Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2 Képújság 1987. január 2. 1986-ban is gyarapodtunk 1986-ban is gyarapodott, gazdagodott országunk... Ez - és csakis ez - lehet a benyomása annak, aki e fényképeken vé­gignéz. A képösszeállítás választ ad azoknak az aggodalmára is, akik attól tartottak: a lelassult gazdasági növekedés miatt már nem lesz pén­zünk olyan beruházásokra, amelyek megalapozzák hazánk holnapját, jövőjét. Nos - amint a felvételek tanúsítják - még a szűkösebb anyagi vi­szonyok közepette is vigyázunk arra, hogy fejlődjön az ország. Az a nép, amely élni akar, nem is dönthet másképp. Kétségtelen, hogy a mai beruházások körében kevesebb a látványos külsejű épület, építmény, mint tíz-húsz évvel ezelőtt szokásos volt, ez azonban tudatos törekvés. Végtére is világszerte - így hazánkban is - az a cél, hogy a korszerű gépi beruházásokra kevesebb fajlagos építési költség terhe nehezedjék. összeállításunk persze nem adhat átfogó képet az országépítő mun­ka méreteiről és sokoldalúságáról, hiszen hiányzik a gyűjteményből a bős- nagymarosi vízerőmű magyarországi építkezése, a továbbépülö budapesti metró, stb., de ízelítőnek talán ennyi is elég lesz. Ez is mutatja 1986-ban is gazdagodunk. M L - H L Budapesten felavatták az Orszá­gos Hematológiai- és Vértranszfú­ziós Intézetet Az új mikroelektronikai tárgyú kutatásokat is segíti a Közpon­ti Fizikai Kutató Intézet új, nehézion gyorsító berendezése Hazánk műanyagiparának további korszerűsítését segíti elő a Leninvárosban épült lineáris polietiléngyár Villamos áramot termel már a paksi atomerőmű idén felavatott harmadik blokkja is. Pillanatkép a vezénylőteremből A szovjet emberek békében akarnak élni Gorbacsov válasza amerikai újságíró kérdéseire A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket - jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kingsbury-Smith amerikai újságíró kérdéseire válaszolva. A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a háború és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakításában az ameri­kai néppel szerpben éppoly tisztessége­sek vagyunk, mint saját népünkkel - mondotta. Korunk a nukleáris fegyverek és a nagy sebességek kora, amelyben a köl­csönös gazdasági és politikai függés nö­vekszik. Kizárt, hogy az egyik fél bizton­sága a másik kárára vagy annak számlá­jára teremtődjön meg. A biztonság csak kölcsönös, pontosabban fogalmazva, csak egyetemes lehet - szögezte le a fő­titkár. - Tetszünk-e egymásnak vagy sem, meg kell tanulni egymás mellett, bé­kében élni ezen a kicsi és sérülékeny bolygón. Mihail Gorbacsov síkraszállt amellett, hogy 1987-ben is folytatódjanak Géni­ben a szovjet-amerikai fegyverzetkorlá­tozási tárgyalások, de azokat nem jelle­mezheti a terméketlenség, a tehetetlen­ség. A tárgyalásoknak messzemenően dinamikusaknak kell lenniük, vagyis: le­gyenek ezek valódi tárgyalások az atom­fegyverek csökkentéséről, a világűrbéli fegyverkezési verseny megakadályozá­sáról. A Szovjetunió erre törekedett Reykjavíkban és még jobban fog erre tö­rekedni 1987-ben. Hiszem, hogy radiká­lis változás a tárgyalások menetében az amerikai nép létérdekeinek is megfelel­ne. Az amerikai kormány álláspontja mélységesen kiábrándít bennünket. Az amerikai küldöttség Genfben Reykjavik után még vissza is lépett az elért szintről - közölte a főtitkár. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió másfél év óta nem végzett nukleáris kí­sérleti robbantást, az Egyesült Államok folytatta kísérleteit és nem volt hajlandó tárgyalni azok teljes betiltásáról, habár két szerződésben is - 1963-ban és 1974-ben - kötelezettséget vállalt e tár­gyalások folytatására. Novemberben mindehhez hozzájött a Fehér Ház kihívó lépése: aláásta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött fontos megállapo­dást, a SALT-II szerződést. Nem lesznek sikeresek az új megállapodásokkal fog­lalkozó tárgyalások akkor, ha szándéko­san, tüntető módon tönkreteszik a régi megállapodásokat. Ez komoly probléma, ami fokozott figyelmet érdemel - mutatott rá. Mihail Gorbacsov újból megerősítette: a Szovetunió a fegyverzet legradikáli­sabb csökkentéséről szóló megállapo­dások mellett van, legyen szó akár nuk­leáris, akár hagyományos fegyverekről. Minden Washingtonon múlik - állapította meg. Az újságíró a továbbiakban azt kér­dezte, a felek kölcsönös rugalmassága esetén az elkövetkezendő két évben köt­hető-e kompromisszumos megállapo­dás a rakétaelhárító rendszerekről, amennyiben megállapodás születik ar­ról, hogy meghatározott ideig nem kerül sor az űrfegyverek telepítésére. A kér­désre válaszolva Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmé­nyek között sem szabad olyat tenni, ami megsemmisítené vagy aláásná a raké­taelhárító rendszerek korlátozásáról kö­tött szerződést. Ez ugyanis megszüntet­ne minden, arra vonatkozó reményt, hogy sikerül a nukleáris fegyverkészle­tek csökkentése, s felborítaná a hadá­szati stabilitást. Azért szállunk síkra, hogy a rakéta­elhárító rendszereket korlátozó, 1972- ben kötött szerződés fennmaradjon. Va­lójában a szerződés 15. cikke csak egyetlen olyan esetet határoz meg, mely esetben a szerződés felmondható: ez a szerződést aláíró felek legmagasabb érdekeit fenyegető rendkívüli körülmé­nyek felmerülése. Csak tőlünk, vagyis a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól függ, hogy ilyen körülmények ne alakul­janak ki - mutatott rá a főtitkár. Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok vezetése más irányvonalat követ. Olyat, amely lehetségesnek tartja a szerződés felbontását abban az esetben, ha az Egyesült Államok a hadászati védelmi kezdeményezés programjának megva­lósítása során önmagára nézve kedvező­nek tart egy ilyen lépést - mondotta Gor­bacsov. A Szovjetunió nemcsak a raké­taelhárító rendszerekről kötött szerződés megőrzéséért, hanem annak megerősí­téséért is síkra száll. Éppen ezt segítené elő az, ha az Egyesült Államokkal megál­lapodásra lehetne jutni a rakétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos, megenge­dett laboratóriumi kísérletek határainak kitűzéséről. A Szovjetunió ezt javaslja. Ez a szerződés önmagában is nagyon fontos. Ám, még fontosabb azért, mert nélküle nem lehet megállapodni a hadá-. szati nukleáris fegyverzet csökkentésé­ről - hangsúlyozta a főtitkár. Mint látható, a dolog ez esetben sem rajtunk múlik, hanem Washingtonon. Az óceánon túl végül is teljes határozottsággal el kell dönteniük: fékevesztett fegyverkezési hajszát, vagy a fegyverzetek csökkenté­sét és felszámolását akarják-e. Az ameri­kai kormányzat helyett ezt a döntést sen­ki nem fogja meghozni. Ettől a döntéstől sok függ, többek között a béke és az amerikai nép boldogulása szempontjá­ból is. Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, ahogy a világ összes többi népének is - mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. Kuba nemzeti ünnepe Huszonnyolc esztendővel ezelőtt, január elsején a karib-tengeri szigetország, Kuba tízmilliós lakossága nemcsak az új évet köszöntötte, hanem egy új korszak kez­detét is. A Fidel Castro vezette forradalmi erők győzelme történelemformáló esemény volt nemcsak az ország, hanem az egész latin-amerikai kontinens életében. Az elűzött amerikabarát Batista diktátor rendszere súlyos örökséget hagyottá győz­tesekre: tömeges nyomort és tudatlanságot, monokulturális mezőgazdaságot, fejlet­len ipart, elmaradott infrastruktúrát. Az elmúlt években nagyot változott a helyzet - Kuba kiemelkedő eredményeket ért el az új társadalom, a szocialista rendszer építésében. Felnőtt egy új generáció, amely ma már természetesnek veszi az általános közoktatást, az egyetemi tanulmányok le­hetőségét, az orvosi ellátást, a létbiztonságot. Kuba a kontinens egyetlen olyan orszá­ga, ahol nincs éhség, írástudatlanság, munkanélküliség. Az idézett szép eredmények értékét csak növeli, hogy ezeket a mindmáig érvényben lévő amerikai gazdasági blo­kád ellenére tudták elérni. Az utóbbi időszak kedvezőtlen nemzetközi eseményei, valamint a belső hiányossá­gok hatására azonban az utóbbi években bizonyos megtorpanás volt tapasztalható az ország fejlődésében, néhány meghatározó jelentőségű célt nem sikerült elérni. A je­lenlegi helyzetben a tennivalókat a kommunista párt ez évi harmadik kongresszusán fogalmazták meg, s a hosszú távú programot a közelmúltban jóvá is hagyta a kongresz- szus második szakasza. Eszerint új irányítási és szervezési gyakorlatot kell meghono­sítani a népgazdaságban, s kulcskérdéssé lett a hatékonyság, a termelékenység, az energia- és anyagtakarékosság, a munkaerő, és az ország pénzügyi forrásainak jobb kihasználása. Az elképzelések szerint a megújulásnak már a közeljövőben meg kell hódítani a gazdaságot, a társadalmat. Nemzetközi téren a Kubai Köztársaság tekintélye rohamos növekedésének lehe­tünk tanúi, amit az is bizonyít, hogy az amerikai földrész országainak túlnyomó többsé­ge rendezte már viszonyát Havannával, kudarcra kárhoztatva ezzel az Egyesült Álla­moknak Kuba elszigetelésére irányuló törekvéseit. A szigetországnak megbecsült helye és szerepe van az el nem kötelezettek mozgal­mában is. Gyümölcsözően fejlődnek a magyar-kubai kapcsolatok is. Hazánk támogatja a ba­ráti kubai népet szocialista építőmunkájában, nemzeti függetlensége védelmében, in­ternacionalista elveken nyugvó külpolitikájában. Mecseki szénből készít kokszot a Dunai Vasmű ősszel átadott úi kokszolóműve Elkészült az M1 -es autópálya Biatorbágy és Herceghalom közti szakasza

Next

/
Oldalképek
Tartalom