Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
1987. január 2. NÉPÚJSÁG 3 Hőgyészi Állami Gazdaság II. Különbség a kerületekben, az emberi munka megítélésében A hét kerület dolgozói nem egyforma körülmények között végzik munkájukat, hiszen Lengyelben egészen rosszabb a talaj, az éghajlati viszony, mint Nagytormáson, vagy Ürgevárban. Éppan a különbségek tették indokolttá azt, hogy fokozzák a kerületek önállóságát. A kerületi igazgató most gazda a birtokán. Mártonfai Dénes az ürgevári kerület igazgatója mondja:- Amit mi elhatározunk, s látjuk, hogy az éves munkabérrel, meg a megadott bázisszint túlhaladásával mi lesz a teendőnk, ránk van bízva a munka szervezése, az emberek differenciálása „házon” belül. Nem szólnak ebbe bele, a központ hagy bennünket dolgozni. Előfordult már olyan példa is, hogy a kerületek egymás között megegyeztek valamiben, s amikor már végeztünk a munkával, akkor értékeltük az igazgatóságon a vállalkozást. Persze bejelentettük, hogy most a mi táblánkon vágják a silót minden erővel, s utána, amikor a másik kerületben érik vágás alá, akkor odamegyünk a mi gépeinkkel. Révész András, termelési igazgatóhelyettes:- Szükség volt az önállóság fokozására, mert csak így lehet az emberek képességeit kibontakoztatni. A feszültségek feloldása csak úgy vált lehetővé, hogy mindenki magával tud elszámolni, nincsen egymásra mutogatás, hogy te többet tettél a közösbe, és én is annyit mint a harmadik, a többi kevesebbet, vagy semmit, de mindannyian egyformán merítettünk a kasszából. Most a kerület gazdálkodása szabja meg a differenciálás mértékét. Például Lengyelben búza helyett mustárt vetettek és fizet annyit minta kenyérgabona. Ott termelünk szőlőt, még telepítünk, mert a vidék erre alkalmas, de Nagytormáson, meg Tabó- don csak búzát termesztenek. A terméseredmények is ezt igazolják. Hiszen Nagytormásról 6,6 tonna gabonát, Tabódról 6,3-at takarítottak be átlagosan egy hektárról. A legkorszerűbb fajtákat termesztik, a kukoricánál is elvégezték a szelekciót. Meglehetősen sok tábla van erdő közelében. Ez adta azt a gondot, hogy a sok vadkárt miként hárítsák el. Az évek tapasztalatai bizonyították, ahol jár a vad oda nem vetnek kukoricát. A másik diffeMártonfai Dénes m m <t 1 í Az ürgevárj „kis lépés” szarvasmarha-hizlalda Révész András renciálási lehetőség pedig ott volt, ahol a kerületek megtermelik állattenyésztésükhöz a tömegtakarmányt. Amilyen a minőség, olyan a hozam. A silózást tehát kerületi csapat végzi el, s ennek minőségi munkája a további siker alapja. Ha rossz a siló, több kell belőle. Ezért az ÁG Laborral megvizsgáltatták az összes silókazlat. A minőség mindenütt jó. A kerületek alkalmazottai is belekerültek abba a minősítési rendszerbe, amelyről Kádár elvtárs nyilatkozott, hogy tudniillik azt fizessük meg, aki többet ad, jobban dolgozik. Nem féltek attól, hogy különbséget tegyenek az emberek között. Mártonfai Dénes mondja, hogy volt két eset, amikor a brigádból elküldték azt, aki hátramozdító volt. Nem az igazgató utasítására, hanem a dolgozók kezdeményezésére. S még a kerületen belül is van különbség a végzett munka díjazása között. Aki például 5300 liter tejet fej egy tehéntől, többet kap, mint a másik, aki 6200 litert fej, mert nemcsak a mennyiség, hanem a tejzsír is meghatározó a bérben. A szaporodásbiológiai tényezők is szerepet kapnak a dolgozók jövedelmének alakulásában, illetőleg a megkülönböztetésben. Az inszeminátor, az állat- gondozó, a brigádvezető, a kerületi igazgató érdekelt abban, hogy a szaporulat termőképes, jó egyed legyen. A tehenek teljesítmény-vizsgálatát például számítógépre tették. Azonnal tudják, hogy hányas számú tehénnel van baj - szárazon áll, nehezen vemhesül, elvetél stb. A mostani helyzet: igencsak följavult az állomány, a korábbi évekhez képest. És ebben ugyancsak az egyéni érdekeltséget kell felfedeznünk együtt a kerületi, a gazdasági, és népgazdasági érdekkel. A HÁG történetében nem volt még arra példa, hogy száz tehén után több mint száztíz borjú legyen. A sertéságazat bonyolultabb, nehezebben kísérhető figyelemmel. Annyira azonban