Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
4 Képújság 1986. december 3. Színházi esték Caligula komédiája Caligula három évig, tíz hónapig és nyolc napig uralkodott, 41-ben ölték meg, Rómában, egy föld alatti folyosóban, ami ma is látható. A jeles Suetonius a Ceasarok életében számos részlettel szolgál alapjában véve iszonytató életéről, tőle tudjuk, hogy „a ragyogó teliholdat ölelkezésre, szeretkezésre hívta nemegyszer", s bűnös viszonyt folytatott nővéreivel, akik közül Drusillához igaz szerelem fűzte. Ez az alapja Camus drámájának, amit nemrég fel is újítottak egyik színházunkban: hol ér véget az emberi lehetőség, mi az, ami a magát istennek képzelő zsarnoknak sem adatik meg? Camus megrendítő drámát irt Caligula történetéből, Háy Gyula, akinek művészi útját számos vargabetű jelzi, Suetoniusból mást emelt ki. A történetíró ezt írja: „Mint mondják, az volt a szándéka, hogy consullá nevezi ki” Incifatus nevű lovát. A lóconsul régi anekdota, ugyanis a derék mén ezek szerint a valóságban soha nem volt consul. Kinevezésének gondolata legföljebb megfordult az akkor már félőrült császár fejében. De ha így is lett volna, vajon alkalmas-e a történet arra, hogy egy komédia alapjául szolgáljon? Nem, s ez Sik Ferenc, rendezéséből is kiderül, aki bohózati elemekkel próbálja megmozgatni az elég masszív anyagot, ami tulajdonképpen epizódok laza sorozata csupán. A ló című komédiát Európa több színházában is előadták, állítólag sikere is volt, amiben felesleges lenne kételkednünk. Sőt Gyárfás Miklós egyenesen „századunk klasszikusának" nevezi Háy Gyulát, ez azonban mindenképp túlzás. Itthon kevés babért kapott, a sokat emlegetett Isten, császár, paraszt című drámája épp úgy nem volt siker, mint a Tiszazug, vagy az Attila éjszakái, amit a nyáron mutattak be Gyulán, s itthon ezzel a darabbal szólalt meg hosszú idő után Jelenet a darabból Háy Gyula. 1975-ben halt meg, de élete utolsó másfél évtizedét Svájcban töltötte, miután börtönbüntetéséből itthon szabadult. Azóta itthon is kiadták drámáinak egy kötetét, benne A ló című komédiával, amit most a veszprémi színház mutatott be, jó színészekkel, mint Spányik Éva, Vallai Péter, Szoboszlay Sándor, Lukács József. A darab azonban nehezen mozdul, pedig Háy Gyula a nevetés erejében bízott, amit a műsorfüzet is közöl: „A nagy zsarnokok kétféle módon ölhetők meg: vagy fegyverrel, vagy népük megvetése által. Az a zsarnok, amely (? - az idézet betűhív) nem tudja tovább fenntartani azt a bestiális komolyságot, amellyel magát körülvette, megbukott.” Caligulára ez nem vonatkozik. Suetonius „vadállati kegyetlenségét”, „cselekedetei szörnyűségét” emlegeti, az eleven portréból azonban a humor árnyéka is hiányzik, s Háy is erőlteti a jókedvet, anélkül, hogy Chaplin keserű-ironikus Hitler-paródiáját akár meg is közelítené. Mégsem volt kár bemutatni a darabot, ne hiányozzék a magyar irodalom színképéből a kalandos életű Háy Gyula, akkor sem, ha ez a Komédia nem jelent meggyőző sikert. CSÁNY| USZLÓ Szovjet lapokból LÁNYOK,ASSZONYOK Csárdás a metróban a címe a lap legújabb számában megjelent képes riportnak, amely a KISZ Központi Művészegyüttes rajkózenekarának és ifjúsági táncegyüttesének sikeres moszkvai vendégszerepléséről számol be. Illés Béla haditudósítói tevékenységéről már sokat olvashattunk mégis igen érdekes J. Levin visszaemlékezése, amely korabeli képekkel kiegészítve újabb, eddig nem ismert adalékokkal