Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

1986. december 4. I Tooa \ KÉPÚJSÁG 3 Új vállalatvezetési formák és a pártszervezet II. « A kollektív döntések meghozatalához szükséges ismeretek birtoklása az új . ------ . vállalatvezetési forma eredményes működésének döntő lánc­szeme, ezért annak megszerzése nem csak joga, hanem kötelessége is a testület minden tagjának. A rendszeres, testreszabott információk, a lényeges összefüg­géseket megvilágító ismeretek biztosítása a pártszervezetek feladata is. A párt­testületek politikai, gazdaságpolitikai döntései, állásfoglalásai csak akkor válhat­nak valósággá, ha az irányító testületekben résztvevő párttagok megfelelő isme­reteket, érveket kapnak azok következetes érvényesítéséhez. A vállalatirányítási rendszerben végrehajtott változtatások hatására - a sok he­lyen tapasztalható ezzel ellentétes nézetekkel szemben - tovább növekszik a munkahelyi pártszervezetek önállósága, felelőssége. Az új követelmények a párt- irányítás tartalmában és módszerében is váltást követelnek. A pártszervezetek gazdaságirányító, ellenőrző, segítő munkájának módszereinek állandóan igazod­ni kell a megváltozott helyi körülményekhez, sajátosságokhoz. A gazdaság párt­irányítása még kevésbé jelenthet parancsolgatást, hanem a meggyőződés, az ér­demi vita, a politikai befolyásolás kell, hogy jellemző módszerré váljék. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a pártszervezetek vezetői ideológiai felkészültségük mellett a korábbinál szélesebb körű és megalapozottabb közgazdasági, szakmai ismeretekkel, naprakész információkkal is rendelkezzenek. Az új vállalatirányítási rendszer bevezetésének, működésének kezdeti tapasz­talatai arra figyelmezetetnek, hogy a munkahelyi pártszervek és szervezetek szá­mára a jövőben is alapvető feladat a vállalatirányítás továbbfejlesztésének széles körű megértetése, elfogadtatása. Most már nem deklarációkra, hanem tényleges jogokra lehet alapozni a tulajdonosi szemlélet kialakítását, a vállalat egészéért érzett felelősségvállalást. Folyamatos segítséget, szüntelen bátorítást kell adni az új vezető testületek hatékony működéséhez, mindenekelőtt azon fel­tételek megteremtésével, amelyek biztosítják, hogy a vezető testületek tagjai dön­téseikben a népgazdaság és a helyi kollektíva egészének valós érdekeit érvénye­sítik. Ösztönözni kell a vállalati belső mechanizmus, és ezen belül az irányítási és érdekeltségi rendszer fejlesztésére irányuló törekvéseket, a vállalati belső mec­hanizmus korszerűsítését, és az új feltételeknek megfelelően, a munkahelyi de­mokrácia intézményrendszerének öntevékeny, az érdekeltek számára rokon­szenves átalakítását. A vezetők kiválasztásáért, a politikai-szakmai alkalmasság és a vezetői ráter­mettség követelményeinek következetes érvényesítéséért a párt és az állami, vál­lalati, társadalmi szervek egyaránt felelősek a jövőben is. Színvonalasabb, de­mokratikusabb kádermunkával biztosítani kell, hogy a vezetők kiválasztásánál csak az emberi, politikai, szakmai alkalmasság legyen a meghatározó. Szubjektív, személyes indítékok alapvetően ne befolyásolhassák a döntéseket. A káder­hatáskörök gyakorlásához ki kell alakítani a kapcsolattartás új formáit és mód­szereit. A pártszervezetek igényeljék, kezdeményezzék a konstruktív együtt­működést a felügyeleti szervekkel, ugyanakkor segítsenek elhárítani minden jogellenes gyámkodást. Az új vállalatirányítási formák bevezetésének és működésének kez­-----------------------------------------------deti tapasztalatai újabb politikai állásfoglalást nem igényelnek. Viszont a működés során