Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
BULGÁRIA Eredmények a biotechnológiában 1986. november 1. Amerikai tudósok Szemipalatyinszkban A genetika, a biokémia és a biofizika, a molekuláris biológia, valamint az immunológia területén eddig elért kutatási eredményekre támaszkodva a bolgár biotechnológia fontos kérdésekre keresi a választ. Ezek közé tartozik a lakosság élelmezése, az egészségvédelem, az életerő megőrzése az emberi kor végső határáig, az anyag- és energiatakarékosság, a termelés hatékonyságának a növelése az iparban és a mező- gazdaságban, valamint a környezetvédelem. Bulgáriában a biotechnológia bevezetését és fejlesztését 1982-ben kezdték meg. Jelenleg az országban mintegy 50 tudományos és ipari szervezet 200 kutatócsoportja foglalkozik biotechnológiai vizsgálatokkal. Az elmúlt két évben figyelemreméltó sikerek születtek számos területen, így az interferon szintézisben, a növényi génsebészetben és a génátültetésben. Ennek köszönhetően több szívós, a betegségeknek ellenálló, magas hozamú növényfajtát tenyésztettek ki a kutatók. Eredményesek az állattenyésztési kísérletek is. Itt elsősorban-a mesterséges megtermékenyítéshez fűznek nagy reményeket a tudósok. Nemrégiben létrehozták a Bitoechnika gazdasági egyesülést, s ennek fennhatósága alatt működik a Bioinvest gazdasági szervezet. A Bioin- vest jól képzett szakember gárdája felkészült egész gyártási folyamatok megszervezésére: a tervezéstől, a korszerű technológia gyakorlati bevezetésén át a kulcsrakész üzem átadásáig. De nemcsak szervez, tervez és kivitelez, hanem részt vállal a szakemberek képzéséből is. A Bioinvestet ma már külföldön is ismerik. Egy angol üzemmel közös vállalatot hoztak létre, ez tervezési munkákat vállal a hűtő-, az élelmiszer-, valamint a biotechnológiai iparban és klímatizálás területén. I---------------------------------------------J evgenyij Szutulov, Oleg Sztolja- vor valamint James Brün a szeiz- mogrammot vizsgálják A nukleáris kísérletek csendjét ellenőrző közös szovjet-amerikai kísérletekre került sor Kazahsztánban, a szemipala- tyinszki szovjet kísérleti telepen. Ebben a kísérletben a szovjet Tudományos Akadémia, valamint az USA természet- védelmi bizottságának tudósai vettek részt. A tudományos érdeklődés mellett a társadalmi ás állampolgári kérdésekben elfoglalt pozíciójuk is összekapcsolta a kutatókat, hiszen valamennyien a nukleáris kísérletek betiltásának hívei. A szeizmikus megfigyelések szempontjából a kiválasztott helyszín ideális volt. A zajszint alacsony, a felszíni sziklarétegek jól vezetik a különféle rezgéseket - ez volt a szovjet és amerikai tudósok közös véleménye. Az érzékeny műszerek a tó hullámzását, az enyhe szellöfuvallatot és a távoli földrengéseket egyaránt érzékelték. A megfigyelések teljes időtartama alatt a szeizmogrammok azt mutatták, hogy semmiféle külső erő sem befolyásolta a föld mélyének nyugalmát. A közelmúltban azonban a műszerek KNDK Öt évszázad kormányzati naplói „A Li-kor (1392-1910) igaz története” címmel jelentet meg páratlanul izgalmas sorozatot több mint öt évszázad történelmi eseményeiről hiteles kormányzati naplók alapján a Koreai NDK Társadalomtudományi Akadémiája. A koreai stílusú kínai betűkkel irt eredeti feljegyzések szövege 1763 kötetet tölt meg, összesen 900 könyvbe kötve. A mostani kiadás 860 ezer oldalnyi kéziratot fog át, s előreláthatóan 360 kötetes sorozatban kerül az olvasók kezébe. A kormányzati feljegyzések igen szerteágazóak. Felölelik a bel- és külpolitikát, a gazdasági, a kulturális életet és a katonapolitikát. A naplók tudományos, művészeti, néprajzi, etikai vonatkozásai nem érdektelenek a jelenkor embere számára sem. A magas szélességen elterülő Északisarkvidéken sarki nyár honol. A vakítóan fénylő napot azonban gyakran takarják felhők, hirtelen havas eső érkezik, a végtelen térséget köd lepi el. A jég helyzete állandóan változik. A szelek egymásba hajtják a fehér mezőket, összeszorítják őket és megbénítják a keletre és nyugatra tartó karavánok mozgását. De bármilyen nehéz is a helyzet, a tengerészeknek minden esetben el kell juttatniuk a szükséges terhet a távoli északra. Ez a kötelességük. A hajózás szokatlanul korán kezdődött, amikor - azt hihetni - nehéz lett volna a járatok puszta indulásáról is kezeskedni, nem beszélve a menetrend betartásáról. Mindemögött azonban pontos számítás állt. És valóban: a Rosszija nevű új atomjégtörő nem a rekordok kedvéért tört át, küszködött teljes három héten keresztül, míg utat törve a jégben Pevekbe vezette a Moncsegorszk fehérhajót. A kis karaván június 4-i megjelenése az Északisarkvidék keleti körzetének „fővárosában” nagy feltűnést keltett: ilyen korai' időben még sohasem érkezett vendég nyugatról a kikötőba. Hiszen a májusi, még olvadni sem kezdő jégben összpontosul a kemény arktiszi tél minden ereje. De még ennél is korábban - május 27-én - futott be Pevekbe a Man kapitány nevű hajón egy távol-keleti szállítmány. A hajót a Csukcs-tenger és a Kelet-szibériai tenger jegén a Jermak és a Hlebnyikóv kapitány dízeljégtörő vezette keresztül. Mindez egy teljes hónappal a hagyományos határidők előtt történt. Milyen lehetett egy ilyen kísérletbe fogni az Északi-sarkvidéken?- Röviden szólva - mondta Vitalij Zba- rascsenko, a szállítási, flotta- és kikötőüzemeltetési főigazgatóság vezetője -, itt a hajózási menetrend felülvizsgálatának alapjául az szolgált, hogy a flottát nagy teljesítményű atomjégtörőkkel és a Norilszkhoz hasonló típusú jégtörő-te- herhajókkal egészítették ki. (A szóban forgó hajókat a fedélzet narancssárga festése miatt a tengerészek „sárgarépának” hívják.) És bármilyen képtelennek is tűnik az első hallásra - a hajózás szempontjából negyven éve nem látott 1983-as kemény év tapasztalata is, amikor a hajókat és legénységüket szélsőséges körülmények között tette próbára őfelsége, az Arktisz. És kiállták a próbát! Régebben a hajósok minden igyekezete arra irányult, hogy a legnehezebb, legjegesebb szorosokon is át tudják vezetni a flottát: a keleti Longán vagy a nyugaton lévő Vilkickijen. Azután ezek a karavá- nok_szó szerint ’’rázúdultak" az arktiszi partvidék kis befogadóképességű kikötőire... és a hajók sorba álltak a kirakodáskor. A szezon előtti hajózás révén viszont biztosítani lehet az egyenletesebb rakodást, tehát csökkenteni lehet az állásidőt. Ez segíti elő magukban a kikötőkben is az új módon szervezett munka. Az északi-tengeri utat a szovjet hajók sikerrel használják a sarkvidéket átszelő útjaik során is, amikor Kanadából vagy Japánból szállítanak árut. A soron lévő feladat a rakodóhajós rendszer elterjesztése, amellyel lehetővé válik nép- gazdasági rendeltetésű szállítmányok eljuttatása az Északi-sark rosszul felszerelt partvidékére. VLAGYIMIR NYIKOLAJEV A Rosszija atomjégtörő hajó IvÉPÜJSÁG 9 ★ HORIZOflT érzékelték a Nevadai sivatagban végrehajtott atomrobbantást. A Kazahsztánban tartózkodó amerikai tudósok megállapították, hogy a robbantásra a szovjet mérőhelytől több ezer kilométerre került sor, amely már egy éve hallgat, híven az egyoldalú moratóriumhoz. — Az első szupermély fúrólyuk A tyumenyi terület északi részén a híres urengoji földgázlelőhelyen megkezdődtek az első szupermély szibériai fúrólyuk munkálatainak előkészületei. A Szovjetunióban országos progra- .mot dolgoztak ki a mély és szupermély fúrások megszervezésére. Célja az, hogy az ország legfontosabb bányászati körzeteiben meghatározzák a kőolaj és földgáz, és a különböző ércek kitermelésének távlatait. Evégből az olyan fúrólyukak egész sorozatának mélyítését tervezik, mint amilyen a kólái, a Szovjetunió európai részének északi vidékén (ennek mélysége már meghaladta a 12 kilométert) és a szaatli Azerbajdzsánban (ez a 9 kilométeres mélységhez közeledik.) Új pontokat választottak ki a fúráshoz az Uraiban, a krasznodari határterületen, Közép-Ázsiában, északon No- rilszk környékén, és néhány más helyen. A tyumenyi szupermély fúrólyuk kétségtelenül különleges helyet foglal el ebben a sorban, hiszen a Tyumenyi Kőolaj-és Földgázkitermelő Komplexum a Szovjetunió legfontosabb fűtőanyag- bázisa - az országban kitermelt olajnak és földgáznak több mint a felét adja. És mindezt csupán a legfelső földrétegből nyerik - az itteni termelő fúrólyukak mélysége mintegy 3000 méter. De mi van a nagy mélységekben?