igen, hogy pontosították a számításokat. Az abrakfelhasználástól, az egészségügyi tennivalókig és ugyancsak a végtermék-kibocsátás utáni bérezésig. Itt e fontos ágazatban korábban meglehetősen áttekinthetetlen volt a helyzet. Ugyanis a süldők közül választották ki, szemrevételezéssel a kocának valót. A KaHyb-állományt szelektálták. El- lenállóbb fajtákat választottak ki, s külön nevelőtelepeket létesítettek, például Ta- bódon is, s onnan viszik a jó malacokat süldönevelőbe, majd hizlaldába. Tehát korábban a hízóba állításkor „bökték” ki a falkából, hogy melyik koca lesz majd szülő. Az elhullás akkor magas volt. Mostani adatok azt igazolják, hogy rendbe jöttek a dolgok. Az elhullás idán 10 százalék volt, ez kiváló. Nagyüzemben a ma- lacelhullási arány ha a 15 százalékot eléri, még jó - a 20 százalék is elfogadott, de a 10 százalék már siker. Mondani sem kell, az emberek érdekeltek a szaporulat számának növekedésében, valamint a súlygyarapodásban és ezzel összefüggésben az abrakfelhasználás mennyiségével. Természetes, hogy az állattenyésztési eredmények alakulására kihatással volt a kerületek növénytermesztési kultúrájának minőségi javulása. A kukorica gazdasági átlagban nemcsak a 7,6 tonnás hektáronkénti termésátlagot hozta, hanem a megfelelő minőséget is. Az állattenyésztési ágazat árbevétele 30 millió forinttal haladja meg 1986-ban az 1985-ös szintet, azaz eléri a 180 millió forintot. A jövő évi termelés-gazdálkodás alapja elkezdődött már a gondos vetéselöké- szítéssel, vetéssel. A mezei leltár jó, és a tél már a tervezgetések időszakává vált. A központi néhány sarkos irányszámhoz igazítják ezekben a napokban a kerületekben az 1987-es tennivalókat. Amint a pártbizottság titkára elmondta, az alapszervezetek is munkatervüket mobillá tették, amint kívánja a helyzet, illetve a gazdasági munka mozgása, úgy állnak oda a kommunisták, az alapszervezetek is a Központi Bizottság által rájuk, a maguk által megszabott feladatok végrehajtásához. (Következik: Az ipari üzemek kiszolgálása - váltás a gépellátásban.) PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Információs forradalom Százmillió folyóiratcikk közül a szükségeset Az információ minden korban hatalmat, pótolhatatlan erőforrást biztosított tudójának. A Rotschild bankárok például úgy duplázták meg a vagyonukat a XIX. században, hogy mindenkinél előbb értesültek Londonban Napoleon waterloo-i csata- vesztéséről. A mai világgazdaság pedig már elképzelhetetlen napra, sőt órára kész információs központok, számítógépes adatbankok nélkül, amelyek a felvetett szakmai kérdésekre azonnal megadják a választ. A magyar ipar is csak akkor boldogulhat, ha tudja, hogy mi történik a világban, mit keresnek az egyes piacokon, s mit fejlesztenek az egyes intézményekben. Az Ipari Informatikai Központnak éppen az a feladata, hogy az ipari tárca vezetőit informálja a világgazdaság és a világpiac változásairól, mindenkori állásáról, és ugyanakkor a vállalatokat is kiszolgálja, megalapozva kutatási, fejlesztési, termelési, technológiai és piaci tevékenységüket.- Minden kornak megvolt a maga gazdasági motorja, ami hatalmasat lendített a világon - mondja dr. Gá- gyor Pál, a központ vezérigazgatója. - Az első ipari forradalom idején például a gőzgép és a vasút, manapság a számítástechnikából, távközlés- technikából és adathalmazokból integrálódott informatika játsszák a főszerepet. Ám amilyen nehéz volt valamikor belátni, hogy a lovas kocsik ideje lejárt, ugyanolyan nehéz ma beláttatni az informatika jelentőségét. Ahol túlságosan kivárnak, s későn ismerik fel a jelentőségét, ott pótolhatatlan éveket veszítenek. Egyébként gyakran említik az amerikai példát; amikor ugyanis a szovjetek fellőtték az első szputnyikot, az USA-ban megvizsgálták, hogy miért maradtak le. S többek között kiderült, hogy rengeteg pénzt pocsékoltak el, mert a kutatók gyakran párhuzamosan dolgoztak, nem tudván egymás eredményeiről. Akkor építették ki a nagy adatbankokat.- Az Ön által vezetett intézet hogyan segíti a magyar ipart?