Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
1986. november 15. mÊPÛJSÀG 9 UJ DIÁKOTTHON Motor Csehszlovákiában a lakásokkal egyszerre tervezik és építik meg az iskolákat, az ezekhez fűződő intézményt, egészség- ügyi központot, üzleteket A képen: a pozsonyi Ludovit Stur diákotthon. Borexportban az ötödik helyen A kedvező éghajlat és talajviszonyok igen jó feltételeket teremtenek a borszőlők és a dohány termesztéséhez Bulgáriában. A különféle bolgár szőlőfajtákból minőségi asztali, desszert- és pezsgőborok készülnek. Az országban öt nagy szőlőtermő vidék található, ahol mind a jellegzetes bolgár fajtákat - gimza, mavrud, misz- ket, pamid, dimjat -, mind a klasszikus fajtákat - cabernet, merlot, rizling, char- donnay - termesztik. A Vinprom borászati egyesülés több mint 120 pincészetében egész éven át folyik a munka. A bolgár borok minőségét 1978 óta bortörvény védi. A borvidéktől, a fajtától, a technológiától és a minőségi mutatóktól függően a törvény megkülönbözteti a szokványos, a minőségi és a különleges borokat, megjelölve a termővidéket és az ellenőrzött megnevezést. Az utóbbi években igen népszerűvé váltak a Szófia és a Trákia fantázianéven árusított bolgár borok. A Trákia név Merlot, Cabernet, Chardonnay és Blanc de Blanc borokat takar. A Merlot például 1982-ben aranyérmet kapott a New York-i nemzetközi élelmiszeripari kiállításon, 150 más bort utasítva maga mögé. Bulgária jelenleg a világ ötödik borexportőré. A termés 70 százaléka kerül a nemzetközi piacra. Évente 250 millió üveg bort ad el külföldön a borforgalmi külkereskedelmi vállalat. A tőkés piacon à skandinávoknál a Cabernet, a Merlot és a Miszket a kelendő, a svájciak a Pinot Noirból rendelik a legtöbbet, az NSZK-ban a kadarka a favorit, Angliában 15 fajta bolgár bor van forgalomban. Eljutnak a bolgár borok és konyakok a tengeren túli országokba, Japánba, Kanadába is. A legújabb piac Ázsia és Afrika: a bolgár márkák meghódították Thaiföldet és Angolát is. négy keréken Új típusú, négykerekű motort szerkesztettek a kirovi gyár mérnökei. A ját- műnek 200 köbcentis motorja van. Az ügyes kis motor könnyedén halad homokon és havon, az erdei utak sem jelentenek akadályt. Mindez a szokásosnál alacsonyabb nyomású levegővel felfújt széles gumijainak köszönhető. Tud ekét húzni, kaszálógépet mozgatni, vetést locsolni és alkalmas különféle áruk szállítására is. Ehhez a motort különleges erőleadási tengellyel szerelték fel. 100 kilométeren 5,5 liter üzemanyagot fogyaszt. Különösen hasznos ennek a motornak az alkalmazása a kisebb, a háztáji gazdaságokban, mivel jó a manőverezőképessége, előre és hátra is könnyen mozog. Megemlítjük még, hogy ez a jármű nyolc sebességfokozatú, óránként 4-től 75 kilométerig. A „négykerekűnek” két csomagtartója van, pótkocsi is kapcsolható hozzá, amivel maximum 300 kilogram terhet szállíthat. A mangislaki oázis Huszonöt évvel ezelőtt a kazahsztáni Mangislak-félsziget sivatagában először tört fel a kőolaj. A kőolajmező felfedezése meghatározta a táj jövőjét. Dinamikusan fejlődik a mangislaki ipari komplexum; modern ipartelepek és A tengervíz sótalanító berendezés kőolajfeldolgozó üzemek épültek, az új városokat és állattenyésztő központokat modern autóutak kötik össze, megteremtették a munkához, a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz szükséges valameny- nyi feltételt. A mangislaki erőmű látja el