- A tyumenyi területen több kőolaj- és földgáz-tartalmú szint van a föld mélyén- állítja Ivan Nyesztyerov, a Nyugat-szibériai Geológiai-Olajkutatási Intézet vezetője. - A szupermély fúrólyuk segítségével részletesen tanulmányozni fogjuk az alsó rétegeket, ahol új lelőhelyeket lehet feltárni. A tyumenyi fúrólyuk mélyítése céljából különleges, szupermély fúrású kőolaj- és földgáz-lelőhely feltárási expedíciót szerveztek. Jelenleg a sarkvidéki tundrán egy 22 hektáros területen a jövőbeli olajkút létesítményeinek építése folyik. Lerakják a fúróberendezések, gépműhelyek alapjait, ezer emberre méretezett lakótelep épül, betonozott út létesül. Már működik a villamos távvezeték, kutakat fúrtak, hogy ipari vizet szerezzenek. Az Uralmas egyesülés olyan fúróberendezést készített a szibériaiak számára, amely el tudja érni a 15 kilométeres méylséget. Különleges vasúti szerelvények szállították helyszínre, jelenleg a szerelés folyik. A szuperméíy olajkút fúrótornya, - valóságos gyár, amelynek központi épülete olyan magas, mint egy 24 emeletes ház. Magát a fúrótornyot hullámlemezzel borítják - odabent a legkegyetlenebb fagyban is meleg lesz (Urengoj vidékén pedig a fagy a -60 Celsius fokot is eléri.) A tyumenyi olajkút mélyítése sok nehézséggel jár. A legfontosabb: a beom- lásra hajlamos, labilis üledékes kőzetek. SZTANYISZLAV MALCEV LENGYELORSZÁG Magzatvízszonda Magzatvizzel végez kísérleteket több mint egy évtizede a Wroclawi Orvostudományi Akadémia szülészeti klinikájának kutatócsoportja prof. , dr. Jaousz Woytonnak, az intézet igazgató főorvosának vezetésével. Woyton professzorék abból a tényből indultak ki, hogy magzatviz baktériumölő hatású, s így számos káros hatástól és fertőzéstől kíméli meg a magzatot. Megállapították, hogy maga a magzatvíz egyben gyógyszer is, amely sokféle betegség ellen hatásos. Kiderült az is, hogy beható elemzésével következtetni lehet a magzat fejlettségi fokára, Rh- összeférhetetlenség okozta elváltozásaira, sőt különféle genetikai rendellenességekre is. A professzor a magzatvíz vizsgálati módszerének megalkotójaként ma már a világszerte alkalmazott tesztet állított össze, amelynek segítségével egyértelműen felismerhető a magzat fejlettségi foka, betegségei, elváltozásai. A teszt alkalmazására hazai és külföldi szülésznőgyógyászokat is kiképeznek a wroclawi klinikán. Az intézetben egyébként rendszeresen vizsgálják a jelentkező kismamát. Wöyton professzor véleménye szerint a magzatviz-elemzésen alapuló genetikai vizsgálatokat kötelezővé kellene tenni minden 35. életévét betöltött terhes asz- szony számára. Évek óta közszájon forog, hogy ma már van lehetőség arra is, hogy a gyermek neme a szülők kívánságának megfelelően alakuljon. A profesz- szornak erről következő a véleménye: „Ilyen orvostudományi módszerek nincsenek, és úgy vélem, nincs is rájuk szükség. Ebben az esetben az etikai szempontokat kell szem előtt tartani, amelyeknek a kutatók kötelesek alávét- ni magukat a humanizmus jegyében. Emellett vastörvény a természet törvénye, miszerint átlagosan 100 csecsemő közül 48 a lány és 52 a fiú. Sokkal fontosabb, hogy a klinikai vizsgálatok abban az irányban haladnak, hogy már a korai terhesség időszakában meg lehessen határozni a gyermek nemét, s hogy elejét lehessen venni annak, hogy a gyermek veleszületett rendellenességekkel jöjjön a világra. Úgy vélem, az orvostudomány mai állása szerint ennél humánusabb és ésszerűbb célunk nem is lehet” - fejezte be rövid nyilatkozatát Woyton professzor a Wroclawi Orvostudományi Akadémia szülészeti klinikájának igazgató főorvosa. Egy felvétel emlékül: a közös kísérletben résztvevő szovjet és amerikai tudó- I ______________sok csoportja _______________ H ajózás az Északi-sarkvidéken