eddig tapasztalt feszültségek feloldá­sa, a helyi kezdeményezések mellett (pl. joghézagok pótlása; szakszervezetek ér­dekvédelmi funkciójának gyakorlása) illetékes állami, társadalmi szervek további döntéseit is igényli. A vállalati tanácsok, választott vezetőségek eredményes mun­kájának alapvető feltételeit azonban mindenütt helyben lehet legeredményeseb­ben megteremteni. ' GAMPEL ISTVÁN az MSZMP KB munkatársa Számítástechnika az orvostudományban Szegeden szerdán véget ért a számí­tástechnika orvostudományi, biológiai alkalmazásáról rendezett nemzetközi ta­nácskozás. A négynapos kollokviumon mintegy 300 magyar és 50 külföldi szak­ember vett részt. Az előadások jó részt azzal foglalkoz­tak, hogy milyen eredményeket értekei a számítástechnika segítségével az egészségügyi szervezésben, a diag­nosztikában, a gyógyításban, a gyógy­szerkutatásokban és az egészségügyi oktatásban. Külön szekcióban tárgyaltak a gyógyintézeti információs rendszerekről. Felhasználásukkal kezdő orvos is tö­kéletes diagnózist készíthet. A számító­gépi diagnosztikához tartozó szegedi eredmény, hogy kidolgozták a nem rönt­genezhető belső szervek, így a máj vizs­gálatának módszerét. Másik előadás csoport a számítás- technikai modellezéssel foglalkozott, amely egyebek között a rákkutatásnál vezethet eredményre. A sejtek szaporo­dásának matematikai modellje választ adhat arra a kérdésre, hogy a sejtek, fej­lődésük milyen szakaszában, milyen kö­rülmények mellett indulnak káros bur­jánzásnak. További szekció témája a farmakoló­giái kutatás, illetve a gyógyszerfogyasz­tás hatásvizsgálata volt. Itt elhangzott, hogy hazai számítógépes rendszert dol­goztak ki klinikai, kórházi orvosoknak ar­ról, hogy két vagy több gyógyszer egy­idejű alkalmazása miként változtatja meg az egymásra gyakorolt gyógyító- illetve káros mellékhatásokat. Az ezzel kapcso­latos számítógépi rendszer bevezetését jövőre kezdik el. Az előadásokban beszámoltak arról is, hogy a legutóbbi kollokvium óta a Szege­di Orvostudományi Egyetemen kötele­zően bevezették a számítástechnikai ok­tatást, egyebek mellett számos terminál, illetve 12 kisszámítógép segítségével. Jövőre a gyógyszerészhallgatókat is ok­tatják számítástechnikára. Gumiipar és környezete Nem vagyunk kormosak! Húszmillió forintra számítanak Frissen vakolt az iroda épülete a „fes­ték szaga” még érződik kint is bent is. Az udávaron két mozdonyképű kazán áll, fe­ketén, némán, körötte a lebontott épüle­tek maradványa és a kiásott egykori alap. A régi üzemből csak ennyi maradt meg, jelezve a végső felszámolásig a ré­gi, korszerűtlen környezetet szennyező egykori technológiát. Nemsokára ide is fű és virág kerül. A „Földvár” Gumiipari Szövetkezet ve­zetőinek, dolgozóinak, valamint a nagy­község lakóinak régi óhaja valósult meg, végleg elköltözött - kiköltözött a telepü­lés központjából - Dunaföldvár szívéből- a füstöt, kormot okádó gumicsizma­üzem. Az idei év élejével befejeződött a nagy beruházás, elkészült az új korszerű üzem. Vélemények Az utcán. Nézem, figyelem a forgalmat, az utca mindkét oldalán több üzlet talál­ható, de csak az egyik oldalon nagyobb a gyalogosforgalom, míg a másikon a szövetkezet épülete előtt csak elvétve járnak néhányan.- Nézze, nem volt jó annak idején erre járni higgye el, soha sem tudta az ember, hogy mikor mennyi korom száll. Ha valaki fehér öltözékben haladt erre, akkor biz­tos lehetett abban, hogy azt kell tisztítani- mondja egy idősebb hölgy, miközben férfikísérője helyeslőén bólogat.