Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-11 / 265. szám
WIBHWn M A NB ll-ben 1986. november 11. a hőgyészi KEDD kézilabdások XXXVi. évfolyam, 265. szám (6. old.) ÁRA: 1,80 Ft Mindenki képességei szerint ogyan történt, nem tudom. Volt egy ideológiai tételünk: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint.” A mondat első U felét elfelejtettük, a második felét agyonhangsúlyoztuk. Lett belőle g? munka szerinti elosztás elve, teljesítmény szerinti differenciálás el■ ■ ve, gyakorlatban pedig „kis pénz-kis foci" elve. Most újra rádöb_______ bentünk, hogy a mondat egyik fele csak a másikkal együtt igaz. C sak akkor dolgozok képességeim szerint, ha rendesen megfizetnek. Csak I ákkor tudnak rendesen megfizetni, ha képességeim szerint dolgozva ennek a fedezetét létrehozom, önelszámoló brigádokban, végéemkákban, nyereségérdekeltségű termelő és kereskedelmi egységekben, háztáji gazdaságokban ez nyilvánvaló. Néhány évtizeddel ezelőtt a „képesség szerinti munka” elve még önálló életet élt - meglehetősen feltupírozva. Állítottuk, hogy a munka minden munkaképes polgárnak szent kötelessége, becsületbeli ügye. A kapitalizmusban a munkafegyelem a munkás kiszolgáltatottságán, félelmén alapul; a szocializmusban pedig az elvtársi kapcsolaton és a kölcsönös segítésen. A szocializmusban a tudatos fegyelem alapja a kizsákmányolás alól felszabadult emberi munka, amelynél minden munkás a szocialista társadalomért dolgozik, nem pedig a tőkés és a főldesúr számára. Á kapitalizmusban a munkás a gép toldaléka, egyetlen műveletet végez reggeltől estig. Ez a munka szellemileg és fizikailag megnyomorítja az embert. A kapitalizmusban a munka elsőrendű életszükséglet helyett átokká válik a munkás számára, kiszívja a vérét. Csak a proletár, szocialista forradalom szabadítja fel a munkást a kizsákmányolás alól. Csak a szocializmusban bontakozik ki a munka igazi rendeltetése: itt nem csupán a létfenntartás forrása, hanem az alkotó önmegvalósítás lehetősége is. Ne higgye a kedves olvasó, hogy most csúfolódok, szép gondolatokat kicifrázok. Ez akkoriban „hivatalos álláspont” volt. Sztálin fogalmazta meg mindezt a legszebben: a munka, melyet korábban szégyellnivaló és súlyos tehernek tekintettek, becsület dolgává, merészség és hősiesség dolgává lett. Meg is született a reakciós mondás: nálunk a munka becsület és dicsőség dolga, Nyugaton pedig megfizetik. A tréfa lényege persze nem volt reakciós. Arra utalt, hogy a képesség szerinti munka első feltétele, hogy megfizessék. Ma már alapvető jognak tartjuk, hogy a munkásember, a tisztviselő saját kezdeményezésével - több és jobb munkával - növelhesse keresetét, önmaga és családja jólétét. Ezt a jogát ma sérti a központi keresetszabályozás és az akadozó anyagellátás. Sok vállalat nem tud ösztönző bérformákat alkalmazni, mert a többletteljesítmény nem hozza létre a hozzá tartozó többletbér adójának fedezetét. Akit csak tudnak prémiumos időbérbe helyeznek, ahol legfeljebb a prémium követi a teljesítményt, tehát az összkereset a teljesítménynél sokkal lassabban nő. ásutt akadozik az anyag- és munkaellátás. Olykor napokat állnak az M emberek és a gépek. Majd jön a rohammunka túlórában, vgm-ben. Ilyen helyen jól kialakított ösztönzés sem segítene, mert hogyan hajtson a munkás, ha nincs mit csinálnia. El kell érni, hogy ne az ember várjon a munkára, hanem a munka várjon az emberre. Csak I J_______ amikor már minden együtt áll, akkor szabadítsák rá a brigádot a fela datra. így majd képességei szerint fog dolgozni, különösen, ha a pénz is követi a megemelkedett teljesítményt. Bárki is a bűnös, alapvető emberi jog sérelme az, ha a dolgozót nem hagyjuk dolgozni. Alapvető elvünket sértjük meg azzal, ha dolgozók tömegét