a területet, amely jelenleg még nincs bekapcsolva az egységes országos energiahálózatba, villanyárammal, ipari és ivóvízzel. Atomenergiával sótalanítják a Kaszpi-tenger vizét, hogy édesvízű mesterséges folyókat hozzanak belőle létre. A terület központja, Sevcsenko város lakói több vizet kapnak, mint sok bővizű folyó partján épült nagy város. A napi vízfogyasztás 430 liter/fő. A sótalaní- tott Kaszpi-tengeri vizet az ipar céljaira használják, a felesleget pedig elvezetik a föld alá, hogy fenntartsák vele a nyomást a kőolaj rétegekben.Sevcsenko a Szovjetunió fiatal városai között is az egyik legszebb. Tervezői és építői megkapták a Szovjetunió Állami Díját és a nemzetközi építészszövetség „A környezet átalakításáért” díját. Sevcsenkó- ban évente több mint 100 ezer négyzet- méter alapterületű lakást adnak át a hozzá tartozó szolgáltatásokkal együtt. A lakások átadásával egyidőben parkosítanak, az utcákban, udvarokon, fákat, bokrokat ültetnek. A nyár Sevcsenkóban hűvösebb és gyakrabban esik a korábban hiába várt áldásos eső. APN-KS Kőből, homokból és napfényből A KGST tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztési komplex programjában kiemelt helyet foglalnak el olyan technológiák, amelyek új, nem szokványos nyersanyagokat és anyagfajtákat használnak. E folyamat meggyorsítására egy sor intézkedést terveztek a KGST Végrehajtó Bizottságának nemrég megtartott ülésén. A tíz együttműködő szocialista ország delegációi rámutattak, hogy a KGST tagországok ipari termelésének egy sor ágazatában nem elég intenziven csökkentik az értékes ásványi nyersanyagok felhasználását. Vajon helyettesíthetik-e új anyagokkal a hagyományos nyersanyagokat mondjuk az ipari szálak esetében, melyekből a hő- és hangszigetelő anyagok többsége készül. Erre a kérdésre a világ tudományos életében először ukrán kutatók adtak igenlő választ, ök javasolták azt a módszert, amellyel bazaltkőzetekből a legkülönfélébb szálak és rostok állíthatók elő. A szárazföldnek megközelítőleg harminc százalékát bazalt kőzetek képezik. így ez a nyersanyag a szó szoros értelmében a lábunk alatt fekszik. Varrjunk önnek bazaltruhát? Nincs kizárva, hogy rövid időn belül ez a kérdés nem is lesz olyan meglepő. Tény, hogy ma már a Szovjetunió harminc vállalatánál állítanak elő bazaltkőzetből műszaki rostokat a három mikron átmérőjű szupervékony szálaktól kezdve a 400-500 mikron vastagságúakig. Nem kevesebb sikerrel mutatkozott be az az eljárás, amellyel ebből a nyersanyagból folyamatos szál nyerhető, lényegében abból a macskakőből, amivel még a nem is oly távoli múltban utakat burkoltak. Napjainkban húsz kilogramm ilyen kőből egy köbméter nagy hatású hőszigetelő anyagot tudnak előállítani, ami könnyű és tartós is, és savakkal és lúgokkal szemben ellenálló. Mennyire alkalmas az új technológia a tömegtermelésre? Jelenleg az ipar még jelentős mennyiségben gyárt több komponensű - üveget az azbesztet is tartalmazó - műszaki szálat. Azonban ez nem kifizetődő, mivel az üveg előállításához olyan költséges nyersanyagokra van szükség, mint a szóda, a szulfát, a dolomit és a különlegesen kezelt homok. Az ásványi szálak ráadásul rosszul tűrik a vibrációt és az agresszív közegeket. Az új technológia egyszerűsége és hatékonysága egyértelmű. Különleges kemencében a közúzalékot 1400 Cel- sius-fokra hevítik, majd az olvadékot rostokká „fújják”, vagy végtelen szálat