szolgál nagy írónk életének e periódusáról. Sok egyéb érdekes írás mellett beszámolót olvashatunk az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szervezetének Budapesten tartott tanácskozásáról. Az IBUSZ jövő évre tervezett útjairól, újdonságairól a moszkvai kirendeltség vezetője nyújt tájékoztatást. szputnyik Húsz évvel ezelőtt indult útjára a Szputnyik című folyóirat. Decemberi számában,az immár 240. folyóiratszámban, a hagyományoknak megfelelően, sok érdekes olvasnivaló található. Közülük Is kiemelkedik Anatolij Dobrinyinnak, az SZKP KB titkárának korunk legfontosabb kérdéséről írott cikke, amely Az atomfegyverektől mentes világért címet viseli. Amikor egy kisgyerek eltéved az erdőben, sokan keresik. Olykor a rendőrségre, a hadseregre is szükség van. De elképzelni is nehéz, milyen az, ha egy nyolcéves kislány a föld talán egyik leg- kihaltabb vidékén, a Karakum-sivatag- ban téved el. Megtörtént esetről tudósít a Kislány a Fekete-sivatagban című cikk. És még néhány érdekes anyag témája: Robot szakács sapkában, Óvjuk a férfiakat!, Élet és munkaritmus, A rák meghátrál, Vízben születnek a gyerekek, Repülés a XXI. századba. A Szovjetunió területén számos érdekes, kis lélekszámú népcsoport él. Ezek egyike a nivhek, régi nevükön a giljákok. Róluk szól a legújabb számban Nyekra- szovka, a nivhek földje című érdekes riport. Bemutatja az egzotikus népcsoport zárt közösségét hagyományőrző, ám mégis modernkori életmódjukat. Az egyéb, sok érdekes írás közül ki kell emelni a grúz Sota Rusztaveli Színház igazgató-főrendezőjének budapesti vendégszereplésüket is idéző, művészi hitvallását: „Nekem alkotni kell”. Cikk található ezeken kívül a hitleri hadsereg első nagy vereségét eredményező moszkvai csatáról, a zene gyógyító hatásáról, az „érthető” művészetről - a lap hagyományosan közkedvelt állandó rovatai mellett. Munkahelyi pótlék falusi nevelőknek Védett hazai kisállatok bélyegeken Védett hazai kisállatok elnevezéssel 6 címletben, összesen 20 forint névértékkel bélyegsorozatot hoz forgalomba december 5-én a posta. A bélyegsorozat Kincses Arisztid grafikus- művész terve alapján, több színű ofszetnyomással, 402 300 fogazott és 4800 fogazatlan példányban a Pénzjegynyomdában készült. Az egyik 2 forintos bélyegen vadmacska, a másikon vidra, a harmadikon hermelin, az egyik 4 forintos bélyegen mókus, a másikon sün, míg a 6 forintoson mocsári teknős látható, s mindegyiken latin nevük is olvasható. Különleges juttatást kapnak a baranyai aprófalvak pedagógusai: havi fizetésüket munkahelyi pótlékkal egészíti ki a megyei tanács. Ez az úgynevezett tagiskolák és tagóvodák, azaz a körzeti oktatási intézmények részeként működő kis iskolák és kis óvodák nevelőire vonatkozik, akik az átlagosnál mostohább körülmények között dolgoznak. Sokhelyütt összevont tanulócsoportok vannak, ami jelentős többletmunkát ró a pedagógusokra a tanítás megszervezésében, a tanításra való felkészülésben. Hátrányaik közé tartozik az iskolák és óvodák gyengébb felszereltsége, hiszen ezekben a falvakban csupán egy-két pedagógus működik. A tanácsi intézkedés kereken 50 baranyai falucskát érint, többségük a megye halmozottan hátrányos körzeteiben - a Mecsekben, a Zselicben és a Dráva völgyében - található. A Pedagógusok Szakszervezetével egyeztetett végrehajtó bizottsági határozat szerint 1987. január 1-jétől folyósítják a különleges munkahelyi pótlékot a hátrányos helyzetű iskolák és óvodák nevelői számára. Havonta Egységesen 500 forint bérpótlékot kapnak, amit a megyei tanács központi tartalékából fedeznek. Az intézkedés 130 pedagógust érint, nagyjából fele-fele arányban tanítókat és óvónőket. A különleges juttatásban kizárólag képesített nevelők részesülhetnek. A baranyai kezdeményezés az aprófalvak népességmegtartó képességének erősítését is szolgálja. Azt várják ugyanis a munkahelyi pótlék bevezetésétől, hogy ösztönzi a képesített pedagógusok hely- benmaradását, illetve újak letelepítését, s így hozzájárul a kis létszámú iskolák és óvodák további fennmaradásához. A szövés - életmód Kilenc éve végzett az Iparművészeti Főiskolán Nagy Judit, gobelin szakon, de egy agg művésznek is díszére válna az az életmű, amit eddig létrehozott. Blokkolóóra soha nem sürgette; főnök nem engedte soha szabadságra. Otthon ül le naponta, szünet nélkül, kikapcsolódás nélkül szövőszékéhez és válogatja gyapjúit, selymeit, aranyszálait, hogy megszője gondolatait, végleges - mert megmásíthatatlan - formába öntse terveit. +GOBELIN, azaz plusz-mínusz gobelin - adta meg témául a textilművészeknek az 1980-as szombathelyi textilbien- nálé. A téma kitalálói akkor arra vártak, hogy a művészek textilben mondják el véleményüket a szövésnek erről a munkaigényes, nehéz fajtájáról. Sorra érkeztek is a kiállításra persziflázsok, volt aki egy gobelindarabot applikált textiljébe, volt aki a Gobelin család - mint névadó - ábrázolásával készített faliképet. Nagy Judit gobelinje egy kitépett irkalapon ezt a kézzel írott szöveget szőtte maradandóvá: szövés - életmód. Amit az, aki odafigyelt, szemrehányásnak is, figyelmeztetésnek is érthetett. Ugyanis nem lehet csak úgy belekapni a szövésbe, csak úgy hán^avetin most egy kicsit szőni, aztán egy kicsit mást csinálni. Első szövött faliképéi apró állatok, rovarok, pillangók pontos másai voltak - óriásira nagyítva. Egy biológus kutató precizitásával szőtte meg vagy himezte- domborította-tekerte-feszítette-hajlította őket. A gobelineket gyapjúból szövi, de használ hozzá selymet, fémszálat, pamutot is. Nagy élethűséggel elkészített rovarjaihoz műanyag fóliát, bársony anyagot, brokátot is felhasznált. Körülbelül 1979-80-ra tehető az az idő, amikor ezek az állatkák - amelyek többnyire repülő rovarok és lepkék - elfoglalják helyüket a tájban, Nagy Judit lírai tájképein. 1986 októberében a budapesti Doroty- tya utcai kiállítóteremben egész sorozatát láthattuk rovarjainak, tájainak. Ez utóbbiaknak az a sajátságuk, hogy a képfelületnek egy negyedét, de legfeljebb alsó harmadát foglalja el a táj, hogy helyet adjon a levegőnek, a térnek, amelyben együtt mozognak Nagy Judit „repülői". Egyetlen képen helyet kap nála a levegőben rovar, madár, repülőgép, sárkányrepülő, léghajó. A tájképeken fantasztikus a madárjárás: egymással perlekedő madarak, „hátramenetbe” kapcsoló szárnycsapások, szelíd landolások egyaránt találhatók itt. S alattuk szerény falucska, a hegyek közt, mint egy százéves képeslapon. Csendéletei ujjongók. Mintha a barokk mesterek minden pompáját összegyűjtötte volna asztalára - csak éppen odatesz még egy kólás üveget is. Nagy Judit régi 8 régies, régieskedő, olykor csúfon- dárosan ódivatú - gobelinjein azért ott van mindig a jelen, az állásfoglalás. így élünk című faliképén az idilli táj horizontján repül egy rakéta. Nagy Judit két éles vonással áthúzta. Persze szőve van ez is. Csendéletein, tájain