- Rendszeresen begyűjtjük az információkat a magyar és a világ- gazdaságról, s azokat feldolgozzuk, elemezzük. Döntések előkészítésével segítjük az ipar vezetőit azok meghozatalában. Hasonló fontossággal bír tudományos-műszaki- gazdasági információs szolgáltatásunk, amely nélkülözhetetlen a hazai kutatóknak, fejlesztőknek. Kis ország lévén, csakis követő K+F (kuta- tó+fejlesztő) tevékenységet folytathatunk, tehát nem az alapkutatásokra fordítjuk az energiánkat, hanem inkább licenceket, know-how-kat veszünk, s azokat továbbfejlesztjük. Erre viszont csak akkor képes a magyar ipar, ha napról napra figyelemmel követi a világot. Az iparvállalatok, kutató-fejlesztő intézetek önállóan képtelenek a szükséges és szelektált információkhoz hozzáférni, és azokkal megbirkózni. Ha hozzánk fordulnak, egy időben akár 100 millió folyóiratcikkből, kutatási jelentésből, konferencia előadásból, szabadalomból tudjuk kiválasztani az éppen szükségeset, hiszen a tőkés világ 100 legjelentősebb adatbankjával, és a KGST-or- szágok információs intézményeivel és rendszereivel vagyunk állandó kapcsolatban.- Az Ipari Minisztérium vezetői kellően értékelik az Önök munkáját, tehát végigolvassák, fontolóra veszik elemzéseiket?- Nem lehet panaszunk, őket már nem kell meggyőzni, hogy milyen fontossággal bír az információ.- És a vállalatok?- Egyelőre 100 vállalat tartozik állandó megbízóink közé, s ez bizony nem túl sok. Mintha a többiek nem a piacról élnének, s nem volna szükségük a legújabb tudományos-műszaki eredmények, versenytárgyalási kiírások, és piaci mozgások ismeretére. Az érdektelenségre persze az is magyarázat lehet, hogy még a lehetőséget sem ismerik. Holott a számítógépes szabadalmi figyelőszolgálatunk, amit az Országos Találmányi Hivatallal együtt működtetünk, 50 ország szabadalmi dokumentációját tartalmazza. Többek között a Medicor, a Bakony Müvek és a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet bíz meg bennünket a szabadalmak figyelésével. A versenytárgyalási kiírásokról, teendőkről két forrásból értesülünk, a luxemburgi, a nyugat-európai számítógépes információs adatbankból, és a Világbank információs rendszeréből. Minden egyes tender információban közöljük a 15 legfontosabb adatot, sőt külön kérésre még egyedi információkat is kérünk a tendert meghirdető cégtől. A magyar vállalatok közül egyébként a Transelektro, a Hajdúsági Iparművek, és a Budapesti Vegyipari Gépgyár számára rendszeresen kikeressük az őket érdeklő tendereket.- Az Ön által említett vállalatok a legjobbak közé tartoznak, tehát van esélyük a nemzetközi megmérettetésre. A többiek talán azért nem érdeklődnek, mert nem tudnának mit kezdeni az információkkal, hiszen elavult gépeken gyártják ma még eladható termékeiket.- Hát ez az. Ma még eladható, de mi lesz holnap? És egyszer el kell indulni felfelé, ha anyagiak híján lassan is teszik ezt. Az információkat tehát ők sem mellőzhetik.- Magyarországon az információáramlást leginkább a távközlés fejletlensége akadályozza, s erről szólt Ön is az Országgyűlés őszi ülésszakán. 0- Sajnos gazdaságunk súlyos veszteséget, a VII. ötéves terv idején több mint 70 milliárd forintot kénytelen elkönyvelni a távközlés elmaradottsága miatt. Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy az információ jelentőségét lebecsüljük. Gazdasági nehézségeink ellenére is áldoznunk kell a korszerű távközlési hálózat megteremtésére. Nem törődhetünk bele, hogy például a telefon- ellátásban az utolsó helyen kullogunk Európában. Ha viszont sikerül, elindítunk egy távközlési kormány- programot, akkor megváltozhat a helyzet. A telefonon keresztül is bárki hozzájuthat az információhoz, s például egy vidéken dolgozó értelmiségi éppúgy lehívhatja számítógépén, hozzájuthat, mint a fővárosban élők.- A korszerű hírhálózat kiépítésével viszont a vállalatoknak nem kellene Önöket megbízni, hogy tudományosműszaki információt szolgáltassanak, hiszen akkor ők maguk is lehívhatják számítógépen az adatbankokból.- így igaz, de mi ezt igazán nem bánnánk, akkor végre csak azzal foglalkozhatnánk, ami a dolgunk: elemzéseket és fejlesztéseket készítenénk egy-egy témakörben. DALIA LÁSZLÓ
