy fejlesztése után a tennivalók sorában most ez a feszítő társadalmi kérdés került első helyre. Huszontö férőhelyes öregek napközi otthonának építését tervezik a székhelyközségben, ahol fogorvosi rendelő is helyet kap majd. A tervezést a Szollár György, a TÁÉV leányvállalatának munkatársa, helyi lakos, társadalmi munkában végezte el. Tavaly az anyagbeszerzés, idén pedig az építkezés befejezése a cél. A mintegy három és fél millió forintos beruházást a tanács fedezi, de jelentős társadalmi munkát is várnak a helyiektől, akik nagy áldozatot vállalnak az építkezésért. Előzetes nyilatkozattal többen felajánlottak már különböző összeget a napközi otthonhoz és a teho 600 forintos ösz- szegből befolyt pénz egy részét is erre fordítják jövőre. Az épület bővíthető lesz, így később pihenőpavilonokkal, hálókkal egészíthetik ki, a változó igényeknek megfelelően. A társközségekből viszonylag kevesen jelezték részvételi szándékukat, ezekben a falvakban a házi szociális gondozás megoldása és a szociális étkeztetés biztosítása a legsürgetőbb feladat. A jelenlegi tiszteletdíjas házi szociális gondozó hat idős embert lát el a két társközségben, az igény azonban ennél jóval több. A Mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezetben hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek. A szövetkezet több mint tíz éve a tejtermelésre szakosodott, s ezt követően egy tejfeldolgozó üzemet is létrehoztak. Közismert az itt előállított völgységi tej, tejfel és túró. Tavaly a gazdaság tovább növelte tehénállományát. A Mezőgazdasági Minisztérium, valamint a BOSCOOP közreműködésével 840 férőhelyes, anyag- és energiatakarékos, mélyalmos istállórendszerű, pihenődombos karámú, kísérleti szarvasmarhamintatelepet építettek. A megközelítőleg 34 millió forintos beruházás kivitelezését a termelőszövetkezet építőbrigádja végezte el. A cikói határban létesített mintatelep műszaki átadására októberben került sor, ezt követően pedig folyamatosan „töltötték fel” az istállókat állatokkal. A szabadtartásos rendszer mellé egy négyszer nyolcállású, energiatakarékos BOSCOCAR-SUPER rendszerű fejőház is épült. A létesítmény energiatakarékos, mivel a fejőház fűtését a meleg tej hűtése során leadott hővel biztosítják. Az egyhónapos tapasztalatok igen kedvezőek. A szakemberek tájékoztatása szerint a korábbi tartástechnológiához képest a tehenek itt jobban érzik magukabs természetesen az a tejhozamon és a szaporodáson is érezhető, mintegy 15 százalékkal növekedett eddig a tejhozam. Az elkövetkezendő időben pedig még nagyobb növekedésre számítanak. A telep minősítésére 1987 márciusában kerül sor.- kér-
