Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
1986. november 5. KÉPÚJSÁG 3 Hóértekezlet Van: gép, só, salak, és 1050 kilométeres út Előnye és hátránya is van Az új tanácsi gazdálkodás tapasztalatai Dunaszentgyörgy bízik magában A könnyebb szórás érdekében ebben a sátorban tartanak 1500 tonna konyhasót Csak hóból legyen kevés A Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi koordinációs üzem mérnökségén tegnap délelőtt értekezletet tartottak a téli készülés jegyében. A sok éves hagyományokhoz híven most is erről adott számot Rikker István főmérnök. Bíztató, hogy az érdekeltek nagy többsége jelen volt a fontos tanácskozáson. A főmérnök elmondta, hogy 1050 kilométeren kell gondoskodni arról, hogy a télen is célhoz jussanak az utak vándorai. A hófúvások elleni védekezés természetes erdőrészek és mesterséges hófogók, mintegy 35 kilométeren vannak, ám 220 kilométer a veszélyes útszakasz. Tízre tehető azon útrészeknek a száma, ahol fokozott védelmet kell elrendelni. E területeken a sok évi tapasztalat alapján rendelik el a védekezést, másutt csak akkor, ha a hó mennyisége a tíz centit meghaladja. Meglehetősen drága a hótalanítás: egy Rába traktor egy órai üzemeltetése ezer forintba kerül. A só sem olcsó, de a konyhasói minőségűből mintegy 1500 tonna van sátor alatt és rendelkezésre áll kazánsalak, homok és Tamási térségében igen drága kohósalak őrlemény. öt hómaró áll készenlétben, azokon a területeken foglalkoztatják a gépeket, ahol a hófúvás majd meghaladja az 50-60 centit. Mintegy félszáz hótakarító gépet készítenek fel a télre, de további 48 - rakodógép, földmunkagép, tológép - is készenlétben áll, ha netán nagyobb veszély lesz. A síkosság elleni védekezés adja a legtöbb gondot. Ugyanis főleg a kora reggeli, napfelkeleti és szürkületi gondot, mert ezek nem kiszámíthatók. De fölkészültek arra, hogy a gépkocsik a veszélyes helyekre eljuttassák a síkosság- gáltó anyagokat. Átél folyamán a paksi, tamási és szekszárdi szakaszmérnökség tart minden nap ügyeletet. Készséggel állnak a Tolna Megyei Népújság rendelkezésére is, hogy a legfrisebb adatokkal majd lapunk olvasóit megismertethessük. Az Utin- form-mal is rendszeres lesz lapunk és az igazgatóság közötti kapcsolat. Ennek ellenére azt tanácsoljuk olvasóinknak, hogy a veszélyes időszakokban indulás előtt érdeklődjenek, hol, merre lehet közlekedni Trabanttal, Zsigulival - ám a mi véleményünk az, hogy télen, hófúvások idején lehetőleg hagyjuk a garázsban a gépkocsit, s utazzunk autóbusszal. Több jó minőségű brikett A Tatabányai Szénbányák Brikettgyárának dolgozói október végéig hatvanezer tonna brikettet gyártottak időarányos tervükön felül. A tíz hónap alatt 540 000 tonnát készítettek a szénnél magasabb fűtőértékű és tartósabb tüzelőanyagból. A brikett túlnyomó többsége első osztályú termék volt, a minőség javítása érdekében a gyártáshoz magas fűtőértékű importszenet is felhasználtak. Növelték az úgynevezett gyöngybrikett arányát, a darabonként mindössze 15-18 grammos gyöngybrikettből az év eleje óta 154 000 tonnát állítottak elő. Ez ipari felhasználásra és a háztartási tüzelőberendezések fűtésére egyaránt alkalmas, jól helyettesítheti az importból származó rostált daraszenet. A gyártás fokozására, a termelékenység növelésére jó néhány hatásos intézkedést vezettek be a tatabányai gyárban. Rendszeresítették a fojyamatos munkarendet, szombaton és vasárnap is termelnek, s minden vasárnap egy műszakot a gépek karbantartására fordítanak. A karbantartók gondos