nem ott foglalkoztatjuk, ahol sokkal eredményesebben ki tudná fejteni képességeit. Valamikor szinte hivatalos megvetésben részesült a pénzhajsza, a családi vagyon igyekvő gyarapítása, megkülönböztetés nélkül elmarasztalták az anyagiasságot. Az élet - ezzel mit sem sörődve - kialakította a presztizsszükségleteket, majd elismerte az ezek kielégítéséhez szükséges különmunkát. Önálló érték lett a pénz- és vagyongyűjtés, a hétvégi ház és telek. Kialakult két életpályamotiváció-típus: a szakmai presztízskarrier és az anyagi karrier. A kiegészítő gazdaság fejlődése, a nemzetgazdaságba való integrálódása és szélesebb értelemben vett törvényesítése lehetővé teszi a többletmunkán, a vállalkozókészségen alapuló anyagi karrier társadalmi elfogadását, társadalmi értékké válását A vállalatok önállóságának növekedése, vállalkozás jellegük erősödése, a műszaki és a szervezeti innováció fel- gyorsulása azzal jár, hogy a szocialista szektorban is létrejönnek a képesség szerint végzett munka feltételei. Mind több ember előtt megnyílik nemcsak a különjövedelem-szerzés útja, hanem az állami vállalaton, szövetkezeten belül is a megfelelő beosztásba kerülés lehetősége. Több lehetőség nyílik az életutak közötti választásra, pályakorrekcióra. Az életút-alternatívák bővülnek, de ezáltal a mainál is markánsabbá válnak a különbségek a lehetőségeket, esélyeket kihasználni tudók és nem tudók között. Miközben az esélyegyenlőség javul, az esélykihasználási egyenlőtlenség szinte a tűréshatárig nő. Nem kell jóstehetség annak a kimondásához, hogy a képesség szerinti munka lehetőségének bővülése jó hatással lesz a népgazdaságra és a családra, az államháztartásra és a magánháztartásra egyaránt. Segíti majd a belpolitikai stabilitás fenntartását, szilárdítását is. Hiszen aki szívesen végzi a munkáját, és meg is fizetik érte, nemigen válik a rendszer ellenzőjévé, legfeljebb éles cselekvést kezdeményező kritizálójává. A képesség szerinti munka lehetőségével szükségképpen együttjáró pénzhajsza már nem ennyire kedvező mai megítélésünk szerint. Az, hogy mindinkább az egyének kezébe kerül sorsuk alakítása, segíteni fogja a privatizálódást (a magánszférába menekülést), erősíti a kispolgári gondolkodást és életvitelt. ok egyén saját céljai önalapú megvalósíthatóságának biztonságS tudatában mind kevesebbet fog törődni a közösség ügyeivel. Majd ezt követi - a fejlődés dialektikája szerint - az a szakasz, amikor az önmaga képességeit kiteljesítő egyén újra beleilleszkedik abba a közösségbe, amely ezt a lehetőséget számára megadja. Már lát_______ szik ilyen fejlődés a szocialista brigádokban, a vállalati gazdasági m unkaközösségekben, szakcsoportokban, önelszámoló egységekben. Dr. PIRITYI OTTÓ Munkatajálkozó Moszkvában A KGST-tagországok pártvezetői az együttműködés fejlesztéséről tanácskoznak Moszkvában hétfőn reggel megkezdődött a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek munkatalálkozója. A tanácskozáson a Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár János, a párt főtitkára képviseli. A találkozóra vasárnap érkeztek a szovjet fővárosba a többi testvérpárt főtitkárai, illetve első titkárai is: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke, Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a Kubai Államtanács és a Minisztertanács elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Államtanács elnöke, Dzsambin Batmönh, az MNFP KB Főtitkára, a mongol Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke, Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia köztársasági elnöke és Truong Chinh, a VKP KB főtitkára, a Vietnami Államtanács elnöke. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai vezetőinek munkatalálkozóján, amely hétfőn kezdődött Moszkvában, véleménycsere folyt a testvéri országok közötti együttműködés és összefogás elmélyítésének időszerű kérdéseiről. A találkozó folytatja munkáját Pártküldöttség utazott Kárl-Marx-Stadt megyébe A testvérmegyei kapcsolatok keretében Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével Tolna megyei pártküldöttség utazott NDK-beli testvérmegyénkbe, Karl-Marx-Stadtba. A küldöttség, amelynek tagjai: Adrián Zsigmond rendőr vezérőrnagy, Tolna megye rendőrfőkapitánya és Vasas István, a Bonyhádi Zománcárugyár igazgatója, - mindketten a megyei pártbizottság tagjai - tanulmányozza testvérmegyénk politikai, gazdasági és kulturális életét és tárgyalásokat folytat a testvérmegyei kapcsolatok további lehetőségeiről. Sevardnadze sajtóértekezlete a reykjavíki „csomagról” A Reykjavik után kialakult új helyzet lényege az, hogy már nemcsak egy leszerelési javaslatcsomag létezik, hanem létrejött az úgynevezett egyetértés csomagja is - mondotta hétfőn Moszkvában tartott sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Ebbe szovjet vélemény szerint beletartoznak mindazok a kérdések, amelyekben Mihail Gorbacsov főtitkár és Ronald Reagan elnök reykjavíki találkozóján sikerült nézetazonosságra jutni. Bécsben azonban amerikai részről olyan javaslatokat helyeztek a tárgyalóasztalra, amelyek lé(Folytatás a 2. oldalon.) Átszervezik a húsipart Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgató tanácsa hétfőn ülést tartott. A testület a húsipar szervezeti kérdéseinek korszerűsítéséről tárgyalt, összefüggésben azzal, hogy a tröszt, amely funkcióját a korábbi időszakban jól betöltötte - egyebek között a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében - az év végén megszűnik. 1987. január 1-től az állatforgalmi és húsipari vállalatok önállóan gazdálkodnak. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, ott volt Szűcs Istvánná, a Budapesti V. Kerületi Pártbizottság első titkára. Az ülésen Faludi Endrének, a tröszt nyugalomba vonuló vezérigazgatójának, munkássága elismeréséül, az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért kitüntetést adta át Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Vetési helyzetkép A kedvezőtlen kezdet A kedvezőtlen időjárás miatt keservesen induló őszi talaj-előkészítés közben fogtak hozzá a mezőgazdasági nagyüzemeink a vetéshez. Mint köztudott, ez a körülmény többszöri előirányzat-módosítást eredményezett. Ellenben az eső beköszönte után már huzamosabb idő telt el és szerencsére azóta már kedvezően megváltozott a helyzet. Bea Józsefet, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának csoportvezetőjét kértük arra, foglalja össze az őszi vetési munkák állását.- Már majdnem úgy nézett ki a helyzet, hogy a megérkező csapadékig kevesebb mennyiségben, csökkentett területen vetik el az őszi kalászost. Húsz-huszonöt üzem tervezte csökkenteni kényszerűségből a vetésterületét, a nehéz előkészítés miatt. A lehető legkésőbb megérkezett csapadék - amely helyenként elérte az 50, de mindenütt meghaladta a harminc millimétert - új reményeket táplált a szakemberekben. Ennek eredményeként a korábbi elgondolásaikat felülvizsgálták és a korábban említett üzemek vetési programjaikat módosították, az őszi búza vetésterületét megnövelték. A vetést azóta már minden mezőgazdasági üzemben sikeresen befejezték. már emlék- A cukorrépa szedésén megyénk üzemei szinte majdnem túl vannak. Minden évben gond a cukorrépa betakarítása, hiszen ez egy speciális ütemezés szerint zajlik. Az idei évben főleg a nagy szárazság miatt komoly gond a répatestek kiemelése is. A gépek a kemény földben nagyon nehezen dolgoznak, és nem sikerül egészben kiemelni a darabokat. Vetnek Madocsán Faddon szedik már a répát