- Hogy miért jöttem ezen az oldalon? Nem is tudom. Megszoktam, hogy erre is lehet járni - mondja Budainé Boór Ildikó. Két éve jöttem férjhez ide Dunafüldvárra, akkor kibírhatatlan volt a korom. Itt la­kunk az üzem alatt az ifjúsági lakótele­pen, hetente kellett tisztítani az ablako­kat. Most már lassan egy fél éve, hogy nem nyúltam az üvegekhez, tisztaság van. A tanácsnál, Antal Ferenc a nagyköz­ségi tanács elnöke a következőket mondja: a szövetkezet a település legna­gyobb és legnyereségesebb üzeme. Fix munkahelyet és aránylag elfogadható jö­vedelmet biztosít az itt lakóknak. Viszont belső üzeme mindig is gondot okozott, és itt elsősorban a kazánra gondolok. Az öt- venméteres kémény sem vitte el a füstöt, és illóanyagok is kerültek a levegőbe. A szövetkezetnek vállalnia kellett a korsze­rűsítést. Sajnosa nagyközség nem tudott a fejlesztéshez anyagilag hozzájárulni, s az új üzem bekötőútjához sem. Költség- vetésünk nagy része a régi épületek fel­újítására az intézmények karbantartásá­ra ment el. Az új üzem A központtól három kilométerre a ha­tos út mellett a vasútállomás közelében épült fel az új üzem. Nincsenek gumihul- ladék-hegyek erre, mindenfelé fű, a tá­volban sportpálya.- Csak néhány tízméternyi sáros sza­kasz betonozása van hátra még az útból, de ezt is befejezzük társadalmi munká­ban - tájékoztat Nagy Györgyné a szö­vetkezet energetikusa. Szép az új üzem, szívesen jár ide dolgozni az ember. Nem is igaz, hogy gumitermék készül itt! A négy csarnokban a technológiai sorren­dek követik egymást, legelőször az alap­anyagraktár majd a gumikeverő rész kö­Az új üzem A szövetkezet gyakori szereplője a kiállításoknak, vásároknak. Kollekció az újdonságokból. vetkezik, aztán a henger­üzem, itt nyújtják a gumi­lapokat, stancolják, azaz szabják az anyagot, majd átviszik kézikocsin a vé­kony lemezeket a csiz­masütő csarnokba. Az utolsó épületben a torna­cipőket és a gumi gyer­mekcipőket készítik. Min­den tiszta, áttekinthető, nem úgy mint a „cséri” te­lepen - folytatja a gondo­latsort -, ami nem üzem­nek épült, hanem lakóhá­zaknak és a fejlődés pa­rancsára átmeneti meg­oldásként üzem lett belő­lük. Itt nincs környezet- szennyezés - a fáradt olajat az Áfor, a használt akkumulátorokat a MÉH szállítja el. A minták tisztí­tásához használt savakat pedig lúggal közömbösít­jük. A gumit nem égetjük, s az egyéb veszélyes hul­ladékokat pedig zárt, fe­dett konténerekben tá­roljuk a szállításig. Ezeket a Sekszárdi Kommunális Szolgáltató Vállalat viszi el. Nincs sem pernye, sem korom. Nézze meg, most kaptam meg az üzem légszennyezésméréséről az eredménye­ket - mutatja Nagy Györgyné a papí­rokat. Az előírt, megengedett értékek alatt vagyunk jóval. Európai szinten Holmár József a szövetkezet elnöke, és egyben a nagyközségi tanács társa­dalmi elnökhelyettese is. A szövetkezet fejlődését a következőképpen foglalja össze. Cipésszövetkezetként alakultunk meg 1948-ban, a gumicsizmák gyártását 1954-ben kezdtük. Más technológiára álltunk át, akkor vettük az első 411-es mozdonykazánt. Az erős csizmák iránt nőtt a kereslet - ötvenhat után mi láttuk el a bányászatot -, növeltük a kapacitást, üzembe állítottunk még egy kazánt. 1976-ig-olyan gumicsizmákat készítet­tünk, amelyeknek a gyártása folyamán kénes vegyületek is felszabadulnak, így a környéknek jellegzetes záptojásszaga lett. A gumigyártás akkor elképzelhetet­len volt gázkorom nélkül. A korom papír­zsákban érkezett, és ha kiszakadt, ak­kor... természetes hogy irritálta az itt la­kókat. A gumicsizmákat az autógumi­belsőből készítettük, egy pár csizmához három kiló gumira volt szükség, s ezt hat kilkóból nyertük - a hulladékot elégettük ez is szennyezett. Lépni kellett, ’71 után új üzem építését kezdtük