munkáját dicséri, hogy egész évben folyamatosan, üzemzavar nélkül működtek a gyártósorok. A berendezések kapacitásának kihasználása meghaladja a 96 százalékot. A gyár vezetői az eddigi teljesítmények alapján arra számítanak, hogy már november közepén teljesítik 570 000 tonnás idei tervüket. a működéshez kapcsolódik. A másik - ez él inkább a köztudatban - a fejlesztéshez kapcsolódik, és a megyei tanács állapítja meg a lakóhelyenkénti mértékét. Amikor ezt kialakítottuk, úgy igyekeztünk megállapítani, hogy ott legyen a legtöbb, ahol a leginkább szükség van rá. Ezzel nem minden település elégedett, sokan kifogásolják például a községi és a városi fejkvóta közötti különbséget. Ám figyelembe kell venni, hogy a városokban lényegesen több a megoldandó feladat.- Az új rendszer bevezetése okozott kisebb gondokat a megyében. A bevételek nem egyenletesen folynak be, a kisközségeket leginkább érintő földadó például augusztus-szeptemberben. Gazdálkodni viszont egész évben kell. így aztán - főként a kistelepüléséknél - a bevételek és kiadások közötti időeltolódás zavarokat okozott, átmeneti gondok jelentkeztek. Ezek kivédésére a tanács kamatmentes gazdálkodási előleget vehet fel az OTP-től, ám ennek kerete eléggé szűkös. Az úgynevezett felsőbb tanácsi támogatás a községek biztos bevétele, ezt egész évben, egyenlő részekre osztva kapja a megyétől. Éppen a fent említett zavarok miatt idén az időarányosnál nagyobb mértékben kellett folyósítanunk a feszültségek, egyenetlenségek feloldására. De ezt csak egyszeri lépésnek szánjuk, a helyi tanácsoknak meg kell tanulni gazdálkodni.- Összességében elmondhatjuk, hogy az új rendszer által meghatározott szemlélet még nem vált általánossá a tanácsi gazdálkodásban. Ugyanakkor különösebb zökkenők nélkül átálltak a tanácsok, voltak rátartások, de tartós megtorpanás nem történt.- A lakosság sokszor többet vár a tanácsoktól, mint amire azoknak lehetősége van. Általában látványos fejlődést. Elsőrendű feladata a helyi önkormányzati szerveknek azonban az intézmények, a helyi alapellátás működtetése és fenntartása. Ezt a feladatot meg kell oldani mindenképpen, más feladatok, akár a fejlesztés rovására is. Éppen ezért jelenthet nagyon sokat a lakossági erőforrás, a társadalmi munka a település fejlődésében. A lakosságra számítanak Herman János, a Dunaszentgyörgyi Községi Tanács elnöke így beszél magukról.- Azt hiszem, sok településhez képest irigylésreméltó helyzetben vagyunk. Nem a lakosság nagyságrendje miatt, háromezres a lélekszám, ez a megyében átlagosnak ondható. Ami örvendetes nálunk, az az, hogy nincs elöregedésről szó. Az elmúlt évek során a lakosság ösz- szetételét nézve mezőgazdasági településből ipari település lettünk. Rengetegen járnak Paksra dolgozni, főleg az atomerőműbe, és Szekszárdra, ide leginkább a nők. Paks közelsége igencsak jól jött nekünk, akik jobban szeretnek vidéken élni, azok közül sokan találtak új otthonra nálunk, változatlan az építési kedv a községben. A közlekedés is igen jó, ha úgy nézzük, Dunaszentgyörgy közelebb van az erőműhöz, mint mondjuk a paksi városközpont.- Az új tanácsi gazdálkodási rendszer bevezetése nem okozott gondot nekünk. Valóban könnyebb, rugalmasabban lehet dolgozni vele. Úgy tartom, egy településen is pontosan olyan beosztóan és megfontoltan kell gazdálkodni, mint egy háztartásban. Remélem, nem hangzik dicsekvésnek, de nekünk még soha nem kellett kölcsönt felvennünk ahhoz, hogy elláthassuk a feladatainkat. Pedig a mi bevételeink nem térnek el más községekétől, évi költségvetésünk, tizenhét és fél millió forint körül van, nem kirívóan magas összeg.