Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

4 Képújság 1986. december 3. Színházi esték Caligula komédiája Caligula három évig, tíz hónapig és nyolc napig uralkodott, 41-ben ölték meg, Rómában, egy föld alatti folyosó­ban, ami ma is látható. A jeles Suetonius a Ceasarok életében számos részlettel szolgál alapjában véve iszonytató életé­ről, tőle tudjuk, hogy „a ragyogó teli­holdat ölelkezésre, szeretkezésre hívta nemegyszer", s bűnös viszonyt folytatott nővéreivel, akik közül Drusillához igaz szerelem fűzte. Ez az alapja Camus drá­májának, amit nemrég fel is újítottak egyik színházunkban: hol ér véget az em­beri lehetőség, mi az, ami a magát isten­nek képzelő zsarnoknak sem adatik meg? Camus megrendítő drámát irt Cali­gula történetéből, Háy Gyula, akinek művészi útját számos vargabetű jelzi, Suetoniusból mást emelt ki. A történetíró ezt írja: „Mint mondják, az volt a szándé­ka, hogy consullá nevezi ki” Incifatus nevű lovát. A lóconsul régi anekdota, ugyanis a derék mén ezek szerint a való­ságban soha nem volt consul. Kinevezé­sének gondolata legföljebb megfordult az akkor már félőrült császár fejében. De ha így is lett volna, vajon alkalmas-e a történet arra, hogy egy komédia alap­jául szolgáljon? Nem, s ez Sik Ferenc, rendezéséből is kiderül, aki bohózati ele­mekkel próbálja megmozgatni az elég masszív anyagot, ami tulajdonképpen epizódok laza sorozata csupán. A ló című komédiát Európa több szín­házában is előadták, állítólag sikere is volt, amiben felesleges lenne kételked­nünk. Sőt Gyárfás Miklós egyenesen „századunk klasszikusának" nevezi Háy Gyulát, ez azonban mindenképp túlzás. Itthon kevés babért kapott, a sokat emle­getett Isten, császár, paraszt című drá­mája épp úgy nem volt siker, mint a Tiszazug, vagy az Attila éjszakái, amit a nyáron mutattak be Gyulán, s itthon ezzel a darabbal szólalt meg hosszú idő után Jelenet a darabból Háy Gyula. 1975-ben halt meg, de élete utolsó másfél évtizedét Svájcban töltötte, miután börtönbüntetéséből itthon szaba­dult. Azóta itthon is kiadták drámáinak egy kötetét, benne A ló című komédiával, amit most a veszprémi színház mutatott be, jó színészekkel, mint Spányik Éva, Vallai Péter, Szoboszlay Sándor, Lukács Jó­zsef. A darab azonban nehezen mozdul, pedig Háy Gyula a nevetés erejében bízott, amit a műsorfüzet is közöl: „A nagy zsarnokok kétféle módon ölhetők meg: vagy fegyverrel, vagy népük megvetése által. Az a zsarnok, amely (? - az idézet betűhív) nem tudja tovább fenntartani azt a bestiális komolyságot, amellyel magát körülvette, megbukott.” Caligulára ez nem vonatkozik. Sueto­nius „vadállati kegyetlenségét”, „csele­kedetei szörnyűségét” emlegeti, az ele­ven portréból azonban a humor árnyéka is hiányzik, s Háy is erőlteti a jókedvet, anélkül, hogy Chaplin keserű-ironikus Hitler-paródiáját akár meg is közelítené. Mégsem volt kár bemutatni a darabot, ne hiányozzék a magyar irodalom színképé­ből a kalandos életű Háy Gyula, akkor sem, ha ez a Komédia nem jelent meg­győző sikert. CSÁNY| USZLÓ Szovjet lapokból LÁNYOK,ASSZONYOK Csárdás a metróban a címe a lap leg­újabb számában megjelent képes ri­portnak, amely a KISZ Központi Művész­együttes rajkózenekarának és ifjúsági táncegyüttesének sikeres moszkvai ven­dégszerepléséről számol be. Illés Béla haditudósítói tevékenységé­ről már sokat olvashattunk mégis igen ér­dekes J. Levin visszaemlékezése, amely korabeli képekkel kiegészítve újabb, ed­dig nem ismert adalékokkal szolgál nagy írónk életének e periódusáról. Sok egyéb érdekes írás mellett beszá­molót olvashatunk az orosz nyelv- és iro­dalomtanárok nemzetközi szervezetének Budapesten tartott tanácskozásáról. Az IBUSZ jövő évre tervezett útjairól, új­donságairól a moszkvai kirendeltség ve­zetője nyújt tájékoztatást. szputnyik Húsz évvel ezelőtt indult útjára a Szputnyik című folyóirat. Decemberi szá­mában,az immár 240. folyóiratszámban, a hagyományoknak megfelelően, sok ér­dekes olvasnivaló található. Közülük Is kiemelkedik Anatolij Dobrinyinnak, az SZKP KB titkárának korunk legfontosabb kérdéséről írott cikke, amely Az atom­fegyverektől mentes világért címet viseli. Amikor egy kisgyerek eltéved az erdő­ben, sokan keresik. Olykor a rendőrség­re, a hadseregre is szükség van. De el­képzelni is nehéz, milyen az, ha egy nyolcéves kislány a föld talán egyik leg- kihaltabb vidékén, a Karakum-sivatag- ban téved el. Megtörtént esetről tudósít a Kislány a Fekete-sivatagban című cikk. És még néhány érdekes anyag témája: Robot szakács sapkában, Óvjuk a férfiakat!, Élet és munkaritmus, A rák meghát­rál, Vízben születnek a gyerekek, Repü­lés a XXI. századba. A Szovjetunió területén számos érde­kes, kis lélekszámú népcsoport él. Ezek egyike a nivhek, régi nevükön a giljákok. Róluk szól a legújabb számban Nyekra- szovka, a nivhek földje című érdekes ri­port. Bemutatja az egzotikus népcsoport zárt közösségét hagyományőrző, ám mégis modernkori életmódjukat. Az egyéb, sok érdekes írás közül ki kell emelni a grúz Sota Rusztaveli Színház igazgató-főrendezőjének budapesti ven­dégszereplésüket is idéző, művészi hit­vallását: „Nekem alkotni kell”. Cikk található ezeken kívül a hitleri hadsereg első nagy vereségét eredmé­nyező moszkvai csatáról, a zene gyógyí­tó hatásáról, az „érthető” művészetről - a lap hagyományosan közkedvelt állandó rovatai mellett. Munkahelyi pótlék falusi nevelőknek Védett hazai kisállatok bélyegeken Védett hazai kisállatok elnevezéssel 6 cím­letben, összesen 20 forint névértékkel bélyeg­sorozatot hoz forgalomba december 5-én a posta. A bélyegsorozat Kincses Arisztid grafikus- művész terve alapján, több színű ofszetnyo­mással, 402 300 fogazott és 4800 fogazatlan példányban a Pénzjegynyomdában készült. Az egyik 2 forintos bélyegen vadmacska, a másikon vidra, a harmadikon hermelin, az egyik 4 forintos bélyegen mókus, a másikon sün, míg a 6 forintoson mocsári teknős látható, s mindegyiken latin nevük is olvasható. Különleges juttatást kapnak a bara­nyai aprófalvak pedagógusai: havi fizeté­süket munkahelyi pótlékkal egészíti ki a megyei tanács. Ez az úgynevezett tagis­kolák és tagóvodák, azaz a körzeti okta­tási intézmények részeként működő kis iskolák és kis óvodák nevelőire vonatko­zik, akik az átlagosnál mostohább körül­mények között dolgoznak. Sokhelyütt összevont tanulócsoportok vannak, ami jelentős többletmunkát ró a pedagógu­sokra a tanítás megszervezésében, a ta­nításra való felkészülésben. Hátrányaik közé tartozik az iskolák és óvodák gyen­gébb felszereltsége, hiszen ezekben a falvakban csupán egy-két pedagógus működik. A tanácsi intézkedés kereken 50 bara­nyai falucskát érint, többségük a megye halmozottan hátrányos körzeteiben - a Mecsekben, a Zselicben és a Dráva völ­gyében - található. A Pedagógusok Szakszervezetével egyeztetett végrehaj­tó bizottsági határozat szerint 1987. ja­nuár 1-jétől folyósítják a különleges munkahelyi pótlékot a hátrányos helyze­tű iskolák és óvodák nevelői számára. Havonta Egységesen 500 forint bérpótlé­kot kapnak, amit a megyei tanács köz­ponti tartalékából fedeznek. Az intézke­dés 130 pedagógust érint, nagyjából fe­le-fele arányban tanítókat és óvónőket. A különleges juttatásban kizárólag képesí­tett nevelők részesülhetnek. A baranyai kezdeményezés az apró­falvak népességmegtartó képességének erősítését is szolgálja. Azt várják ugyanis a munkahelyi pótlék bevezetésétől, hogy ösztönzi a képesített pedagógusok hely- benmaradását, illetve újak letelepítését, s így hozzájárul a kis létszámú iskolák és óvodák további fennmaradásához. A szövés - életmód Kilenc éve végzett az Iparművészeti Főiskolán Nagy Judit, gobelin szakon, de egy agg művésznek is díszére válna az az életmű, amit eddig létrehozott. Blokkolóóra soha nem sürgette; főnök nem engedte soha szabadságra. Otthon ül le naponta, szünet nélkül, kikapcsoló­dás nélkül szövőszékéhez és válogatja gyapjúit, selymeit, aranyszálait, hogy megszője gondolatait, végleges - mert megmásíthatatlan - formába öntse ter­veit. +GOBELIN, azaz plusz-mínusz gobe­lin - adta meg témául a textilművészek­nek az 1980-as szombathelyi textilbien- nálé. A téma kitalálói akkor arra vártak, hogy a művészek textilben mondják el véleményüket a szövésnek erről a mun­kaigényes, nehéz fajtájáról. Sorra érkez­tek is a kiállításra persziflázsok, volt aki egy gobelindarabot applikált textiljébe, volt aki a Gobelin család - mint névadó - ábrázolásával készített faliképet. Nagy Judit gobelinje egy kitépett irkalapon ezt a kézzel írott szöveget szőtte maradan­dóvá: szövés - életmód. Amit az, aki oda­figyelt, szemrehányásnak is, figyelmez­tetésnek is érthetett. Ugyanis nem lehet csak úgy belekapni a szövésbe, csak úgy hán^avetin most egy kicsit szőni, az­tán egy kicsit mást csinálni. Első szövött faliképéi apró állatok, ro­varok, pillangók pontos másai voltak - óriásira nagyítva. Egy biológus kutató precizitásával szőtte meg vagy himezte- domborította-tekerte-feszítette-hajlította őket. A gobelineket gyapjúból szövi, de használ hozzá selymet, fémszálat, pamu­tot is. Nagy élethűséggel elkészített ro­varjaihoz műanyag fóliát, bársony anya­got, brokátot is felhasznált. Körülbelül 1979-80-ra tehető az az idő, amikor ezek az állatkák - amelyek többnyire repülő rovarok és lepkék - el­foglalják helyüket a tájban, Nagy Judit lí­rai tájképein. 1986 októberében a budapesti Doroty- tya utcai kiállítóteremben egész soroza­tát láthattuk rovarjainak, tájainak. Ez utóbbiaknak az a sajátságuk, hogy a képfelületnek egy negyedét, de legfel­jebb alsó harmadát foglalja el a táj, hogy helyet adjon a levegőnek, a térnek, amelyben együtt mozognak Nagy Judit „repülői". Egyetlen képen helyet kap nála a levegőben rovar, madár, repülőgép, sárkányrepülő, léghajó. A tájképeken fantasztikus a madárjárás: egymással perlekedő madarak, „hátramenetbe” kapcsoló szárnycsapások, szelíd lando­lások egyaránt találhatók itt. S alattuk szerény falucska, a hegyek közt, mint egy százéves képeslapon. Csendéletei ujjongók. Mintha a barokk mesterek minden pompáját összegyűj­tötte volna asztalára - csak éppen oda­tesz még egy kólás üveget is. Nagy Judit régi 8 régies, régieskedő, olykor csúfon- dárosan ódivatú - gobelinjein azért ott van mindig a jelen, az állásfoglalás. így élünk című faliképén az idilli táj horizont­ján repül egy rakéta. Nagy Judit két éles vonással áthúzta. Persze szőve van ez is. Csendéletein, tájain látszik, hogy nem­csak az állatok, de a növények világa is vonzza. Erről beszél az Átváltozások cí­mű gobelin is. Egy zöld levél - s mellette ugyanaz, már szárazon, barnán. Szereti a természet átváltozásait. Az Évszakok - a négy kép csak tervben van kiállítva - ál­latban, növényben, tájban fogalmazza meg a tavaszt, nyarat, őszt és telet. Tervei nem vázlatok csupán: finom, mi­Uránia niatűr remekek. Halvány ceruzarajzok, amelyek a gobelinben kapnak ugyan textiléletet, de így is érvényes grafikák. Aki naponta 6-12 órát ül a szövőszéke mellett - Nagy Judit pedig ott ül -, annak nemcsak az életmódja más, mint a töb­bieké, hanem teljes élete, ébrenléte e munkavégzés közepette zajlik. Körötte fonalkötegek, gombolyagerdő. Az élet, a külvilág, a valóság gyakran beleszól a munkába, részt kér a képben is. Egyik legutóbbi munkáján a poétikus tájkép fás, virágos, madaras boldogságát a bor­dűrben - a megszövött keretben - egy lapulva figyelő macska kirajzolódó tekin­tete nyugtalanítja. A madár-macska viszonyban az örök félelem lapul. Az idillt így kérdőjelezi meg a valóság. Saját félelmeit így adja tud­tunkra a művész. Mert szövése nemcsak életmód, élet is. TORDAY ALIZ Készül a Filozófus lexikon Filozófus lexikon címmel, az egyete­mes filozófiatörténet alakjait és irányza­tait egybegyűjtő, összefoglaló munka készül a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében. A lexikon mintegy 700 címszava rövid pályarajzot ad a filozófia több évezredes történetének jeles gondolkodóiról, fonto­sabb adatokat, információkat közöl az egyes filozófiai iskolákról. A kötetben nem kapnak helyet a fogalmi címszavak, és a leghosszabb ismertetés sem halad­ja meg a két gépelt oldalnyi terjedelmet. A kiadvány munkálataiban - Zoltai Dé­nes főszerkesztői irányításával - több mint 30 munkatárs vesz részt; az intézet kutatói gárdája mellett tevékenyen köz­reműködnek a vállalkozásban az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia­oktatói is. A mintegy 30 ív terjedelmű kéz­irat várhatóan a jövő év végére ölt végle­ges formát, a lexikon a Kossuth Kiadó gondozásában jelenik majd meg. Az MTA Filozófiai Intézetében a lexi­konvállalkozás mellett számos fontos eszmetörténeti és társadalomfilozófiai munka is készül. Közülük leghamarabb a magyarországi egyházakkal foglalkozó kutatások záró tanulmánykötete kerül az üzletekbe, és folyamatosan eljutnak az olvasóközönséghez a Lukács György életművét feldolgozó monográfiasorozat újabb darabjai is. Ez utóbbi vállalko­zással párhuzamosan a filozófiai intézet Lukács-archívumában előkészítik a jeles, marxista filozófus és esztéta munkáinak kritikai kiadását. Új-Zélandon a magyar hajósok Több mint 2000 kilométernyi újabb ha­jóút után a Szent Jupát magyar hajósai, Fa Nándor és Gál József kikötöttek Új- Zéland Északi-szigetének nagyvárosá­ban, Auckland-ben - tájékoztatták az MHSZ Budapesti Rádióüzemének mun­katársai az MTI-t. A két magyar sportoló november 15- én szállt hajóra Sydney kikötőjében, s megkezdte világkörüli útjának újabb sza­kaszát. Az utat a Tasman-tengeren végig viharban tették meg. A hatalmas hullám­zásban tönkrementek az édesvízi tartá­lyok, az élelmiszerek és a felszerelések egy részét elárasztotta a víz. A fárasztó és veszélyes hajózás után vasárnap érkeztek meg Új-Zélandra, ahol az ott élő magyarokból alakult Szent Jupát baráti kör fogadta kedves ünnep­séggel az alig tíz méteres kis vitorlás hajó utasait. Rózsaszín Szender

Next

/
Oldalképek
Tartalom