látszik, hogy nemcsak az állatok, de a növények világa is vonzza. Erről beszél az Átváltozások című gobelin is. Egy zöld levél - s mellette ugyanaz, már szárazon, barnán. Szereti a természet átváltozásait. Az Évszakok - a négy kép csak tervben van kiállítva - állatban, növényben, tájban fogalmazza meg a tavaszt, nyarat, őszt és telet. Tervei nem vázlatok csupán: finom, miUránia niatűr remekek. Halvány ceruzarajzok, amelyek a gobelinben kapnak ugyan textiléletet, de így is érvényes grafikák. Aki naponta 6-12 órát ül a szövőszéke mellett - Nagy Judit pedig ott ül -, annak nemcsak az életmódja más, mint a többieké, hanem teljes élete, ébrenléte e munkavégzés közepette zajlik. Körötte fonalkötegek, gombolyagerdő. Az élet, a külvilág, a valóság gyakran beleszól a munkába, részt kér a képben is. Egyik legutóbbi munkáján a poétikus tájkép fás, virágos, madaras boldogságát a bordűrben - a megszövött keretben - egy lapulva figyelő macska kirajzolódó tekintete nyugtalanítja. A madár-macska viszonyban az örök félelem lapul. Az idillt így kérdőjelezi meg a valóság. Saját félelmeit így adja tudtunkra a művész. Mert szövése nemcsak életmód, élet is. TORDAY ALIZ Készül a Filozófus lexikon Filozófus lexikon címmel, az egyetemes filozófiatörténet alakjait és irányzatait egybegyűjtő, összefoglaló munka készül a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében. A lexikon mintegy 700 címszava rövid pályarajzot ad a filozófia több évezredes történetének jeles gondolkodóiról, fontosabb adatokat, információkat közöl az egyes filozófiai iskolákról. A kötetben nem kapnak helyet a fogalmi címszavak, és a leghosszabb ismertetés sem haladja meg a két gépelt oldalnyi terjedelmet. A kiadvány munkálataiban - Zoltai Dénes főszerkesztői irányításával - több mint 30 munkatárs vesz részt; az intézet kutatói gárdája mellett tevékenyen közreműködnek a vállalkozásban az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófiaoktatói is. A mintegy 30 ív terjedelmű kézirat várhatóan a jövő év végére ölt végleges formát, a lexikon a Kossuth Kiadó gondozásában jelenik majd meg. Az MTA Filozófiai Intézetében a lexikonvállalkozás mellett számos fontos eszmetörténeti és társadalomfilozófiai munka is készül. Közülük leghamarabb a magyarországi egyházakkal foglalkozó kutatások záró tanulmánykötete kerül az üzletekbe, és folyamatosan eljutnak az olvasóközönséghez a Lukács György életművét feldolgozó monográfiasorozat újabb darabjai is. Ez utóbbi vállalkozással párhuzamosan a filozófiai intézet Lukács-archívumában előkészítik a jeles, marxista filozófus és esztéta munkáinak kritikai kiadását. Új-Zélandon a magyar hajósok Több mint 2000 kilométernyi újabb hajóút után a Szent Jupát magyar hajósai, Fa Nándor és Gál József kikötöttek Új- Zéland Északi-szigetének nagyvárosában, Auckland-ben - tájékoztatták az MHSZ Budapesti Rádióüzemének munkatársai az MTI-t. A két magyar sportoló november 15- én szállt hajóra Sydney kikötőjében, s megkezdte világkörüli útjának újabb szakaszát. Az utat a Tasman-tengeren végig viharban tették meg. A hatalmas hullámzásban tönkrementek az édesvízi tartályok, az élelmiszerek és a felszerelések egy részét elárasztotta a víz. A fárasztó és veszélyes hajózás után vasárnap érkeztek meg Új-Zélandra, ahol az ott élő magyarokból alakult Szent Jupát baráti kör fogadta kedves ünnepséggel az alig tíz méteres kis vitorlás hajó utasait. Rózsaszín Szender