meg 60 millióért - háromlépcsős beruházásban. Az alap­elv az volt, hogy gumiipart is lehet úgy üzemeltetni, hogy ne szennyezze a kör­nyezetet. Változtatni kellett a technoló­gián és a munkakörülményeken. A haté­konyságot pedig növelni akartuk, hamleti kérdés előtt állt ekkor a szövetkezet: színvonalon lenni vagy elavultan agoni­zálni. Fásítással, parkosítással kezdtünk. Most biológiai szennyvíztisztítónk van. A technológiai gőzt felváltottuk elektromos árammal. A gázkorom-felhasználást megszüntettük Földváron. Természetes és műanyag kaucsukot dolgozunk fel - ehhez zárt gumikeverőtelepet építettünk. A létszám ugyan csökkent, de nem a le­morzsolódás, hanem a generációváltás miatt. Az idén húszmillió forintos nyere­séget tűztük ki célul - hozni fogjuk - ket­tőszázötvenen. *c A gumiipari szövetkezet épülete előtt már egyre többen mennek el, s nem lesz­nek kormosak, elfelejtik az egykori füstöt, a pernyét, a bosszúságot. A földváriak léptek a beruházással, s úgy tűnik, hogy több, keményebb év után megérte: euró­pai szintű a környezetet nem szennyező gumigyártást teremtettek meg itt. SZEKÉR JÓZSEF Új magyar találmányba Soliton Titkárnők tanácskozása A televízióműsorok könnyebb és zavartalanabb vételére Hanny Gá­bor rádió- és televíziótechnikus fel­találta az úgynevezett Soliton an­tennát, melyet az idén nagy sikerrel bemutatott az Észak-budai Munkás Áfész a Vision ’86 híradástechnikai újdonságok kiállításán, Stockholm­ban. Az antenna lényege - a világ­szerte alkalmazott jagy (cső) anten­nákkal szemben -, hogy az időjá­rástól függetlenül állandó, jó és biz­tos vételt nyújt az elektromágneses hatás következtében. Programoz­ható a televízió egyes és kettes adá­sára, valamint alkalmas nagyobb távolságok vételére is. Az Eszak- budai Munkás Áfész az idén mint­egy kétezer darabot svéd exportra is szállít. Az új antenna várhatóan jövőre megjelenik a hazai üzletek­ben is. Kedden a MTESZ székházában a Delta Tours Utazási és Rendezvényiroda ren­dezésében megkezdődött az első orszá­gos titkárnői tanácskozás. A kétnapos rendezvényen összesen 169 vállalat, mezőgazdasági- és ipari szövetkezet, államigazgatási szervezet, intézmény és intézet titkárnői vesznek részt, összesen mintegy 350-en. A tanácskozás célja, hogy a titkárnők kicseréljék tapasztalataikat, s foglalkoz­zanak azokkal a fontos kérdésekkel, amelyek közvetlenül érintik a korszerű titkárságok munkáját. Előadásokat hall­gatnak meg egyebek között a titkársági munka megszervezéséről, a vezető és a titkárnő szakmai kapcsolatáról, s kiállí­tással egybekötött előadáson ismerked­hetnek meg a legkorszerűbb irodai és ügyviteltechnikai berendezésekkel. Az előadók rámutattak arra: különösen fontos, hogy jó, a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat alakuljon ki a vezető és a titkárnő között. Nagy gondot kell for­dítani a kiválasztásra, ugyanis a megbíz­hatóság, a szervezőkészség, a gyors és pontos munka, a diszkréció, a jó modor, az ügyfelekkel való jó kapcsolattartás mind elengedhetetlen feltételei annak, hogy valakiből jó titkárnő váljék. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a titkárnőnek ismernie kell az etikett és a protokoll szabályait. A kultúrált kap­csolattartáshoz hozzátartozik a megfele­lő viselkedés és öltözködés is. A MIGÉRT képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a titkárnők munkáját nagymérték­ben megkönnyítik a korszerű eszközök, ennek ellenére a hazai vállalatoknál még általános tapasztalat, hogy viszonylag lassú és korszerűtlen berendezések áll­nak a titkárnők rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom