Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
1986. december 3. TOO» V_ _ _ rtEPUJSAG 3 Új vállalatvezetési formák és a pártszervezet I. A Maqyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április -----------—--------------------------------17-i állásfoglalásában meghatározta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének főbb irányait. Ezek között fontos helyet foglalt el az új vállalatirányítási formák - a vállalati tanácsok és a választott vezetőségek - 1985. január 1-től 1986 végéig történő bevezetése. Az 1248 kijelölt vállalat - néhány kivételével - már az új vezetési formában dolgozik, így az áttérés előkészítésének és bevezetésének legjellemzőbb politikai tapasztalatait, tanulságait érdemes összegezni. A z átállás politikai és szervezeti előkészítése - a feladat újszerűsége, bonyolultsága, a helyenként feszültségek, tapasztalatok hiánya miatti zavarok ellenére - lényegében a politikai állásfoglalásoknak, jogszabályoknak és irányelveknek megfelelően megtörtént. A vitát elsősorban az új vezetési formára történő besorolás (maradni a minisztérium szárnyai alatt, vagy belevágni az újba?), egyes gyáregységek nem mindig megalapozott önállósulási törekvései váltották ki. A politikai előkészítő munka legfontosabb feladata az volt, hogy a munkahelyi kollektívák megértsék: nem egy újabb érdekképviseleti fórumot kell létrehozni, hanem á helyi gazdálkodás minőségét, eredményességét is befolyásoló, a vállalti kollektíva életét alapjaiban meghatározó döntéseket hozó kollektív vezetői testület, más szóval a „tulajdonosi jogok gyakorlásának intézményesített formáját”. Azt is fontos volt hangsúlyozni, hogy az új típusú vállalatvezetési forma önmagában nem teszi eredményesebbé a vállalati gazdálkodást, de a korábbinál jobb feltételeket termethet a gondokkal való megbirkózáshoz, a távlatok kirajzolásához, ha olyan dolgozók kerülnek a testületbe, akik a vállalat rövidebb és hosszabb távú érdekeit egyaránt felelősen tudják képviselni a testületben is, és választóik körében is, esetenként az üzemi, vagy csoportérdekekkel szemben is. Az eddigi tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a változások céljának megértetése, elfogadtatása legtöbb helyen nem egyetlen aktus, hanem ma is fontos feladatot jelent. A gazdálkodás hatékonyságának növelését biztosító egyik alapeszköz - a tulajdonosi tudat erősítése, a tulajdonosi jogok gyakorlása, a tulajdonos felelősségvállalása, más szóval a vállalatirányítás új minősége - nem tudatosult kellőképpen még a párttagság körében sem. A munkahelyi kollektívák jelentős része a lényeget teljesen félreértve, még ma is csak egy új érdekképviseleti, érdekérvényesítési lehetőséget, a vezetők egy része eggyel több demokratikus fórumot lát az új testületben, és nem tulajdonosi jogainál fogva a gazdálkodás legfontosabb kérdéseiről döntő, a vállalatot stratégiai feladatait meghatározó kollektív irányítási formának tekinti. A vállalati kollektívák az irányító pártszervek és az alapító szervek javaslatai ---------------------alapján foglaltak állást a tervezett szervezeti változásokról, a vezetési formákról, és az átállás időpontjáról. A pártszervezetek többségében véleményt nyilvánítottak a választott tagok jelölésénél is. Az állásfoglalások kialakítása előtt a párttagok és pártonkívüliek széles köréből, a töm eg szervezetekkel is egyeztetve kértek véleményt a személyi javaslatokhoz. A párt és szakszervezeti szervek legtöbb helyen határozottan ösztönözték, kezdeményezték az arra alkalmas fizikai dolgozók és fiatalok jelölését. Ez azonban nem mindenütt járt sikerrel, mert a jelöltek egy része különböző okokra hivatkozva (feszültség, elfoglaltság) nem vállalta a jelölést, vagy a kollektíva szándékával nem esett egybe a javaslat. A gazdasági vezetők egy része pedig a szakmai felkészültséget tartotta egyetlen szempontnak, és ennek a hibás szemléletnek is következménye, hogy vannak olyan termelő vállalatok, ahol nincs a vállalati tanácsban fizikai dolgozó, vagy számuk elfogadhatatlanul alacsony. Az új testületek döntő többségében megerősítették, illetve újraválasztották a régi igazgatót. Hetvenegy helyen kellett kiírni pályázatot azért, mert az igazgatót kétvagy több menetben sem tudták megválasztani, kimutathatók az előkészítő munka hiányosságai és a pártszervezetek gyenge politikai munkája is. Az igazgatói címre történő pályázati rendszer általában elfogadtatásra talált, de bizonyos fenntartások maradtak, mert a tapasztalatok szerint a külső pályázóknak kevesebb esélyük van még akkor is, ha szinte teljes bizonyossággal felkészültebbek, alkal- matosabbak a belső, a vállalati jelölttel szemben. A pártszervezetek sem ösztönzik, nem szorgalmazzák kellően, hogy éppen az új irányítási forma sikere érdekében a külső pályázók azonos esélyekkel indulhassanak. A gyakorlatkezcleti tapasztalatai azt igazolják, hogy a rendkívül fontos fela-------------------------dat az új vezető testületek tagjainak felkészítése. Több helyen a jelöltek kellő tájékoztatás hiányában nem tudták, mire vállalkoznak. Gondot jelent az is, hogy a tanács tagjai a döntések előkészítéséhez, meghozatához nem kapnak megfelelő differenciált segítséget. Más szóval, vagy nagyon kevés vagy nagyon sok információhoz jutnak. A vállalat gazdasági, társadalmi folyamatát hűen tükröző információk hiánya a testületi tagok egy részénél ma még formálissá teszi a döntések előkészítésében, meghozatalában való részvételt. GAMPEL ISTVÁN, az MSZMP KB munkatársa Pedagógusok -kitüntetése A pályárairányítás sikereként Pedagógusokat tüntettek ki a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában Budapesten, az ünnepségnek Tolna megyei résztvevői is voltak. A honvédelmi miniszteri elismeréseket Papp Dezső vezérőrnagy, a HM pályára irányítási főosztályvezetője adta át azoknak a pedagógusoknak, társadalmi aktíváknak akik az utóbbi években kiemelkedő tevékenységgel eredményesen segítették a katonai tanintézetek hallgatói utánpótlását. Megyénkből Pásztor István, a tamási általános iskola igazgatója és Böcz László, a Szekszárdi 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója részesült kitüntetésben illetve jutalomban. Szomszédként vagy munkatársként is Dönteni együtt sem könnyű- Éppen jókor jött - fogadott hétfőn délelőtt Nagy Jánosné elnöknő, miután Varga Sándor tanácstitkár beinvitált a Sióagárdi Községi Közös Tanács irodájába. - Most adtunk át 1764 méter közutat. Önkéntelenül adódotta kérdés: milyen a társszervekkel kialakított együttműködés?- Tulajdonképpen ez is példa az ösz- szefogásra. A lakossági segítség sem képzelhető el a párt, a népfront és persze a társközségi elöljáróság szervezőmunkája nélkül. A Sióvölgye termelőszövetkezet térítésmentesen hordta a homokot, szükség volt dr. Hámori Jánosnak, a téesz elnökhelyettesének elgondolásaira. Egyébként ő a tanács társadalmi elnökhelyettese is.- A nevek sorolásánál óhatatlanul többen mellőzve érezhetik magukat. Jellemzésül mégsem lenne haszontalan a felsorolás.- Valóban szükség van az olyan emberek helyismeretére, mint amilyen Sági István, aki a HNF községi elnöke, és szükség van a tanácstagok aktivitására is. Janyapusztán Mÿller Józsefre és ugyanígy a harci elöljárónknak, Horváth Jánosnak érdekérvényesítő, mozgósító erejére. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a Kossuth illetve a Béri Balogh Ádám, val- mint a harci Fő utca erre az évre tervezett szakaszával mostanra végeztünk. Hadd tegyem hozzá, ezzel túl is lépjük az 1986- ra tervezett társadalmi munkák által létrehozandó 5 millió 250 ezer forintos értéket. Megköszönhetjük ezt sok embernek; a pedagógusok közül is például Páldy Gyula iskolaigazgatónak, a községi párt- alapszervezet titkárának, vagy Kilián Györgynek, aki a kulturális életből is kiveszi a részét.- Az együttműködésnek milyen szervezeti és előírt formái vannak?- A nem tanácsi szervekkel két úgynevezett koordinációs - magyarán tervegyeztető, álláspontjainkat összehangoló - ülést tartunk. Tehát a községi, a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek képviselőit, a Vöröskereszt harci illetve helybeli tagjait, a HNF és a KISZ munkásait - és a téesz gazdasági vezetőit hívjuk meg a megbeszélésre. A gyakorlatban ez a kapcsolattartás - a beszámoltatásokon, a döntéselőkészítésen, tehát az előírt tanácsi munkán túl - sokkal gyakoribb, hiszen együtt élünk, gyakran azonos szervezetekben dolgozunk, nap mint nap találkozunk. A legutóbbi hivatalos megbeszélésen például az alapellátás időszerű gondjait vitattuk meg. Ott voltak a boltok és a sütőipar képviselői is. Ennek is eredménye, hogy Harcon már mérik az előrecsomagolt tőkehúst. A bejáróknak egyszerűbb, de sok nyugdíjas korú ember is huszonnyolc forint buszköltséget fizetett rá a tőkehús árára, amit csak Szekszárdion vásárolhatott meg - mondja Varga Sándor tanács- titkár. Majd még hozzáteszi: - Az iskolát sem tudjuk átépíteni önerőből, ráadásul a nyár folyamán külön kiadást jelentett a harci művelődési ház villamosberendezéseinek cseréje is. A faluban megállt az elvándorlás. Sok idős ember lakik itt. Hiába a sokfiatal idetelepülő, a halálozások számát még nem érte utói a születéseké. Az iskolában 205 gyerek tanul, lehetnének többen is. Nőtt a kisiparosok száma. A közel hétszáz lelket számláló Harcon lehetne több kilencnél, míg Sióagárdon, ahol majd négyszer annyian vannak, a fodrász és cipész hiányát is jobban elviselik, mint a kádárét. A bor itt is komoly jövedelemforrás. Mint a községi párttitkár szavaiból kiderül, ebben a takaros községben is vannak gondok, aminek az elhallgatása, - „elföl- delése” - „csak növelné a bajt”.- Talán az érdekek pénzügyi egyeztetése a legnagyobb gondunk. A 600 forintos teho mellett is minden egyes fillérre szükség van. A két községi pártalapszer- vezetnek igen jó a kapcsolata, van itt néhány jól felkészült ember és mindazok akik már évek ótá közéleti, politikai munkát végeznek, mégis nagyon nehéz dönteni. A számítógépes fakultációnak hiába vannak meg a személyi és részben a tárgyi feltételei megvalósulásáról egyelőre csak álmodozhatunk. Először a felújításra a továbbiákban már alkalmatlan iskolát kell újjáépíteni, ennek egyik szárnya 1802-ben épült. Aztán ott van a hidunk, aminek a lábazatával statikai problémák vannak, ami elvben a közlekedést, főként a teherszállítást veszélyezteti.- Mint minden faluban, itt is vannak-a város közelsége miatt talán még többen - olyan emberek, akik gazdasági és a társadalmi vérkeringés megújítására egyaránt képesek. BÓKA RÓBERT Fotó: KAPFINGER Az iskolát is csak a lakosság támogatásával építhetik újjá A Béri Balogh Ádám utca is burkolatot kapott Sióagárdon Új tanácsadó szervezetek az iparirányításban A szelektív iparpolitika megvalósítását segítő Iparpolitikai Tanács több szakmai elemző, javaslattevő és döntéselőkészítő fórumot hozott létre. Az elmúlt hónapokban hat ilyen testület kezdte meg munkáját. Ezekben a tanácsokban, jlletve bizottságokban részt vesznek az érintett iparvállalatok, tervező-, kutató- és fejlesztőintézetek és a különböző főhatóságok szakemberei. Az ipari konstruktőri-technológusi tanács, amely a nyár elején alakult meg, célul tűzte ki a műszaki alkotó munka segítését, a legjobb módszerek elterjesztését. A tanács már foglalkozott a számítógépes tervezés szélesebb körű bevezetésének lehetőségével, valamint a legújabb elektronikai eszközök alkalmazásával is. Nemrég az Elektronikus Mérő- készülékek Gyárában tanácskozást tartottak a különféle elektronikai méréstechnológiák vállalatok közötti cseréjéről. Augusztusban alakult meg az innovációs parkokat koordináló tanács. Az innovációs parkok a tudományos kutatóhelyek, műszaki és természettudományos felsőoktatási intézmények, műszaki fejlesztő bázisok és innovációs bankok vállalkozásszerű együttműködésén alapulnak, céljuk a kutatási és fejlesztési eredmények ipari hasznosításának gyorsítása. A tanács már javaslatokat tett az innovációs parkok szervezetének kiépítésére, működésének módjára, pénzügyi rendjére. Jelenleg Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben, Debrecenben és Pakson szerveznek ilyen együttműködést a helyi iparvállalatok, oktatási intézmények, akadémiai kutatóhelyek szellemi bázisára építve. Az ipari kutatási és fejlesztési tevékenységek, a különböző középtávú kutatási és fejlesztési tervek és tárcaprogramok társadalmi összehangolása az ipari kutatás-fejlesztési programok tanácsának feladata. A testület egyebek között javaslatokat dolgoz ki a jövedelemtermelő-képesség fokozásával kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkákra, illetve e programok megvalósításának gyorsítására. Az ugyancsak a közelmúltban létrejött kutatáspolitikai tanácstól az ipar vezetése a műszaki fejlesztés kérdéseiben vár megalapozott elemzéseket ég, véleményeket. A tanács figyelemmel' kíséri a műszaki fejlődést, előre jelzi annak jövőben várható eredményeit, részt vesz a távlati programok kidolgozásában, vizsgálja és elemzi a kutatások és fejlesztések irányítási módszereit, értékeli a kiemelten fejlesztendő iparágak ilyen irányú munkáit. A tanács mellett működő konzultatív testület segítséget nyújt az egyének, illetve kollektívák által benyújtott műszaki ötletek, javaslatok megvalósításához is. Az ipari minőségügyi tanács feladata a hatékonyan működű minőségi információs rendszer kialakítása, az ipari termékek, különösen az exportgyártmányok minőségének folyamatos vizsgálata és értékelése, valamint a vállalati gazdálkodást befolyásoló szabályozórendszer és a minőség kapcsolatának elemzése. A tanács - figyelembe véve a gyártmányok iránti minőségi követelményeket - véleményezi a gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos fejlesztési terveket, kutatási programokat is. Célul tűzték ki a hazai ipari termékek nemzetközi összehasonlító rendszerének kialakítását, erről mintegy száz termék körében. Legutóbb az ipari környezetvédelmi tanács alakult meg. Mivel az ipar környezetvédelmi feladatai az égész népgazdaságra kiterjednek, a tanácsadó testület segíti majd az országos környezetvédelmi döntések előkészítését, közreműködik a szükséges ipari háttér kialakításában. A Tanácsi Koordinációs Bizottság ülése Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével kedden az Országházban ülést tartott a Tanácsi Koordinációs Bizottság. A testület Teubel György megyei tanácselnök előterjesztésében megtárgyalta a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságnak tevékenységéről szóló beszámolót, különös tekintettel a közoktatási és az egészségügyi intézmények irányítására. Az ülésen felszólalt Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. Ezt követően a bizottság megvitatta az Ipari Minisztérium tájékoztatóját az ipari és energiaügyi szakigazgatási feladatok tanácsi végrehajtásának tapasztalatairól.