készítenek belőle. A fonal tapintásra a szokványos selyemre emlékeztet. Ebből az intézet kísérleti üzemében különböző szöveteket állítanak elő. Az olcsó bazaltszál tökéletesen helyettesíti a jurta nemezének természetes nyersanyagát - a gyapjút is. Egy újabb találmány a bazaltplasztika az anyagok erősítésénél sikerrel helyettesíti a fémeket. Felhasználható nagynyomású csövek és különböző építőanyagok előállítására, beleértve a külső vakolatokat. Kiválóan alkalmas a gáz- és kőolajvezetékek, hőközpontok csöveinek szigetelésére is. A durva bazaltszálak a betöri szilárdságát 4-5-szörösére növelik. „Kövi rózsák” Nincs messze az a nap, amikor a sivatag homokjából is különböző rendeltetésű szálakat lehet majd előállítani. 3-4 éven belül új berendezést állítanak üzembe a Kara-Kum sivatagban. Bár a karakumi „selyem" tömegtermelése ma még csak terv, a szupervékony bazaltszálakból készült úgynevezett hidropon lapok már beváltak: kiválóan helyettesítik a termőtalajt. Tartósak, hosszú ideig ellenállnak a műtrágya káros hatásának, sokáig megőrzik kiváló minőségüket és 2-3,5-sze- resére gyorsítják a növények fejlődését: a paradicsomét, az uborkáét, zöldségfélékét. A kísérletek azt bizonyítják, hogy ez a műtalaj jó szolgálatot tesz majd a Távol- Észak melegházaiban, a gyenge termőtalajú területeken és mindenütt, ahol intenzív zöldségtermelési technolóiát alkalmaznak. A sokoldalú ultrahang A Lengyel Tudományos Akadémia égisze alatt működő Műszaki Alapproblémák Intézete a többi között az akusztika műszaki és orvosi hasznosításának kikísérletezésére szakosodott. E munkák keretében jelenleg új akusztikai diagnosztikai készülék kifejlesztésén, valamint a műanyaghegesztés ultrahangos technológiájának megszervezésén dolgoznak. Az ultrahangos orvosi készülékeket a varsói Techpan intézetben gyártják. Mindeddig ez a cég volt az ilyen típusú berendezések egyedüli gyártója a KGST-ben. A jövőben Csehszlovákiában és a Szovjetunióban is megkezdik előállításukat. A Techpan-gyártmányok keresettek a hazai és a külföldi piacon is. Az országban már minden kórház és szülőszoba rendelkezik Techpan ultrahangos magzatérverés-detektorral. Nagy érdeklődést váltottak ki a Műszaki Alapproblémák Intézetében kifejlesztett egyéb készülékek is. Ilyenek a sebészeti beavatkozást kiküszöbölő véráramlás-vizsgáló berendezések, valamint a belső szerveket kitapogató ult- raszonográfok. Az intézet legkeresettebb cikke azonban az ultrahangos műanyaghegesztő berendezés. Ennek kialakításában a lengyel, szovjet, NDK- beli és csehszlovák kutatók vettek részt. A több mint másfél évtizedes együttműködés eredményeként már más országokban is megkezdhették az akusztikus műanyaghegesztők gyártását. Űrgeológiai térkép Befejezéséhez közeledik a Szovjetunió területéről készült űrgeológiai térkép összeállítása. Ilyen feladat elvégzésére a világon első ízben került sor. Geológus körökben az utóbbi időben egyre népszerűbb az az elképzelés, miszerint a litoszferikus rétegek lassú mozgása alakítja, határozza meg a földkéreg geológiai struktúráját. Ahol a lemezek távolodnak egymástól, a bajkálihoz hasonló törésvonalak, ahol közelednek gyűrődések, redők keletkeznek. Az új térképet ezen elvek alapján állították össze. Segítségével sikerrel előreje- lezhetők az ásványkincs-lelőhelyek. Az űrfelvételek segítségével a Szovjetunióban több ezerrel nőtt a hasznosnak ítélt területek száma.
