Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

Négyszázmilliős MÁV-beruházás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Befejeződött a dombóvári MÁV Vontatá­si Főnökség beruházása, amely 400 millió forintba került. A rekonstrukció keretében korszerű, 7 vágányos javítócsarnok is épült, amelyben helyet kaptaka különböző speciális javító részlegek. A felújítással együtt fejlődtek a technológiai feltételek: korszerű, nagy teherbírású futódaruk, hid­raulikus, levegős és villamos célgépek könnyítik a szerelők munkáját. A termobe- fúvásos fűtési rendszer a legzordabb idő­járás esetén is kellemes hőmérsékletet biz­tosít a műhelyekben. A korszerűsítéssel együtt megnőttek a műhely feladatai, hiszen a Dél-Dunántúl körzeti javító bázisává vált A műhelyek technikai felszereltsége a Pécsi Vasútigaz- gatóság területén lehetővé teszi azon javí­tásokat, amelyeket ez ideig csak főműhe­lyekben lehetett elvégezni. Országos gon­dokon segítve itt végzik a ferencvárosi M62-es középszintű javítását a balesetes villanymozdonyok helyreállítását s a V43 sorozatú villamos mozdonyok vontatómo­tor-cseréit is. A mozdonyszemélyzet vára­kozási ideje alatt, a pihenőidőt egy korsze­rűen felújított szállón töltheti. A műhely kol­lektívája és vezetése felnőtt a megnöveke­dett feladatokhoz. A jó munka és szociális körülmények eredményeként a főnökség­nek ma már nincsenek szakembergondjai. BELES LAJOS Lenin Kohászati Művek Megújulási program A Lenin Kohászti Műveknél 1986 máso­dik felében megkezdték a megújulási program végrehajtását Csökkentették a gyengébb minőségű acélok előállítását ugyanakkor növelték az ötvözött acél gyár­tását. Hazai gépipari vállalatokkal közös beruházásban új gépeket vásároltak, és ezeket a termékszerkezet korszerűsítésé­nek a szolgálatába állították. Megvásárol­ták a Medicor Művek miskolci üzemét, s itt elkezdték elektronikus anyagvizsgáló és mérőműszerek, különböző technológiai folyamatvezérlő rendszerek gyártását Közvetlen termelési, műszaki és egyéb irá­nyú kooperációs szerződéseket kötöttek a KGST-országok több nagyipari üzemével, aminek haszna már a közeli jövőben meg­mutatkozik. A vállalat tevékenységét korszerűsítő in­tézkedéseknek köszönhetően 1986. végé­re több mint öt százalékkal csökkent az egy tonna acél előállítására fordított energia­felhasználás, s mintegy félezerrel keve­sebb emberrel az előző évinél több termé­ket állítottak elő. Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelet­tel köszöntöm hazánk minden állam­polgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és mun­kánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmarad. 1986 jellem­zője volt a Genfben kibontakozott fo­lyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeket tar­talmazó békekezdeményezései újra­élesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatérése iránt. A reykja- víki szovjet-amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tár­gyalóasztal mellett, őszinte eszmecse­rében, az érdekek kölcsönös tisztelet­ben tartásával a nemzetközi élet legsú­lyosabb problémái is közel kerülhet­nek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlanság szítá­sával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult helyzetben is to­vább bővítette nemzetközi kapcsola­tait. A Magyar Népköztársaság külpoli­tikájának eddig is egyik legmarkán­sabb vonása volt,,hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a beke erősítését. Mindenkor sik- raszálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövet­ségi kapcsolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Váltottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így tá­volíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában állnak. Kedves Barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körül­mények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó re­formfolyamata, új tudományos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvo­nalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták ver­senyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nem­csak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítették. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magya­rázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyor­san az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novem­beri határozata állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás követ­kezetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsüle­tesen dolgozik, még nem vált általá­nossá a korszerű gazdálkodási szem­lélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlón bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsú­lyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigiek­nél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogal­mazott célokat nemzeti egyetértés fo­gadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szüksé­ges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok ér­dekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és ter­vünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhe­tetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől - a termelésben és minden más munkahelyen - a lehető legjobban hasznosítsuk erő­forrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű taka­rékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen felté­tele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő válla­latok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy - a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva - bérrendszerünkben is kö­vetkezetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet min­den területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgo­zó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus in­tézményrendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépí­tésének. Ennek érdekében - a kölcsönös előnyök alapján - a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendez­kedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korsze­rűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfi­társamnak és barátunknak az egész világon. Losonczi Pál újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban (Telefotó) büáÁ . Losonczi Pál újévi köszöntője Szárnyvágás, filézés, komputeres osztályozás Próbaüzem a baromfi-feldolgozóban A Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Vállalat Tolna megyei kirendeltségén, Bátaszéken az 1986. esztendő utolsó he­teiben indult a próbaüzemelése a hollan­diai Meyn cég baromfi-feldolgozó gép­sorának. A rövid idő tapasztalatairól Kaj- sza József, a kirendeltség vezetője szá­molt be:- A kiskunhalasi gyárunktól a termelé­si osztályvezető tett látogatást - a holland cég meghívására - az élelmiszeripari gé­peket gyártó vállalatnál, akik termékeik­kel magyarországi piacot keresnek. E lá­togatás eredményeként került hozzánk a csirkedaraboló automata gépsor.- A szárny- és combvágások tökélete­sebbek, mint a kézi feldolgozásnál - ka­lauzol egy-egy állomáshoz Kajsza Jó­zsef. A gép teljesítménye óránként 2500 darab csirke feldolgozása. Most, az is­merkedés időszakában ez a szám ná­lunk 1320. A dolgozóink létszáma válto­zatlan. Az esetleg felszabaduló munka­erő a gép kiszolgálásához szükséges. A baromfi felfüggesztésével indul a szalagon a munkafolyamatok láncolata, ami után a szárnyvágás, mellcsővágás, filézés következik, majd az első harmad, a farhát, a hátsó harmad darabolása után, a combok osztályozása. Ez utóbbi művelet komputervezérlés­sel történik: 14 és 26 dekagramm között 2 dkg-onként osztályozza, válogatja a combokat. \ A feldolgozandó árut naponta szállítják a kiskunhalasi gyártól. A feldolgozott ugyanoda kerül vissza, már csomagolt formában. A próbaüzemelés január 31 -ig tart. Óránként 2500 darab csirke feldolgozására képes az automata gépsor Mérlegeléssel indul a munkafolyamat

Next

/
Oldalképek
Tartalom