- Hogyan tudunk mégis talpon maradni? Először is mindent igyekszünk magunk elvégezni. Húsztagú gamesz működik, amelynek legfontosabb dolga az intézmények kiszolgálása, de más feladatokat is ők oldanak meg, ha építésről, karbantartásról van szó. Igyekszünk maximálisan kihasználni a társadalmi erőforrásokat is, a szocialista brigádok felajánlott munkáját, a lakosok társadalmi munkáját. Ennek meg is van a látszata. A dunaszentgyörgyiek szeretik a községet, szívesen tesznek érte. Ez nemcsak szólam, 1981-től minden évben a megye községei között folyó társadalmi munkaversenyben a helyezettek között voltunk.- Legfontosabb feladatunk az intézmények jó színvonalon való fenntartása. Erre szükség is van, hiszen bőven vannak gyerekek nálunk. Alsó és felső tagozaton is párhuzamos osztályokban folyik a tanítás, a bölcsőde és az óvoda sem tátong az ürességtől.- Jelentős társadalmi munka volt idén például a közel két kilomáternyi szilárd burkolatú út elkészítésénél, az általános iskola bővítésénél, és a VII. ötéves terv során elkészülő szabadidőpark kezdeti munkálatainál.- Nem akarom a helyzetünket szebbre festeni, mint amilyen. Igyekszünk az új gazdálkodási rendszerben is megfelelően ellátni a feladatainkat, és a községet szerető lakosokra támaszkodva még otthonosabbá, szebbé tenni Dunaszent- györgyöt. WENTER MARIANN Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az 1986. évtől megváltozott a tanácsok gazdálkodása. A változás több eleme a helyi tanácsok önkormányzati funkcióinak erősödését, az önállóság kiszélesedését jelenti. Ugyanakkor nőtt a kockázat is az új rendszerben: a helytelen, elhamarkodott döntések, beruházások következményeit a helyi tanácsnak egyedül kell vállalnia. Általános megyei helyzet- Az új rendszernek két alapvető előnye van - mondja Priger József, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője.- Az egyik az, hogy nincs annyi kötöttség, a tanács szabadon gazdálkodhat. Másrészt amennyiben a tervezettnél több a bevétel, azt a tanács magánál tarthatja. Eddig a tanácsi költségvetés két alapból, a fejlesztési és a fenntartási alapból állt, elvileg nem lehetett pénzt átvinni egyikből a másikba. Most egységessé vált a költségvetés, megszűnt a kétféle bontás. Az új rendszerben változott a bevételi források összetétele és részaránya is, mégpedig úgy, hogy a tanácsok nagyobb mértékben részesedjenek a gazdálkodó szervek befizetéseiből. Ez két dolgot is felvet. Egyrészt a tanácsok tevékenységét jelentősen befolyásolja a területén működő gazdálkodó szervek fejlődése. Másrészt az önállóbb gazdálkodás során is elsőrendű feladat a meglévő tanácsi intézmények működtetéséről és fenntartásáról való gondoskodás.- Eddig úgy működött a tanácsi gazdálkodás, hogy ha a tervezettnél kevesebb pénz folyt be a „kasszába”, az állami költségvetés a hiányt 97 százalékig pótolta. Ezután viszont a lemaradás a helyi államigazgatási szerv lemaradásaként jelentkezik. Állami támogatás természetesen ezután is lesz. A helyi tanácsok költségvetéseinek úgynevezett „fejkvótái” is ezt testesítik meg. Két fejkvóta van, az egyik központilag megállapított egy településre vonatkozóan, és elsősorban Részlet a majdani szabadidőparkból. A facsemeték már a helyükön vannak. Kiss János a hóeke villamossági berendezését szereli fel november 10-i téli szemlére A sportcsarnokot sok község tudná szívesen a magáénak .....i . 1 __________________________
